Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-21 / 68. szám
I ¥tläg proletárjai, egyesületek! Dunámon napló _______________________________________________________________________________L___________ILII______ II HMM....Ili ■ ■ I I..................................... I I ■■HIT ■ MTIIM ■ IIIMII IMI III ■IIIIMHII—■ ———lll^ll■^illl■ ~ A z MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Mecset Tanács lopja XXII. ÉVFOLYAM, 68.SZAM ÄRA 80 FILLÉR 1965. MÁRCIUS 21., VASÁRNAP Világtörténelmi tett Akkoriban a nagy események hírét nem repítették világgá rádióállomások, a Sa- lura sem került mindennap nyomtatott újság. Mégis villámgyorsan elterjedt a hír. Kikiáltották! — így publikálták másnap az eseményt Balmazújvárosban, így értesült róla a fiatal pályámunkás is a földművelő egyletben. Ki- ki ál *ották a proletár diktatúrát! — visszhangzott a hír Bor-odban, Zalában, Tatabányán és S^abolcs-Szatmárban. Ilyen még nem vott, „Magyarország e tavaszon a világ homlokán tombolt” — írta találóan Hidas Antal. Egv kis nép világtörténelmi tettet hajtott végre, ezer esztendő után megpróbált a maga ura lenni. Alig több mint egy esztendő múltán az. orosz példa követésire talált: Magyarország igazolta, hogy ami a Nagy Októberi Szocia- b'-ta Forradalom napjaiban Pétervárott és Moszkvában elindult, az nemzetközi érvényű, nem egyetlen népnek, hanem a földkerekség valamennyi népének mutat utat. „A szovjet1 hatalom igazát szavaikkal bizonyítani nem lehet .— mondotta Lenin —. Egyedül Oroszország példája, nem volt érthető az egész világ munkásságának. Tudták, hogy Oroszországban szovjet van — mindnyájan a szovjet mellett varrnak, de megijedtek s véres harc borzalmaitól. Magyarország példája döntő lesz a proletávfcömegek számára, mert azt bizonyítja, hogy nehéz pillanatokban a szovjet hatalmon kívül senki más nem tudja kormányozni az országot”. A hatalom viszonylag békés úton történő megragadásának lehetősége, — ez volt és maradt a magyar 1919. március 21. legmaradandóbb jelentősége a szocialista társadalomért vívott nemzetközi küzdelemben. Az előzmények ismertek. A világháború ban győztes Antant-hatalmak imperialista étvágya nem isimért határt, a legyőzött Magyarország egész területének felosztására törekedtek. Károlyi Mihály miniszterelnök előző nap kapta meg Vyxtől. a francia hadsereg képviselőjétől a Szeged, Makó, Debrecen átadását követelő jegyzéke*. A követelést nem lehetett teljesíteni, a polgári demokratikus kormány lemondott. A szociáldemokraták a kommunistákhoz fordultak, akiknek vezetői e napokban a srvűjtőfogház lakói • voltak. Ott jött létre a megegyezés a keit munkáspárt egyesüléséről. Az új párt neve Magyarországi Szocialista Párt lett. Kimondták: a párt a proletáriátus nevében haladéktalanul átveszi az egész hatalmat. A prole társág diktatúráját a munkás-, katona- ' és paraszt-tanácsok gyakorolják. A nép — mint 1848-ban és 1918 őszén — újra forradalomtól lett mámoros, új élet pirk adását köszöntötte, hitt sorsának jobbrafordulásábam. A proletáriátus fiai kerültek a gyárak, a közigazgatás, a hadsereg, az iskolák, s az intézmények élére, vezetni tanultak." tanulták és tanították a demokráciát, a humanizmust, a forradalmi szenvedélyt, erélyt, odaadó hűséget, önfeláldozó kitartást, egy eszméért való hitet és lángolást. Kevésszer vállalkozott nép ilyen sokra és merészre. Etet- re-halálra folyt a küzdelem az ellenségtől ostromolt, gazdaságilag leromlott, háborútól megtépázott országban, Mégis, amikor elhangzott a kiáltvány: „Mindenkihez! Magyarország proletársága a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat!” — Szavait ezreik és tízezrek saját esküjükként ismételték. A rövid néhány hét alatt létrehozott tan ácshatalom, a munkások, katonák és sze- gényparasztok tömegeire támaszkodott, munkájában a szigorú igazságtevésre való törekvés érvényesült. Sok belső és külső körülmény nehezítette a proletárdiktatúra céljainak következetes megvalósítását — ellenforradalmi puccskísérletek és szervezkedések követték egymást —, de már a március 21. utáni napikban sor került a nagyobb ipari, bánya- és közlekedési üzemek köztulajdonba vételére, a forradalmi munkás-ellenőrzés és bíráskodás megvalósítására. A nép nemsokára arra kényszerült, hogy újra fegyvert fogjon, megkezdje honvédő háborúját az országra törő, sokszoros túlerőben lévő ellenség visszaverésére. S ebben a helyzetben az emberi teljesítőképességet sokszor felülmúló erőfeszítések közepette megkezdődött és folyt a tervszerű igazgatás, az üzemanyagok ésszerű elosztása, a szakmai együttműködés, a tudományos munka, a közellátás, a munkásvédelem megszervezése. Már e rövid idő alatt is érezhetően javult a proletártömegek helyzete,, egymást követték a hatékony intézkedések, a lakáshelyzet, a közegészségügy és egyéb társadalmi problémák megoldására. Egy sereg rendelkezés falun is kedvező fogadtatásra talált, emelték a napszámbéreket, a nincsteleneknek házhelyet, kertet osztottak, bővítették a legelőket. Csupán a legfontosabb: a földosztás maradt rendezetlen. Ez — mint ismeretes —, nagy nehézségeket okozott, végső soron gyengítette a munkásosztály és a falu népének az adott helyzetben különösen nélkülözhetetlen harci szövetségét. Csak néhány helyen — így Somogybán — történt rá kísérlet, hogy a régi jól felszerelt nagybirtokokon a parasztság szövetkezeti gazdálkodást folytasson. Ennek a kísérletnek jótékony eredménye szinte nyomban meg is mutatkozott A 133 napos proletárhatalom dicső emlékét tragikus bukása után is büszkén őrizték a magyar nép legjobbjai, a párt, a munkásmozgalom pedig igyekezett levonni a Tanácsiköztársaság sikerednek, diadalainak, kudarcainak és bukásának tanulságait. A nemrég elhunyt forradalmár író, Barta Lajos idézte a korból, egy alig ismert fiatal költő, Szász Menyhért sorait: „Az eszme szárnyalva megy az élen, összetörve minden rabigát, ifjú testünk véres halmain ragyogjon új nap, ébredj én a világ.” A legjobbak sose adták fel a reményt, hogy az új nap felragyog. Uj világ ébredt, a magyar dolgozó nép a napokban második és végső fel- szabadulásának huszadik évfordulójára emlékezik. A dicsőséges Tanácsköztársaság példája eddig is bátorította, lelkesítette, s a jövőben Is erősíti majd jobb életért folytatott küzdelmünket Koszorúzás! ünnepség A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 46. évfordulója alkalmából szombaton délelőtt koszorúzási ünnepség volt a Kerepesi-tcmetőben, a munkásmozgalom nagy halottainak emlékművénél. A Himnusz hangjai után a Magyar Szocialista Munkáspárt koszorúját Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Háy László, a Központi Bizottság tagja helyezte el az emlékmű talapzatára. A budapesti pártbizottság nevében Venéczi János, a pártbizottság titkára és Szabó Piroska, a pártbizottság tagja; a Szak- szervezetek Országos Tanácsa képviseletében Somogyi Miklós. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke és Geréb Sándorné, a SZOT titkára; a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség nevében Vajó Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára és Somogyi Imre, a budapesti KISZ-bizottság első titkára; a Fővárosi Tanács részéről Kelemen Lajos és Kőmíves István, a végrehajtó bizottság elnökhelyettesei ko- szorűztak. A kegyeletes ünnepség az Internaeionálé hangjaival ért véget. Szolét vezslök részvétlátogatása Moszkva : Leonyid Brezs- nyev, Alekszej Koszigin, Anasz- tasz Mikojan és az SZKP, valamint a szovjet kormány más vezetői szombaton látogatást tettek a moszkvai román nagykövetségen és részvétüket nyilvánították Sinu Titus ideiglenes ügyvivőnek Gheor- ghiu-Dej elhunyta alkalmából. Ünnepségek Pécsett a Tanácsköztársaság kikiáltása 46. évfordulója alkalmából m Koszorúzási ünnepség Pécsett a 48-as téri munkásmozgalmi emlékműnél a Tanácsköztársaság kikiáltása 46. évfordulója alkalmából. Tegnap délelőtt Pécsett, a 48-as téri munkásmozgalmi emlékműnél koszorúzási ünnepséget rendeztek a Tanács- köztársaság kikiáltása 46. évfordulója alkalmából. Az emlékezés koszorúját Novics János, az MSZMP Baranya me-[ gyei Bizottságának titkára, Rúgást Endre, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, Körösi Lajos Pécs város Tanácsának elnöke, a tömegszervezetek, a fegyveres testületek Folytatta sóskáját a szocialista brigádvezetők országos értekezlete Szombaton reggel 9 órakor az Építők Szak- szervezetének székházában Nagy Dezső vájárnak, a Szocialista munka hősének elnökletével folytatta munkáját a szocialista brigádvezetők országos értekezlete. A jelenlévők egyperces néma felállással adóztak a pénteken elhunyt Gheorghe GheorghiuDej, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, a Román Népköztársaság Államtanácsa elnöke, a munkásmozgalom régi harcosa emlékének. Ezután Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Fock Jenő beszéde Fock Jenő bevezetőben a Központi Bizottság és a kormány nevében üdvözölte a szocialista brigádvezetők országos tanácskozását, majd megállapítottá, hogy a tanács- kozás teljesítette feladatát. Hozzátehetem — mondotta —, hogy szerencsére sem a beszámoló, sem a hozzászólás 'k nem hallgattak a hiányosságokról. Ez biztosítéka annak, hogy — ismerve a hiányosságokat —, ki is fogjuk tudni küszöbölni azokat és a továbbiakban erősítem t adjuk e nagyszerű mozgalom alapvetően pozitív vonásait. Fock Jenő ezután arról beszélt, hogy a világban végbement változással egy időben hazánkban is mélyreható átalakulások történtek. — A párt vezette dolgozó nép lerakta a szocializmus alapjait. Hazánkban végleges győzelmet arattak a szocialista termelési viszonyok. A tér* metőeezkSzBk «8 a szocialista tulajdonban van. A szocialista iparban dolgozik az iparban foglalkoztatottak 96 százaléka. 1938-hoz képest a nemzeti jövedelem több mint háromszorosára, az ipari termelés több mint ötszörösére nőtt, miközben az iparban dolgozok szama háromszorosára emelkedett. — Történelmi jelentőségű győzelmet értünk el a mezőgazdaság szocialista átszerve zésével. Jelentős lépést tettünk a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolása útján. — Magyarországon kulturális forradalom megy végbe. Az elmúlt évek alatt hazánk függetlenségének, népünk békés építő munkájának, eredményeinek megvédésére korszerű technikával felszerelt ! hadsereget hoztunk létre. Szocialista egység — Pártunk tevékenysége a! szocializmus építésében a mun | kásosztály eszméit, törekvéseit fejezi ki. Munkásosztályunk ma a termelőszövetkezetekben tömörült parasztsággal és az értelmiséggel összefogva harcol, dolgozik. E nagyszerű összefogás eredményeként az egész dolgozó nép egyre szélesebb egységben, szocialista egységben dolgozik és harcoL A társadalmi fejlődés útján haladva niad «Borosabbá válik a munkások közül kiemelt és a munkásosztály soraiból kinevelődött értelmiségiek és a régi értelmiségiek együttműködése. Ebben is kifejezésre jut a munkásosztály vezető szerepe. Fock Jenő hangsúlyozta, hogy a munkásosztály politikájának célja a szocialista, a kommunista társadalom felépítése. Társadalmi életünk (Folytatás az 5. oldalon) képviselői helyezték él. Részt vettek az ünnepségen a munkásmozgalom idős harcosai, a pécsi pártszervezetek, üzemek képviselői, a KISZ-szervezetek küldöttei, az Ágoston téri Általános Iskola kórusa. Este a Szakszervezetek Megyei Tanácsa klubjában az évforduló alkalmából baráti találkozót rendeztek a munkás- mozgalom idős harcosai részére. A találkozón megjelent Rapai Gyula, az MSZMP megyei Bizottságának első titkára, Kiss Dezső, az MSZMP Pécs városi Bizottságának osztályvezetője, Právitz Lajos, az SZMT titkára. A megjelenteket dr. Steinmetz Endre üdvözölte, majd a Pécsi Tanárképző Főiskola gyakorló iskolája és a Zeneművészeti Szakiskola tanulód művészi műsort mutattak be. A város ifjúsága nevében Csiga István, a KISZ Pécs városi Bizottságának munkatársa köszöntötte a munkásmozgalom veteránjait. Románia gyászol Bukarest: Szombaton reggel egész Romániában nagygyűlések kezdődtek a pénteken elhunyt Gheorghiu- Dej emlékére. A szónokok méltatják a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának húszéves pártve?,e- tői tevékenységét. A Központi Bizottság címére megszámlálhatatlan távirat érkezik az ország minden részéből, valamint a baráti államok és testvérpártok vezetőitől. Az Államtanács székházéban folynak az előkészületek Gheorghiu-Dej felravatalozá- sára. A nagyközönséget vasárnap délelőtt 11 órától bocsátják be a palota előcsarnokába fi i
