Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-11 / 59. szám
iwArcttts u. napló 3 Nincs komolyabb lemaradás a gépjavításban A babaklinikán Csütörtökön délelőtt a Dunán túli Napló szerkesztőségében megtartott ankéton a mezőgazdasági gépjavítás jelenlegi helyzetét, az ezzel kapcsolatos problémákat és feladatokat vitatták meg az ösz- szegyűlt állami gazdasági, gépállomási, és termelőszövetkezeti szakemberek a megyei vezetőiekéi és az ellátó vállalat képviselőjével. A traktorok zömét kijavították A vita során, sok szó esett az alkatrészellátásról, hisz a kormány által tett intézkedés — mely szerint ebben az év ben az új gépi beruházások rovására az alkatrészgyártást és ellátást kell fokozni — hatása majd csak az év második felében lesz érezhető, s lényeges enyhülés e téren csak a jövő téli gépjavítások idejére vér ha tó. Ezen a télen bizony komoly alkatrész gondokkal kellett megküzdeni. Az AGRQ- KER az anyag- és alkatrész igényeket március 10-ig csak 60—70 százalékban tudta ki elégíteni, s csak az első negyedév végén, Illetve magyar gyártmányú traktoroknál a második negyedév eleién várható nagyobb szállítmány, hogy a jelenleg még szalagon álló gépek javítását is be tudják fejezni. Az előző évekhez képest ez lemaradást jelent, hisz máskor ilyenkor már 90 százalék feletti volt az ellátás. Maga a gépjavítási munka azonban nem mutat Ilyen lesújtó képet. Sőt! A gépállomások és génjavítók téli javítási terve 412 traktor főjavítása volt s ebből 397 gépet ki is javítottak. A jelenlegi ütem mellett — februárban több mint 200 gépet új'tottak fel s zöme cseremotoros főjavítás volt — március végéig befejezik a téli gépjavítást. Az állami gazdaságokban február 28-ig a tervezett 628 traktorból 556-ot kijavítottak, ez 84 százaléknak felel meg. Ezen belül a legkritikusabb a helyzet a magyar traktoroknál. Ezek javítása — alkatrészhiány miatt — csak 68 százalékra áll, s ha nem érkezik meg időben az alkatrész, 14 UE—28-as és 3 D4—K traktor teljesen kiesik a tavaszi munkából. Segített a tipizáló» Hogy a javítási munka az alkatrészellátáshoz képest jó ütemben halad, ez mindenekelőtt a jó szervezésnek köszönhető. A tél során igen jól bevált az első ízben alkalma?d f i a rá pfef en tép Derült, csendes, reggel párás, helyenként ködös, hideg idő, éjjel gyenge, napközben kissé megélénkülő szél. Többórás napsütés. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 3, mínusz 7, egy-két helyen mínusz 7, mínusz 9, legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 3, plusz 7 fok között. zott tipizált javítás. Az A ROKER a beérkezett alkatrésznek 80—85 százalékát a tipizált gépjavító üzemeknek adta át s ezzel elérték, hogy a javítószalagon nem álltak a gépek. Hasznos intézkedés volt az is, hogy a gépállomások vezetői felkerestÓK a termelőszövetkezeteket s felvásárolták az ott „elfekvő” alkatrészeket. A termelőszövetkezeteknél levő alkatrészek cikklistái alapján a gépjavítók ki tudták válogatni a szükséges anyagokat, melyekre a tsz-nek a közel jövőben szüksége nem lesz. Ezen az alapon a mágocsi Béke Tsz 160 000 forint értékű gépalkatrészt adott el a mágocsi gépállomásnak. A villányi Uj Alkotmány Tsz D4—K alkatrészekkel segítette a vi'- lánvi gépjavító állomást, a szalántai tsz az ócsárdi gépállomásnak adott át egy sor fontos alkatrészt. A nagyfokú alkatrészhiányt így áthidalni teljes mértékben természetesen nem lehetett. A szemlék során kiderült, hogv bizony sok génnél visszatették a régi alkatrészt, mondván, egy darabig még elmegy vele. A szemlék során derült ki az is, milyen nagy problémát jelent a mezőgazdasági gépjárművek, traktorok elektromos jelzőberendezéseinek beszerzése. Ezeket a cikkeket — lámpák, égők, kábelek — az Autóker forgalmazza, de a mezőgazdasági üzemek csak töredékét kapják meg a benyűitott ieény- nek. A közlekedésrendészet kénviselői minden gépszemlén találnak ilyen jellegű kifogást s a közúti forgalomban a traktorost büntetik meg, ha hiányzik valamelyik gépi jelző berendezése. A tsz-eh telje» műszaki kiszolgálása A termedőszövetkezetek képviselői kifogásolták a gépjavítási munka minőségét s javasolták, hogy a jövőben a gépjavító állomásokat tegyék érdekeltebbé a minőségi munkában. Szó esett továbbá két fontos intézkedésről: a teljes műszaki kiszolgálásról és a cseretraktor-rendszer bevezetéséről. A gyenge termelőszövetkezetek megsegítése érdekében az állam lehetővé tette, hogy a gépállomások a tsz-ek teljes műszaki kiszolgálását vállalják, s ez esetben a javítási munkák 50 százalékát kell csak a szövetkezetnek megfizetnie. Sajnos, a baranyai tsz-ek sem az elmúlt évben, sem ebben az évben nem éltek ezzel a lehetőséggel, hisz míg országosan a termelőszövetkezetek egyhar- mada kérte a telies műszaki kiszolgálást, addig Raranvában tavalv a 154 tsz-ből csak 17. az idén pedig a 137 tsz-ből csak 21 vette igénybe az állam ez Irányú segítségét. A cseretraktoros gépjavítást ebben az évben vezetik be először a megyében. lényege, hogy ha a tsz bevisz egy traktort a gépjavítóba, akkor azonnal kap helvette egy ugyanolyan vagy hasonló típusú jó traktort, s míg az övét kijavítják — ez általában két hét — napi bérért dolgozhat vele. Ha a séoiavftó kicsúszott a határidőből, a gép ingyen dolgozik a tsz-ben. Erre a célra 99 különféle típusú traktort tartalékoltak a gépállomások. De csak az a termelőszövetkezet kap cseretraktort, amelyik előzőleg megfelelően ütemezve javAási szerződést kötött a gépállomással. A téli gépjavítási munka tehát ebben a hónapban lezárul. Azonban egészen biztosan lesz jónéhány — különösen magyar — traktor, amely tavasszal nem tud munkába állni. Ezek végleges kijavítását csak a már nagyon várt alkatrészszállítmány megérkezése után lehet befejezni. 163 új traktor A tavaszi munkában azonban ez megyei szinten mégsem okozhat zökkenőt, hisz még ebben a hónapban március 31-ig bezárólag 163 új traktort kap a megye, melyek 34 magyar traktor kivételével már meg is érkeztek az AG- ROKER-hez. Ezen belül az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek 65 új Szuper Zetort, 54 UE—28-as traktort, 20 Dutrát és 8 DT lánctalpas traktort kapnak, 16 Sz—100-as lánctalpas pedig a gépállomásokhoz kerül. Az ankét résztvevői egyetértettek abban, hogy a ma még kampány munkaként jelentkező gépjavításokat egész éven át folyamatossá kell tenni, hisz az egyre korszerűbben felszerelt gépjavító állomások kapacitását csak így lehet teljesen kihasználni, másrészt a termelő üzemek is csak a folyamatos gépjavítással érhetik el, hogy gépeik hosszabb időre ne essenek ki < a munkából. j CSILLOGÓ, fekete szempillája van. Feltomyozott haja is éjfekete. Szemét lehunyva fekszik teljesen mezítelenül. Ruhája, spanyolcsipkés, kivágott ruhája árválkodik egy széken. — Mi lesz vele? — kérdem. — Összetörött mindene. Nem is akartuk elvállalni. Nem hiszem, hogy tökéletes lesz valaha is... Ezt a spanyol szépséget Nyugat-Németországból küldték csomagban — darabokra törve. Hosszúhetényben egy kislány várja aggódva, mikor érkezik haza épségben, egészségben a baba a „klinikáról”. Juhász Sándomé, a Tempó Ktsz játékjavltó részlegének vezetője azért bízik abban, hogy ezt a babát is helyrehozzák, akár a többit. A polcokon több száz szakadt ruhájú, kócos, törött lábú, vagy se-kéz-se-lábú baba hever Kedvenc, de mégis elnyűtt kis portékák. A Regős utca B/b alatt laknak Dobosék — legalábbis a baba nyakába kötött kis cédulán ez a cím jü. Se szeme, se keze, se haja. — Mit kémek a javításért? Schunk Gáspámé hozzávetőlegesen kiszámítja: körülbelül 120—130 forint. Ennyiért talán újat is lehet kapni. — Nem az számit. hogy újonnan mennyibe kerülne, hanem az, hogy a baba többit' re kedvencc a kis tulajdonosa nem akar lemondani róla. A „babaklinikán” új parókát kap, kifestik száját, szeA zobáki 604csapat förrai uazÁrral két évvel ezelőtt találkoztam a Kossuth-bányában. Éppen meg sebesült és Bicskei támogatta a felszínre. Az orvosi segítségnyújtás után hosszan beszélgettünk a Hadikfalváról idekerült fiatalemberrel: felesége tanítónő, ő akkor a bányaipari technikum második osztályát végezte. — Technikus lett? —• érdeklődöm most tőle. — Abbahagytam. — Miért? — Idegileg kilettem. — Hogyhogy? — Hosszú történet, kár lenne belekezdeni, — lehajtja a fejét, majd mégis elmond mindent. Hatvanhárom végén került a zobáki bányához fémtám- felelősi beosztásba. A múlt év elején az akna egyik takarítónője azt hiresztelte, hogy Fórral kikezdett vele. Mindkettőjüket fegyelmileg elküldték. Fórrai kijelentette, hogy semmi sem igaz az egészből és az elbocsátást megfellebbezte. Nyert az első fórumon. Erre fel a vállalat fellebbezett. Fórrai nyert a második fórumon is. Visszakerült a bányához, de nem vállalta a régi beosztását: a 604-es csapatnál lett vájár. — Azt hittem, hogy éreztetni fogiák velem, de nem tették. Sőt végre sikerült lakást kapnom, — mondja örömmel. Szilikózis elleni védelem a Pécsi Porcelángyárban A Pécsi Porcelángyár szakembereit sokat foglalkoztatja a szilikózis megelőzése. A bajok okozója, a levegőben szállongó finom fehér por ártalmatlanná tételére számos intézkedés történik ez évben, így például a zsúfolt, poros légterű ellenállástet-gyártó műhely helyett korszerű, tá- gos üzemet létesítenek. A sajtolt áruk nyersgyártásánál a sajtolást, szárítást és tisztítást jelenleg közös műhelyben vég zik. Ezt a munkahelyet átszervezik. Olyan technológiai sort alakítanak ki, amelynél • sajtolt áru közvetlenül egy zártrendszerű műszárítóba jut, a tisztítás pedig elszívóberendezéssel ellátott munkaasztalok mellett történik. így a szabad szállításból, felesleges árumozgatásból és kedevezőt- len tisztítási módból eredő porképződést nagymértékben csökkentik. Zárt rendszerűvé alakítják a korszerűtlen őrlőberendezést. Az eozin dísztárgyak készítésénél fennálló ólomártalom csökkentése céljából az ártalmas munkafolyamatokat külön helyiségben, a többi munkától elkülönítve vé geztetik a jövőben. A helyi elszívás hatásfokának növelése érdekében pedig szaporítják az elszívó, leválasztó berendezések számát. A munkaasztalokat, polcokat és egyéb berendezési tárgyakat sima felületűre alakítják át, illetve mű anyaggal borítják, amelyről a legfinomabb porszemcsék is könnyen eltávolíthatók. A kör-, tok- és csőkemencék n.el letti munkahelyek levegőcseréjének biztosítására, a gázos levegő elszívására 12 ventillátort szerelnek fel az év végéig. Ezekkel az intézkedésekkel egészségesebb munkakörülményeket teremtenek a dolgozóknak. — Miért jött ide Zobákra? — Szerettem, mert teli volt problémákkal. Én sohasem féltem a problémáktól. — Újdonsült társaság a mienk, — kapcsolódik a beszélgetésbe Halla Imre csapat- vezető, — de keresni kell a párját, olyan jó az összhang közöttünk. Az eredmények, úgy vélem igazolják is ezt a megállapítást. Rudnay László főbányames- ter fellapozza a 604-es csapat termelési eredményeit. Érdekes számok. Januárban a csapat teljesítménye 5035 kilogramm volt egy főre egy műszak alatt, februárban 6200 kilogramm. Az akna fejtési átlaga: egy főre egy műszak alatt 3359 kilogramm. — Magától jött, vagy vezényelték? — kérdem Haliától. . — Komplett csapattal jöttem át a hármasról. Nem érez tűk jól magunkat, nem találtuk meg a számítást. Többször szóbakerült, hogy miért nem megyünk át Zobákra. Néhá- nyan ijesztgettek bennünket, hogy ilyen veszélyes, meg olyan veszélyes. „Foiyik” — mondták. „Majd mi megfogjuk” — kötöttük magunkat. Itt vagyunk. Egyébként nem idegen helyre jöttünk, ez is bánya, s nem is rosszabb a többinél, sőt... Tillmann, Kö- vesdi a régi helyen is munkatársam volt, itt váltók vagyunk. Az ELMÜLT VASÁRNAP összejövetelt tartott a brigád. A Zrínyi klubban találkoztak. Egy-két üveg sör szendvicsek mellett tárgyalták meg, hogy a szocialista címért kívánnak versenyezni és részt vesznek a felszabadulási munkaversenyben. Bukovecz Lajos vájár, aki a brigádnaplót vezeti, felolvassa a vállalást: túlteljesítés, minőségi munka, brigád kassza, társadalmi munka, — 1700 óra! — tanulás, szakmai továbbképzés, s ehhez hasonlóak. Halla Imre „kiemeli” egyik kezdeményezésüket; a delta vágat elágazásánál egy nagy ládát helyez tek el, s abba gyűjtik össze a bányában elszórt csavarokat, bilincseket, különféle vasanyagokat, amelyeket újból fel lehet használni. — Egy fémtám ára Jóét és fél ezer, a fémsüveg ezer. S vesszen el havonta kettő—három — számolgat Bukovecz, — valahogy így kell gondolkodni. A tanulással és a továbbképzéssel kapcsolatban elmond ják, hogy majdnem mindenki tanul. A nyolcvan fős csapatból kilencen járnak a bányaipari technikumba, a csillések segédvájárt, a segédvájárok pe dig vájárt tanfolyamon tanul, nak. A technikumba járók állandóan délelőtt dolgoznak a többiek beleegyezésével. Kollár Dénes, a 604-es csapat vezetője viszont állandóan éjjel dolgozik. Közös akarattal határoztak így. Kövesdi is, Bukovecz is megjegyzi, hogy egész csapattal jött a zobáki bányába, s csak itt alakult ki a 604-es brigád. Kövesdit megkérdem, hogy nem félt-e Zabáktól. — Félni? Sose féltem, pedig tizenöt éve vagyok bányász. Ott voltam a metán- lobbanásnál is, — persze má_ sík vágatban, — nyolcadma- gammal. Egyik fiú megijedt, le is számolt... Nekünk nem jut ilyesmi az eszünkbe. Bukovecz így mondja: — Ha az ember nem tartja be a technológiai előírásokat, ki van téve a veszélynek. De nemcsak a bányában, a textil- gyárban is érvényes ez a parancs. öt ember a brigádból: Kövesdi Pál, Halla Imre, Fórrai Lázár, Bukovecz Lajos és Magyart János, — nem a teljes brigád, lehet, hogy akad a csa patban gyengébb ember is, minden tekintetben, ök mégis erősnek és nagyon egységesnek tartják a kollektívájukat. S még egy: valamivel többet látnak és többet is törődnek az egész aknával, tevékenységüknek nem szab határt a bri gád „illetékessége”, nemcsak a saját métereiket, tonnáikat és az érte járó fizetést látják. Meglepő pontosan ismerik a bányaüzem feladatát: napi, havi és éves terveit. S mindent meg is tesznek a siker érdekében. BÜCSÜZÖUL Kövesdit kérdem, hogy teljesíteni tudják-e vállalásaikat, elnyerik-e a szocialista címet? — Bízok benne, s remélem nem tévedek. Gaz4agli István mét, új karokat, lábakat adnak a babának, sőt vadonatúj ruhát is, csipkézettet vagy egyszerűbbet, nylonból, selyemből vagy kartonból, attól függően, mi a kívánság. A megrendelést néha levélben kéri a baba tulajdonosa ..Kedves Doktor bácsit Van énnekem eggyszép hajass és alvóbabám és a szeme kieset, bele a fejébe mindkető. Ezt kérem helyreteni és a halát uifatta frizurára megcsinálni. Csoklom. Györösi Icuka GyÖnny-.s- mellék...” A megrendelőlevelet iktatják az összes helyesírási hibákkal egyetemben, s a baba rövidesen épségben utazik majd haza. A BAJCSY ZSILINSZKY ÜTI „babaklinikán” persze mechanikai játékokat is javítanak. Jani bácsi — szeméhez illesztett nagyítóüvegen át — vizsgálgat egy hernyótalvas dózert Rövidzárlat. Házilag megpiszkálták, persze hogy nem megy. Jani bácsi megcsinálja. elindítja, a dózer átvergődik a szerszámokon, az élére állított U-r-son is. orra az ég felé áll, de legyőzi az akadályt. — Irigylésre méltók a mai, gyerekek. Olyan ötletes, nagyszerű mechanikai játékokat kapnak, hogy magam is elcsodálkozom. Van itt szirénázó riadóautó, világító-kupolás Hold-iíró tank. aztán egy másikfaíta Hold-járó masina, aztán villanymozdony, öntözőautó. (iá- kerhez hasonló karosszériám Benz-féle autó. traktor... stb. — Egy-egy játékszeren felfedezhető a politechnikai beavatkozás — mondja. — Hogyhogy? — A gyerek xx>lltechnikit tanul, természetes, hogy ..megjavítja” az autóját. Nem sikerül persze, akkor beleavatkozik a mama, csavar rajta valamit, este hazamegy a papa, az is megpiszkálja, s végül idekerül. A játékjavitó részleg múlt év decemberében alakult. A forgalom meglevőo^ nagy, ffi berendezés viszont szegényes. Kevés a szerszám, kevés as alkatrész és ez megnehezíti a munkájukat. Elég sokat túlóráznak, keresetük viszont meglepően kevés — nyolcszáz forint havonta Schunkné bére, a részlegvezetőé ezerháromszáz, aki a javítási munkán kívül még anyagbeszerző is (sokat utazik), pénztáros is, 6 végzi az adminisztrációt is. Azt mondja Juhászné. szívesen csinálja, szereti ezt az egyéblcént idegölő, piszmogó munkát, de a szövetkezetnél korábban ezernyolcszázat keresett a kötészetben, most pedig mint kiemelt részlegvezető — ötszázzal kevesebbet. A RÉSZLEG népszerűsége egyre nő megyeszerte, valóban érdemes volt létrehozni ezt a kis „üzemet”. De a dolgozók bérezése, azt hiszem, ugyancsak „klinikai” beavatkozásra szorul. R. V. á i