Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-28 / 74. szám

MÁRCIUS 28. Előadások a tudományos és felsőoktatási intézmények ülésszakának utolsó napián-----------------------------napló-----­5 A pécsi és baranyai tudo­mányos és felsőoktatási intéz­mények szombat délelőtti ülés szakán, két értékes, magas- színvanalú előadást hallhatott az egyetem auláját zsúfolásig megtöltő közönség. Az elsőt Kertész István, a Pécsi Tanárképző Főiskola Marxizmus—Leninismus Tan­székének adjunktusa tartotta „Az anyagi érdekeltség érvé­nyesítésének néhány problé­mája a termelőszövetkezetek­ben” címmel. — Húsz éve felszabadított hazánk lerakta a szocializmus alapjait, melynek egyik sar­kalatos ténye a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének megvalósítása. Ez igen jelen­tős eredmény, hiszen a paraszt ság a régi megszokottsággal szakítva, bekapcsolódott a szocializmus építésének folya­matába és egyéni érdekei így egybeesnek a társadalmi fej­lődés irányával. Az átszerve­zésre az állam hatalmas ösz- ezeget fordított. Csak a siklósi járás adatait véve alapul, két­millió forint vissza nem térí­tendő állami segítséget és 20 millió forint hosszú lejáratú kölcsönt folyósított. A termelőerők fejlődésének ténye rövid idő alatt lényeges változást idézett élő a ma fa­lujának életében. Ez legszem­betűnőbben az iskolázottság növekedésében mutatkozik és a szükségletek egyre maga­sabb színvonalú kielégítésének megvalósításában, — melyet az előadó beszédes számokkal illusztrált. Leszögezte azon­ban: — A fáta gazdasági viszo­nyait rózsaszín szemüveggel nézni és láttatni, igen nagy hiba lenne. A szocialista me­zőgazdaság objektív alapjait megteremtettük, de jelenlegi színvonala nem elégíti ki a társadalom szükségletét, s fej­lesztésének gyors üteme na­gyon szükségesnek látszik. A legcélravezetőbb gazdasági for ma kifejlesztésében az anyagi érdekeltség döntő szerepű. A szocialista társadalomban két­féle ösztönzési forrna ismert és elfogadott. Az objektív le­hetőségeket ehhez, — a mun­ka megváltozott jellege, az egyén helye a társadalomban, a termelőeszközök társadalmi tulajdona — teremtették meg. A legpozitívabb ösztönzést: a közösségért végzett munka tu­data, jutalmak, kitüntetések, új erkölcsi ösztönzési formák kialakulása jelenti. Az ösztön­zés azonban csak erkölcsi jelle­gű nem lehet! A szocializmus­ban, s a felé vezető úton, lé­nyeges szerepet töltenek be az anyagi ösztönzés különböző for­mái, melyeket a közös cél fi­gyelembe vételével kell alkal­mazni. A helyes gazdaságpo­litika biztosítja a kollektív anyagi érdekeltséget a terme­lőszövetkezetekben. A terme­lés és elosztás dialektikus kap csolatában, a termelés elsőd­leges, mert ez dönti el, meny­nyit oszthatnak fel a szövet­kezetek tagjai, végzett munká­juk arányában. Az elosztás főbb, konkrét formái; a hagyo­mányos, — és a garantált munkaegység-rendszer, a kész­pénzdíjazási forma, — mely elvileg a legfejlettebb — valamint a részes művelés, mely a gyakorlatban is alkal­mazott és problematikus. A fölsorolt formák tisztán, szinte alig fordulnak elő, ezek kom­binációd azonban igen elter­jedtek. Az elosztásban nem a konkrét forma, hanem a jöve­delem színvonala a döntő. A formákat mindig az adott üzem fejlettségi fokához kell igazítani. Az objektív tényezők, mint néhány zárszámadási közgyű­lés adataival bizonyította, nem lehetnek kizárólagos okai a kevés osztani valónak, s nem a gazdálkodási formán kell változtatni. Az a hiba, hogy itt az elosztásból és nem a termelésből indulnak ki a szö­vetkezetek tagjai! Kertész elv­társ véleménye szerint; — melyet, mint hangsúlyozta — nem receptként kell felfogni — célszerű lenne ideiglenes elosztási formákat bevezetni, majd ha ez túlhaladottá vá­lik, felszámolni, és az adott vi­szonyokat figyelembe véve újabbakat alkalmazni. A tech­nika előrehaladása csökkenti a természeti tényezők döntő befolyását a mezőgazdaságban. A fejlődés a pénzbeli díjazás irányában hat. Ennek alapve­tő feltételei: az üzemeltetés színvonala, a fizetőképesség, pontos számvitel, a tagság igé­nyednek kielégítése, és a kö­zös elhatározás. A kényszerí- tett konkrét elosztási formák alkalmazása, az adott viszo­nyok figyelembe vétele nélkül hasznavehetetlenek. Ezután tért rá az előadó a gyakorlati problémák helyte­len irányzatainak ismertetésé­re, melyhez az általa tanul­mányozott siklósi járás szol­gáltatta az adatokat — Sok szövetkezet a részes művelés kiszélesítésében látja az elosztási problémák meg­oldását. Ez valóban a legké­zenfekvőbb, mert biztosítja a közvetlen érdekeltséget, de ne­gatív hatású is, mert csökkenti a tsz árutermelését, egyenlőt­lenséget hoz létre a jövedelem elosztásban és gátolja a tech­nika fejlesztését. Mindez szo­ros összefüggésben van a ház­táji gazdálkodás létével, mely­nek fenntartása indokolt, még abban az esetben is, ha a tár­sadalmi szükségleteik kielégí­tésének zömét a nagyüzemi mezőgazdasági termelés bizto­sítja. Megszüntetése érezhető kiesést jelentene a népgazda­ságnak. A háztáji, ha túlsá­gosan nagy szerepet tölt be a tagság életében, ellentmondá­sos is lehet, mert elvonja a munkaerőt és a figyelmet a közös munkától. Adminisztra­tív úton való csökkentése azonban nem segíti a termelő- szövetkezet munkáját, s aka­dályozza a mezőgazdasági 'er- melőerők gyorsütemű fejlődé­sét. Hivatkozott egy tanulmány­ra, mely szerint évekkel ez­előtt a tagság jövedelmének fele a háztájiból eredt. Mieg- látása szerint, csekély kivétel­lel, a vizsgált siklósi já­rásban ma is sok helyen ötven százalék feletti az innen szár­mazó jövedelem. Ezt a tényt képszerű számadatokkal bizo­nyította, melyeknél, a közös és háztáji állatállomány vi­szonyából és arányából indult ki. Ebből vonta le a követ­keztetést: a részes művelés alapvető hajtóereje a háztáji takarmányszükségletének biz­tosítása. A hiba ott válik je­lentőssé, ahol a háztáji gaz­daság túlnő a megengedett ha­tárokon és fő jövedelmi for­rássá lép elő. — Politikai oldalát tekintve: a részes művelés, a háztáji el- túlzása újabb differenciáló­dáshoz vezet a tsz-ekben és ez akadályozza a parasztság egységes osztállyá szerveződé­sének fejlődéséi. Megoldásként biztosítani kell az egészséges egységet közös és háztáji kö­zött. Módszere: a részes mű­velés csökkentése, és a jöve­delem elosztásakor a készpénz ben fizetés fokozása. A ház­táji kisegítő jellege csak a közös gazdaság fellendülésén át biztosítható. A másik előadást, „A moz­gásformák osztályozásának né­hány elvi problémája” címmel ár. Magyaródi Sándor tanszék­Küldöttértekezletet tartott a Magyar Honvédelmi Sportszövetség A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség pénteken megyei kül­döttértekezletet tartott a já­rási tanács dísztermében. A küldöttértekezleten a meghí­vottakon és küldötteken kívül részt vett Réti Antal, azMHS országos elnökségének elnök- helyettese és Novics János, a megyei pártbizottság titkára. Nyúl Sándor elnöki megnyi­tója után Fáber Zsigmond, az MHS Baranya megyei elnöke beszámolt az MHS elmúlt két esztendei munkájáról. Elmon­dotta, hogy az MHS alapsza­bálya értelmében kétéven­ként újjá kéül választani a megyei, járási, városi és nagy­üzemi elnökségeket, klubel­nökségeket és ellenőrző bizott­ságokat Hangsúlyozta, hogy a vizsgált időszakban kedvezően alakult a szakfeladatok meg­oldása, a tömegsport és a mi­nőségi sport aránya, a gazda­sági helyzet és az oktatási munka. Eredményesebb mun­kát végezhettek volna az alap szervezetek a szervezeti nor­mák betartása, a társadalmi osztályok és csoportok mű­ködtetése terén. Az agitációs és propagandamunka is ja­vításra szorul. Az oktatói kair munkájába az utóbbi időben pedagógu­sok, technikusok, mérnökök is bekapcsolódtak a szaktisztek mellé. A kiképző munkában jelentős szerepet kapott az is­kolapolitika, amelynek során a hallgatókat felvilágosítják arról, hogy a tanfolyamokon szerzett szakmai ismeretek nemcsak a hadseregben köny- nyítik meg a feladatok vég­rehajtását, hanem azokat le­szerelés után a polgári élet­ben is jól lehet hasznosítani. Beszámolója végén Fáber Zsigmond, az MHS elnöke megköszönte a megyei elnök­ség nevében a párt, állami, gazdasági és társadalmi szer­vek vezetőinek, az MHS-vezc- tőtknek a társadalmi aktívák­nak a két év munkájának se­gítését és támogatását. A beszámolót követő vita után került sor az MHS uj elnökségének és tisztikarának megválasztására. A megválasz tott 33 tagú elnökség elnöké­nek Vértes Józsefet választot­ta, az ellenőrző bizottság el­nöke Répási Tibor lett. Az új elnökség nevében Vértes József elnök köszöne­tét mondott és egyben meg­jelölte az elkövetkezendő két év feladatait Hangsúlyozta, hogy meg kell erősítem és megfelelő színvonalra kell emelni a vezetést, fel kell szá­molni a még jelentkező hiá­nyosságokat, javítani kell az agitációs és propagandamun­ka színvonalán. Az elkövet­kező időben az MHS-alapszer- vezetek emelni kívánják a tagság létszámát és javítani szeretnék a nők tagsági ará­nyát. A fejlődés követelmé­nyeinek színvonalán kell tar­tani a kiképző és oktató mun­kát. Elválaszthatatlanul össze kell kapcsolni az agitációs és pro­paganda munkával az 1965. évi népgazdasági feladatokat, a tervek teljesítését, az elért eredmények népszerűéi lesét, a szocialista munkaverseny cél­kitűzéseinek teljesítései az MHS-ben végzett feladatok maradéktalan teljesítésével, a fiatalok előkészítésének kíér- déseivéL A küldöttértekezlet során Réti Antal, az MHS országos elnökségének elnökhelyettese tizenhat* MHS-aktívát tünte­tett ki az MHS Kiváló mun- káért-emlékéremimel a több éves társadalmi tevékenysé­gért. A tartalmas küldöttértekez­let Nyúl Sándor üléselnÖK zárszavával ért véget, hogy az új elnökség irányításával kez­detét vegye az élköve laczendő két év szerteágazó és sokol­dalú tevékenysége. (—ács) vezető főiskolai docens, a filo­zófiai tudományok kandidátu­sa tartotta. A mozgásformák osztályozá­sának általános alapelvei után, az alapvető mozgásforma ki­alakulásáról beszélt. Részlete­sen és a legfejlettebb tudo­mányágak elemzésének bevo­násával jelölte meg a mecha­nikai és hőmozgás helyét a mozgásformák rendszerében. Végül a visszavezethetőségről tett említést, két szélsőséges irányzat bírálata után össze­gezte a marxista filozófia né­hány álláspontját erről a kér­désről. Ezután, dr. Gertig Béla fő­iskolai tanár, tanszékvezető docens bezárta a tudományos ülésszak szombati porgramját. R. L Vietnami helyzetkép A Vietnami Tájékoztató Iro­da jelentése szerint a Dél­vietnami Hazafias Erők hír- ügynöksége közzétette a már­cius első telében végrehajtott hadműveletekről szóló adato­kat. Eszerint a hazafias erők 13 nagy csatában és több ki­sebb rajtaütés során megsem­misítették az ellenség 2500 ka­tonáját, elsüllyesztettek, illetve megrongáltak nyolc ágyúna­szádot, harcképtelenné tettek húsz katonai gépjárművet, kö­zöttük hat kétéltű járművet és nagymennyiségű lőszert zsák­mányoltak. Ugyanebben az időszakban megsemmisítették az amerikai agresszorok 53 katonáját. Az AP saigonl tudósítása szerint a Mekong-folyó deltá­jában,'ahol már hónapok óta nyugalom uralkodott, pénte­ken éjjel ismét fellángoltak a harcok. A partizánok egységei rajtaütöttek a kormánycsapa­tok egyik alakulatán. A ha­zafias erők jól beásott és ágyúkkal tüzelő katonái ellen a kormánycsapatok Eagle-tí- pusú amerikai helikopterekkel egy egész zászlóalj katonasá­got voltak kénytelenek a hely­színre irányítani. A harc ki­meneteléről ielentés nem ér­kezett. A dél-vietnami partizánok merész akciójáról ad hírt az AP hírügynökség. A partizá­nok Da Nangban szombaton vízalatti robbantással sűlyo*m megrongáltak egy fegiv^r k- kel megrakott am"rika> telve, hajót, amely a város közpo-'- jáig benyúló kikötő mólójánál horgonyzott. Egy évvel eze’ött a partizánok Saigon közelében már felrobbantottak egy ame­rikai hajót. Az amerikai közvélemén v- nek a dél-vietnami gázháhc ű miatti nyugtalanságát és ag­godalmát tükrözi 16 demokia- tapárti képviselőnek Johnson elnökhöz intézett levele. Megtartotta as első ülését as ENSZ 33-as bizottsága New Yorkban megtartotta első ülését az ENSZ különle­ges 33-as bizottsága, amelyet a 19. közgyűlés határozata ér­telmében hívtak életre a vi­lágszervezet békefenntartó műveleteivel és pénzügyi vál­ságával kapcsolatos kérdések tanulmányozására. Az első ülés napirendjén a bizottság munkájának megszervezésével kapcsolatos kérdések állottak. Fedorenko szovjet delegátus felhívta a bizottság tagjainak figyelmét arra a tényre, hogy a bizottság olyan helyzetben kezdi meg munkáját, amelyet az Egyesült Államoknak a bé­kére rendkívül veszélyes dél­kelet-ázsiai akciói jellemez­nek. A Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elleni szün­telen amerikai provokációkat nem lehet másnak tekinteni, mint az előre kitervezett ag­resszió kalózcselekményeinek, a nemzetközi jog elemi elő­írásai lábbal tiprásának, az ENSZ alapokmánya és az In- dokínára vonatkozó genfi megállapodások felháborító megsértésének. Mindez arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok a délkelet-ázisiai há­ború kiterjesztésének igen ve­szélyes útjára lépett. A szovjet küldött ezután hangoztatta, hogy az Egyesült Államok kalóztámadásokat hajt végre Laosz és Kambod­zsa ellen is. Mindez igen ve­szélyes következményekkel jár az általános békére nézve. A 33-as bizottság közvetlen feladataira rátérve Fedorenko hangoztatta, hogy az ENSZ békefenntartó műveleteinek Közlemények — Áramszünet le»z március 15— 31-ig 8—17 óráig hálózatátépiíés miatt a Madách I. u., Erreth L. u., József A. u. és a Megyeri út keleti oldalán, valamint Szentkút és környékén. — Március 26—31-ig 7—16 óráig Kertváros egész terü­letén. — A 12. sz. AKÖV értesíti a vá­ros utazóközönségét, hogy a mai napon befutó felszabadulási váltó­futással kapcsolatban a Széchenyi teret az autóbuszforgaiom elől 11 órától 14 óráig lezárják. A lezárás Időtartama alatt az autóbuszok az alábbi útvonalon közlekednek: 20-as: a Kórház tértől a Rákóczi úton át, 21—26-as: a bányatelepek felé a Kossuth térről Rákóczi út, Felsőmalom, Sörház utca, Ágos­ton téren át eredeti útvonalán, 30-as: Szabadság út, Kórház tér, Alkotmány utca, Kürt utca, visz- szafelé ugyanezen az útvonalon, 33, 34, 35-ös vonalon közlekedő autóbuszok a Kossuth tér helyett a Rózsakerttől indulnak és ugyan ide érkeznek. kérdése egyike a világszerve­zet legfontosabb feladatának. A szovjet küldöttség veze­tője ezután kifejezte azt a vé­leményét, hogy a szocialista országok képviselőinek részt kellene venni a Biztonsági Tanács határozata értelmében bizonyos esetekben felállítan­dó ÉNSZ-haderők parancs­nokságában. Ugyanakkor nem célszerű a Biztonsági Tanács állandó tagjai fegyveres erői­nek részvétele ezen ENSZ- haderőkben. Az Ilyen haderők költségei­nek fedezésénél figyelembe kell venni a nemzetközi jog általánosan elismert elvét, amely leszögezi az agressziót elkövetett államok politikai és anyagi felelősségét az általuk elkövetett agresszióért. A szovjet küldöttség nem zárja ki annak lehetőségét, hogy olyan helyzetek jöhet­nek létre, amikor a Biztonsá­gi Tanács által elrendelt rendkívüli intézkedések meg tételéhez szükséges haderők költségeinek fedezésében részt kell venniük az ENSZ tagál­lamainak. Fedorenko emlékeztetett ar­ra, hogy a csehszlovák és bol­gár kormány korábban tett olvan javaslatot, amely az alapokmány 43. cikkelye ér­telmében biztosítja kontingen­seknek az ENSZ-haderők ré­szére történő gyors rendelke­zésre bocsátását. Bohdan Lewandowski len­gyel és Danilo Lekics jugo­szláv küldött rövid felszóla­lásában felhívta a bizottság figyelmét arra, milyen veszé­lyes politikát folytat az Egye­sült Államok Vietnamban. Jacques Tiné francia kül­dött szerint a 33-as bizottság figyelmét elsősorban az ENSZ jövőbeni békefenntartó műve­leteinek problémájára kell összpontosítani. Plimpton amerikai és Ca- radon angol küldött sajnálko­zásukat fejezték ki amiatt, hogy a bizottság munkája so­rán szerintük „nem odavaló elem”, nevezetesen a vietna­mi helyzet is szóbakerült. Alabama! gyilkosok Mint már közöltük, Johnson amerikai elnök pénteken a Fehér Házban maga jelentette be, hogy a szövetségi hatósá­gok letartóztatták Alabamában a Klu Klux Klan terrorszer­vezet négy tagját, akik meg­gyilkolták Viola Liuzzo asz- szonyt. A gyilkosságot azért követték el, mert Liuzzo asz- szony támogatta a polgárjogi mozgalmat. A letartóztatottakat kihall­gatták és a bíróság elrendel­te őrizetbevételüket. A ható­ságok 50 000 dollárban szabták meg az óvadék összegét, amelynek lefizetése esetén a gyilkosok szabadlábra kerül­hetnek. A vádlottak ügyvédje rövid idő alatt összeszedte a pénzt és befizette az 50 000 dollárt. A Baranya megyei RendSrí^’RiHnyság felhív a Sporthírek CSEPEL—VASAS 1:0 (0:0) Csepel, 18 000 néző, vette: Bállá Gy. Góllövő: Sebestyén. NB I. B. labdarúgó-mérkőzés: DUNAUJV.—SZÁLLÍTOK 2:0 (1:0) RSe várjon tovább! Részletre csak a kedvelt CARMEN tv-készülék vásárolható a pécsi, mohácsi, siklósi, szászvári és komlói szak­boltokban. Előleg: 500,— Ft M JOÖS LAJOS, aki Szent* peterföldje, 1908. január 3-án született, anyja: Lődri Kata­lin, volt Gödrekeresztur. Jó­zsef A. u. 11. szám alatti lak­kos, 1964. március 31-én az esti órákban lakásáról eltűnt és azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Személyleírása: 155—158 cm magas, sovány termetű, area hosszúkás, sovány, beesett, haja őszülő, hátrafésült. Fo­gazata hiányos. Eltűnésekor szürke színű munkásruhát, szürke színű pufajka-kabátot, krém színű pulóvert, kockás inget viselt. Az eltűnt személy alkoho­lista, több esetben részesült elvonókúra-kezelésben. Kérjük azt, aki a tartózko­dási helyéről tudomással bír. úgy azt a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság Bűnügyi Osztályával közölni szívesked­jék. A ’S,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom