Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-04 / 53. szám

mArcttts «. napló 3 Megmentettek 266 millió forintot Ha csak azt említjük, hogy tavaly 39 millió forint értékű vegyszert használt fel a me­gye mezőgazdasága, könnyen kicsúszhat a szánkon a kér­dés: vajon megtérül-e ez a hatalmas összeg? A válasz egyértelmű: megtérül! S mind járt hozzátesszük, hogy vegy­szerek használata nélkül nincs korszerű mezőgazdasági ter­melés. Növényvédelem 200000 holdon Az elmúlt tíz év alatt nyolc­szorosára emelkedett Baranyá­ban a felhasznált növényvé­dőszerek mennyisége. Tíz év­vel ezelőtt 59 vagonnal, ta­valy pedig már 429 vagonnal szórtak, illetve permeteztek ki a földekre és ennek a munkának a haszna milliók­ban mérhető. Két évvel ez­előtt például 30 millió forint értékű növényvédőszer került a földekre és ezzel a számí­tások szerint 198 millió forint értéket mentettek meg. Ta­valy már 39 millióba került a védőszer —y a megmentett érték pedig 266 millió forint­ra emelkedett. Három éve 1« ezer, 1963-ban 117 ezer, ta­valy pedig már 200 000 hol­don védekeztek kémiai sze­rekkel a gyomok, a kártevők éa a különféle növényi beteg­ségek ellen. A termelőszövet­kezetek 129 gépe 161046 holdon, a növényvédő állomás 16 gépe pedig 40 583 holdon szórta a vegyszert a földekre. A számokból kitűnik, hogy m növényvédő állomás gépei a kétszeresét teljesítették, mint a tsz-eké. Van tehát le­hetőség arra, hogy a rendel­kezésre álló növényvédő sze­rekkel még nagyobb területen védekezzünk, csupán meg kell kétszerezni a tsz-ekben ren­delkezésre álló gépek teljesít­ményéi Pontosabban számba venni, hol, mennyi géppel szórhatják a vegyszert és ha szükséges, akkor társulások formájában lehet növelni a teljesítményi Kisaebb területen több termés A szelektív és szuperszelek- tiv gyomirtó szerek megjele­nése a mezőgazdaságban va­lóságos forradalmat jelentett Még emlékezünk azokra az erőfeszítésekre, amelyek a négyzetes vetéssel kívánták megoldani a kukorica kevésbé kézimunka-igényes termeszté­séi Még jól emlékezünk a búzatáblákon koratavasszal acatoló asszonyokra. Óriási erőfeszítés volt ez — kevés haszonnal. Ezekután érthető, milyen nagy változást jelen­tett a földeken a Dikonirt, a Simazin és a Hungazin meg­jelenése. Baranyában 1954-ben kezd­ték meg a gyomirtó vegysze­rek alkalmazását és tavaly már 23 238 hold búza vetés- területet dikonirtoztak, ami az összes területnek mindössze 25 százaléka volt. A cél, leg­alább ötven százalékos arányt elérni, amihez ma már ele­gendő vegyszer és védekező­gép áll a mezőgazdaság ren­delkezésére. A kukoricát Hungazinnal és Dikonirttal védik a gyo­moktól. Tavaly összesen 54 854 holdon vált feleslegessé a kapa és 7186 hold legelőt is dikonirtoztak egy év alatt és ezzel eltűnt a tövises iglice, amely annak idején elnyomta a füvet, de még a környéké­ről is elriasztotta a legelő jó­szágot. A kemizálás bevonulása a nagyüzemi mezőgazdaságba nagymértékben hozzájárult a két legfontosabb növényünk — a búza és a kukorica — terméshozamának növeléséhez is. Természetesen a hozamo­kat növelte a hibrid vető­mag, a műtrágya és az új agrotechnika alkalmazása, de hozzájárult a vegyszer is. Pél­dául a búzánál 8,3 mázsáról 10,1 mázsára sikerült növelni egy hold átlagtermését, a ku­korica termése pedig 13,4 má­zsáról 18,2 mázsára emelke­dett. Ez azt jelenti, hogy bár a kukorica vetésterülete 99 300 holdról 89 000 holdra szűkült — vagyis tízezer holddal csők kent — a termés mennyisége 13 500 vagonról 16 000 vagon­ra emelkedett Hatékonyabb felhasználás Jelenleg az a helyzet, hogy elégséges vegyszerrel rendel­kezünk, s hogy ezt a vegy­szer-mennyiséget ki is szór­hassuk, betervezni kell a tsz- gépeket és jobban kihasz­nálni. Másrészt a legújabb adatok szerint a gabonapolos- ka-fertőzöttség Baranyában országosan a legnagyobb, ezért ellene fokozottabban kell vé­dekezni. Ehhez is rendelke­zünk elég vegyszerrel. De mindezeken túl, fontos a nem kis összegbe kerülő vegyszer helyes tárolása. Tavaly pél­dául Baranyában a szaksze­rűtlen tárolás miatt ötmillió forint értékű vegyszer vált használhatatlanná. Az sem mindegy, hogy az egyes nö­vényvédőszereket milyen idő­járási viszonyok között szór­juk ki. Egyes kémiai anya­gok 18 fok feletti hőmérsék­leten gyorsan bomlanak és el­veszítik hatásukat. így nem­csak a vegyszer értéke, ha­nem a kiszórásra fordított munka is elvész. A szakem­berek felvetették egyes nö­vényvédőszerek esti, sőt éj­szakai kiszórását is. Mindez indokolja, hogy a nagyobb gazdaságok szakem­bert állítsanak be a növény­védőszerek szakszerű felhasz­nálásához. Az ilyen gazdasá­gokban az évi 25—30 ezer fo­rintba kerülő növényvédelmi szakember munkája igen hasznos és jövedelmező le­het. A növényvédő szakembe­rek kiképzése több szinten folyik. A szederkényi növény­védő állomás szervezésében szakmunkásokat képeznek ki. Sajnos a tanfolyamot csak hosszas rábeszéléssel sikerült benépesíteni. Keszthelyen fel­sőfokú növényvédelmi szak- technikusokat bocsátanak ki évente, de az egyetemeken is külön növényvédelmi szak­mérnöki képesítést szerezhet­nek a fiatalok. Haszonnal, hozzáértéssel Egy év alatt 266 millió fo­rint értéket mentett meg ta­valy a növényi kártevőktől a különféle vegyszerek széles­körű alkalmazása. Ez az ösz- szeg évről évre nő. Ésszerű­nek látszik tehát a szakem­berek munkába állítása, a szakmunkásképzés szorgalma­zása, hogy hozzáértéssel nyúl­janak a kémiai anyagokhoz és haszonnal alkalmazzák azo­kat, Gáldonyt Béla 17 millió forint útkorszerűsítésekre A megyei tanács építési és közlekedési osztályának irá­nyításával 17 millió forintot fordítanak ebben az évben belterületi útkorszerűsítések­re. Ez az összeg 2 millió fo­rinttal több a tavalyi meny- nyiségnél. A 17 millió forintból Komló 1,5 millióval részesedik, me­lyet a Majakovszkij és Bocs- kay utca felújítására fordíta­nak. Mohács utcáinak aszfal­tozására, portalanítására 1,2 millió forintot költenek, Szi­getváron és Sásdon három ut­cát hoznak rendbe 3 millió, illetve 700 ezer forintos költ­séggel. Hozzáfognak Nagy- nyárád főutcájának korszerű­sítéséhez is, melynek első üteme 1,6 millió forintba ke­rül. Drávapalkonyán vasbe- tonhidat építenek, csaknem másfél millió forintos beruhá­zással. Ugyancsak másfél mil­lió forintot fordítanak Püs­pöklap főutcájának felújításá­ra is. Szervezettebben takarékosabban! A Baranya megyei Építőipari Vállalat dolgozóinak versenyvállatásai Télen sem szünetel az építkezés a Szentlőrinci Tangazdaság tarcsapuszta! üzemében. Már eddig három istálló felépült, 3 kilométer hosszan pedig elvégezték a csatornázást A tavaszi átadásig még egy mesterséges borjúnevelőt, takarni ányelőkészítőt. teiházat é« be­kötőutat építenek. Baranya most épülő legkorszerűbb szarvasmarha-tenyésztő telepén 324 tehenet fognak majd elhelyezni. „Felhívással fordulunk a vállalatunknál dolgozó szocia­lista brigádok vezetőihez, a