Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-07 / 56. szám
4 napló IMS. MARCIÉ* • * A mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1964. évi gazdálkodása Termelőszövetkezeteink «£ készítették az 1964. évi gazdálkodásuk zárszámadását. Az adatok a termelőszövetkezetek vagyoni helyzetének további fejlődését bizonyítják. A közös vagyon 1961 óta 1000 Ft-ban az alábbiak szerint alakult: 1961- ben 1962- ben 1963- ban 1964- ben 1 968 371 1 400 168 1725 667 1126 »4 lőtt s tsz-tigsáj jtafelai A iss-tagság jövedelme a» közös vagyon alakulásával párhuzamosan növekedett in 8617 rt *5«n 9671 V» 1961- ben 1962- ben 1963- ban 1964- ben volt az egy föra eső lem. Az egy dolgozd tagra taté részesedést Illetően rendűdvffl nagy az eltérés az egyes terek és ezen belfil egyes tatt-ta- gok eredményei között. Néhány példát erről: a pácul Járásban a legmagasabb átlagot a baksal tsz érte el 14 674 forint átlaggal, legalacsonyabbat az egerági tsz 5220 forint átlaggal. A sásai járásban a legmagasabb átlagot, 15 891 forintot a nagyhajmási tsz- ben, a legalacsonyabb átlagot S496 forintot a hetvehelyl tsz- ben fizették. A többi járásban is hasonlóképpen alakultak a szélső határok. A közősből származó egy dolgozó tagra jutó jövedelem terén * legjobb eredményt a Szörényi te» érte el 25 833 forinttal De érdemes közelebbről megvizsgálni, hogy a termelőszövetkezeteken belől milyen tényleges részesedési értékek húzódnak meg az átlagok mögött. így például a pogány! Tavasz Tsz-ben, ahol az átlagos részesedés 6568 forint volt, 22 dolgozó tag jövedelme 20 ezer forint felett alakult. Természetes, hogy a nem rendszeresen dolgozók részesedése alacsony volt, mint pL Kovács Mihályé, aki csak 3156 forint részesedést kapott Amikor tehát az egy dolgozó tagra jutó közösből származó jövedelmet vizsgáljuk, sohasem szabad szem elöl téveszteni, hogy ha valaki egy munkanapot dolgozott a termelőszövetkezetben, az már a létszámban szerepel. A 365 nap alatt mintegy 300 körüli munkaegység könnyen teljesíthető. hisz van olyan nap, amikor nem egy, hanem 2—> 2.5 munkaegységet is teljesít egy szövetkezeti tag. Az előbb említett pogány! tsz-ben is 3o0 feletti munkaegységet 74 dolgozó, a tsz-tagok 18 százaléka érte el. Ha tehát arra a kérdésre kell ma választ adni, hogy a tsz-:tagság 1964. évi jövedelme hogyan alakult, akkor a következőképpen válaszolunk: a tsz szorgalmas tagsága 1964- ben nagy erőfeszítést tett arra. hogy jövedelmét valamelyest növelje, de ez a jövedelem-növekedés nem ' volt arányban a kifejtett erőfeszítésekkel, mert 1964-ben a mezőgazdaságot súlyos elemi károk érték. 1964-ben 1S4 termelőszövetkezét készített zárszámadást Ezek közül 72 tsz-ben, a tsz- ek 46.8 százalékában az elmúlt évhez képest növekedett a tSgság jövedelme. 19 tsz- ben, a tsz-ek 12,3 százalékában a jövedelem az elmúlt évivel azonos szinten alakult. 63 termelőszövetkezetben, a tsz ek *0,9 százalékában a tagság jövedelme csökkent az elmúlt évhez képest. Több tsz mérleghiánnyal zárt 1964-ben különösen sok nehézséggel kellett megküzd®-, nünk. A múlt évben a vártnál gyengébb volt a gabonatermés. Az őszi betakarítást csapadékos időjárás mellett kéllett végrehajtani és ez megdrágította a betakarítást. Az őszi kenyérgabona-vetési munkákat igen súlyos erőfeszítés mellett sikerült csak elvégezni. Nem sikerült megszilárdítani valamennyi gyenge terme- lőszöevtkezetíinket, sőt a közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetek egy része is gyenge eredményt ért el, és ezért a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek közé kerültek. Számos termelőszövetkezetünkben a számvitel nem megbízható, ax anyag- és pénzgazdálkodás sok kívánnivalót hagy maga után. Több termelőszövetkezet mérleghiánnyal zárt. A mérleghiány egy részét objektív körülmények, más részét személyi okok idézték elő. Ez alkalommal a szubjektív tényezők rőt szeretnék szólni. Néhány termelőszövetkezet magas, Irreális, teljesíthetetlen bevételi tervet készített és ezt azét! tette, mert ennek alapján magasabb előleget tudott osztani. A Jövőben járási szerveinknek nagyobb szigorúsággal kell felülvizsgálniuk a termelőszövetkezetek terviéi* és reális tervek kerülhetnek csak jóváhagyásra. Növeli a mérleghiányt néhány termelőszövetkezetünkben az a tény te, hogy olyan feladatok megoldását vállalták, amelyek nem tartoznak a termelőszövetkezetek feladatai közé. A termelőszövetkezetek mérleghiánya súlyos gazdálkodási és pénzügyi problémákat vet fel. A megyei mérleghiány több mint fele esik a siklósi járásra az előbb említett tervezési hibák miatt. A Mohács város és a mohácsi járás területén működő termelőszövetkezetek közül egyetlen egy sem zárt mérleghiánnyal és még növeli a mohácsi járás eredményét, hogy 1964-ben a gyengén gazdálkodó termelő- szövetkezetek felzárkóztak a közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetek közé. így a mohácsi járásban csak közepesen, illetve jól gazdálkodó termelőszövetkezetek vannak. Egy száníóegységre jutó gazdálkodási eredmény alapján a legjobb termelőszövetkezeteink: Szörényi tsz, amely 3990 Ft somberek! tsz, amely 2892 Ft bári tsz, amely 2676 Ft csertől tsz, amely 2616 Ft mohács—sárháti tsz, amely 2614 Ft bólyi tsz, amely 2966 Ft eredményt ért «I szinté egy sógénként, leggyengébb eredményt a kóróst, hetvehelyl, marócsai, klshajmási, magyaregregy'H sásdi, kozámüslenyi, vókányi, mániái, gilvánfai, hoboli, baranyaién ői, tormási, kovács- szénás! termelőszövetkezetek érték el. Jelentős tömeg! ár# Megyénk termelőszövetkezetei évről évre jelentős meny- nyiségű árut termelnek a népgazdaságnak. Az árutermelésben 1961 óta elért fejlődést bizonyítja a 100 katasztrális hold szántóra jutó árutermelés. Marx szellemében eikft 1861 na mm 1964 Kenyérgabona $ 92,8 168,9 102,6 153.6 Napraforgó fi 14,7 19,4 14,7 13,8 Sertés db 35,7 77,1 27,5 29,9 Marim db «,5 7A 7,7 6,4 Baromfi fi 1,5 2,3 3,0 8,6 Tojás 1900 db 6,9 5,3 6,4 9,6 Tej hl 79,4 90,9 1134 1114» Évről évre több kenyérgabonát, sertés-, marha-, baromfihúst adnak termelőszövetkezeteink, Zöldségfélékből 1961 óta termelőszövetkezeteink a következő mennyiséget adták eí az államnak: 1961- ben 713, 1962-ben 1485. 1963- ban 1673, 1964-ben 1290 vagonnal. Zöldségfélékből mindig' nem termelünk eleget és megfelelő minőséget. Az elmúlt évben tsz-eink a primőráruból keveset termeltek és különösen a burgonyatermesztéssel nem foglalkoztak megfelelően. A növénytermesztésbe« elért eredmények között különösen szembetűnő a kukorica- még i termesztésben elért eredmény: A PÉCSI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEMEN dr. Kiss István docens vezetésével másfél éve alakult meg az önálló Marxizmus—Leninismus tanszék. A tanszék megszervezésé ben sokat segítettek az egyetem párt- és állami vezetői, az adott körülmények között igye keztek az új tanszéknek a legelőnyösebb munkakörülményeket biztosítani. Az Orvos- tudományi Egyetem sajátosságainak megfelelően alakították ki arculatát is, ami gyakorlatban többek között azt jelenti, hogy orvosok és jogászok egyaránt dolgoznak a tanszéken. A Marxizmus—Lenin izmus tanszék munkája rendkívül sokoldalú, kezdeményező és lendületes. Munkájuk legköny- nyebben áttekinthető része az egyeteme oktatómunka. Az Orvostudományi Egyetemen politikai gazdaságtant filozófia történetet, dialektikus és történelmi materializmust, etikát éa tudomány» szocializmust tanítanak. A tanszék célkitűzésest Somogyi János adjunktus így fogalmazta meg: — Oktatási célkitűzésünk kommunista szakemberek nevelése, ennek szolgálatában áE oktató és tudomány» tevékenységünk. Elsősorban világnézetet keffi adnunk a hallgatóknak, tehát egy gond» világnézeti alapozást kell elvégeznünk. Ebben a munkában természetesen részt vesznek a szaktanszékek is, továbbá az egyetemi párt- és KISZ-szer_ vezet. A hallgatók világnézeti arculatának a kialakításában együttműködünk a sziakmai tanszékekkel, állandóan keressük a közös érintkezési pontokat, viták keretében tisztázzuk problémáinkat. Az együttműködés azoknál a tanszékeknél a legsikeresebb (a biofizika például érinti a hőhalál elméletét), ahol mód van világnézeti általánosításra. Mi alapozunk arra a tudásanyagra, amit a hallgatók az ádott szakterületen már elsajátítottak. Az Orvostudományi Egyetem Marxizmus—Leninizmus tanszékének tevékenysége nem ér véget az egyetemi oktatómunkával. A tanszék munkatársai részt vesznek a tudomány» élet szervezésében, szám» tu. dományos munkaközösségben dolgoznak. Dr. Vereczkei Lajos tanársegéd a Művelődés- ügyi Minisztérium biológiai— filozófiai albizottságának a tagja, Somogyi János adjunktus a Művelődésügyi Minisztérium történelmi materializmus albizottságának a tagja, dr. Kiss István docens, a tanszak vezetője pedig a Művelődésügyi Minisztérium etikai albizottságának az elnöke, az Akadémia filozófiai főbizottságának tagja, az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő elméleti filozófiád munkaközösség tagja, a Minisztérium filozófiai szakbizottságának tagja éa a Pécsi Orvostudományi Egyetem világnézeti nevelési bizottságának az elnöke. A munkát és elfoglaltságot jelentő tisztségeket felsorolni is sóik, de a Marxizmus—Leninizmus tan. szék munkájának ez még csak részlete. A TANSZÉKEN egyéni érdeklődési körének megfelelően mindentó részt vesz valamilyen tudomány» kutatómunkában. Jelenleg például a teö„Tifokzatos“ léggömbök Baranya felelt 1956-60 év átlagában kát. hcfldasnfcént 13,6 q 1961 W • 10,9 q 1962 ‘ * * 18,7 q 1963 m » 16,3 q 1964 D 9 19,4 q Az utóbbi időben elterjedt a hír — Baranya felett „titokzatos” léggömbök szállnak, s kis méretű rádió és különböző műszerek találhatók bennük. Legutóbb Bük- kösdön leltek ilyen műszereket, melyek kis ejtőernyővel szálltak le. Ezzel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást kaptuk Szentiványi Miklóstól, a Dunántúli Tudomány» Intézet munkatársától: — A magyar meteorológiai szervezet Szegedről és Pestlőrincről rendszeresen bocsát fel úgynevezett rádiószondás léggömböket. Általában hat, de néha három óránként . engedik ezeket fel. Feladatuk a magassági levegőmérés, amit 20—30 kilométer magasan végeznek el. Ehhez léghőmérőt, légnyomásmérőt és légnedvességmérőt helyeznek el egy dobozban, valamint egy kis rádiót, ami a földi állomásnak továbbítja a mérés eredményeit. A 20 —30 kilométeres magasság meghaladása után a léggömb szétpukkan és egy különleges papírejtőernyővel alászáll. Aki megtalálja és az esetleg még ép kis mű szereket beszolgáltatja, pénzjutalmat kap. — Más feliratú dobozok ugyancsak ilyen műszereket tartalmaznak, de azokat nem mi, hanem a belgrádi va^y a ljubljanai meteorológiai állomásról küldik fel, s a dobozt ők vásárolták ax amerikaiaktól. vetkező kutatások folynak: dta Kiss István docens és dr, Thain Tamás tanársegéd pszichológiai és erkölcs-szociólóto giai kutatásokat végez az ifjú« ság körében, Horváth Levente adjunktus a szocializmust építő társadalmak árutermelési problémáival foglalkozik, Ko- manovics József adjunktus az „Áttelepítések és a földosztás Baranyában” című helytörténeti tanulmányán dolgozik, dr, Vereczkei Lajos tanársegéd agyfiziológiai kutatásokban vesz részt, főleg a kutatások filozófiai vonatkozásaival fog- lalkozik, Benke' József tanársegéd Somogy megye termelőszövetkezeti mozgalmát tanulmányozza, Somogyi János adjunktus pedig „Plehanov ateiz. musa” (adalék a marxista ateizmus történetéhez) címmel ír tanulmányt. A kutatások egyik része, mint például az ifjúság körében folytatott pszichológiai és erkölcs-szociológiai viasgálat, jelentős tudomány» értékén túl, komoly lépés az egyetemi hallgatók pontosabb, mélye*** megismerése érdekében. Dr. Ki** latnál» és dr. Thai* Tamás tudomány» ífetaérésüfe kapcsán például egy kérdőíves adtak közre a harmadéves hallgatóknak, melyen világnézeti, etikai kérdéscsoportok szerepeltek. A kérdésekre főleg élőre, ugyancsak a kérdőíven közreadót# válasz aláhúzásával kellett válaszolni. Érdeme* idézni néhány kérdést a lehetséges vér laszokkaL „Mi a boldogság?9 — így hangzik a kérd», a lehetséges válaszok két véglete pedig a következő: „A testi szerelem és szenvedélyek szabadsága”, vagy „Küzdelem és alkotómunka”. Érdekes kérdés például a követkenő: „Hogyan ítéli meg társadalmunk napi életétT Lehetséges válaszote (teljesség nélkül): „A politizál lás nem az éra dolgom”..« „Túl sok a visszaélés minden területen” ... „Többet és nagyobb felelősséggel kell doü- goznunk”. A HARMADÉVES cevnatonhallgatóknál végzett kérdőíve« vizsgálat elég pontos képet ad a fiatalság világnézeti, erkölcsi szemléletbeli helyzetéről, Ax egyetem Marxizmus—Le ninizmus tanszékének munkatársai így közelebb kerültek tanítványaikhoz, pontosabb képet nyertek oktatási munkafeladataikról, Ezek a kutatások azonban más vonatkozásban is szimpatikusak. Aki egy kicsit beletekint a kérdőíveid» & meghallgatja a tanszék magasan képzett, alkotószellemű munkatársait, megnyugvás tölti eL 8. R A kukoricatermesztésben a nagyarányú fejlődést az alapvető agrotechnikai eljárások megoldása mellett a tőszám növelésével, a hibrid vetőmagok alkalmazásával, a vegyszeres gyomirtás elterjesztésével sikerült elérni. Ezúton is tófejezzük elismerésünket és köszönetünket a termelőszövetkezetek parasztasszonyainak, akik szorgos, szakszerű munkájukkal segítették a fcu- koricatermesztési program eredményes végrehajtását. A legjobban elhanyagolt növény a burgonya. Tsz-eink egy része a burgonyatermesztésben is szép eredményeket ért el a kedvezőtlen időjárás ellenére, így a bisnyárádi tsz 95,5, a dunaszekcsői tsz 73, a pellér- di tsz 73, a baranyahídvégi tsz 70, a görcsönyi tsz 70 mázsa holdankénti átlagtermést ért el. Sajnos, több termelő- szövetkezet az alapvető agrotechnikai eljárást, a burgonya időben való ültetését, a gyomirtást, a töltögetést nem végezte el. Ezért a termésátlag a burgonyánál évről évre csökkenj Az alapszabálynak megfelelően A* 1964-es év tanulságul szolgál abból a szempontból is, hogy azok a termelőszövetkezetek értek el gazdálkodásukban kimagasló eredményeket, amelyek az anyagi érdekeltség elvét jól alkalmazták. A gyenge termelőszövetkezetek, de a közepesen és jól gazdálkodó termelőszövetkezetek te a pénzben! díjazás bevezetésével te * pésuim* díjazást kiegészítő premizálással nagyszerű eredményeket értek éL Termelőszövetkezeteink tagsága és részben a tsz-vezetők is megértették a tsz-tagok háztáji gazdálkodásának jelentőségét A termelőszövetkezeti tagság többsége megtermeli a háztáji gazdaságokban tejből, húsból'és zöldségfélékből a szükségletét és bizonyos mennyiségű árut is termel. Ez helyes. Kb. 4—5 ezer forint évi átlagjövedelem jut egy háztáji gazdaságra. A közösből és a háztáji gazdaságból származó jövedelem egy főre eső havi átlaga 1000— 1200 forint A termelőszövetkezetek alapszabályszerű működését * szövetkezeti demokrácia ór- véhyrejutását szolgálják a termelőszövetkezetek közgyűlései, küldöttgyűlései és a ter- m Tőszövetkezetek különböző bizottságainak működése. 1964- ben az alapszabály alapján ütemezett közgyűlések 89 százalékát tartották meg a termelőszövetkezetek. A termelőszövetkezetek különböző bizottságai fórumot jelentenek a termelőszövetkezet tagságának az alapszabályban meghatározott jogaik •akorlásá- ra. Különösen szembetűnő az ellenőrző bizottságok formális tevékenysége. A jövőben a termelőszövetkezetek különböző bizottságainak működésére nagyobb gondot kell fordítani. Földvárt János, a Baranya megyei Tanács V. B. elnökhelyettese Megszűnik a bizonytalanság Ügy tudtam, hogy máz évekkel ezelőtt megalakult Siklóson a termelőszövetkezeti építőtársulás: megkeresem őket, mit csinálnak, van-e munkájuk, hogy élnek, ha már egyszer elhagyták az állami ipart. „Rázós” ügy ez, mert az állami ipar vezetői panaszkodnak — Joggal persze—s hogy a termelőszövetkezetek konkurrálnak velük. Ez igaz is, mert a szövetkezetben magasabb a kereset, aztán az építőmunkás végül is otthon a falujában dolgozik, helyben a család, nem kell utazgatni hajnalban és késő este. A szövetkezetnek is jó, mert kisebb beruházásokat saját kőművesekkel építtet fel, amire az állami iparnak sem ideje, sem kapacitása nem lenne Az állami ipart pedig szorítja a terv, a több száz milliós éves terv, amelyhez amúgysem elég a munkaerő, nem hogy még elengedje embereit. De persze, népgazdasági érdek az állami ipar szemszögéből, s népgazdasági érdek a mező- gazdaságéból is, hogy akármilyen módon, de kialakítsa saját munkásgárdáját A siklósi termelőszövetkezet udvarán egy idősebb, félbőrkabát» férfitől érdeklődöm, hol, merre találhatók az építők? — SehoSti — Hogy-hogy? — Nem dolgoznak. — Nincs munkájuk? — Ajaj! Munka volna elég, csak... — vállatvon és tovább megy. Roskó Zsigmond elnök panaszkodik: — Negyven főnyi építőbrigádunk volt Maradt nyolc-tíz emberünk. Majdnem két évig működött a brigád, aztán szétszéledtek... — Miért? — Több oka volt Részben azért, mert nem látták biztosítottnak jövőjüket Azt mondták, úgysem engedik meg a tsz-eknek, hogy iparosokat tartsanak. Hozták a különböző újságokat, amelyekben az állami építőipar problémáit feszegették. Kevés a munkaerő, elvándorolnak falura, meg ilyesmi. Más oka te volt Roskó Zsigmond szerint öt te szemrehányással illették felsőbb fórumok a magas alkalmazotti létszám miatt, mert a szövetkezetnek volt vagy hatvan alkalmazottja, köztük az építőbrigád is. Elég magas volt a bérük, havonta fizetni kell nekik, ez meg esetleg bérfeszültséget okoz... stb. — Ezektől a problémáktól függetlenül elégedettek voltak-e ma építők tevékenységével? — De még mennyire! Képzelje el, hogy majdnem két év alatt négy és fél millió forintot építettek be. Baromfinevelőt, tojóházat, szénaszárítót, fiaztatókat, növendékmarha-istállót. hogy csak néhányat említsek. És olcsóbban! Legalább húsz százalékkal olcsóbban, mint az állami ipar. És nem kellett vámunk, esetleg évekig, amíg az állami ipar kapacitásából jut nekünk te. Igaz, ha állami ipari-ál építtetünk, tizenöt-húsz éves hitelt kapunk, de mégis úgy láttuk, inkább ne legyen adósságunk és hamarabb elkészülünk beruházásaink kivitelezésével. Én nagyon sajnálom, hogy így végződött, hogy az emberek elmentek te szétesett a brigád, — Tudomásom szerint ex építőtársulások most alakulnak a járásokban — vetem közbe. Roskó Zsigmond tud róla, vagy nem bízik benne. Megkeresem a Siklósi Járási Tanács mezőgazdasági »ztályvezetőjét. Monostori Jánost, de szobájában találom — ennek az ügynek másik érdekeltjét is —Bors Lászlót, a járási pártbizotte
