Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-31 / 76. szám

mAbctos si.

napló

3

,lépést toriam a fejlődéssel

Az ipar javító-szolgáltató tevékenysége t nem elégíti ki az igényeket

I

I

P Az utolsó évtizedben a lakosság részéről fokozódó igény jelentkezett az ipar javító- ír ’-’áltató tevékenysége iránt- fez annak a következménye, ftogy a felszabadulást követően a lakosság életformája át- Bakult, életszínvonala nő. Je- ^ntősen megnövekedett a korsók aránya főleg abból adókban. hogy a nők közül mind |bben vállaltak munkát. A éztartási munkák ellátása megkívánta a technikai fel- ereltség növelését, a munka i'pesítését. A falvak villamosítása lehetővé tette, hogy falusi lakosság is alkalmaznia a háztartási gépeket és Villamos berendezéseket.

Egyre több a gép a háztartásokban

Megyénkben a kereskedelem évről évre több háztartási gépet és kultúrcikket hoz forgalomba. Ezekből 1958— 1965 között az alábbi mennyiséget vásárolta a lakosság:

Hatékony intézkedésekre van szükség

Mosógép

Porszívó

Parkettkefélőgép

Hűtőszekrény

Centrifuga

Rádió

Televízió

Magnetofon

Lemezjátszó

49 307 db 13 518 db 3 113 db

7 997 db 3 959 db

89 807 db 35 928 db

8 882 db 6 047 db

A fokozódó gépesítés két

okból növelte a Isik osság igé- tnyét a javítások, szolgáltatások iránt. Egyrészt mertmeg- ; növekedett a gépek száma és a természetes elhasználódás, meghibásodás ennek velejárója, másrészt iparunk — mely ezekben az években kezdte bevezetni a termékek gyártását —, kellő tapasztalattal nem rendelkezett és az új termékek meghibásodása sok esetben a tűrhetőnél jóval

(

nagyobb mértékű volt. A szolgáltatási tevékenység növekedésénél — a tartós fogyasztási és kultúrcikkek nagy száma mellett — figyelembe kell venni a lakosság személyi tulajdonában lévő gépjárművek számának növekedéséből származó igényeket is. De növekedtek az egyéb méretes (ruházati tevékenység, fodrászat stb. személyes szolgálta- ■tások nyújtása iránti igények Pis- Iparunk felkészültsége ezen ligények kielégítésére nem volt | megfelelő és e téren még ma ! is több hiányosság van. Az állami, helyi és a szövetkezeti ipar hosszú időn keresztül a számára gazdaságosabb készárutermelést helyezte előtérbe a lakosság részére végzett javításokkal és szolgáltatásokkal szemben.

A helyzet tarthatatlanságát mérlegelve a Gazdasági Bizottság 1961 évben határozatot hozott, amely szerint erőteljesebb ütemben kell fokozni a helyiipari, építőipari javítások, szolgáltatások, személyi szolgáltatások és egyéb megrendelések terén jelentkező szükségletek kielégítését. E határozat végrehajtására a tanácsoknak helyi iparpolitika; terveket kellett készíteniük.

A javító-szolgáltató

, tevékenység nem kielégítő

I

A Baranya megyére és Pécs • városra készült tervek a lakossági javító-szolgáltató tevékenység értékét öt év alatt — a magánkisipart is beleértve — közel 50 százalékkal 1 kívánják emelni. Az eddig el- k telt időszak eredményei azon- F ban arra engednek következ- I tetni, hogy előirányzatukat nem tudják teljesíteni, mivel a tervek készítésénél nem mérték fel kellő gondossággal a végrehajtás objektív feltételeit, s ennek következtében sok el nem hárítható akadály (helyiség, szakmunkárhiány, stb.) merült fel időközben. A | tervezés hiányosságai ellenére a tett intézkedések a korábbi helyzethez képest eredményes folyamatot indítottak el a lakossági javító, szolgáltató tevékenység fokozása terén. Az

igények megfelelő kielégítéséről azonban még korántsem beszélhetünk.

E téren legnagyobb feladat a Baranya megyei KISZÖV-re hárult, mely a MESZÖV-vel társulva a községi földműves- szövetkezeti boltok bevonásával begyújtőhálózatot hozott létre- Növekedett a lakossági szolgáltató tevékenységet végző egységek száma a minisztériumi és a tanácsi iparban is. 1964. év végén Baranya megyében (Pécs várossal együtt) összesen 2256 lakossági javító-szolgáltató tevékenységet folytató, illetve munkafelvevő egység működött, 291- gyel több mint 1963-ban, megelőzve az ország többi megyéjét

Az egységek számának növelése jelentős javulást eredményezett, de egyes területek ellátottságában aránytalanságok keletkeztek, a begyűjtő és szolgáltató egységek működése több esetben nem kielégítő, valamint egyes javítások és szolgáltatások terén a lakosság ellátása különösen hiányos. Míg a városokban és azok belterületein általában minden javító-szolgáltató ágazat a lakosság rendelkezésére áll, addig a külső területeken és községekben a legigényel- tebb (fodrász, cipész, szabó, építőipari stb.) szolgáltatások is messze elmaradnak a szük ségestől. Ilyen körülmények között főleg a peremterületek, de a községek lakossága is a városok belterületeire, illetve Pécsre utazik a szolgáltatások igénybevételére. A javítószolgáltató tevékenységben mutatkozó hiányosság egyes ágazatokban egészen élesen jelentkezik. Különösen hiányos a lakosság ellátása az építőipar, az autó- és motorjavítás terén, valamint egyes szakmákban, ahol a ritkuló kisiparosok helyét a szocialista ipar nem tudja pótolni.

Kevésbé jövedelmező munkák

Építőipari munkákra a megye 280 községében vesznek fel ugyan igénybejelentést, de az ez irányú javítási, tatarozás^ karbantartási és egyéb szakszerelőipari igényeket csak kis részben elégítik ki. Ennek több oka közül a legjelentősebb, hogy a szövetkezetek részére az épületjavítási, -tatarozási tevékenység vég zése nem gazdaságos és így elsősorban új építkezéseket vállalnak.

A Pécsváradl járási Építő Ktsz Pécsett és Komlón annyi munkát vállal, hogy a járás építőipari igényeit nem tudja ellátni. A Sásdi járási Építő Ktsz elsősorban társasházépítkezéseket vállal, javítási, tatarozási vagy szakipari munkát csak elvétve végez. A Pécsi járási Építő Ktsz kapacitásának alig felét biztosítja csak lakossági munkák végzésére, holott ezt jóval meghaladja a lakosság ez irányú igénye.

Korántsem kielégítettek az igények az autó-, motor javítás, szerviz terén. Az utóbbi években — a fővárost figyelmen kívül hagyva a magánautók száma városunkban emlkedett legjobban, melynek javítási és szervizigényeit az érdekelt egységek csak mintegy fele részben tudják kielégíteni (országosan 70 százalékban). A XIV. Autójavító Vállalat tevékenységéből mind össze 3—5 százalék a lakosság részére végzett munka. A Pécsi Autó- és Motorjavító Ktsz — mely elsődlegesen a lakossági igények kielégítésére létesült — kapacitásának mintegy háromnegyed részét közületeknek biztosítja. E téren a megyében is rendkívül kedvezőtlen a helyzet és a megoldáshoz a helyi tanácsi szervek sem nyújtanak kellő segítséget

Egyes szakmákban a szocialista szektor egyáltalában

Közösek a gondok, közösek az örömök

Beszélgetés Dobos Józseffel megyénk országgyűlési képviselőjével lengyelországi látogatásáról

nem törekszik a lakossági igények kielégítésére. így többek között a kárpitos szakmában a megye területén összesen két tanácsi vállalat áll a lakosság rendelkezésére, míg a szövetkezeti ipar egyáltalában nem dolgozik e szakmában. A két vállalat kárpitos tevékenységéből is csak minimális (2—3 százalék) a lakosság részére végzett munka. A vállalatok nem is igyekeznek a lakosságnak kedvező feltételekkel dolgozni; igy munkavégzést háznál általában nem vállalnak, a vállalási díjak igen magasak és ennek következtében a lakosság sem keresi és igényli munkájukat.

Több beruházás elmaradt

Az ötéves tervidőszakra előirányzott iparpolitikai feladatok teljesítését nagyban hátráltatja, hogy az érdekelt szervek a szükséges beruházásokat nem tudják maradéktalanul teljesíteni- Több fontos létesítmény kivitelezése maradt el időközben vagy igen vontatottan halad. így —többek között — nem valósult meg a XIV. Autójavító Vállalat Diósi útra tervezett gépkocsi-szervizállomása, évek óta húzódik az Autó- és Motorjavító Szövetkezet új telephelyének kialakítása, elmaradt a Kertvárosba tervezett szolgáltatóház kivitelezésének megkezdése. A nagyobb vidéki településekre (Véménd, Duna- szekcső, Hímesháza, Mágocs stb.) tervezett szolgáltatóházak létrehozásához megfelelő építmény, illetve helyiség nem áll rendelkezésre.

Bár Baranya megyében a lakossági javító-szolgáltató tevékenység helyzete nem rosz- szabb, mint az országban átlagosan, mégis kívánatos a növekvő és kielégítetlen igények fokozottabb figyelemmé' kísérése és a jelenleg fennálló hiányosságok megszüntetéséhez hatékonyabb intézkedések hozatala és megvalósítása.

Strass er Tibor

A Trubadúr előadásának szünetében találkoztam Azu- cenával. Igaz, nem a bosz- szúvágyó cigányasszonyt kerestem, hanem a büszke Gertrudot, az ország királynéját — de megtaláltam mindkét híres operaszerep nagyszerű megszemélyesítőjét: Pécsváry Gabriellát.

Operaegyüttesünk fiatal, tehetséges énekesnőjét ugyan is az a megtiszteltetés érte, hogy a közelmúltban az Állami Operaház színpadán vendégként Gertrudot énekelte.

— Már az ősszel bekérték a repertoáromat — emlékezik Pécsváry Gabriella Azucena maszkja mögött. Ebolit, Ulrikát és Gertru- dot adtam be, hogy ezek közül válassza ki az Operaház igazgatósága, melyik szerepben van szükség fiatal énekes vendégszereplésére. Bevallom, én Ebolit vagy a most felújított Azu- cenát választottam volna, mert a Verdi-dallamok ének lése a leghálásabb, legigényesebb feladat egy énekes számára.

Az Operaház Igazgatósága azonban másképp döntött Egy februári Truba- dur-előadós előtt közölte Pécsváry Gabriellával Mán- doky Kálmán főtitkár, hogy megérkezett Budapestről az értesítés: március 6-án Gertrud királyné szerepét Pécsváry Gabriella énekli.

— Azt hiszem, minden magyar énekesnő számára legnagyobb boldogság, ha az Operaház színpadán énekelhet Az Operaház épületének valami hallatlan varázsa van, falaiból és köveiből is hangjegyek áradnak. Ügy készültem

A Magyar Népköztársaság

parlamenti küldöttsége — a lengyel Szejm meghívásának eleget téve — 11 napot töltött a testvérországban. A delegáció tagja volt Dobos József, országgyűlési képviselő, a komlói Kossuth-bánya üzemvezető-helyettese is.

— Utunk során Lengyelország felét bejártuk. Jártunk Varsóban, Szymanówban, Szczecinben, Turoezówban, Opolében, Katowicében, Krakkóban, Auschwitzban. Bármerre megfordultunk, őszinte barátsággal fogadtak. Érződött, hogy a két nép kapcsolata régi történelmi időikre nyúlik vissza. A múlt századok harca éppúgy összekovácsolta a két nemzet sorsát, mint a mostani évtizedekben a szocializmus építésének közös gondja-öröme. Vendéglátóink mindenütt kifejezésre juttatták hazánk, népünk iránti szenetetüket- Ezt a vallomást, az együvétartozást, a forró üdvözletét ezúton is tolmácsolom.

— Mit látott a mai lengyel fővárosban?

— Varsóról nem lehet anélkül szólni, hogy ne szólna az ember a háború pusztításáról. Az 1,3 millió lakosú város gazdag történelmi emlékű építményeinek, lakóházainak mintegy 84 százalékát lerombolták a németek. Nagyrészt eredeti stílusban építették újjá, de számos lakótelep már modem. A lengyel parlament képviselői elmondották, hogy a mai és a távlati beruházások jelentős hányada vidéken valósul meg. Ez azt a gondolatot testesíti meg, hogy egészséges ütemben — a bányászati és más nemzeti kincsek lelőhelyein •'— fejlesztik az országot. Ez a program a nemzetközi kooperációt is figyelembe veszi. Az NDK-ha- tár mentén, Turoszówban például nagyarányú külszíni fejtés üzemel. Az idén 14,2 millió tonna szenet termelnek — három és félszer annyit, mint a mi trösztünknél. Ez a bánya szolgálja ki a keletnémet határon lévő erőművet, amely kölcsönösen ad áramot a ké' országnak.

— Mint szakember, mily. a tapasztalatokat gyűjtött Turoszówban?

— A külszíni fejtés a mi szempontunkból csak a teljes gépesítettség tekintetében volt figyelemre méltó- Évente 63 millió köbméter földet mozgatnak meg. A szén és a föld átlagban 3,5 méterenként váltja egymást, és a telepeket 300 méter mélységig művelik Érthetően, a szalagrendszer dominál a bányánál. Nem kevesebb mint 45 kilométtí: hosszú gumiszalag (szélessége 2,25 méter) szállítja a szenet és a meddőt. A fordulat sebessége 5 méter/mp. Részemre az volt a meglepő, hogy minden munkahelyen kettős szalagot szereltek be. Az egyik készenlétben áll, meghibásodás esetén lép üzembe. Ezenkívül további tartalékanyag biztosítja a gyorsütemű javítást.

— Mint említette, látogatást tett Szczecinben is? Az immár világhíres hajógyár milyen érdekességekkel szolgált?

— Ebben a gyárban jelenleg 7500-an dolgoznak feltűnően kevés (4 százalék!) adminisztratív munkavállalóval. Az eddig előállított 9—10 ezer tonnás hajók mellett csinálnak már 12 5O0-asat is. Mig az ötvenes évek elején két évben készült el egy hajó, addig most évente 15 tengerjáró hagyja el a gyárat- Saját tervezőirodájuk van, s a szakembereket is a gyár iskoláiban képezik.

— A Krakkó mellett lévő Nowa Huta-i Lenin Kohászati Müvek termékei meglehetősen ismertek a nemzetközi piacon. E nagyüzemben mi ragadta meg a figyelmét?

— Már arról itthon is olvastam, hogy az 1950-ben szov jet tervek alapján épült hideg-meleg hengermű ötven országgal tart kereskedelmi kapcsolatot Itt most személyesen

is láthattam a lemezgyárig folyamatát. El lehet képztlrn, hogy amikor egy üzemben 23 ezer ember dolgozik, milyen nagy kiterjedéssel bír. Ez idő szerint évente 2,5 millió tonna acélárut termelnek. A Kohót az év végére 3,3, 1980-ra pedig nyolcmillió Ionná acél előállítására fejlesztik. Az alapanyag zöme a Szovjetunióból érkezik, mint ahogy a gépek 70 százaléka is onnan származik. A kohómű iskolarendszere is figyelmet érdemel, hiszen — a többi között — munkaegész'-é'í+annal foglalkozó orvosi tanszék működik náluk.

— A háború befejezésének közelgő 20. évfordulóia kapcsán milyen politikai t.semé- nyek várhatók?

— Lengyelországban május 30-án tanácsi és páriámén i1 választásokra kerül sor- előkészületeket egybekapcsolják a német fasizmus leverésének 20. évfordulójának ünnepségsorozatával. A testvérország népe szintén sokat szenvedett a második világ- háborúban. Az auschwitzi es a birkenaui haláltábor —ahoi a megemlékezés jeléiül küldöttségünk koszorút helyezeti el —, százezrével szedte áldozatait a lengyelek soraibó’. Barátaink hangsúlyozták; a fasizmus gálád tette minden ország népét figyelmezteti, hogy ébren őrködjünk, harcoljunk a háború ellen.

Vízhányó Imre

Id őj ára sje leniéi

_ Várható időjárás szerda estig: ma változó mennvis-—ű felhőzet, holnap felliőát’imn- lások, 1—2 helyen átfutó ew&V. vei. Mérsékelt nyugati. hoK»>i északnyugatira forduló szél. Enyhe éjszaka. A nappali Ve’- melegedés csökken. Várh i tó legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4—8, legmagasoi b nappali hőmérséklet 9—14 fok között.

Négyszemközt Gertruddal

erre a napra, mint egy fiatal lány az esküvőjére. És ez a nap egyre közeledett ... Ez nagy boldogságot okozott, de egyben nehézséget is jelentett, mert negyedikén és ötödikén még Pécsett kellett énekelnem Azucenát. Bár én hangsúlyoztam, hogy a Pécsi Nemzeti Színház tagja lévén nekem első a pécsi színház, az itteni igazgatóság nagyvonalúan lehetővé tette, hogy elvállalhassam a pesti előadást, illetve részt vehessek a pénteki próbán.

Még február végén Budapestre utazott. Első útja természetesen az Operaházba vezetett, ahol már ki volt Írva a jövő havi műsorterv. Végtelen boldogság fogta el, amikor meglátta a saját nevét, az ország legjobb énkeseinek neve között

— Ám az istenek néha

akkor a legkegyetlenebbek, amikor teljesítik a halandók legnagyobb óhaját. Ugyanis egy héttel pesti vendégfellépésem előtt engem is elkapott az influenza járvány. Betegen feküdtem otthon, ismerőseim telefonon érdeklődtek hogy- létem iránt, mire én — humorosan hangzik, de nehogy beképzeltségnek vegye — nevetve csak azt válaszolhattam, hogy „Tebaldi is lemondta, én sem érzem magam jól...H Harc indult meg, hogy március hatodikén énekelni tudjak. Orvosaim mindent elkövettek: több millió egység penicillint, sztreptomicint nyomtak belém, gyógyszerekkel és vitaminokkal lehetővé tették, hogy debütálhassak az Operában. A pénteki en- semble-próbán még csak markírozva vettük végig a darabot, szerencsére az előadást vezénylő Németh Amadéval az előző héten alapos zenei próbát tartottunk és a rendező Huszár Klárival is megbeszéltük a színészi játékot. Szombaton már el sem mentem az orvoshoz. Énektanáromat kerestem fel, beskáláztam, majd másfél órával az előadás előtt bementem az Operába. Szép nyugodtan kisminkeltem. A rendező kézenfogva végigvezetett a színpadon, hogy a járásokat megtanuljam. Egyébként egy külön ügyelőt állítottak mellém, aki a bonyolult díszletek közötti mozgásban segített. Remek súgóm is volt, Szőke Gábor, aki vezényelt, súgott, még énekelt volna is helyettem, de ezt már nem hagytam.

— Milyen érzésekkel lépett kd az Operaház színpadára?

—• Nem vagyok drukkolós típus, de amikor az első bejövetelem után közeledett bevágásom pillanata, úgy éreztem, mintha a tenger közepén egy sziklán állnék, egyre közelednének felém a hullámok... most csapnak össze...! — és nekem ebben a pillanatban énekelnem kellett. Ahogy meghallottam a saját hangomat, egyszerre otthon éreztem magam, szinte megnyugodtam ... Partnereim, Jo- viczky József, Moldován Stefánia is nagyon kedvesek voitak, az pedig különösen iné gnyugtatott, hogy a szünetben bejött az öltözőmbe Csányi János, pécsi kollégám. Úgy éreztem, Pécs is elküldte hozzám együttérzését, és ez újabb erőt adott.

Végtelen boldogságot jelenthetett az énetcesnő számára, hogy a híres nagy- jelenet után az a kezdet; tartózkodás, mellyel az elkényeztetett pesti publikum, egy új énekest fogad, telje sen feloldódott Olyan taps köszöntötte a fiatal művésznőt, hogy kétszer kellett a vasfüggöny elé lépnie. A közönség tetszésnyilvánítása mellett nagyon sokat jelentett az Operaház igazgatójának, Nádasdy Kálmánnak meleg gratulációja is. Á Kritika is elismeréssel fogadta Pécsváry Gabriella alakítását. „Kitűnő Gertrud volt” — írták. „Drámai alapállásból indított, s valóban drámaian ki is bontakozott intrika-figurája. Sötét színezetű, kellően súlyos mezzo- hangon szólalt meg... A nagyjelenet Bánk bánnal a fűtött, végzetes indulatok jelenete volt...”

A szünet véget ért. Eltűnt Gertrud — Azucena maradt itt, hogy elinduljon a máglya felé. Az öreg cigányasz- szony ráncos arcvonásai mögül kimosolygó fiatal művésznő indultában még felel utolsó, elmaradhatatlan kérdésemre:

— A Rózsalovag Octavian szerepét kezdtem el tanulni németül... Bár életem legnagyobb álma Bizet: Car- menje címszerepének el- éneklése.

Talán nem is olyan meg- valósulhatatlam álom ..

—ut— >