brigádtagokhoz, hogy felszaba­dulásunk 20. évfordulójának méltó megünneplésére csatla­kozzanak brigádunk munkaver seny-vállalásához”. A Bara­nya megyei Építőipari Válla­lat III/3-as építésvezetőségén Pöppl Gáspár szocialista bri­gádja fordult e felhívással a különböző építésvezetőségek kőműveseihez, ácsaihoz, kubi­kosaihoz, szakipari munkásai­hoz. A felhívás visszhangra talált. Összesen 130 brigád 2000 dolgozója határozta el, hogy az idei feladatokat gaz­daságosabban kívánják telje­síteni. I szwíifista éfiftvezetfség cíaéért A vállalat legfontosabb fel­adatai között szerepel a lakás- építkezés. A panelüzemnek idén 550 lakás elemeit kell el­készítenie és helyszínre szállí­tania. A gyártással és a szállí­tással foglalkozó brigádok vál­lalták, hogy a gyártásnál elő­zetes MEO-vizsgálatokat vé­geznek, az esetleges hibákat azonnal kijavítják. Jobban vi­gyáznak a takarópanyvák épségére, takarékoskodnak az alátétfákkal, az üzemi baleset­ből eredő munkanap-kiesést pedig a tavalyihoz képest biz­tonságosabb, fegyelmezettebb munkával 10 százalékkal kí­vánják csökkenteni. A Binder brigád elhatározta: kijavítja az elhasznált fasablonokat, hogy ezeket újból felhasznál­hassák. Jeckl József esztergá­lyos brigádja pedig import­anyagok megtakarítása mellett a felújítási és futójavítási munkákat úgy kívánja elvé­gezni, hogy visszatérő javítás idén ne szerepeljen a mun­káik között. A szállítás meg­gyorsítását célozza az a vál­lalás, hogy szükség esetén éj­szaka is viszik az építkezésre a lakáselemeket. A folyama­tos építésszerelésen dolgozó Wolf építésvezetőség dolgozói, nak 83 százaléka nevezett be a szocialista brigádmozgalor ba. Külön említést érdemel, hogy Sárost István többszörös szocialista brigádja 50 fővel vállalta: kifogástalanul elvég­zik az eredetileg 60 dolgozóra tervezett feladatokat. Meggyorsítani i tsz-épitkezése'et! — Ez jellemzi a vidéken dol­gozó építésvezetőségek verseny vállalásait. Szabó László komp lex-brigádja például elhatá­rozta, hogy a szigetvári tsz tojóházát március 15-ig rész­ben, egészen pedig április 1- ig átadják a szakipari mun­kásoknak. A csibenevelő épí­tési munkáit is határidő előtt fejezik be, hogy március 31- ével megkezdhessék a szere­lést. Viluf János kubikos-brigád­ja Tarcsapusztán a 126 férő­A téma messziről való, egyenesen Indiából, a riport­alany azonban megbízható pé­csi tüke. Kezdjük mindjárt ezzel: — Mit csinál egy tüke In­diában negyed kilométerrel a föld alatt? Tapasztó Ferenc jól meg­gondolja a választ, aztán k’- derül, hogy odalent az indiai anyaföldben kettős sors vár az emberre: dolgozik és bosz- szankodik. Dolgozik, mert érre szerződött az indiai kor­mánnyal és bizony bosszan­kodik, mert..., — Az indiai segédmunká­sok szegények és nagyon so­ványak. A nyolc órás munka­időt csak nagy megpróbálta­tások árán viselik el. — Tulajdonképpen hogyan került Indiába? — Mielőtt kimentem volna, a Bányászati Aknamélyitő Tröszt mecseki körzetében dolgoztam biztonsági megbí­zottként. Aztán az indiai kor­mány a NIKEX KülkeresKe- delmi Vállalat segítségevei megegyezett a tröszttel és 22 Önként jelentkező magyar szakembert küldtek ki Indiá­ba. A mecseki körzetből öten mentünk, Szászvárról Gungl József üzemvezető, Fritz Ka­roly robbantómester, valamint Kocsis József és Andrási Er­nő vájárok, Pécsről pedig jó­magam. Eredetileg 13 hónap­ról volt szó, de 18 lett belőle. 