Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-17 / 40. szám
VUág proletárjai» egyesüljetek! Tf£ Dunámon napló _________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja S Xn. ÉVFOLYAM, M.SZÄM ARA 50 FILLÉR 1~55. FEBRUAR 1?.. -"srsnnA Érdekeltség a létszámmegtakarításban A. vállalatok vezetői és dolgozói körében egyaránt nagy visszhangra talált a Minisztertanács határozata, amely szerint a tartós lét- szárnmegtakarftással elért béralapmegtakarítás egy részét a dolgozók keresetének növelésére fordíthatják. Ez a rendelkezés, a végrehajtható rugalmasabb bér- gazdálkodás közvetlenül érdekeltté teszi anyagilag is az üzemi, munkahelyi kollektívákat, sót az egyes dolgozókat is abban, hogy kevesebb munkaerővel, tehát termelékenyebben dolgozzanak, mert az így megtakarított bérből prémium, jutalom formájában vagy egyéb módon közvetlenül részesülhetnek. Az an vagi érdekeltség érvényesítésével olyan eszközt ad ez a bérgazdálkodási módszer a vezetők kezébe, amellyel az eddiginél kedvezőbb körülményeket teremthetnek a Jó és a rossz munka megkülönböztetésére, kifejezésre Jnttat- hatiák a Jó munka fokozott elismerését. .A vezetők munkája köny- hyebbé válik azáltal, hogy nagyobb jogkört kapnak s ez nagyobb körültekintést, helyzetismeretet és felelősségérzetet követel tőlük. Az ösztönzés csak ott vezet eredményhez. ahol más létszámgazdálkodási, műszaki intézkedésekkel. munkaszervezéssel összhangban, azokat kiegészítve alkalmazzák. Nyilvánvaló ugvanis, hogy külön anyagi elismerés csak tényleges, terven felüli erőfeszítésekért jár, tehát Csak a tervezettnél kevesebb létszámmal elért bérmegtakarítást lehet a dolgozók jutalmazására, premizálására fordítani. Ezért már a tervezésnél figyelembe kell venni egy-egy üzem, üzemrész szervezettségi színvonalát. tartalékait, 8 úgy kell a feladatokat és a létszámot megszabni, hogy az ne juttassa előnyhöz a lazán dolgozó üzemeket. Ahol gyenge lábon áll a munkafegyelem, ahol a munkaidőkihasz.nálás alacsony fokú, ott előbb a teljesítménykövetelmények növelésével kell a tervfeladatokhoz szükséges reális létszámot elérni, s csak azután kerülhet sor a további létszámmegtakarításért járó anyagi juttatásra. Ahol viszont már eleve nagyobb a rend és a szervezettség, ahol viszonylag már kezdetben is nagyobb erőfeszítésbe kerül a termelékenység további emelése, ott természetesen ezt a létszámterv és a megtakarított bér jutalmazási hányadának megállapításakor méltányolni kell. Mindig az adott helyzet és körülmények szabják meg tehát, hogy a vezetés milyen arányban kapcsolja össze az ösztönzést a követelmények növelésével, az anyagi elismerést az ellenőrzéssel és számonkéréssel. További körültekintést és helyismeretet igényel az is, hogy milyen formában juttatják a dolgozóknak a megtakarított összeget. Legcélszerűbbnek bizonyult — az eddigi tapasztalatok alapján — a célprémium forma, amely módot ad a megtakarítás előzetes megtervezésére, s amellett az egyenlősdit is kiküszöböli. Am azt a gyakorlatot sem szabad teljesen elvetni, hogy a megtakarított ösz- szégből egyik vagy másik dolgozd bérét emeljék, mert ezzel rendezni lehet esetleg évek óta fennálló aránytalanságokat. Bármelyik formára kerül is sor, az a lényeg, hogy az elosztás megfeleljen a dolgozók igazságérzetének, s annak a szocialista elvnek, hogy aki többet, jobban dolgozik, azt anyagiakban és erkölcsiekben nagyobb megbecsülés, elismerés illeti. A rendelet végrehajtásának eddigi tapasztalatai, a lefolytatott előzetes kísérletek azt tanúsítják, hogy más Intézkedésekkel együtt érdemes az ösztönzés ilyen eszközeivel is segíteni a termelékenység növelését. A bérgazdálkodás új módszere olyan tartalékok feltárásához vezethet, amelyeket más módszerekkel eddig még nem sikerült elérni. Ahol nem elég alaposan és körültekintően végzik ezt a munkát, ott káros tendenciák is felléphetnek, és visszájára fordíthatják az alapjában helyes elveket, törekvéseket, amelyek a rendeletet életre hívták. Vigyázni kell például arra, hogy a létszámtakarékosság erőltetése ne vezessen túlzott intenzitásnöveléshez, — vagy esetleg a munkabiztonság csökkenéséhez, a minőségi, technológiai előírások mellőzéséhez, vagy a helyes bérarányok eltorzulásához stb. Mindezek fennállhatnak, ha rosszul, felelőtlenül hajtják végre a Minisztertanács határozatát. De ha körültekintően és felelősséggel élnek a lehetőségekkel, nincs ok aggodalomra. Vegyük számba az összes mérlegelhető követelményeket, s a biztos eredmény tudatában állítsuk ezt a módszert is az 1965. évi feladataink szolgálatába. BéiyegSrnsílő aatamalát kap a pécsi posta A forgalmat gyorsító, a közönség kényelmét szolgáló automatizálást tavaly kezdte meg nagyobb mértékben a Posta. Augusztusban több mint ötszáz bélyeg-, képeslap- és telefonérme-árusító gépet szereltek fel a nagyforgalmú postahivatalokban. A Posta az idén egyebek között ötszáz bélyegárusító automatát helyez üzembe, többségüket már az utcán. Sopron és Pécs 70—70, Szeged 50, Miskolc és Debrecen pedig 40—40 automatát kap. A Postavezérigazgatóság közli, hogy a tokiói olimpia magyar sporteredményeinek megörökítésére február 20-án 20, 30, 50, 60, 70, 80 filléres, valamint 1, 1,20, 1,40, 1,50, 1,70 és 3 forintos értékekből álló „Tokiói olimpia érmei” elnevezésű bélyegsorozatot bocsát forgalomba. I S M E R U E D E S Húsz fiatal ismerkedik a lakatos szakmával a pécsi Sopiana Gépgyár telepén, közülük heten most a tavasz folyamán szakmunkás vizsgát tesznek. A harmadévesek a borsótöltő gépek gyártásánál dolgoznak. Befejeződtek a termelési tanácskozások a mecseki szénbányáknál A Mecseki Szénbányászati Tröszt üzemeiben szombatra befejeződtek a termelési tanácskozások, amelyeken mintegy tizenháromezer föld alatti és külszíni dolgozó beszélte meg az idei év teendőit, a legközelebbi feladatokat. Egyidejűleg készültek el a fel- szabadulásunk 20. évfordulóját köszöntő felajánlások, munkavállalások is. A szénmedence legnagyobb termelőüzemében, a komlói Kossuth-bányán a dolgozók például vállalták, hogy éves tervükön felül 13 000 tonna szenet kül ’ nek napszintre. Negyedmillió tonna szenet korszerű eljárással, védőhálós fejtéssel vagy pajzsos műveléssel termelnek ki. A tisztántermelés, a minőség javítása érdekében meddőelválasztó berendezést építenek be a nagyteljesítményű, koncentrált munkahelyekre. Száznál több csapat jelentette be, hogy részt vesz a szocialista brigád címért vagy jelvényért folyó vetélkedésben. Zobák- aknán a vágathajtási sebesség növeléséről, a műszaki feltételek biztosításáról esett legtöbb szó a tanácskozáson. 100000 láda anyaga A Gyümölcs-Zöldség Göngyölegellátó Szövetkezeti Vállalat mohácsi telepén készítik a gyümölcsösládák faanyagát. Az itt készült anyagok különböző magyar gyümölcstermelő vidékekről exportgyümölccsel rakott ládákként utaznak majd külföldre. A mohácsi telepen idén 10* c**r ládához elegendő anyagól gyártanak. Az a cél ugyanis, hogy a január végén tűz miatt lezárt fejtés helyett március elejére új munkahelyet adhassanak át a termelő csapatoknak, s pótolhassák az elmaradást. Béta-aknán sokat foglalkoztak az anyagtakarékossággal. Az elmúlt évben ugyanis tekintélyes értékű gép, szerszám veszett el a gondatlan kezelés miatt A tanácskozáson a szocialista brigádok bejelentették, a bánya valamennyi gépét átveszik szocialista tulajdonba és megőrzésre. A szabolcsi bányakerületben az improduktív műszakok csökkentésével, új szállítási rendszer bevezetésével teremtenek lehetőséget az összüze- mi teljesítmények növelésére. Á KGST földtani állandó bizottságának ülése Február 9 és 16 között Budapesten tartotta meg ötödik ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának földtani állandó bizottsága. A bizottság megvitatta a tanács tizenkilencedik ülésszakának határozataiból, valamint a tanács végrehajtó bizottságának 14., 15. és 16. értekezletén hozott határozataiból folyó feladatokat, és rendszabályokat dolgozott ki azok teljesítésére. A bizottság megvitatta az érdekelt KGST- tagállamok előzetes elgondolásait a földtani kutatások fejlesztésének 1966—1970. évi terve tekintetében és javaslatokat fogadott el e terv koordinálására a földtani kutatások hatékonyságának novelese és a legremény teljesebb területeken való fokozása céljából. A geofizikai és mérnök- geológiai térképszerkesztés korszerű módszerei tárgyában a bizottság jóváhagyta a munkacsoportoknak a térké">k méretarányára, jelmagyarázatára és tartalmára tett javaslatait. ,Az ülésen megtárgyalták a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottságával való együttműködés kérdéseit. Jóváhagyták a bizottság 1966—1970. évi távlati terv- javaslatát a földtan terén történő szabványosításra vonatkozóan. 184 személyautót sorsolnak csütörtökön Az Országos Takarékpénztár február 18-án, csütörtökön délután rendezi a gépkocsi- nyeréménybetétkönyvek 15. húzását. Ezúttal 184 autó — Moszkvics, Wartburg, Trabant, Renault és DKW gépkocsi — jut a szerencsés nyerteseknek. (B&pzhi Délelőtt tízkor kezdődik a börze. Színhely: Kossuth Cipő Ktsz műszaki veze. tőjének, Várkonyi Imre szobája. Részt vesz a Cipő-Nagyker., aztán az Aruház, a Ruházati Balt, illetve a nagykereskedelmi vállalat somogyi, tolnai, zalai képviselete is. Nézzük a kínálatot: kilenc női cipőmodell áll a dohányzóasztalon. Alacsony és magas sarkú, szürke, fekete, fehér és egyéb színű kis lábbelik. Tervezőjük Mdrcz Antal, a ktsz dolgozója. A hangzavar általános, de indokolt. — A fonott fazonút kérem egy pillanatra — A fehérből százat! — ötszáz a gyártási minimum... — Százas borjúvelurt tudok ajánlani... — 184-esből kétszáz párra való van... — A négykilencvenegyből kérek... A számok tulajdonképpen a bőrök színét határozzák meg. Most is a fekete és a négerbarna szín uralkodik a börzén, de mert a modell-kiválasztás már a II. negyedévre szól, a kereskedelmi szakemberek — a nyárra való tekintettel — a világos bőröket is igénylik. — Gondoljunk a ballagásra, az évvégi diákünnepekre. A lányoknak fekete körömeipő kell — mondja Fridrich István Megállapodnak a színben. Ezután követke. zik a fazon-kiválasztás. Van itt alacsony sarkú, tűsarkú, nyitott vagy zárt, masnis és masni nélküli modell. — Kevés a választék, vagyis « modeB — jegyzi meg valaki. Várkonyi Imre műszaki vezető: — Miért kevés? Lehet módosítani a modelleken színben is, esetleg fazonban is ... Amíg a vita tart, Spierer Jenőtől — az áruház osztályvezetőjétől és Fridrich Istvántól, a Cipő-Nagykereskedelmi Vállalat lerakatveze- tőjétől megtudok néhány adatot, ami a börzével kapcsolatos. A börze negyedévenként zajlik le. Most 6000 pár női cipőt rendelnek meg a Kossuth Ktsz-től, különböző színben, fazonban, vagyis lehetőleg annak megfelelően, hogy mi a fogyasztók kívánsága? — A túlzottan magas tűsarok például már nem dirnt, viszont színben általában a sötét tónus az igény. — Mit jelent az, hogy „a gyártási minimum 500”? — Egy-egy fazonból ötszáznál kevesebbet nem gyárt az üzem. De ha ötszázas tételt rendelünk, azt elosztjuk esetleg négy megye között, így a választék bővül. Különben pedig nemcsak a Kossuth szövetkezettől rendelünk cipőket, hiszen ez csak egy kis töredéke annak, amit forgalmazunk. A börze néhány óra hosszat tart. Egyeztetik az adatokat a „kínálat-kereslet*’ alapján, meg határozzák a cipők méretét is, amelyből kiderül, hogy a középnagyságú, tehát a 37—38- as számú lábbeliből kell a legtöbb. A vita során érvek, ellenérvek merülnek fel, az üzem védi a saját érdekét, a kereskedelem szintén, és ez természetes is. Mert hiszen a cél nem más — ebben pedig mindkét .fél” megegyezik, hogy végső fokon a fogyasztók igénye érvényesüljön. Ez pedig nem is egyszerű követelmény. (Bab) i
