Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-18 / 41. szám
Ml FEBRUAR 18. ■-----------------------------------------napló 15000 holdon termesztenek vetőmapi Baranyában Kialakultak a vetőma gtermelő tájkörzetek - A kukoricához hasonlóan Baranya mindenféle vetőmagból önálló tehet FelszsbaWsl térkép Görcsönyben MS épült az elmúlt húsz esztendő alatt Görcsönyben? Ezt gyűjtik össze a helyi általános iskola úttörői. Fényképeket készítenek a megváltozott faluról és hozzá a szöveg elmagyarázza majd a szemlélőnek, hogy milyen munkával valósult meg az új létesítmény. A felszabadulási térkép hűen tükrözi majd Görcsöny mai arculatát. Kiállításon mutatják be a gazdag anyagot felszabadulásunk húszéves évfordulója alkalmából. A pajtások már most készül nek a nyárra. A vakációban kirándulásokat, táborozást, országjárást terveznek, ehhez pedig pénz kell. A költségekre a fedezetet már most szeretnék biztosítani, ezért rongyos-bálát, jelmezes farsangi bált rendeznek. A bevételiből az úttörőcsapat, -raj és a szülői munkaközösség biztosítja a kirándulásokat Ként kfiltfi Ismeretlen irodalmi hagyatéka Blsséo Dr. Takács József, a Pécsi Tanárképző Főiskola népmúve lési kollégiumának vezetője az 1961-ben elhunyt Sértő Ferenc Irodalmi hagyatékára talált a Baranya megyei Bis- sén. A hat elemit végzett Sértő Ferenc autodidakta módon ismerte meg a versírás szabályait és az 1930-as évek népi költőivel együtt bocsátotta útjukra első verseit Gyűjteményes kötetekben, újságokban és „Parasztlakodalom” címmel egy önálló kötetben jelentek meg az úri elnyomók ellen lázadó hangot megütő, haladó szemléletű versei. Tagja volt a szegedi Dankó Pista Társaságnak is, számos dalát zenésí- tették meg. Írói termésének java azonban kéziratban maradt, köztük azok az alkotásai, melyekben már a fel- szabadulás után kísérte nyomon szocialista fejlődésünk állomásait. Mindvégig szülőfaluiéban élt és ez különösen hitelessé avatja a falu- és egész társadalmi létünk kérdéseit, a falu emberének egyéni problémáit, érzéseit papírra vető költői gondolatait. Üjabb . strófákkal gazdagította falujának évszázadokban gyökerező népi költészetét is: a lakodalmas kikérésekre és a falu „jeles napjainak” más eseményeire évtizedeken át ő írta a verseket. Baranya megyében 15 000 holdon folyik vetőmagszaporítás. Az elmúlt évek során kialakultak a megye vetőmag- termelő tájkörzetei. A hibrid kukorica szaporításával például a Bólyi Állami Gazdaság s a szomszédos töttösi Szabadság Tsz foglalkozik mintegy 2180 holdnyi területen, ami a megye összes ku kori c a terű létének 5 százaléka. Ezen az 5 százalékon termelik meg a megye összes hibridvetőmagszükségletét, sőt ezen felül több mint 300 vagonnal más megyékbe szállítanak. A hibridüzemből az elmúlt szezonban 455 vagon fémzárolt kukorica került ki, melynek 33 százalékát exportálták. Száz mázsán felüli burgonyatermés A bu rgonyavetőgu mó-szapo- rítást végző termelőszövetkezetek száma 70-ről 1964-ben már 19-re csökkent. A végső szám 10—12 lesz. Ezek az üze mek ma már négy korai és egy középkorai burgonyafajta szaporításéval foglalkoznak, s a rózsa burgonyák aránya — a sárgahúsúak rovására — él- érte a 60 százalékot, ami azt mutatja, hogy a nemesítők igyekeznék a fogyasztók igényeihez igazodni. A törzs szaporító gazdaságok évről évre 100 mázsán felüli termést érnek el, s az 1516 hold szaporító területen, mely a megye burgonyaterületének 30 százaléka, átlag 16 mázsával értek el nagyobb termést, mint a burgonyára kevesebb gondot fordító árutermelő üzemekben. Mindenekelőtt a három legfontosabb növény a búza, a kukorica és a burgonya termésátlagai mutatják Baranyában, hogy mit jelent a nemesített vetőmagvak — intenzív búzák, hibrid kukoricák, jó búr gonyaíajták — használata a mezőgazdaságban. A bázis- időszakhoz viszonyítva az ötéves terv első négy évében 22 százalékkal nőtt a búza termésátlaga a megyében. Kukoricából ez a növekedés 17— 18 százalékos. Az elmúlt évben a megyei átlagtermés 19,4 mázsa volt a morzsolt kukoricából, ilyen szép eredményt Baranya mellett csak Tolna megye ért el az egész országban. Ezen belül is kiemelkedő a kukoricavetőmag-szapo- rító gazdaság — Bóly — eredménye, mely az említett 2180 holdon átlag 26 mázsa májusi morzsolt kukoricát takarított be holdanként. Be kell vezetni a központi csírázást Kukoricából tehát önellátó lett a megye, de más növényeknél akad még teendő. Tarthatatlan, hogy a búzavetőmagból az elmúlt őszön csak 8 százalékban fedeztük a megyei szükséglelet, a többit más megyékből kellett behozni. Ennek természetesen objek tív okai is voltak, mulasztás volt, hogy a nagyfokú törpe- üszög-fertőzést csak későn ismerték fel a megyében, s ez tette jórészt vetésre alkalmatlanná a búzát. A termelőszövetkezetek búzáinak csíraké- pessóg-vizsgálatát is csak az elmúlt évben végezték el először. A megye 69 termelőszövetkezet» 161 búzarnmtát és 63 árpamintát küldött be a vetőm agfélügyelőségme, amit kb 500 vagon vetőmagból vettek. A vizsgálat során kiderült, hogy a beküldött búzának csak 12 százaléka, az árpának 24 százaléka volt alkalmas vetésre. A többit nem megfelelő csíraképesség miatt és egyéb okokból zárták ki a továbbtermesztésfoől. Már az első vizsgálatkor feltűnt, hogy a tsz-ek búzája mennyire fertőzött konkollyal, vadrepcével, egyéb gyommagvakkal és idegen szemekkel. Az ilyen vetőmag. ha nem tisztítják ki megfelelően, biztos alacsony termést produkál. Sajnos a tsz-ek egy része ma még nem rendelkezik megfelelő tisztító berendezésekkel s bizonyos kényesebb csávázási munkákra sincsenek berendezkedve. Ezért a vetőmagvak központi osávázását mielőbb meg kell valósítani Baranyában. Több apróméval termeszthetne a megye Még kedvezőtlenebb a helyzet az aprómagvaknál és az egyéb növények magvainál. Baranya éghajlata rendkívüli módon alkalmas mag'erme-z- tésre, mégis a pillangós magvak grafikonja az elmúlt évek ben nagyot zuhant. A mezei pocokkár, de más tényezők is okozták, hogy a lucerna termése holdanként csak 20 kilogramm, a vörösheréé 16 kilogramm volt, melynél sokkal többre képesek a baranyai gazdaságok. Ezeknél a növényeknél igen sok még a betakarítási veszteség. A kombájn által okozott mechanikai szemtörés rontja a csírázóképességet. Ennek elkerülésére még ebben az évben tíz gumi verőléces kombájn dobfelszerelést kap a megye. Baranya megyében is egyre inkább terjed a belterjesebb kultúrák vetőmagszaporítása a külterjes növények rovására és ez Is a cél, hogy a termelő üzemek minél jobb minőségű nemesített vetőmagvakat kapjanak. A magvak fémzárolásánál az eddiginél is nagyobb gondot fordítanak a ragjegyek tartalmára, s ezeken a jövőben feltűntetik a magvak minimális tisztaságát és csírázóképességét illetve az ezermag- súlyt, hogy a vetőmagmennyiség megállapításénál ahhoz a tsz-ek alkalmazkodni tudjanak. AZ IGAZGATÓNŐ a IV'a-t ajánlotta a Janus Pannonius Gimnázium érettségiző osztályai közül. Nemcsak azért, mert a tanulmányi eredményük a legjobb, hanem mert közöttük van a legtöbb határozott, önállóan gondolkodó, őszinte lánv. Én pedig határozott és főleg őszinte válaszokat várok a pályaválasztással kapcsolatban. Szemben ülök negyvenkét sötétköpenves, fehérgalléros lánnyal. Néhány hónap múlva érettségi bizonyítvánnyal a kezükben kilépnek a nagybetűvel írt Életbe. A szellemi bátyú, amit a gimnáziumban szedegettek össze, megtelőben van. és most ki-ki a maga mesterségét keresi. A IV/a negyvenkét növendéke között — és ez nagyon örvendetes — egyetlen egy sincs, aki az érettségi megszerzésével befejezettnek tehoz. vizet iszik, fut vissz* Megállítom, kissé idegesen néz álló préselőgépére. Normában dolgozik, sok idő nincs beszélgetésre. A legtöbbet termelők egyike, ami meglátszik keresetén is: múlt évi havi átlaga ezernyolcszáz forint körül volt. Három esztendeje jár be Kis- tótfaluról, hajnalban kel, késő délután ér haza. Férje befeges. így hát a gondokból neki kell többet vállalnia. Három kislánya van, 7—io—11 évesek, a vasár- naniai űgv telnek el, hogy egvik alkalommal nagymosást végez, a következő va- sárnanon pedig vasal és var1- És persze esténként a főzés meg a többi tennivaló ilyen néoes családban. — Látja — mondja —, mágís szeretem ezt a munkát. Pedig alig akartak fölvenni annak idején. — Miért? — Nem hiszi el, ha megmondom. Én nagyon kövér, kilepevepnvolc kilós voltam. Azt mondták, hogy nem bírom maid ezt a munkát, mert itt gvomnak kell lenni meg szívósnak. ■— És ..; Közbevág: — És bírtam és szívós tettem. Be le is soványod- tam pontosan 25 kilót, már az első hónapokban. De ezt a súlvomat azóta tartom. — Volt-e hiányzása? — Volt, de akkor beteg ▼oltnm. De csak egyszer. Tudja, itt dolgoztam akkor Is ezen a génen, de akkor még a kapunyitásra sem szereltek gumiszőnveget, állandó huzatban álltam, megfáztam. — Bumlira gondoltam:.. — Nem volt. Tudom, hogy azt kutatja, mi az oka a hiányzásoknak. Igaz? Hát nézze, nekem van olyan érzésem. hogy akadnak közöttünk olyanok, akik azért hiányoznak, mert elég nekik a pénz. — Hogyan érti ezt? — A teljesítmény után mindenki kiszámíthatja, mennyit keresett akár csak egy műszak alatt is. Ha aztán eléri az ezerkétszáz forintot, mondjuk, akkor már nem jön be. Férje is jól keres, nem kell neki a több. És akkor vagy bumlizik vagy kitalál valamit és igazolja a nanját. Eltűnődik, azután hozzáteszi: — De mondom, ez csak az én véleményem; lehet, hogy nem így van. Én ezt nem tehetem meg, mert nagy a család. Nézzen a kezemre, elég piszkos munka ez, de mégis csinálom, meg szeretem is. Visszalép a géphez, bein- dftia és dolgozik. Előrehajol, jobb kézzel, egy kis kanállal anyagot önt a formába, a másik kézzel már nyomja a préselőgép karját és akkor néhány másodpercig megremeg a gép is, asszony is, egész testében. A vibráció épp hogy csak a lelket nem rázza ki az emberből. És ezt a folyamatot egyetlen műszak alatt, gyorsan. minden figyelmet koncentrálva meg kell ismételnie ezerszázhetvenkétSzer vagy még többször is. A gépsor 'elavult. Valamikor elfekvő raktári anyagként vásárolta meg az üzem. Olasz típusú masinák, amelyeknek ' születési ideje a századforduló. Van itt persze egészen korszerű, szintén olasz préselőgép Is. de nagyon kevés. A korszerűtlen gépek, amelyekkel nehéz és fáradságos a munka, nem éppen vonzóak. Korszerűtlen maga az üzemcsarnok is: sok a nyílás, örökös huzatban dolgoznak a nők, és a hőmérséklet sem éppen kedvező, éppen úgy, mint a fö’dön álló hatalmas víztócsák sem. Ezeket a problémákat as üzemnek kell megoldania. Van-e erre lehetőség? László Imre igazgató mondia: — Van egy olasz típusú, korszerű Longlnetti gépünkj De ez kevés. A kilenc iker- párás préselőgépünk viszont olyan régi és elavult, hogy bizony az asszonyok fizikai erejét nagyon igénybe veszi. Tudomásom szerint már vagy két alkalommal ki kellett volna selejteznünk ezeket a géneket, de amíg ú1at nem kapunk, erre nyilván nem is gondolhatunk. Mindenesetre ígéretet kaptunk arra, hogy kapunk még két Longtnettl-gépet és akkor ez a probléma megoldódik. — Egészségvédelmi szempontból rendbe kellene hozni a csarnok kaputt, vízteleníteni kellene a csarnok padlózatát Is. ■,. — Igen. Az anyag kiszállítása miatt az ajtókat nem tudjuk bezárni, de vászonvagy gumifüggönnyel orvosolni tudjuk ezt a panaszt méghozzá rövidesen. A padlózat valóban egyenetlen, ezért áll tócsában a víz. Va- lahonnét erre is szerzünk pénzt és a tavasszal lebeto- noztatjuk a csarnokot. De persze, kettőn áll a vásár. Nemcsak Nagy Révész Dezsőné. hanem előtte már mások is kimondták — műszakiak, fizikaiak egyaránt —, hogy a meghökkentően magas munkanap-kiesésben spekulatív meggondolások is szerepet Játszanak. „Megkerestem a magamét, otthon maradok.. ."-szellem eléggé rontja a munkaerkölcsöt. Ez a három asszony közelsem egyedül áll szorgalmával, becsületességével az üzemben. A gárda zömének azonos a „hitvallása”, de a termelési grafikon görbéjét rossz irányba hajlíthatja az a kevés, akiknek neve mellett a karikák szaporodnak az üzemvezetői naplóban. Hogy ez megszűnjék. nemcsak az üzemvezetőség, hanem az egész kollektíva érdeke is. Rab Ferene Pajzőra a Pécsi Tanárlícu/ő Főiskolán A IV/A kintené a tanulást. Egyikük sem képzeli úgy el az életet, hogy „Megszereztem az érettségit, ezzel partiképes feleség jelölt lettem. Férjhez megye«, majd a férjem eltart”. Egyik- másik kislány még nem tudja pontosan, mit akar, de az osztály többsége határozottan és főleg nagyon reálisan beszél a terveiről. Huszonnyolcán szeretnének továbbtanulni egyetemen, főiskolán, óvónőképzőben. Tizennégy lány nem tanul tovább, dolgozni akar. s a munka mellett, szakképzettséget szerez. Néhányar. még egyszerűen nem tudlák. hogy mit is csináljanak, hov-t menjenek. A realitás helyénvaló, hogy ne fenyegessen a csalódás veszélye. Valószínű, hogy nem mindenkit vesznek fel egyetemre, aligha jut valamennyi pedagógus-jelöltnek kateara vagy orvosjelöltnek fehér köpeny. Az üzemeknek, hivataloknak sincs annyi íróasztaluk, hogy minden oda vágvó- dót mögéje ültessenek. Kérdés, mennyire tudják a IV;á- sok összeegyeztetni álmaikat a valósággal? AT OSZTÁLYBAN a listavezetők a pedagógusok. A lányok közül 15 pedagógusnak készül, de ezelőtt néhány héttel még 22 volt a tanári pályát választók száma. Háromnégy lány az érettségi után rögtön képesítés nélkül akar tanítani. Elég nehéz elképzelni, hogy a még szokattan, napi tanítás mellett helyt tudjanak állni a főiskolán is. Kaposi Magdolna régész akar lenni. — A nagy álmom, hogy én találjam meg Attila sírját Persze nem egyedül kutatnék Most mindenesetre jelentkezem a bölcsészkarra, remélem, sikerül majd régész lennem. Futó Mária India-kutatónak készül. — Magyar—hindu szakra szeretnék bekerülni. Tavaly jártam a Kelet-Ázsiai Intézetben, nagyon tetszett az ott folyó munka. Főleg az India, képzőművészet érdekel, sok ilyen tárgyú könyvet olvastam. — A nyelv nem lesz nehéz? — Attól nem félek. Nagyoob gond, hogy egyáltalán be tudok-e kerülni. Csak jövőre lesz felvételi, egyetlen embert vesznek fel. Most magyar- orosz szakra jelentkezem, s ha lehet, a második évben át megyek a hindura. Ha nem sikerül egyetemre kerülni, elmegyek dolgozni, iövön megint megpróbálom. Komlósi Piroska vágta * „legnagyobb fába a fejszéjét' — a moszkvai Lomonoszov Egyetemre adta be lapja' psziholőgus akar lenni: — Nagy iramban készülök a felvételire. Naponta két őrá; csak oroszt tanulok, fordít'*^,,-;., olvasok. Ha nem sikerül bew^R kerülnöm, akkor megpróbálom Pesten. Az eddig nagy divatban lévő orvosi pálvát mindössZ“ öten választották. — Gyerekkoromtól orvos akarok lenni — mondja Paát Mária —, és azt hiszem, jó orvos leszek. Az ldeggvóava- szat érdekel. Ha nem vesznek fel, ápolónő leszek egy évig, s aztán újra felvételizem. A pálvaválasztók közül senki sem akar például mérnök vagy technikai szakember lenni. Miért? A válasz elgondolkodtató. — A ml osztályunkat irt- kább a humán tárgyak érdeklik. nem szeretjük a matematikát. Nem tanultunk oolí- technikát, és kevesebb a számtanóránk Is, mint a többi osztályokban. A gyakorlati oktatás hiánya nagyon meglátszik az oS8- tályon. Vajon ennek köszönhető, hogy ipari tanulónak mindössze két lány akar jelentkezni? Azok a lányok, akik érett* ségi után munkát keresnek, egyelőre még elég bizonytalanok. Béres Terinek három testvére van, mindenképpen dolgoznia kell. segíteni akar a szülein. Egy építőipari vállalatnál akar elhely—kedni — egyelőre. De nem akar gyök** rét verni ott, a végső cél • tanári pálya. Bausz Sári a porcelángyárba készül porcelánfestőnek, Borbás Ilona gyógyszerésí- technikus szeretne lenni. Ha felveszik. Grimm Ilonka a tej* üzembe készül műszaki tanulónak. — Nagyon örülnék, ha felvennének, mert két év múlva tejipari szakmunkás lennék. Elvégzem majd az élelmiszer ipari technikumot és végleg a tejiparban maradok. A FALTAVAlarztAs nem könnyű dolog. Sok gondót okoz gyermeknek és szülőnek egvp-' De a terveket, álmokat a valósághoz kell kötni. hogy örömöt és ne csalódást jelentsenek. És azt hiszem, ez a IV/á-s lányoknak többé-kevésbé sikerült Is. Csatal Erzsébet