Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-05 / 54. szám

wes. määctos 5.-------------------------------------------napló Megindult a tavasisi munka a kertészetek h kel két héttel előbb jelenhet­nek meg a piacon. Szabadszentkirály Már az ősszel elkészítették a komposztot, s február óta ké­szülnek a melegágyak a sza­badszentkirályi tsz-ben. Már­cius elsején kezdték meg a magvak vetését, s a hónap végén, április elején megkez­dik a tápkockák gyártását, s a palánták kihelyezését. Ta­valy szerezték be a gépet, mellyel már az első évben fél millió tápkockát gyártottak le, most azonban háromnegyed milliót készítenék. A paprikát és a paradicsomot kizárólag ezzel a módszerrel akarják megtermelni. Naponta 12 000 tápkockát tudnak legyártani, s kirakni. A szabadszentkirá­lyiak kertészete tavaly is nyereséges volt, ebben az év­ben 32 holdon termelnek ön­tözött zöldséget. A burgo­nyával és a zöldborsóval együtt azonban 110 hold te­rületet szerződtek le értékesí­tésre a MÉK-keL Szederkény Karasica Gyöngye A Karasica menti kertészet már évek óta a legeredménye­sebb a megyében. Tavaly is már május 18-án szállítottak piros paradicsomot és zöld­paprikát, s ezt mindenekelőtt a frisseségüknek köszönhetik, annak, hogy mindig időben látnak hozzá a tavaszi mun­kákhoz. Paprikával és paradicsom­mal az idén is legelsőként akarnak a szederkényiek je­lentkezni a piacon, s itt a leg- előrehaladottabb a kertészeti munka is. Csütörtökön reggel 18 asszony kezdte meg a pa­lánták áttűzdelését, pi kirová­sát a hollandi ágyakban. Meg kezdték az előkészületeket a tápkocka gyártásához is, s a paprikát és paradicsomot már csak így termelik, mert, mint tapasztalták, 10—14 nappal ko rábbam érik be. Az 50 holdas kertészetben ezen kívül ká­posztaféléket, hagymát és sár­garépát, petrezselymet termel­nek nagyobb mennyiségben. Bólyi Kossuth Tsz Ha a váratlan havazás nem jön közbe, csütörtökön reggel a bólyi Kossuth Tsz-ben elve­tették volna a mákot így is akad azonban munka a kerté­szetben, ahol 14 fős brigád veteményezett, palántát tűz­delt ezen a napon a pár hét­tel ezelőtt összeállított és elő­készített hollandi ágyakban. Az újonnan épített hollandi ágyakra különösen nagy szük­ség van most hogy a szövet­kezet egyesült a szomszédos töttösi tsz-szel, s a kertészetet 115 holdra növelték. Több százezer palántát kell ehhez a nagy területhez felnevelni. Ez azonban még csak a munka kezdete, a hét végén, a jövő hét elején megkezdik a táp- kockák gyártását, melyből 200 000 darabot készítenek. Orvos-meteoro'ógia a közlekedési ba!ese»el< meqe'ozésére Mit mutat a baranyai mezőgazdaság munkaerőmérlege? Szociális kapillaritás Kihelyezett üzemek Interjú dr. Kolta Jánossal Az enyhe tél kedvezett a kertészeteknek. Úgyszólván egész télen át folyt a tavaszi előkészítő munka, hordták az ősszel elkészített komposztot, a trágyát, készítették a meleg­ágyakat, s az üvegházakban már január—februárban elve­tették a korai zöldségfélék magvait. A kellemes meleg idővel beköszöntött március első napjaiban sok helyen már megkezdték a saláta szabad­földi kipalántázását — például a sellyei tsz-ben, — amit csak a váratlanul leesett hó szakí­tott meg. Ez a hó azonban már nem akadályozhatja meg a zöldségtermelő üzemék tava szí beindulását. Ezt bizonyít­ja megyei kőrútunk is, mely során néhány termelőszövet­kezeti kertészetet meglátogat­tunk. Mohácsi Új Barázda Csütörtökön reggel az éjsza­kai havazás ellenére igen moz galmas kép fogadott a megye legnagyobb kertészetében. Ezen a napon 32 asszony és leány vetette a korai káposz­ták, a zeller, a paradicsom és paprika magvait a hollandi ágyakba, melyekből nem ke­vesebb mint negyven készüit eddig a mohácsi Uj Barázda Tsz-ben. Az RS—09-es kerti traktor már a szabad földön készítette élő a magágyat a •wetemények részére, mert eb­ben a szövetkezetben az idén is 259 holdon termelnek pa­rikát, paradicsomot, hagymát, káposztaféléket és más zöld­ségeket Csak a híres ádventi kelkáposztából — melyből 40 mázsás termésre számítanak, — 60 holdat ültetett él még az ősszel a szövetkezet, s ha a telet meg is érezte, szépen fej lődik a téli saláta is, mély húsvétra már kapható lesz a zöldségből tokban. Kassai Bélának, a szövetke­zet főkert észének tájékoztatá­sa szerint már az előző évék­ben is szép sikert értek el a tápkockás palántaneveléssel, s a jövő hét elején újra meg­kezdik a gyártását, összesen fél millió táokockát készíte­nek, melyekbe paprika- és paradicsom-palántákat helyez­nek, az így kirakott növények­ig van a telep a ki sál- lomáson túl. Néhány ala­csony, hosszú épület, az udvaron pedig építőipart gépek, kicsit rokkantán persze, de majd a gyere­kek megkeresik a hibát, kijavítják — helyrepofoz­zák a masinákat. A javí­tás ilyenképpen olcsó lesz, a fiúk meg tanulnak a gé­peken. Az oktatói szobából széles, poros ablakon átlát­ni a műhelybe. Hegesztő­fény villan, kopácsolnak, valaki fütyül, itt bent meg Pap Laci, a vállalat KISZ- titkára von kérdőre egy gyereket. — Én nem láttam, mert a szemembe sütött a nap... — A szemedbe ml? Nevetni kéne, naiv véde­kezés, de ezt úgy sem hi­szi el senki. Bent voltak a Rákóczi úti raktárban, s amíg a mester anyagot vé­telezett, a srácok leszerel­tek egy autólámpát. Nem vitték el, nem kell nekik, csak leszerelték. A gyerek — aki ott volt, de a Nap miatt nem látott, — lehor- gasztott fejjel megy ki az irodából, kint aztán fejébe vágja a sapkát — látni az ablakon át — aztán nagyo­kat ugrálva eliramodik a műhely irányába. Megúszta. Pap Laci meg a fejét va­karja: „Látja, mennyi gond meg baj van ezekkel a srá­cokkal?! Mindig van vala­mi !” Persze. Tizenöt-tizen­hat éves gyerekek ezek, va­lóban gyerekek, még akkor is, ha különben ko­moly és szép munkát végez­nek, ismerkednek a vasas szakmával, ami megalapozza jövőjüket. Nem mindegyik­nek. — Az elsőévesek közül nyolcán lemorzsolódtak. A Belügyminisztérium köz­lekedésrendészeti csoportfőnök sége behatóan megvizsgálta a baleset okait és okozatait. Az Országos Reuma- éS Fürdő­ügyi Intézet örvos-meteoroló- giai osztálya pedig tudomá­nyos munkatársainak segítsé­gével hat hónapon át kísért0 figyelemmel, hogyan hatnak az időjárásban bekövetkező változások a közlekedés rész­vevőire. Az orvos-meteorológusok ki­— Miért? Ezt nehéz lenne kiderí­teni. Talán az is oka, hogy a falusi iskolákban nem kapják meg a kellő tájé­koztatást a szakmára vo­natkozóan — legalábbis a KISZ-titkár szerint — és néhány hónap múlva el­köszönnek, kicsit csalódot­tan, nem tetszik nekik ez az iparág. Az Építőipari Vállalat munkaügyi osztálya most a megyei tanács nép­művelési osztályának támo­gatásával pályaválasztó tá­jékoztatót küldött szét az iskolákba. Ez a tájékoztató részletesebb, alaposabb, al­kalmas arra, hogy fölkeltse a fiúk érdeklődését. A vállalat 563 tanulót foglalkoztat, ebből 187 va­sas lesz — fűtésszerelő, la­katos, esztergályos, általá­nos gépszerelő, bádogos ... stb. — a többi kőműves és ács. A tanulók zöme falusi. Az építők munkásszállón laknak, de a vasasoknak egyelőre nem tudnak helyet biztosítani. Hajnalban jár­nak be vonattal, busszal, esetleg pécsi albérletben laknak. Magyar Jóska egy zalátai tsz-paraszt fia, ha­todik és egyben a legidő­sebb fia. Jóskának a papa szerzett albérletet a Szabad­ság úton kétszázötven fo­rintért. Jó helye van. — Mi a szándékod, ha fölszabadulsz? — Itt maradok a válla­latnál. Szeretnék egy nagy toronydarun dolgozni. — Oktatóid mondják, ren­des fiú vagy, szorgalmasan dolgozol, ügyes vagy... Jóska hallgatag, alig tu­dom szólásra bírni, erre a mutatták, hogy az időjárási viszonyok változása jelentéke­nyen befolyásolja az idegrend­szer állapotát. Az úgynevezett frontbetörések, fokozott nap­folt-tevékenység, a különböző légrétegeknek cseréje kihat a vegetatív idegrendszerre, fo­kozza a szimpatikus vagy pa­rt szimpatikus idegtevékenysé­get és így közvetlenül befolyá­solja a járművezetőket és a gyalogosokat dicséret-közvetítésre sem reagál, csak áll illedelme­sen és a sapkáját gyűrö- geti. Aztán azt mondja: — Az iskolában nem ám! — Hogy-hogy? — Nehéz. Nehezen megy az elméleti. A gyakorlati munkát szeretem, itt a mű­helyben. •— Az elméleti is fontos. — Tudom én, tanulok is, mindennap tanulok otthon, de azért nehéz. — Szabad Időd azért csak akad. Mit csinálsz? — Sétálok. Meg járok birkózni a vasúiba. Jóskánál már sokkal ele­venebb gyerek Jazbincsek Vilmos. Vasas Il-őn lakik, azt mondja, azért válasz­totta a vasas szakmát, mert szereti a gépeket. — Ha felszabadulsz? — Valami jó állást kere­sek. A nagybátyám mond­ta, majd elhelyez a bányá­nál. — Az építők taníttatnak, ide is kell szakmunkás, mit akarsz a bányánál? Nem válaszol, csak a vál­lát vonja. — Buktál is... — Igen. Kínálom cigarettával, az oktatóra néz és azt mond­ja: „Köszön, nem dohány­zóm!”. — Soha nem szívtál még? — De. Egyszer, még ré­gebben, de éppen elég volt. — Év végére tudsz javí­tani? — Amiből buktam, ugye? Tudok. Ki is akarom ja­vítani, mert apám meg- igérte, hogy ha mégegyszer ilyen bizonyítványt viszek haza, akkor baj lesz, Dr. Kolta János, a Magyar Tudományos Akadémia Du nántúli Tudományos Intézeté­nek munkatársa hosszú évek óta foglalkozik Baranya me­gye népességföldrajzával A neves kutatóval most idősze- r" kérdésekről beszélgettünk. 7,8 szántóegység jól egy keresóre — Hogyan alakult Id a ba­ranyai falvak jelenlegi népes­sége? — A megye népesedése je­lentékenyen eltér az ország egészének népesedésétől, mé­retei egy évszázad óta elma­radnak hazánk más terület­részétől. Ennek oka a megye magasfokú iparosodottsága. A mecseki bányászat fejlődése ugyanis lehetővé tette az ipa­ri üzemek termelésének nö­velését és újabb ipari üzemek létesítését. Az elmúlt 90 év alatt az ország lakossága 99 százalékkal szaporodott, Ba­ranyáé viszont — Pécs nélkül számítva — mindössze 19-cel. (Kutatásaim során minden adatot a megye mai közigaz­gatási területének megfelelő­en, tehát a baranyai három­szög leszámításával, Illetőleg a volt Somogy megyei rész hozzáadásával vizsgáltam mar 1869-től). Egy másik összeha­sonlítás szerint az ország fal­vainak népe 1900-tól 1960-ig 27,8 százalékkal gyarapodott, a baranyai községeké viszont 1,6 százalékkal fogyott. — A lakosság számának alakulását két tényező befo­lyásolja: a természetes szapo­rodás és a vándorlás. Bara­nyában egyik sem alakult kedvezően. Míg az évszázad első hat évtizedében az orszá­gos szaporodás mértéke éven­te átlag 9,3 ezrelék volt, ad­dig ebben a megyében és Pécsett csak évi 4 ezrelék. Ez a 4 ezrelék Baranya falvai­ban hat évtized alatt 64 851 lelket jelentett. Csakhogy 1900-ban 246 348, 1960-ban pe­dig 242 421 főt talált a nép- számlálás ugyanott. Tehát — — Milyen bajra gon­dolsz? Elneveti magát. — Hát... amit az apák csinálnak ilyenkor a gye­rekükkel. Magát nem szok­ták megrakni? — Nem a fenét. Még elcsevegünk néhány percet, s akkor mondom neki, mutasd meg a fióko­dat meg a satudat. Kihúz­za a fiókot és grimaszt vág az arcával. — Nincs valami nagy rend. — Nincs — mondja. A többi fiókban sincs rend. A fiúk nem okolha­tók ezért. Pap László KISZ- titkár mondja: „Az oktatók sajnos nem követelik meg a gyerekektől.” Láttam öreg szakmunká­soknak a szerszámos szek­rényét. Reszelőnek, rajztű­nek, körzőnek, blok-kul- csoknak, kalapácsoknak megvan a helye. Láttam olyan iparitanuló-műhelyt is, ahol a satu acél-pofá­jának felülete tükörfényes volt, csak úgy, mint a satu­szár. Mindennap fényesre dörzsölték a műszak után és vékonyan beolajozták, de a sima-felületi szerszámo­kat is. A satupadon a mun­kadarabon és a szerszámon kívül semmiféle felesleges tárgyat nem tarthattak. Szükség van erre a szinte kínos rendre? Ha valahol, hát a tanműhelyben feltét­lenül. A szerszám és az anyag megbecsülése itt kez­dődik. Sajnos ennek ellen­kezőjét tapasztaltam az épí­tők tanműhelyében. Jó, te­hetséges gárda ez külön­ben, bizonyítják ezt a szé­pen megmunkált tandara­bok is, de ez a szépség­hiba mégis bántó. Bab Fctcm az elmúlt hatvan év alatt 71441 baranyai falusi lettvá roslakóvá, vagyis valamivel több, mint a természetes sza­porulat. így 1961-ben Bara­nyában már 7.8 szántóegysea- nyi mezőgazdaságilag megmű­velhető terület jutott egy me­zőgazdasági keresőre, az or­szágosan 7,0 szántóegységes átlaggal szemben. — Mi az oka a városba- özönlésnek? — Kétségtelen, hogy a falu­siak városba özönlése világ- j 'enség, de Baranyában ári­nál is nagyobb mértékű. Tu­dományos analízissel megálla­pítható, hogy ma a városba- özönlés fő oka az úgyneve­zett „szociális kapillaritás”. Ez a falu lakosságának azt a tö­rekvését jelenti, hogy a „tár­sadalom hajszálcsövein felfe­lé” nyomulva életszínvonalát a városban élők szintjére emelje, életét tartalrrfasabbá, szebbé, kulturáltabbá tegye. A baranyai falvakban a kedve­zőtlen települési viszonyok miatt ez a törekvés még so­káig nem lesz kielégíthető. A községek 82 százalékában ugyanis a lakosok száma 1000 lé’ek alatt van, sőt a falvak 48 százalékában az 500 lelket sem éri el. Tehát a baranyai községek nagy többségében korszerű kulturális létesítmé­nyek építése lehetetlen. — Azután a termelőszövet­kezetekben nem tudták még megoldani a tagság egész éven át való foglalkoztatását Míg az egyéni gazda télen dolgozhatott saját állatállo­mányával, eszközei karban­tartásával, addig például ta­valy a megye tsz-ei a növény- termelésben dolgozó tagságot az évi 307 munkanap helyett csak 183 napon át foglalkoz­tathatták. Ezek láttán a mun­kaképes fiatal falusi réteg szívesebben megy az iparba, ahol egész éven át rendszeres foglalkozást talál. Hiány nyáron - felesleg télen — Ezek alapján milyen a baranyai községek jelenlegi munkaerőmérlege ? — A kedvezőtlen népesedés Baranya mezőgazdaságában mindinkább nehezíti a mun­kaerő biztosítását. Évi átlag­ban mintegy 4200 fő, illetve 1 300 000 munkanap a munka­erőhiány. A legnagyobb a hiány a júliusi munkacsúcs idején mintegy 40 000 fővei, egymillió munkanappal. Ha­vonként vizsgálva a munka­erőt, pontosan meghatározha­tó, hogy falun mezőgazdasági munkanélküliséggel kezdődte az év, hiszen a megyében ja­nuárban 24 000, februárban 30 000 embert nem tudunk foglalkoztatni. Ez a szám már­ciusra már lecsökken 10 060- re, majd áprilisban hirtelen átcsap munkaerőhiányba, mert akkor már több mint 7000 embert kell nélkülözni, má­jusban pedig 10 000-et. Június­ban a hiány 25 000-re nő, jú­liusban meghaladja a 40 000- et. Augusztusban lélegzetve telnyi szünet következik, mert a hiány „csak” közel 16 000 ember. A betakarítás ismét meghozza a gondot, mert Szep­temberben 26 000, októberben 20 000 munkaerő hiánvzik. No­vemberben ismét jön a „pal- fordulás” és több mint 16 000 falusi ember válik felesleges­sé, decemberben pedig vala­mivel ennél is több. Öt év alalt 10 százalékos csökkenés — Hogyan lehetne változ­tatni ezen? — _ A mezőgazdasági műn kaerőmérleg elemzése alapj an két megoldandó probléma je­lentkezik. Az egyik — a mun­kaerőhiány kiküszöbölése ér­dekében okszerűen gazdálkod­ni a meglévő munkaerővel. A másik — biztosítani az idényjellegű munkaerő-feles­leg foglalkoztatását. Az első feladat megoldásá­hoz felmértem a mezőgazda­ságban hasznosítható baranyai munkaerőt. Ez — a női mun­kaerőt férfira átszámítva — mintegy ötvenezer. Ezt a szá­mot azonban egyedül az el­öregedés öt év alatt köze’ 10 százalékkal csökkenti. A ren­delkezésre álló munkaerő gaz­daságos kihasználásához több­féle megoldást kellene alkal­mazni. Fokozottabban be kel­lene vonni a nőket a mező- gazdasági munkába. Ennek feltétele a falvakban a szol­gáltató tevékenység növelése, főleg a munkaigényesebb Idő­szakokban. hogy a nőket tru* nél nagyobb mértékben men­tesítsük a háztartási munká­tól. A nyári napközi otthonok, illetőleg a meglévőkben a fé­rőhelyek szükség szerinti nö­velése, a házi kenyérsütés csökkentése érdekében rend­szeres kenyérellátás, esetleg mosodák létesítése, az üzem­szerű étkeztetés megszervezé­se. a kész-, félkész vagy kony­hakész ételek nagyobb mérté­kű forgalombahozása a fal­vakban !s — ezek azok a le­hetőségek. melyek a városok­ban jól beváltak és falvaik­ban is jelentős erőt szabadít­hatnak fel a termelő munka számára. Fontos a termelőmunkába még be nem vont rétegek — főleg a cián vök — munkába állítása. Számításom szerint legkevesebb 2660—2560 főnyi cigány munkaerőről lehetne szó. Végül fokozódnia kellene a természetes szaporodásnak. Igaz, a statisztika jelenig kedvező képet mutat. Ha azonban a lakosság számának növekedését nem a gyarapodó születések okozzák, hanem a csökkenő halálozások, akkor ez megtévesztő. Korii'lek'nlő üzemszervezés I — A munkaerőhiány kikü­szöböléséhez hogyan járulhat hozzá a helyes üzemszerve­zés? — A mezőgazdasági üze­mek szakosításánál nem elég csak a természeti-földrajzi té­nyezőket figyelembe vennit Gondosan mérlegelni kell a munkaerőhelyzetet is Enélkül a szakosítás célját téveszti ás vagy lehetetlen feladatot állí­tunk a tsz elé, vagy pazarol­juk a legdrágább és legfonto­sabb termelőerőt, az emberi munkát. Aztán a növényter­melést úgy kell megtervezni, hogy a munkaerő-szükséglet időbelileg arányosan meü- oszoljék, a munkacsúcsok el­térő időre essenek. A terme­lés intenzitásának növelésével, a belterjesség fokozásánál ts kellő gondossággal kell eljár­ni, s azt minden esetben füg­gővé tenni a rendelkezésre álló munkaerő mértékétől. A helyes üzemszervezés mellett természetesen a munka ter­melékenységének fokozása s segít a megoldásban. — Mit lehetne tenni a mun­kaerőfelesleg lekötésére? — Az állandó kereseti lehe­tőség feltétlenül megkönnyitl á munkaerő helyhezkötését. Ezért helyes volna, ha a tsr- ek gazdálkodási terve a tagok foglalkoztatását is teljes rész- ’etességgel tartalmazná. Nem­csak arról lehetne szó, hogy a tsz segédüzemágakat fej­lesszen ki és télen seprűköt .Is­sei, dohánysimítással foglal­koztassa tagjait. De elképzel­hető a szezonális iparágak fa­lusi kifejlesztése is. Bulgáriá­ban például az erdő menti tsz-ekben idényjellegű láda­gyárakat létesítettek. Vagv például egy. olyan kisebb üzem, ahol egész éven ót. mondjuk húsz ember dolga ik, letelepülhetne falura, s ovi csak télen működne, de akitor esetleg több száz emberre!. Ezt a megoldást több erre al­kalmas kisebb üzem esetében meg lehetne valósítani. A meg­felelő ipari üzemek, az erdő- gazdaságok közös programot, dolgozhatnának ki arra', hog;, a tsz-ek télen ráérő tagjait miképpen foglalkoztassák. Földessy Dénes A satupad mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom