Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-10 / 58. szám

MAitcrns it. napló 3 A NEB vizsgálata Helyes volt a ktsz-ek összevonása A megye kisipart szövetke­zeteit 1963-ban átszervezték. Ezt az átszervezést indokolttá tette az. hogy a szövetkezetek zöme árutermelést és szolgál­tató tevékenységet folytatott. A vegyes szövetkezetek ped!g ezenkívül még építőipari te­vékenységgel is foglalkoztak. Mivel az árutermelés kifizető­dőbb volt, a javító szolgálta­tások háttérbe szorultak. De a szövetkezetek összetétele a gazdaságosabb árutermelést is gátolta. Ezért az átszervezés alapgondolata a profiltisztítás mellett a termelőerők kon­centrációjának megvalósítása volt Rész ktsz van a mezben A NEB vizsgálata megálla­pította, hogy a legfontosabb gazdasági célkitűzéseket a szövetkezetek az átszervezés során megvalósították. 1964- ben a teljes termelés 11, a la­kossági javító-szolgáltató te­vékenység pedig 13 százalék­kal, vagyis 10 millió forinttal növekedett Jelenleg a megye területén 30 lényegében szakosított ktsz van. A vasiparban három szö­vetkezet dolgozik, ebből egy, a Pécsi Vasas Ktsz áruterme­lést végez, a másik kettő pe­dig javító-szolgáltató tevé­kenységet folytat. A faipar­ban. a Baranya megyei Fa­ipari Szövetkezet tiszta profi­lú árutermelő, a Fatömegcikk Ktsz pedig árutermeléssel és javító-szolgáltató tevékenység­gel foglalkozik. A megyei Ci­pész Szövetkezet lénvegében javítást, méretes tevékenysé­get és kis részben kiegészítő jellegű árutermelést végez. Az építőiparban hét járási vertikális építő szövetkezet működik és a Baranya megyei Bádogos és Szerelő Ktsz. amely szakipari tevékenysé­get fo’vtat a megye területén. A szolgáltató iparban három szövetkezet: a Baranva megyei Fénvkénész és a Fodrász Szö­vetkezet megyei hatáskörrel, a Pécsi Tempó Szövetkezet perli« döntően Pécsett műkö­dik és kimondottan szolgálta­tó tevékenységet végez. Milyen fiatéba’ vo’t i termelésre az átszervezés? 1964-ben a teljes termelési tervet a tervezett 277 millió forinttal szemben 284 millió forintra teljesítették. A javító- ezolgáltató tevékenység értéke a tervezettnek 105 százaléka, vagyis 62 millió forint. Lema­radás csupán az építőiparban van aminek oka egyrészt az építőipar általános problémái­ra — anyag- és munkaerő­hiányra — vezethető vissza. De hátráltatta munkájukat az építő szövetkezetek nem kielé­gítő belső szervezettsége, a műszaki szervezés hiányossá­gai. Jelentős lépést tettek a ter­melőerők koncentrálása, újabb termelési módszerek bevezeté­se terén. A Villamosipari és Gépjavító. Ktsz Pécs váradon, Sellyén és Szentlőrincen ter­melő központot hozott létie az adott terület rádió- és te­levízió-javítási igényeinek ki­elégítésére. A pécsi Heim Pál utcai részlegben pedig ház­tartási gépeket javító közpon­tot létesítettek, szalagszerű technológiát vezettek be. A Baranya megyei Cipész Szö­vetkezet a szakemberek ösz- szevonásával járási javító központokat hozott létre. Sik­lóson például korszerű, meg­felelően gépesített vegyes ja­vító szalagot alakítottak, ami­nek eredményeként az egv órára eső termelési érték 21 forintról 41 forintra növeke­dett. Korszerűbb, osztott tech­nológiát vezettek be a Minő­ségi Ruházati Szövetkezetben is. Az építőipari szövetkezetek a korszerűbb termelés meg­valósítása érdekében jelentős gépi beruházásokat eszközöl­tek tavaly körülbelül 2 millió forint értékben. Több szövet­kezet már ez évben is foglal­kozott többszintes társasházak kivitelezésével, ahol nagyobb lehetőség van magasabb szin­tű műszaki szervezésre. Bővült a szo'gállató hálózat A termelési eredmények mellett kedvezően alakultak a szövetkezetek gazdasági mu­tatói. Az előző év hasonló idő­szakával szemben tavaly az év első kilenc hónapjában 1,2 százalékkal alacsonyabb költ­ségráfordítással termeltek. Az önköltségcsökkenés eredmé­nyeként az üzemi nyereség körülbelül 3.8 millió forinttal, a szövetkezeti nyereség pedig 33 százalékkal volt magasabb, mint az 1963-as év eredmé­nyei. A szövetkezetek saját vagyona 1964-ben mintegy 5 millió forinttal gyarapodott. A hálózatfejlesztés érdeké­ben az elmúlt év végén a me­gye valamennyi községében felmérték a lakosság igényeit. Az adatokat most dolgozzál: fel, de a tapasztalatokat már 65-ös hálózatfejlesztési terv­ben felhasználják. A hálózat­fejlesztési tervet 1964-ben 50 százalékban hajtották végre. 41 új fiókot nyitottak, ebből 31-et vidéken. Jelenleg a nie­gye területén 113 helyen 440 fiókkal özeméinek Javító-szol­gáltató tevékenységet végző részlegek. Annak, hogy ezt a feladatukat nem tudták tel­jesen megoldani, egyik oka a túl magas tervszám, másik pedig a helyiségek hiánya volt. A községi tanácsok ebben nem nyújtottak kellő segítsé­get. A NEB vizsgálata rámuta­tott arra is, hogy a hálózat­fejlesztést más tényezők Is akadályozzák. Ilyenek az elő­készítés, a tervezői kapacitás és az igényelt szerszámgépek hiánya, s egyes szövetkezetek vezetőinek szűklátókörűsége. Az elgondolás helyes volt A NEB ezen Irányú vizs­gálata megállapította, hogy a KISZÖV vezetőinek elgondo­lása a gyakorlatban helyes­nek bizonyult. Az első lépé­sek megtörténtek ahhoz, hogy a szövetkezetek gazdaságosab­ban dolgozó, a lakosság és a helyiipar igényeit még lobban kielégítő termelési egységekké váljanak. A nemzetközi nőnap alkalmából ünnepi nőgyűlést tartottak Mágocson a Baranya Művelődési Házban. Az ünneprégen részt vett dr. Pilaszanovich Imréné, a megyei nőtanács elnöke is. Az egy begyült asszonyokat a községi Hazafias Népfront elnöke üdvözölte, majd az úttörők rövid műsora következett. Foto: Rajczy Elkészült az ii Lenin-szobor pi onia Hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára elkészül a Dózsa György úti dísztéren az egész emberiség nagy tanító­jának, Leninnek szobra. As emlékmű a műcsarnok mel­lett, a SZOT épületével szem­ben emelkedik. A 17 méter magas felfelé keskenyedő pi­lon előterében áll majd Lenin négy méter magas, bronzból öntött szobra, Pátzay Pál, Kossuth-díjas kiváló művész alkotása. Az építők februárban mű­anyagépület védelme alatt kezdték meg a pilon készíté­sét. A nagy munka befejező­dött. Másfél millió tonna kő 36 milliós beruházás Nagy harsányban — Űj bányát nyitnak Polgárdiban — Erdősmecske gránitköve legjobb az országban rdöjárásjelentás Várhaté Időjárás nerda es­tig: változó mennyiségű felhő­zet, helyenként kisebb hava­zással. Időnként élénk észak­nyugat!, északi szél. Az év­szakhoz képest hideg Idő. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet mínusz 1 —mínusz 6, a nyugati és észa­ki megyékben helyenként mí­nusz 6—mínusz 11. Legmaga­sabb nappali hőmérséklet szerdán plusz 1—plusz 5 fok között. Baranyában rengeteg a kő, s nemcsak építkezésre való, hanem ipari felhasználásra is, kohóművekbe, cukorgyárak­ba. A baranyai kőbányák a Dunántúli Kőbánya Vállalat­hoz tartoznak. A komlói bányában első­sorban fagyálló andezitet bá­nyásznak, amely az útépíté­seknél kerül felhasználásra. Nagy harsány ban mészkövet fejtenek ipari célokra. A Fe­jér megyei Polgárdiban csak kohókövet bányásznak. A vál­lalat legkisebb üzeme a kézi­erővel dolgozó erdösmecskei bánya, ahol hazánk legjobb minőségi gránitját találták. Nagyságrendben a harsá- nyi bánya áll az élen, évente 600 000 tonna termeléssel. A komlói kőbányában évente 450 000 tonna, Polgárdiban 370 000 tonna és Erdősmecs­kén 40 000 tonna követ bá­nyásznak. Takarmánylisztet termelnek a kőbányában A vállalatnál jelentős beru­házásokat valósítanak meg a közeljövőben. A polgárdi kő­bánya kimerülőben van, ezért új bányát nyitnak a régi mel­lett. A beruházás értéke kö­rülbelül 40 millió forint. Az új bánya 1966—67-es években lép üzembe. A nagyharsányi rekonstruk ció valamivel kevesebbe — 36 millió forintba — kerül. A beruházás első szakasza már megkezdődött: a nagyharsá nyi vasútállomáson bővítik a vágányhálózatot és a vágá nyok hosszát. Két új vágány kerül a régiek mellé, egyet pedig jelentősen meghosszab­bítanák. Eddig a nehézkes szállítás miatt képtelenek voltak a bánya kapacitását optimálisan kihasználni. A vasúti bővítésre kereken hét­millió forintot fordítanak. A kőbánya területén új őrlőmű­vet építenek 29 millió fo­rintos költséggel. A bányának vannak ugyan törőberendezé- sei, de hogy a mezőgazdaság és az útépítő vállalatok igé­nyeit is ki tudják elégíteni, szükség van az új őrlőműre. Az őrlőmű három szakaszból áll: malom, utántörők és a porelválasztó berendezés se­gítségével a mezőgazdaság ré­szére takarmánylisztet állíta­nak elő: őrleményük 98 szá­zalékon felül tartalmaz kal­ciumot. A beruházás menetéhez né­hány szót: a határidőt 1965. december 31-ében határozták meg. Azonban máris „eltolták „cikkor naqtjon fíuzeoesafiUiU“ Major Istvánné a hordágyon. % — Szereti a feleségét? — Igen. — Gondos, rendes asszony? — Igen. A háztartást ellátja, a gyerekeket jól neveli, mint jó feleség gondoskodik rólam is. — Költekező vagy takaré­kos? — Takarékos. Nemrég vet­tünk konyhabútort, a telepes rádiónkat is kicseréltük tran­zisztorosra, van pénzünk a ta­karékban is. — Hány éves házasok? — Hét. A kérdésekre, amelyeket a tend őrség irodájában tesznek — Maior István villányi lakos válaszol. Magábaroskad- tan ül a széken, fejét tenye­rébe hajtja. Az elmúlt napok eseményein gondolkodik. Van min! — Hogyan is történt akkor reggiel? Nagyot sóhajt. — Reggel hatkor felkeltem, hogy munkába induljak. Fele­ségem is felkelt, reggelit ké­szített. Két kislányunk — az egyik 3, a másik 5 éves — még aludt. Szóváltás támadt köztünk... — Miért? — Féltékeny vagyok. — Volt rá oka? Megvonja a vállát. Maga se — Voít régebben te félté­kenység miatt veszekedés? — Soha. Nem mondom, ahol mosogatnak, ott tányér is csőr ren, de ezeket a kiseíbb- nagyobb szóváltásokat nem számítva, jó házaséletet él­tünk. — S akikor reggel? — Akkor nagyon összevesz­tünk ... Szó szót követett és Major István kétszer arcul ütötte a feleségét. Felesége sírni kez­dett és „elmondott mindennek, hogy milyen ember az, aiki megüti a feleségét, meg, hogy sokszor későin járok haza .. — Aztán? — Aztán ... nem is emlék­szem pontosan, mi történt.,. Ami pedig történt, nem min dennapi esemény. Major Ist­ván felkapta a tűzhely előtti ládából a kisbaltát, az ágyra sírva hajló felesége háta mö­gé lépett és a baltával több­ször lesújtott. — így történt? — Igen, így. A szerencsétlen asszony fe­jéből dőlt a vér és eszméletéit veszítve rogyott az ágy elé. Hallgat, csak a padlót nézi mereve*» A gyerekek pedig felébred­tek és sókongva menekültek. — így volt? — így. Én pedig a szekrény­hez léptem és nyugtatót vet­tem be... Aztán elmentem a villányi rendőrségre és íelje- Leoteitem magam. Hosszú évekig kiegyensúlyo­zott házasság és egyszer csak a férjben féltékenység támad, s máris baltáért nyúl... Ok? Csak a feltételezés, csak az „azt hittem”. S „mindez” élég volt ahhoz, hogy egy pillanat alatt elfelejtsen mindent, a ta­karékos, rendes asszonyt, az eltöltött éveket, a két szép kislányukat Halkan mondja: — Mióta itt vagyok, sokat gondolkodtam a cselekedete­men, de nem, nem tudom miért tettem ... Elveszítettem hirtelen feflindultságamban az eszemet... — Igen. Kérem én a Villány Siklósi Állami Gazdaság sző­lészetében dolgozom. Tanul­tam, most végeztem a nyolca­dik általánost és ezzel párhu­zamosan szakmunkás-tanfo­lyamra is járok. Tanítási na­pokon bizony megtörtént, hogy este 10 óra felé értem A etólóhegven lakunk™ — Ha az iskeffa miatt járt haza későn, ezt a feleség meg­érti. Vagy nem? A kérdés válasz nélkül ma­rad. Az asszonyt életveszélyes ál­lapotban szállították a pécsi Idegfcl mikára. Lassan felemeflá a fejét, te­kintete zavart. — Beszélhetnék a felesé­gemmel? — kérdi és fátyolos lesz a szeme. — Majd ha meggyógyul, most nem. — Meggyógyul? Bár csak úgy lenne! Most félti a felesége éle­tét, most kezd ráeszmélni sú­lyos bűntettére. Az emberölési kísérlet egyik tipikus esete: hirtelen felindulás! De a hir­telen felindulást kiváltó okra, a miértre nincs felelet. Gon­dolkodás nélkül üt a baltával Súlyos testi sértés, ember­ölési kísérlet — gyakori „té­mák” a bírósági tárgyalóter­mekben. A miért? — gyenge válasz a „féltékeny vagyok”. S ha alapos ok volna, a balta akkor sem lehet megoldás. De hiába, — vannak, akik erre csak a bíród ítélet után gondol­nak ... (Garay) a dátumot” a kővetkező rea- tendő augusztusára, A vas­útépítésnél Is akadnak prob­lémák, mert másfajta méret S váltókat kaptak, mint ami­lyent az eredeti tervek előír­tak. 170000 kilogram« robbanóanyag A kőbányákban ígér nagy* mennyiségű robbanó" -igr« van szükség. A komló: kőbá­nyában egy nagykamiás rob­bantásnál például egyszerre 100 mázsa robbanóanyag resz- kettette meg a levegőt. Egyéb­ként a másfél millió tonna kő kitermeléséhez kereken 170 000 kilogramm robbanóanvaeot használnak feL Egy-egy rob­bantásnál Igen eltérő a rob­banóanyag mennyisége: 10 de­kától 126 mázsáig. A tíz bé­kással a már lerobbantott ég nagyobb darabokban maradt köveket, a határokat éretik széjjelT A nagykamrás robban­tásnál pedig egész a’omVt- rendszert építenek ki a kőfa! alatt, s ott helyezik el a má­zsánál la több robbanóanya­got Mennyibe kertül egy tonn« kő? A komlói zúzott kő CO­RO milliméteres zúzalék! ton­nája 48 forint, a nemes lék (kétszer törték! 56—70 fo­rint, a nagyharsányi kő 4S forint, a kohókő 55 forint a eukorkő 52 forint, az erdős- meeskel terméskő 48 forint tonnánként, s ebben a szállítá­si költség nincs benne. Ax erdőtmectlte' bányái I« bővítik? A nagyharsányi és a nojgáp. di bánya beruházásai1 -óvá- hagyták, sőt, a műnké' ".ár folyamatban vannak, v-réb beruházás nem Igen lesz az idén; csupán egy kotróvénei vásároltak a polgárdi bánya számára és három dózert sze­reznek be. Az erdösmecskei kitűnő gránitkövet azonban vétek nem kitermelni. Nemrégiben kutató fúrásokat végeztek a bánya körzetében és megálla­pították, hogy bőséges kőanyag áll a rendelkezésükre. Ez a kő igen alkalmas építkezések és úténítések alapjainak, ezért szóba került, hogy nem—bb volumenű beruházással. — természetesen későbbi idő­pontban — Erdősmecskét is bővítik. A Déldunántúll Kőbánya Vállalat dolgozói jó e’ -dn-Rny. nyel zárták az eimúlt eszten­dőt, s a vállalatok közötti munkaversenyben az első he­lyet szerezték meg. Ebben az évben Is szeretnének jól sze­repelni: a bányaüzemek és a szocialista brigádok vállaso­kat tettek a felszabad"lási munkaverseny kaDcsán. Nagy- harsányban egv héttel ezelőtt három új brigád alakul* és nevezett be a szoe(n!i«fa rtmért folvó versenybe. A vét, '«lat összességében azt a f«V siánlást tette, hogy a séf»i tervet 0.4 szé-n.t.sVVt.1 ‘aliesftik. ay ÖnbÄHcÄPc-t op­",!g 0,1 százalékkal csökken­tik. '(ii Cj köntöst kapott a siklósi yár A siklósi váron hetedik éve dolgoz­nak a restauráto­rok. A középkori kastély új köntös­ben fogadja látoga­tóit. Az épület de­cember végéig leve­tette ütött-kopott külsejét, amelyet ember emlékezet óta nem javítottak. Homlokzatát tartós, kőporos vakolattal fedték be. Nagy munka folyik a vár belsejében is. Az | idei feladat 3 millió forintra szól. Elké­szül az úgynevezett szállodai szárny, ahol reprezentatív és turistaszállót rendeznek be az or­szág-világjáróknak. A szobákat, fürdő és öltözőhelyisége­ket hatalmas ter­mekből szabták le anélkül, hogy az épület jellegén vál­toztattak volna. Az új szállósor abla­kaiból pompás kilá­tás nyílik majd a környező tájra. Az épületszárny alsóbb szintjeit étterem, konyha, előkészítő, bárhelyiség, hangu­latos, boltozatos hall foglalja el. Idei program még a központi fűtés és csatornázás elkészí­tése. Ezenkívül ki­építik a hideg-me­legvíz hálózatot. A vizet a vár több évszázados kútjá- ból, csaknem 40 méter mélységből vezetik fel. Erre az évre ütemezték a vár körüli park vi­lágításának megol­dását is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom