Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-16 / 39. szám

1 2 napló 1965. FEBRUAR It. Új színfolt — a pécsi Hírlap-presszó Régi problémát old meg a Pécsi Postaigazgatóság a kö­zeljövőben megvalósítandó hírlap szaküzlettel. Köztudo­mású, hogy a városban hosz- szú évek óta nem nagyon di­csekedhetünk olyan hírlap-, illetve folyóirat-árusítással, amelyik külsőségeivel, kényel­mével is vonzotta volna a kö­zönséget A rég esedékes hírlap szak­üzlet megvalósításához nagy segítséget adott a Nádor Szál- «ló igazgatója, aki a posta ve­zetőségével egyetértésben egy­bekapcsolta a szaküzlet és a presszó közös megvalósításá­nak gondolatát. Ehhez a szé­pen induló tervezéshez a pos­ta újabb, sőt, egészen újnak mondható kezdeményezéssel járult hozzá. A szaküzlet és a helyi,' illetve intertelefon- szolgálat egybekapcsolásával nagyszerű lehetőséget nyújt a lakosság s főként az idegen- forgalom kényelmes, korsze­rű kiszolgálásához. DíszíliMcHirtatás Pécsett A modem építészet és la­káskultúra fejlődésével egyre nagyobb szükség van díszítő­kovácsokra. Ezért a Pécsi Mű­vészeti Gimnázium azt ter­vezi, hogy a jövő tanévben megindítja a díszítőkovácsok oktatását. A közeljövőben egy folyosórész átalakításával meg­teremtik a szükséges helyisé­get. Az újfajta képzés a gim­názium iparművészeti tagoza­tán belül a fémműves szak­osztály keretében történik majd, ahol eddig csak ötvö­söket képeztek. Nézzük meg hogyan fest majd a valóságban is az új­donságszámba menő „Hírlap­presszó”. A Nádor Szálló és a Posta Igazgatóság közös költségvetéssel ez ideig kb. 220 000 forintot fordított a Kossuth Lajos utcai (volt ré­tesbolt helyén) létesítendő Hír­lap-presszó berendezésére, csi­nosítására. A földszinttel és emeletes galériával ellátott üzlet falait lombardiás burkolással csino­sítják, s a kb. 50 főt befo­gadó helyiségekbe kényelmes, modern ülő és felszolgáló garnitúrát helyeznek el. Az elárusító pulton a divatla­poktól, a napilapokig minden postacikk a vásárlók, a vendé­gek rendelkezésére áll. S hogy a kényelem teljes legyen, presszó-kávé és édesség, to­vábbá érmés és interurbán te­lefonszolgálat egészíti ki az igényeket. S hogy külsőleg is méltóképpen reprezentálják, az utcai homlokzaton színes neon betűkkel két idegennyel­vű felirattal hívják fel a fi­gyelmet a vendégcsalogató pé­csi Hírlap-presszóra. Megnyitására még ebben a negyedévben kerül sor. Svájci szakember tart előadást a pécsi növényvédelmi ankéton A baranyai szőlő- és gyü­mölcstermelő gazdaságok szak embereinek részvételével nö­vényvédelmi ankétot rendez az Agrotröszt Pécsett, a me­gyei tanács székházában. Eb­ből az alkalomból Pécsre lá­togat és az ankéton előadást tart dr. G. Känzig bázeli biológus, Svájc egyik leghíre­sebb növényvédőszer-gyárának szakmérnöke. Magyarország ugyanis sok növényvédőszert szerez be ettől a vállalattól és azokat a baranyai gazda­ságok is alkalmazzák, a sváj­ci szakember előadása tehát hasznos és időszerű lesz. Dr. Konkoly István, az Agrotröszt igazgatóhelyettese tájékozta­tást ad ez alkalommal a kü­lönféle növényvédőszerekről, azok alkalmazási módjáról és hatásáról, különös tekintettel a legújabb — többek között Csehszlovákiából, Jugoszláviá­ból és Lengyelországból beho­zott, illetve az év folyamán behozatalra kerülő növény­védőszerekre. A két előadó az ankét során növényvédel­mi tárgyú szakfilmet mutat majd be. Az ankét időpontja: február 18, délelőtt kilenc óra. Sportmedence épül, hatvan személyes turistaszálló nyílik Sikondán Sikonda természeti szépsé­gével, egészséges, erdős kör­nyezetével szinte kínálja ma­gát, hogy a közeli bányavá­ros, Komló üdülő és fürdőhe­lyévé fejlesszék. Ezt a törek­vést segítette már eddig is egy mesterséges csónakázó tó ki­alakítása, víkendtelkek kimé­M tízen ni lesz a pécsyáradi várban Új helyre költözik a Mecseki Erdőgazdaság üzemegysége A Mecseki Erdőgazdaság, mely a pécsváradi vár egyes épületrészeit évek óta irodák­nak, lakásnak — a gazdasági épületeket — istállónak hasz­nálja, rövidesen másik épület­be költözik át. A községi ta­nács az egyik legnagyobb pécs váradi házat vásárolta meg és Felkészülten várják a könyvtárak a mezőgazdasági könyvhónapot immár Hagyományosan min­den év februárjában meg­rendezik a mezőgazdasági könyvhónapot Csöndesek^ a behavazott földek, van idő az olvasásra. Előadásokat tarta­nak, könyvkiállításokat ren­deznek, a fmsz könyvárusok házról házra járva viszik el a könyveket a falusi embe­rekhez. A „Vidám rajzos ser- téstenyésztés”-től az „Állat- tenyésztési enciklopédiá”-ig és a „Gyümölcsfák metszésé”-ig minden szintű és témájú me­zőgazdasági szakkönyvhöz hoz­zájuthatnak azok, akiknek mindennapi munkáját teszik hasznosabbá és könnyebbé a tudomány eredményei. Sajnos még mindig nem elég mezőgazdasági szakem­ber tud róla, hogy a néhány száz kötetes kis falusi könyv­tárhoz nyugodtan fordulhat legmagasabb igényeivel is. A könyvesboltban csak az újon­nan megjelent, legfeljebb 1—2 éves könyveket vásárolhatja meg, a könyvtár azonban könytvárközi kölcsönzés útján hozzáférhetővé teszi számára a Járási, megyei könyvtár, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár anyagát, sőt kül­földi könyvtárak értékes szak­könyveit is. Erre akarjuk a szakemberek figyelmét felhív­ni, a dolgozó parasztokat pe­dig ráébreszteni arra, hogy a könyv nemcsak szórakozásra szolgál, hanem mindennapi kökös és háztáji munka-prob­lémáiban és tanulásukban is értékes segítséget nyújt. A sásdi járásban február folyamán olvasótoborzás fo­lyik: több mint 15 könyvki­állítással illusztrált mezőgaz­dasági előadás hangzik el. Másik 15 községben könyv­tombolával egybekötött tánc- mulatságot tart a Földműves­szövetkezet. A siklósi járási könyvtár is gondoskodott előadásokról: könyvkiállítás­sal. könyvárusítással a hely­színen. Á pécsi járásban 19 hallgathatnak meg az ' A Megyei Könyv­• minden járás számára dez egv-egv központilag szervezett előadást is neves szakelőadókkal. Ha csak néhány mezőgaz­dasági dolgozót vezetünk rá a szakkönyvek hasznára, csak néhány szakember figyelmét sikerül felhívnunk a kiakná­zatlan lehetőségekre, akkor elmondhatjuk, hogy az idei mezőgazdasági könyvhónap­pal ismét léptünk egyet előre a mezőgazdasági munka szín­vonalának emelése, a jó szak­emberek, a művelt emberfők sokasításának célja felé. Kemcnes Inez a Megyei Könyvtár dolgozója alakítja át az Erdőgazdaság céljaira és ezzel véget ér a var- bdrtoíklás évek óta húzódó vi­tája. A munkálatokat meg­kezdték és a „házcserére” még ebben az évben sor kerülhet A várépületeket ettől kezdve az idegenforgalom és a mú­zeumügy céljaira, illetve kul­turális célokra hasznosíi ják. Az ügyintézés műveleted köz ben évszázados panama nyo­mai kerültek napvilágra. Ki­derült hogy az Erdőgazdaság­nak megvásárolt ház egykori tulajdonosa és építtetője, a község akkori főjegyzője, nem kevesebb, mint egy hektoliter tinta fogyasztását könyvelte el 1860-ban, a házépítés évében. Azt már senki sem firtatta, hogy minden bürokráciát fi- gyelembevéve sem lehet szük­ség száz liter tintára egy két­ezer lakosú községben, egyet­len év alatt. Nyilvánvalóan megelégedtek annyival, hogy a tinta fogyóanyag és utólag már nem lehet számonkérni. — Csaknem 220 ezer tojást vásároltak fel januárban Ba­ranyában, háromszor annyit, mint az elmúlt év hasonló időszakában. rése, értékesítése. Kidolgozták távlati fejlesztési és általános rendezési tervét is. Ez a prog­ram ez évben a megvalósulás útjára lép. A nyár elejére társadalmi segítséggel elkészül a Komló—Sikonda közötti új, gyorsforgalmú út, amely a ko­rábbi 14 kilométer helyett mindössze négy kilométer hosszú lesz. Amint az Idő enyhül, megkezdik egy ver­seny-uszoda építését a hozzá­tartozó kabinsorral. A völgy­ben pedig hatvan személyes turistaszállót rendeznek be egy eddig kihasználatlanul álló épületben. A munkálatokat oly ütemben végzik, hogy mindkét létesítményt még ez évben átadhassák rendelteté­sének. — A pécsbányatelcpi bá­nyász férfikórus 45 éves jubi­leumára készül. A jubileumi hangversenyt március 13-án este fél 8 órakor tartják a Liszt-teremben. HÍREK február Itt KEDD Julianna napja. A Nap kél: 6.49, nyugszik: 17.10 órakor. A Hold kél: 19.02, nyugszik: 7.56 órakor. fzázhuszonöt éve, 1840. február 16 án született Kassai Vidor, a múlt szá­zad második felének komikus színésze. A középiskola elvégzése után kereskedőinas, majd szoba- és templomfestő lett. Később egy ideig arckép}estééből tartotta el ma­gát. 1861-ben színésznek szegődött. Pályá­ját a budai Népszínházban kezdte Molnár György társulatánál. Itt ismerkedett meg Jászai Marival, akivel összeházasodott. Évekig kisebb vidéki színpadokon lépett fel, utána tizenegy évig a kolozsvári Nemzeti Színházban játszott. 1880-ban a budapesti Népszínházhoz szerződött, ahol tizennyolc esztendőn át, nyugdíjba vonulásáig, a kö'önség kedvence, legnépszerűbb nevettetője volt. Irt cikkeket lapok­ba, önálló köteteit szívesen fogadták. Különösen a kortársiből rajzolt arcképalbumának volt sikere. Hosszú kort ér4 meg. Halála után megjelent „Naplója” érdekes kortörténeti doku­mentum. — Húsz agráregyetemh 11 felsőfokú és 26 középfokú technikumi hallgatóval kötöt­tek szerződést a tsz-ek a pé­csi járásban, az elmúlt hóna­pokban. A fenti hallgatók Is­kolájuk elvégzése után a pé­csi járás tsz-eiben fognak dol­gozni. — Betörtek a dunaszekcsői mozi helyiségébe a napokban Mivel a pénztárhelyiség asz­talának fiókjában pénzt néni találtak, egy darab farostle­mezt vittek eL — A nők daganatos megbe­tegedéseiről tart előadást ma kedden este fél 6 órakor a Puskin Művelődési Házban dr. Ceglédi József, a pécsszabol- csi kerület új nőgyógyásza. — Tegnap délután ünnepé­lyes keretek között nyitották meg a Pécs városi Idegenfor­galmi Hivatal idegenvezetői tanfolyamát, amelyen több mint ötven új idegenvezetőt képeznek ki. A televízió műsora február 16-án, kedden: 8.05: Iskola-tv: Orosz nyelv az ált. isk. VI. oszt. száméra. Ismétlés. 9.00: Iskola-tv: Kör­nyezetismeret az ált. isk. VI. oszt. számára. Nagyüzemi ál­lattartás. 10.05: Iskola-tv: Élő­világ. Az ált. isk. VII. os -t. számára. A talaj és műveié e. 11.00: Iskola-tv: Orosz nyelv középiskolásoknak. Grisa, Andrej és az egészség. 14.00: Is­kola-tv: Orosz nyelv az ált. isk. VI. oszt. számára (ism). 14.55: Iskola-tv: Környezetis­meret (ism.). 15.55: Műkorcso­lya Európa Bajnokság. Gála­est. Közvetítés Moszkvából. — 90 ÉVES KORÄBAW el­hunyt Károssá Ödön. a pécsi újságírók nesztora. Károssá Ödön fiatal kora óta dolgozott a pécsi és az ország különbö­ző lapjainál, s életének ul"'só évtizedét Pécsett töltötte. Ba­rossa Ödön temetése ma. ked­den délután négy órakor lesz a pécsi izraelita temetőben. — Bemutatják az 1965. TL felében forgalomba kerülő kötöttáru-mintákat a Dél-du­nántúli Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat Megyeri úti telepén. A be­mutatót 17-én délelőtt 9 éra 30 perces kezdettel rendezik; — A műszaki népművelő- munka kérdéseiről rendez ta­pasztalatcserét a Pécs-Bara- nvai Népművelési Tanácsadó Mohácson, február 19-én Ezen részt vesznek a megye mű­szaki szakköreinek vezetői is. Utána megvitatiák a mohácsi rádiós kör tevékenységét. — Tőmevízművet énfteuek az idén Vajszlón. Ez évben megkezdik egy 150 ezer forint költséggel épülő ártézi kút mélyfúrási munkálatait, mely­hez a lakosság 25 ezer forint értékű társadalmi munkával járul hozzá. 18.33: Hírek. 18.40- Alföld 1964 A Televízió riportfilmjc (ism.). 19.00: Hol volt, hol nem volt... (Három—hatéveseknek). 1. Pó- ruljárt kérő (Vidám gyermek­versek). 2. A lakoma (Meseje­lenet). 19.30: Tv-híradó. 19.50: Napi jegyzetünk. 20.00: öz­vegy menyasszonyok. M-gyar film. (10 éven felü'ieknek!) 21.15: Kétszáz márkáért...! A Televízió riportfilmje egy kémperről és tanulságából. 21.35: A francia irodalom ké­peskönyvéből. Victor Hugo. Filmösszeállítás. 21.55: Érmek és érmesek. Visszapil'an'á' a tokiói olimpiára. 22.10: Tv- híradó, 2. kiadás. Háromszor húszévesek 7. Pécs, Déryné utca 9. Megint a cím, riportsoroza­tom hősei között ő a legfia­talabb. Negyvenöt éves. — Hat órát beszéltem ma egy párttitkári tanfolyamon — mondja egy árnyalatnyi ne­hezteléssel, ami valószínűleg nekem szóL A telefonok ilyenkor dél­után már általaiban pihenni szoktak. A jelentések idősza­ka ez. Behozzák, leteszik az asztalra, termelésekről, poht;- kai munikáról, elképzelésekről, és Stier Józsefnek, a Mecseki Szénbányászati Tröszt pártbi­zottsága titkárának alá keli írnia. Azután leülünk a hos/.- szú tárgyalóasztalhoz, mintha ügyfelek volnánk, a bútoro. árnyékában már lappang a szürkület, azután megint hoz­nak egy jelentést. Jöhettem volna szerencsésebb időszak­ban is. Legszívesebben az ak­nák és az erdők szigorú fái között csavarognék vele, időn­ként odaköszönnénk a kor­mos arcoknak, meg a nagy- kabáitoknak, a nagykabátok visszaköszönnének, behívnánk egymást egy pohár sörre a életben különös, front utáni feszültségek keletkeztek, van egy ország a világon, van egy ország a világon, valamit ten­ni kell, a mozgalomban fel­bukkantak a fiatalok, semmik voltunk, minden leszünk ... A pártszervezet kéthónapos párt­iskolára küldte, negyvenöt jú­liusban pedig a pécsbányate- lepi pártszervezet titkára lett. Egy évvel később a körzeti bányász pártbizottság titkára. Elég nehéz időszak volt ez egy fiatal funkcionárius szá­mára. A régi munkásvezetők nagy részét a háború utolsó évében elvitték, internálták, kevesen jöttek vissza, a fiata­loknak alig volt tapasztala­tuk, s ha időnként valaki fel- rehívta őket: mondjátok meg, mi az, hogy szocializmus meg kapitalizmtis, zavarban voltak. 1945, 1946, mint a fejezetcí­mek. A munkásság létérdeke, hogy megszerezze a hatalmat, mit jelent ez a hatalom a munkásosztály számára? Nincs élelem, nincs szappan, nincs bakancs. A reakció megféke­zése. Forintvédő bizottságok. Tiltakozó gyűléseket szervez­ni. Patronázs-mozgalom, harc a munkás-paraszt szövetségért, nyitott teherautókon esőben, hóban, patroruílás a lábosfol­tozástól az órajavításig. Meg­tanulni: hogyan kell tárgyal­ni a zöld asztalnál, taktiku­san, eligazodni a bányatérké­peken. Elzavarni minden régi értelmiséget, vagy egnütt dol­gozni velük? A pártnapokon az átlaglétszám hét-nyolc- száz volt, az emberek min­dent pontosan akartak tudni... Reggel megzörgették Stier József ablakát Pécsbányán. — Gyere le, vadsztrájk lesz! Stier fellépett az emelvény­re, körülnézett, a tömeg izga­tottan hullámzott, a bányá­szok dühösen morogtak. — Az autó útközben elrom­lott, emberek — mondta ide­gesen, mintha nagy veszélye­ket sejtett volna. — Emiatt nem érkezett meg a liszt meg a zsír... Ekkor indult el a tömegből egy idősebb bányász, átfúrta magát a tömegen, komor volt és elszánt, a vállán egy fej­sze, közben állandóan Stiert nézte, mintha egy pillanatig sem akarta volna szem elől téveszteni. — Te is lepaktáltáV. —kiál­totta és felemelte a fejszét. A pillanatok időnként át­kozottul sokáig szoktak tarta­ni. Stier előrelépett, a mellén széthúzta az inget, mint egy régi munkáshős a csendőrszu­ronyok előtt, és a fejszés em­ber szemébe nézett. — Ha azt hiszed, hogy ez­zel több ennivaló lesz, akkor kocsmába, nem azért, mert divat, de a pártfunkcionánu- eokat mindig csak ilyen élet­szerű közegekben tudom pon­tosan magam elé idézni. Stier József húsz éve pártmunkás. Négyen voltak testvérek, az apja öt pengő fizetést kapott, a naplókban mondta el a ki­sebbik fiának; abban az idő­ben hogyan osztottak el a csa­ládban egy fél kiló hurkát. — Nem mese ez. Két gyerek járt egy cipőben ... Most általában két meg há­rom cipőben jár egy gyerek. Észre se vesszük. Nem baj, nem kell ezt állandóan emle­getni, csak elfelejteni nem szabad. Negyvenötven huszonöt éves volt. Az élettörténetekben rendszerint szokott lenni egy fordulópont, amire azt szok­ták mondani: sorsdöntő. Stier József belépett a Magyar Kommunista Pártba, őszintén megkérdezte önmagától: mi­ért? A pártot, a marxizmust tudományosan nem tudta meg­közelíteni, de átélte az 1937- es eseményeket, az apja bá­nyász volt, hallotta az öregek­től, hogy van a világon egy ország, ahol a munkások ke­amikor a németek mindent összeszedtek?... Az emberek bénultan álltak egymás mellett. Másnap a feiszés ember be­ment a pártirodára, Stier az asztal mögött ült, a fejszét ki­vett a zsebéből három szem krumplit, és levágta az asz­talra. —■ Ezzel megyek le dolgoz­ni — mondta dühösen, nem várt választ, bevágta maga mögött az ajtót. Optimista. A szénák, a szó értelmének az átlagosnál na­gyobb jelentősége van. Söté­tedik. Örülök, hogy nem gy > t villanyt. Az árnyékokat már nem lehet felismerni. 1947-ben újabb pártiskola következet;. Budapesten. 1949-ben járás’ titkár lett Siklóson. Nem akarta. Bányász vagyok, nem értek a mezőgazdasághoz, til­takozott. Itt most harc folvik. tiszt, vagy csak egyszerűen szanitéc akar lenni ebben harcban! ... Vállalta. ÍP'-O- ben koholt vádak alapián le­tartóztatták. Három és fél évig volt bezárva. Sematikusan hangzik, de többször is egy könyvet emleget. — Az írók nem hiszik, hogy milyen ereje lehet egy könyv­nek — mondja. Arra gondolok, amikor « személyi kultuszról szokott be­Időjárá8:elenté!» Várható időjárás kedd es­tig: felhőátvonulások, több'elé eső, havazás. Helvenkén* ' ’ i ik északi szél. Hűvösebb idő. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet 0, mínusz 5, északkeleten és keleten egy­két helyen mínusz 5. mínusz 7. A legmagasabb nap«;''i hőmérséklet plusz 2, plusz 7 fok között.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom