Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-18 / 65. szám
r ÜtMK. MÄRCTÜS 18. napló 5 Koranic kamarazenéje ebiünk két hangversenyből álló bérleti sorozatot indít a Liszt-teremben az Országos Filharmónia, melyeken városunkban eddig ritkán vagy egyáltalán nem hallott modem művek kerülnek bemutatásra. Ez indokolja, hogy e két koncert műsorával részletesebben foglalkozzunk. Az első koncert március 24- én lesz. Török Erzsébet Bartók: Falun című dalciklusát énekli. Ezt az öt népdalból álló sorozatot Bartók 1924-ben írta, Zólyom megyei szlovák népdalokat foglalva össze zongorakísérettel. A dalok címe; 1. Szénagyűjtéskor, 2. A menyasszonynál, 3. Lakodalom, 4. Bölcsődal, 5. Legénytánc. A koncerten közreműködik a Tátrai-vonósnégyes is (tagjai. Tátrai Vilmos, Szűcs Mihály, Konrád György és Banda Ede). Műsorukon Bartók 1934- ben komponált V. vonósnégyese szerepel. Ebben a korszakában a zeneköltő túljutott már a kísérletezések, forradalmi ' jelentőségű zenei újítások vívódásain. Művei arról vallanak, hogy Bartók több értelemben hazatalált: a természet feloldó élményében (Cantata Profana) éppúgy, mint népe életének önfeledt megéneklésében (népdalok és kórusművek), vagy a régi zene hagyományainak újjáte- remtésében (II, zongoraverseny). A lezárást, az összefoglalást, a végső szót az V. vonósnégyes jelenti e korszak végén. Az • öttételes mű a későbbi nagy Bartók-művekben fellelhető jellegzetes szimmetriájú formát, az ún. híd-for- mát mutatja. Lényege az, hogy a kezdő és befejező tétel hangulata, zenei anyaga megfelel egymásnak, hasonlóképpen rokon elvű a második és negyedik tétel felépítése, míg a mű közepén álló harmadik tétel sajátos, magában álló világot képvisel. A Tátrai-vonósnégyes műsorán szerepel még Darius Milhaud francia zeneszerző gazdag és változatos életművéből a VII. vonósnégyes, mely a komponista felhőtlenül bol dog, ifiú korszakából származik (1925) és ennek a derűs életszemléletnek nyomait őrzi. Milhaud muzsikáld a maga idejében forradalmian újnak tűnt a kortársak számára, a mai’ hallgató azonban nem érzi szokatlannak a finoman kevert harmóniákat vagy a szabálytalan ritmusképleteket. A vonósnégyes négy tételes, általános hangulata a szellemes vidámság, mely a befejező tételben táncos lendületig ível, csak a harmadik — lassú — tétéiben válik lággyá fordulatos, színes muzsikája. A Zeneművészeti Szakiskola tanárai szólaltatják meg a Korunk kamarazenéje sorozat II., május I2-én sorrakerülő hangversenyén a műveket. Bánky József zongoraművész ezúttal Bartók: Szabadban című sorozatával lép a közönség elé. Bartók, aki mint zongorapedagógus behatóan foglalkozott barokk zongoraművék korszerű átdolgozásával, észrevehetően maga is átvett egyet- mást a barokk zongoramuzsika sajátosságaiból. Az 1928 nyarán keletkezett Szabadban- sorozat főként Couperin zsá- nerművészetének hatását mutatja. A sorozat tételei a következők: 1. Síppal-dobbal, 2. Barcarola, 3. Musettes, 4. Az éjszaka zenéje, 5. Hajsza. —r Bánky József ezenkívül szvitet játszik Bartók: Mikrokozmoszából, valamint megszólaltatja a francia muzsika sokoldalú és zseniális mesterének, Maurice Ravelnek 1905- ben komponált Szonatináját és a szovjet zene világszerte kimagasló, immár klasszikus mesterének, Prokofjevnek 1912-ben írt Toccatáját. Négyesy János hegedűművész a legfiatalabb magyar zeneszerzők egyikének, Bozay Attilának hegedűre .írt Szólószonátáját mutatja be. Bozay egyike volt a 'híres békés- tarhosi zeneiskola neveltjeinek, majd a Zeneművészeti Főiskolán Farkas Ferenc tanítványa lett. 1962-hen kitüntetéssel végezte tanulmányait. Kamarazeneműveire .már külföldön is felfigyeltek. Hegedűre írt Szólószonátája 1963- ból való. Bozay e mű két tételében felhasználja mindazokat az eredményeket, amelyeket a barokk kor óta e műfajban elértek a zeneszerzők, ugyanakkor új, még ki nem próbált módszerekkel, is kísérletezik. A mű első tételében olyannyira kitágítja a művészi szuverénitás lehetőségeit, hogy számos különféle játékmód alkalmazása (többek körött a hegedű hátlapjának ütögetésé) mellett azt is elbírja, hogy előadás közben hegedűt cseréljen a játékos. A különféle módon hangolt két hangszer zökkenőmentes egymásutánban szólal meg, anélkül, hogy a mondanivaló intenzitása megszakadna. A második tétel visszanyúlik a barokk hagyományokhoz, nagy szabású " variáció-sorozatra épül fel, melyben egy hárotn- szólamú fuga is helyet kap. Hollay Keresztély korunk orgonaművészetéből ad ízelítőt. amikor műsorán megszólaltatja Paul Hindemithnek, a modem német zene világhírű mesterének 1937-ben írt orgonaszonátái közül a másodikat. mely mesteri szerkesztése, finom árnyalatú és gazdag mondanivalója révén méltán szolgált rá az orgonaművészek és a közönség körében elnyert népszerűségre. A francia zene nagy tekintélynek örvendő, világhírű mestere, Olivier Messiaen az orgona- irodalmat is számos nemesveretű művel gazdagította. Kilenc darabból álló orgona ciklusát (La Nativité de Seigneur) 1936-ban komponálta, ebből hangzik fel három darab hangversenyünkön. Végül a közönség elé lép a Pécsi Fúvósötös, hogy bemutassa Hindemith 1922-ben fuvolára, oboára, klarinétra, kürtre és fagottra írt „Kis kamarazene” című művét —nt— Beszélgetés az évek múlásáról Kőibe Mihály festőművész ablakából a Dunára látni... A szobából sem kell kilépni, s az ember homokpadokat láthat csillogó vizet, a sziget fáit Naponta az ablaka alatt vonulnak el a lomha teherha- lyók, uszályok hintáznak előtte, s mindezért egyetlen lépést sem kell tenni. Különös, szép világ ez, ami egyaránt alkalmas arra, hogy az embert állandó alkotó lázban tartsa, s alkalmas arra is, hogy feledtesse az évek múlását, s az embert valami jóleső, korai elégedettség nyugalmába ringassa. Kolbe Mihály valamikor a „főiskola csillaga” volt, akitől pályatársai a legtöbbet várták. Tanulmányai befejezése után mindjárt Mohácsra került, a Duna-parton élt, festett, figyelte az évszakok változását, Mohácson élte át a nagy történelmi sorsfordulókat is ... Festményei megjelentek a kiállításokon, s mindenki elismeréssel beszélt a Mohácson élő művészről, és ma is elismeréssel beszélnek róla. Az elismerés mellett azonban a régi barátok, Martyn Ferenc, Bizse János és sokan mások, — általában a Képzőművészek Szövetsége dél-dunántúli csoportja — bizonyos aggódással figyelik Kolbe Mihály művészi életútját. Mintha nem festene eleget, mintha az elúszó évek számával nem növekedne elég arányosan a művészi életmű...? A Képzőművészek Szövetsége egyik pécsi tagiával, Bizse Jánossal, felkerestük mohácsi magányában. A szokott barátEmberölési kísérletért 3 évi szabadságvesztés Lapunkban már hirt adtunk arról a majdnem tragikusan végződő verekedésről, amely az elmúlt év december végén Mánián történt. Húsz Vilmp* mániái lakos és felesége Simon Sándor anyósánál voltak látogatóban, ahol Simon és Húsz között Húsz kutyája miatt szóváltás támadt. Húsz a látogatás után panaszkodott Varga Károlynak és testvérének Húsz Györgynek, hogy összeveszett Simonékkal a kutya miatt. Röviddel ezután Varga, valamint Húsz Vilmos és Húsz György a mánfai italboltban iszogattak, majd elindultak hazafelé. Amikor Simonék háza előtt elmentek, kiabálni kez.dtek, sőt nemcsak kiabáltak, hanem Varga Károly az ablakredőnyt is betörte, a két Husz-testvér pedig rúgdosni kezdte az ajtót. A nagy zajra a szomszédok felébredtek, erre a hívatlan látogatók tovább indultak. De felébredt Simon Sándor is _es utánuk indult, hogy felelősségre vonja őket. Amikor utolérte látogatóit, Vargáék megtámadták. Varga zsebkést ragadott és kétszer mellbeszúrta Simont. A Baranya megyei bíróság Varga Károly és két társának ügyében tegnap hirdetett ítéletet. Varga Károlyt bűnösnek mondották ki emberölés kísérletéért és ezért 3 évi szabadságvesztésre, Húsz Vilmost és Húsz Györgyöt pedig garázdaság bűntettéért 1 év és 6 hónapi, illetve 8 hónapi szabadságvesztésre ítélték. HEHE® Logarléccel a szerelők között Cser elvtárs, a Bikali Állami Gazdaság párttitkára megaivott, nézzük meg a szerelőműhelyt, ismerkedjünk meg Alföldi Jánossal, a műbe) '/főnökkel. Átvágjuk magunkat a traktorok, tengelyek, fogaskerekek között. A csarnok végében egy kis fülke van a „falra ragasztva”. Hosszú munkapad, benne az íróasztal. Rajta szerszámok, csövek, könyvek, rajzok. Előtte ketten kimutatásokra hajolnak, a harmadik logarlécet tologat. — ö az Alföldi Jancsi — mutat a logarléces fiatalemberre Cser elvtárs. — Tessék elvtársak — nyújtja kezét Alföldi János — mi járatban vannak? A mezőgazdaság szocialista brigádvezetőinek országos tanácskozásán Alföldi János képviselte a baranyai állami gazdaságokat. Sajnos felszólalni már nem tudott. Szünet után adta be a jelentkezési cédulát, s már késő volt. Pedig de sok mindent szeretett volna elmondani arról, hogyan kell a mezőgazdaságban dolgozókkal szót érteni, mit hogyan kellene csinálni, hogy mindenkinek jobb legyen, ismertetni azt a sok gyakorlatias elgondolást, amit már százszor megforgatott • fejében, s jórészt már megvalósították Bikaion. De hogy is lett Alföldi János — a negyvenkét jócskán fiatal munkás között a legfiatalabb — műhelyfőnök? Beremenden kezdte az apja traktorján. Kis gyerek volt, amikor először feiült apja mellé a vezető ülésre. Aztán traktorszerelő lett. Nappal műhelyben dolgozott, éjjel a tankönyvet" bújta. Levelező hallgatója volt a siklósi- gimnáziumnak. Jelesen érettségizett. Aztán a Bikalj Állami Gazdaság ösztöndíjasaként gépész- technikus képesítést szerzett Körmenden. Amikor végzett, Bikáira költözött. Ismerkedett a-nagyüzemi gazdasággal,, figyelte az idősebb munkások minden fogását Tanácsot kért tőlük, vagy elmondta:-ezt vagy azt így vagy úgy kellene csinálni. Szerényen, csendesen haladt előre. A gáncsoskodó- kat nem kerülte .el, csaknem vitatkozott velük. A szakvezetőket logikus érveivel elgondolkoztatta. Nem hangoskodott, de a derekát sohasem adta be. Tudta, hogy tapasztalatlan gyereknek tartják, azt is, hogy háta mögött „mosolygós Jancsi”-nak gúnyolják. Ez bántotta, de nem mutatta. Apjától megtanulta, hogy becsületes munkás- nem a kerítésen, hanem az ajtóin megy be a háziba. Műveltsége és intelligenciája lassan megkapott mindenkit, kezdtek felfigyelni rá. Egyre nagyobb feladatokat kapott. Precízen elvégezte, amit rábíztak. Szak- véleményét épp úgy elfogadták, mint a fiataloknak az ifjúsági mozgalom fellendítésére adott tanácsát. Nőtt a tekintélye, de a szerénysége és a mosolygása maradt a régi. Kinevezték műhelyfőnökké azzal a feladattal, hogy teremtse meg a szalagszerű javítás alapját és új, jobb szellemet alakítson ki a szerelő- műhelyben. Nekifogott. Előbb ketten, majd hárman vetették neki a vállukat a munkának. Akadtak, akik messziről figyelték erőlködésüket. A kétkedők megint előkerültek. A gazdaság vezetői azonban nem hagyták magukra Alföldiéket. S amiben kevesen bíztak, sikerült. A szerelő kollektíva napról napra egységesebb lett. Ma már ott tartanak, hogy kezdeményezésükre termelési munkacsapatok alakultak és a gazdaságon belül vándorzászlóért Versenyeznek. Hogy ki a legjobb? Azt áprilisban döntik el. Még egy dologban járnak élen Alföldiék. A cselédlakások lebontásában és a* új épületek felhúzásában. Több gzáz órát töltöttek munkaidő után és vasárnap az építkezésen. És hogy jó munkát végeztek, egy rövid, de szép gondozott utcasor igazolja És az is érdemük, hogy kezdeményezésük másokat is mozgósított és soksok munkás kezenyomát meg lehet találni az új épületeken. Hogy milyen módszerekkel dolgozik Alföldi János, azit felsorolni hosszú időbe telne, ö csak annyit mondott: — Mindent megbeszélek a munkásokkal és hallgatok rájuk, ők is énrám... Én azt hiszem, nem olyan egyszerű ez. De, hogy a kölcsönös megértésnek, megbecsülésnek, a bizalomnak, a szakértelemnek és a munka szeretettnek nem kis szerepe van erednjén^iikben, az biztos. Nagy István Sággal fogadott, s csakhamar | a festőállványra kerültek a I legújabb sgraffitók, melyek a művész teljesen egyéni mód-! szerével, az úgynevezett „cement spanyolozással” készültek. A sgraffitók szépek és mind a hat 1964-ben készült. — És 1963-ban? — Olajképeket festettem, néhány sgraffitót is készítettem ... — Hát... Itt van egy a „Halászok” ... így ezt nehéz megmutatni, mert a cementspanyo lozással 195S óta foglalkozom aktívan. 1959-ben készítettem a pécsi szülészeti klinikára a nagy faliképemet, amitől akkor nagyon sokat vártam, mivel a cementspanyolozással készült sgraffitók az épületek külső és belső díszítésénél egyaránt alkalmazhatók, lemosható felület, fagy- és hőálló. A kivitelezése is... — Igen, nagyon szép. És 1960-ban és a további évek során? Kolbe Mihály elmondta, hogy festett, kiállításokon is jelentkezett, s a cementspa- nyolozás technológiáját, a színes eljárásokat tovább fejlesztette. — Két éve felajánlottak önnek a Pécsi Művészeti Gim náziumban egy tanári állást, miért nem fogadta el? Pécs művészeti közélete, az alkotó' szellemű viták, beszélgetések' barátai szerint sokat jelenthettek volna önnek. . — Erre inkább a feleségem tudna válaszolni. Kolbe Mihály felesége csodálkozva a férjére nézett, aztán ránk; — Én elengedtem. Csak azt mondtam, hogy nem megyünk Pécsre lakni. Három napról volt csak szó, heti három napért nem kell beköltözni Pécsre. És én itt gyökeret eresztettem, Mohács nélkül nehéz lenne. De a Misi sem örült az utazgatásnak, akkor megváltozott volna az élete. És hát Mohács ... — Mit szeretnek Mohácson?-r- Nem az embereket, hiszen alig ismerünk valakit. Nem is tudom megmondani... A Dunát, a temetőt, én kislány koromban ott szoktam olvasgatni. Szerintem festeni Mohácson is lehet, és itt ugyanazt a televíziót nézem, amit Pécsett néznék, és ugyan azokat a könyveket olvasom, amelyeket ott olvasnék. Kollbe Mihály is közbeszólt: — Ha az ember Mohácson van és kiesik valamiből, nem is baj, szüksége van a művésznek az időre. Persze, ha az ember megcsinál valamit, szívesen megmutatná a barátainak. valakinek... ■— Úgy tudom, Mohácson húsz évvel ezelőtt, Martinszky János, Rohaoeek Anni, Kelle Sándor idejében elég mozgalmas képzőművészeti élet volt, állandó nyári müvészteleppel, kiállításokkal... Azóta volt Mohácson Kolbe Mihály-kiállítás? — Kolbe-kiállitás nem volt. Égy csoportos megyei kiállítást rendeztek itt egyik évben ... — Talán nem igényelnék ezt Mohácson? — Azt nem merném mondani, hogy nem igénylik. Úgy tűnik, hogy kicsit távolesk a művészetem a helyi közízléstől. Lehet, hogy ez hanyao-ág tőlem, de én nem is foglalkoztam a kiállítás gondola'á-al. — A pécsi központ támogatásával Kolbe Mihály elégedett? — Igen. Kiállításokra és a Képcsarnok vásárlásaira meg. hívnak. Égy műteremre lenne szükségem, műtermet pedig a pécsiek sem tudnak adni. És azt is látni kell, hogy a pécsi központ is Budapest függvénye ... Kolbe Mihály felesége itt közbeszólt: — Nézzék, a Misi sokat dolgozik. Tanít az általános iskolában, képzőművészeti szakkört vezet és fest, kísérletezik ... De itt vannak a letörések ... Tud az ember akkor dolgozni, ha érzi a mellőzéseket? A sgraffitó terveiben nagyon bízott, pályázatokra is meghívták, aztán a megbízásokat a budapestiek sorra oda adták másnak. Most például az új általános iskola egyik homlokzati falára kell egy sgraffitó. Az iskola és a város is Misit akarta vele megbízni, már a tervei is elkészültek... Budapest pedig odaadta egy budapesti fiatalembernek. A saját iskolájában, ahol tanít, nem készítheti el a homlokzati sgraffitót. Felkerestük a mohácsi új iskolát, s Kolbe Mlhályné szavait az iskola igazgatónője is megerősítette: — Nagyon szerettük volna, ha a faliképet Kolbe készíti, de hiába kértük, egy Novák András nevű fiatalembert bíztak meg vele. Kolbe Mihály most 58 éves. örülnénk, ha az elkövetkező évek a művészi összegezés évei lennének, láthatnánk önálló Kolbe Mihály kiállítást, ha a dunai élmények képek, sgraffitók formájában minden szép ségükkel, árnyalatukkal megfogalmazódnának. És annak is örülnénk, ha Kolbe Mihály művészetét a képzőművészet budapesti központjaiban nagyobb szeretettel fogadnák. Kolbe Mihályon kívül még három festőművész él a megyében: Siklóson Vida Dezső, Szigetváron Zágon Gyula és Villányban Virányi Endre. Legközelebb hozzájuk látogatunk el. Szomorú lenne, ha 1965-ben kallódó tehetségekről kellene beszélnünk. Bertha Bulcsn A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. márc. 18-1, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok. — összeállítás. A tartalomból: Eredményes esztendő után. Beszélgetés Horváth Sándor tsz-elnökkel. — Nagy siker volt. A Vuklca Mlt- rovlcs együttes műsora. — Ta- vaszvárás Alsőszentmártonban. — Hétköznapok krónikája. — Tamburazene. — Aktuális témák: Röviden a pocokirtásról. 18.00: Német nvelvű műsor: Hírek, tudósítások. Gépállomásaink készülnek a tavaszra. A baranyai méhészek elmúlt évi eredményei. Hírek Baranyából és Tolnából. Kívánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Sporthíradó. 18.45: Zenéről zenére ... Közben: 1, A Történelmi Társulat dél-dunántúli csoportjának előadás-sorozata. Dr. Marko- vltzky Gyula: A Pécsi Pannónia Sörgyár 20 éves története. 2. Notesz. 19.20: Dél-dunántúli híradó. 19.35: Zenélő levelezőlap. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: A Trubadúr (délután fél 3 órakor), ády bérlet. Nyár és fürt ('--te f-M 8 órákor). Jászai bérlet ZENR: tiszt Ferenc Hangversenyterem •. Középiskolák B/I„ A/L és B/TI. sorozat 4. hangversenye (délelőtt 9, 11 és délután 3 órakor). MOZI: Park: Tárgyalás szv,., 4, negyed 7, fél 9). Petőfi: Egy olasz Varsóban (szv., 4, 6, 8). Kossuth: Déltől hajnalig (szv.. 4, 6. 8). Híradó Mozi (a Park filmsz n- házban): Magyar híradó, Az 1 ö napok, Egy találmány töriénete, 64/11. spoithíradó, Peti és a mesekönyv, Hol vagytok fiatalok? (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők: Körhinta (4, 6). P c - Szabolcs: Kegyetlen éjszaka (5 7). Mecsekalja: Don Carlos (szv., “1. Vasas II.: Tékozló szív (szv.. 7). Csak 18 éven felülieknek! Mohács: Elcsábítva és elhagyatva (szv 5 7). Szigetvár: T.imonádé Joe (szv. szí., 8). Siklós: Elvtársak (szv , 7). FIGYELEM! Az MHS Pécs városi el nöksége motoros lan-olvamo indít. — Jelentkező } Pécs, Megye utca 20. sz. í I. emelet. 1