1963. augusztus 8-án indul­tunk el hazulról és 11-én száU­INDIA - EMBERKÖZELBEN tunk M a gépből Bombay- ben. A végcél Andhra Pra­desh állam Kotogodium nevű telepe volt, ahol bányát kel­lett fúrnunk. Egy hónapig e kirakodással és a szállítással dolgoztunk, s szeptember 8-an már megkezdhettük a felvo­nulást. Október 28-án pedig a kormány minisztere, sok elő­kelő vendég társaságában ün­nepélyes keretek között el­vágta a szalagot és megkez­dődött a munka. India — fehér ruhák, me­sés napsütés, pálmafák és na­gyon sok csoda. A huszonkét magyar így képzelte ezt az országot. Aztán a napsütéses reményeket leforrázták és ezt most majdnem szó szerint kell érteni. A meleg zuhany már a repülőtéren rájuk zúdult, amint beléptek a buszba. — Olyan esőben, mint az volt, nálunk már régen le­állna a buszforgalom. Dézsá­ból ömlött a kocsira a mon­szun eső végig az egész úton És nemcsak az volt meleg, hanem a levegő is fülledten csapott meg bennünket, mar ahogy kiszálltunk a repülő­gépből. De ez még mindig csak a kisebb izgalom. Az igazi ak­kor jött, amikor kiderült, ahová mennek, ott 17 éve nem járt fehér ember. — Furcsa érzés volt; tar­tottunk tőle, hogy az angol uralom után nem fogadnak bennünket valami szívesen. De megúsztok a dolgot azzal, hogy gúnyoltak bennünket. Az ő szemükben szentségtö­rés volt, hogy a „nagy fehér ember” fizikai munkát végez Mikor aztán látták, ahogy megfogjuk a dolog keményeb­bik végét, a gúny tiszteletté változott, hiszen ők tízszer annyi idő alatt sem végezték volna el ugyanazt a munkál, annyira gyenge fizikumúak. — Volt ott egy Indiai ma­szek fuvarvállalkozó. Nac- hosszat nézte, amint kirako­dunk autóiból. Egyszer meg­szólalt: „Nem értem! Maguk becsületesek is, erősek is, szorgalmasak, kulturáltak, ak­kor miért kommunisták ma­guk?!” A huszonkét magyar elő­ször meglepődött ezen a lehe­tetlen kérdésen, de később rá­jöttek, a rossz életviszonyok miatt leromlott indiai mun­kások szemében néha a fizi­kai erő, a munkabírás is „ka­pitalista kiváltság”. — Mennyit kerestek oda­kint? — Átlag havi 1200 rúpiát, tehát rendkívül magas ősz szeget. Ebből 400 ment le az élelemre és a szállásra. A koszt persze nem volt ma­gyar gyomornak való — pél­dául kecskehűs —, azért meg­ettük. Az Indiaiak megközelí­tően sem kerestek annyit! — A magyar aszfaltnyelv sokszor heccből emlegeti: „At­tól függ a meló, mennyi a rúpia!” Nos igazában meny­nyit ér egy rúpia? — 4 forint 76 fillért. — És vajon mit csinálhat Indiában egy tüke, ha ráér? — Ha egyedül van, akkor azt hiszem semmihez sen tud kezdeni. Még ha beszéli a nyelvüket, akkor sem. A 80 ezer lakosú telepnek, ahol mi voltunk, 3 mozija van, színi-' -« egy se, klub csak a műszaki értelmiségieknek, de elkülönítve az ő telepükön A telep vendéglátóipari „háló­zata” egyetlen kocsmából áll. az Is méregdrága, egy üveg whisky ára 650 forint. Náluk ugyanis szesztilalom van, s csak kijelölt helyeken árusít­hatnak szeszt. A huszonkét magyar között is akadt néhány „jótorkú” ie- gény, képzelhetni őket az in­diai forróságban, ahol a Ki­nizsi vagy a Délibáb sör még délibábnak sem jelent meg másfél évig. — Az első hónapokban va­sárnap is dolgoztunk, vizet ve­zettünk le, vagy mást csinál­tunk. Aztán ahogy lassan az indiai munkások is belejöt­tek a munkába, vasárnapon­ként ráértünk. Pingpongoz­tunk, sakkoztunk, kártyáz tunk, levelet írtunk. Egyszer pedig néhányadmagammal ki­rándultam Madraszba. Ez az indiai másfél év leggyönyö­rűbb emléke. Gyönyörű volt a tenger, a város, a pálmafák a hajók. Akkor tényleg olyan­nak láttam Indiát, mint itt hon a mesékben. — És még mi volt? — Hát... majomvadászat — csúzlival. Először nagyon fél­tünk az erdőben, csak botok­kal mertünk bemenni. Aztán megszoktuk az erdőt is, a kígyókat is. Sőt. elmentünk majomvadászaira hárman két csúzlival. Ketten lőttük a majmokat, két oldalról, majd amikor felszaladtak a fa te­tejére, művezető kollégámat küldtük, hogy másszon utá­nuk. De a majmok ... szó ami szó. két hétig bűzlött majom­vadász művezető barátunk ru hája, pedig mindjárt kimosta. Persze volt hogy mi is póru’ jártunk, és egy ártatlan bo­korrezzenésre rekordot javí­tottunk a szállásig vezető két kilométeren. — Fakjrokat látott-e? — „Hivatásos” fakirt nem nem a legtöbb indus fakir so- ványságú. A nők között kevA« a szépség, többnvire alacsv nyak és soványak, mint ná lünk a leánygyerek. — Végül: visszamenne? — Ha hívnának, igen. Földessy Dénes helyes borjúnevelőt, valamint a 6000 literes tejház beton-, illetve vasbeton-szerelési mun káit április 4. helyett március 25-re befejezi. Garán András kubikus-brigádja a tehenészet összes külső csatornázási műn káit szintén egy héttel a ha­táridő előtt, március 26-ra ki« vánja befejezni. 1411 óra megtakarítás A Sörgyár főzőházának épí­tésén dolgozó kőművesek ugyancsak hat nappal határ­idő előtt, március 30-ig kíván­ják elvégezni a munkákat. Ugyancsak hat nappal a ha­táridő előtt akarják elvégezni a feladatokat az ott dolgozó kubikosok, vasbetonszerelő és ács brigád tagjai is. Az V/2-es építésvezetőségen dolgozó hat brigád azt hatá­rozta el, hogy az első negyed­év során a tervezett 5852 óra helyett 5441 óra alatt véo-jfc el a tervükben szereplő fel­adatokat Mindezt a munka jobb megszervezésével, a mun kaidő jobb ki használ ícíval akarják elérni, illetve a -eo- téren dolgozó munkások az öt­perces mozgalom bevezetésé" veL He'yszin5 gépjavítás Idén tovább növekszik a vállalat gépparkja, nagyobb a gépek megterhelése, változat­lanul fennáll a pótalkatrész­hiány. Ezért a TMK-műh“lv dolgozóira az eddiginél még nagyobb feladat hárul. Ennek megértését tükrözi az ö fel­ajánlásuk. Ezek között olvan is szerepel, mint a nehézeé- pek azonnali helyszíni javítá­sa, a Csepel motorok nehezen beszerezhető pótalkatrészének rendszeres javítása, felúiítása. valamint „házi” elkészítéssel tartalék biztosítása. E'ha'ó- rozták azt is. hogy a szivat­tyúkat folyamatosan éta’-yít- ják. hogy üzemeltetésül' biz­tonságosabb legyen. A foko­zottabb munkásvédelem °-de- kében minden gépet védőbur­kolattal, baleseti veszélyt tol- ző táblákkal, figvelmeztet' fel írásokkal látnak el, s mun­kaidő kezdés előtt ren^ezre­sen ellenőrzik a gépek bizton­ságos működését. Időben őtadják a fásokat Az időjárás is kedvez a 'a- kások építőinek. De a óbb munkaszervezés, a műnk fe­gyelem javulása is elősegítet­te, hogy átadták február vé­gén a tervezett 30 lakást már­cius 31-ig pedig még újabb 66 lakást adnak át Uj-Mecsek- alján. A Tolbuhin úton április negyedikéig 36 lakást klán­nak átadni terven felül. A lakásépítkezés meggvor- sítása céljából a Danelüzem dolgozói a tervezett 550 lakás elemeinek legyártásán --ívül még további száz lakás 'ravár tására is vállalást tettek s amennyiben ennek felépítésére hely. valamint a város "a.nács- nak beruházási összeg állna rendelkezésére, év végéig ezt a száz lakást is átadhatnák rendeltetésének. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom