Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-13 / 37. szám

IMS. F'F’mTTÄR IS, 2 napló Gyorsjáratok Üj-Mecsekaljáról A közlekedésről és a művelődési házak helyzetéről tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága Pécs város tanácsának vég­rehajtó bizottsága tegnap megtárgyalta a helyi autó­buszközlekedés helyzetét, va­lamint a tanács kezelésében levő művelődési házak tevé­kenységét. A közlekedéssel kapcsolatos napirendi pont előadója, Gócz Béla v. b.-elnökhelyettes be­számolójában hangsúlyozta, hogy a város közlekedésének történetében a villamosok megszüntetése óta a Pécsi Közlekedési Vállalat és a 12. sz. AKÖV egyesítése volt a legjelentősebb esemény, Százezer utas naponta A külső kerületek fejlődése és a nagymérvű iparosodás eredményeképpen húsz év alatt háromszorosára nőtt az utazók száma. Jelenleg napi 100 ezer ember elszállításáról kell gondoskodni. Erre a fel­adatra 85 gépkocsi áll rendel­Akár kcitnilló forint! Már két éve, hogy el­kezdték a hidasi termelő­szövetkezetben a száz férő­helyes tehénistálló építését, s mind a mai napig nem készült el vele a Komlói (most már Tolna megyei) Állami Építőipari Vállalat. Az istállót falegyenbe hoz­ták. a tetőszerkezet vasvázát is felrakták, de tovább nem jutottak. A falak vastagon heáztak, s ha be is fejezik hamarosan a félig kész is­tállót, ez a nyár rámegy a kiszáradásra. A vállalat és a termelő- szövetkezet között már hosz- szú ideje tart a vita: ki a hibás a lemaradásért. A komlóiak bizonyos vasszer­kezetre hivatkoztak, amelyet más vállalat szállít és nem érkezett meg időben. Az a „más” vállalat viszont ál­lítja, hogy határidőre szállí­tott. Végülis lényegtelen ma már ez a dolog, mert a vasszerkezet megérkezett, fel is rakták, de tovább nem jutottak az építkezéssel. Pe­reskedés viszont volt már az ügyben és fél év alatt 167 000 forint kötbért ítél­tek meg a hidasi tsz javá­ra. Azonban a szövetkezetnek és az államnak nem ennyi a kára a komlói vállalat rossz munkájából. A hidasi tsz évente közel egymillió forint bevételtől esik el a hanyag és lassú építkezés miatt. A száz te­héntől csak kétezer literes átlagot véve alapul is 750 ezer forint lenne a bevéte­lük tejben. A városi la­kosság pedig elesik évente legalább negyedmillió li­ter tejtől. Az éves nyolcvan borjúszaporulat — ezt min­dig elérték korábban is — nyolcvanezer forinttól üti el a szövetkezetei, mivel ez­zel sem számolhatnak, amíg nincs istálló. Ugyanakkor kiváló takar­mánytermésük volt az el­múlt években. A hidasi ha­tárban feltörtek 118 hold rétet, ahol igen jó termést takarítottak be. A siló-csa- lamádé és a takarmányrépa soha nem látott terméssel fizetett. Nagy szükség vol- j na tehát az új istállóra, a I száz szarvasmarhát volna í miből eltartani, felhizlalni, j jó tejelésre fogni, j Az sem közömbös a hida- i si termelőszövetkezet tagsá- | -a számára, hogy a két éve | úzódó istálló építkezés | matt munkaegységenként yolc forintot veszítenek j '.vente. ' A tsz-istálló 1.3 millió fo- í rintba kerül, a szövetkezet j eddigi, kétéves kára viszont - már eléri a kétmillió forin- Még el sem készült az ' létesítmény, de már be- rülési árának csaknem is-erese az okozott kár. Meddig kell még várniok? — joggal teszik fel a kér­dést a hidasiak, akik szó­tőének még jobban gaz- ,ir,i ehhez viszont is- '"d1 és sok-sok szarvas- ' a temérdek takar­mány mellé. Gáldonyi Béla kezésre, ami csúcsidőben még mindig kevés. A szivaralakban elnyúlt város, a meredek hegyoldalak és a szűk mellékutcák féke­zik az egységes közlekedési gerinc kialakítását. A közle­kedési vállalat a növekvő fel­adatokat elsősorban ésszerűbb szervezéssel igyekszik megol­dani. Előzetes felmérés alap­ján ritkítják a megállókat, s a város hosszanti irányában gyorsjáratokat indítanak. Uj váróhelyiségek és for­galomirányító központok épül­nek a közeljövőben, ugyanak­kor fokozatosan szilárd bur­kolattal látják el a megálló­kat. Felter'esztés o tőmbieqv- rende kezés módosítására A végrehajtó bizottság java­solta, hogy a közlekedés ille­tékes szervei készítsenek ta­nulmányt, mely az utasáram- 'ás és létszámfelmérések alap­ián meghatározza a fejlesztés irányát Megoldandó feladat­ként szerepelt a 27-es és 39- es járatok vonalainak meg­hosszabbítása. A nagyjelentő­ségű 40-es járat hatékonysá­gát a Vasút utca útburkolatá­nak javításával igyekeznek növelni. A beszámoló felett nyitott vitában az utak tisztasága, a személyzet viselkedése és a munkaidőkezdés lépcsőzetessé­gének megvalósítása mellett foglalkoztak a tömbjegyekkel kapcsolatos legújabb intézke­déssel. Ez a januárban kelt rendelet előírja, hogy a tömb- iegyek felhasználója köteles feltüntetni nevét, továbbá az utazás időpontját percnyi pon­tossággal. Ez az intézkedés ál­talános visszatetszést keltett, hisz rendkívül sok bosszúság — Bábelőadás lesz február 14-én. vasárnap de. 10 órakor Pécs vá­ros Doktor Sándor Művelődési Házában (Déryné u. 18.). Műsor: Két bors ökröcske és A kiskakas gyémánt félkrajcárja. (x) okozója volt eddig Is, ezért a végrehajtó bizottság elhatá­rozta, hogy felterjesztéssel fordul ebben az ügyben az il­letékes minisztériumi szerv­hez. A tanácsi művelődési házak helyzetével foglalkozó vita Gábriel József, művelődési osztályvezető beszámolója alapján megállapította, hogy a művelődési intézmények lá­togatottsága egyenletesen fej­lődik. Jobb kapcsolat az üzemekkel 1959-ben a városi művelő­dési háznak például összesen 90 ezer látogatója volt, míg 1964-ben közel 169 ezer. A munkáslakta területek népmű­velési feladatainak ellátásában nőtt a József Attila Művelő­dési Otthon szerepe. A perem­területeken a művelődési ter­mek látják el a népművelés feladatait. Javult a kapcsolat a közeli üzemekkel és terme­lőszövetkezetekkel, de ezt to­vább kell fokozni. Az ismeretterjesztés terüle­tén határozottan előtérbe ke­rültek a szakmai ismereteket segítő formák. Ugyanakkor az öntevékeny művészeti munka terén is jelentős változások történtek. A színjátszás vál­ságjelekkel küzd, ami az igé­nyek növekedését jelenti, míg az irodalmi színpadok egyre sikeresebben dolgoznak, ami a bátor kezdeményezések szükségességét igazolja. A végrehajtó bizottság elé terjesztett beszámoló felvetet­te az 1905-ben épült városi művelődési ház felújításának szükségességét. Az épület tető- szerkezete elavult, a nagyte­rem kifűthetetlen, míg a ki­sebb helyiségek csak szükség­képpen alkalmasak szakköri munkára. fró-olvass laHMhal szervez az SZMI A Szakszervezetek Megyei Tanácsának rendezésében író­olvasó találkozókra kerül sor. A februárban megtartandó ta­lálkozókra főleg olyan írókat kértek fel, akiknek könyvük jelent meg 1964-ben. Február 16-án Bertha Bul­csú író, a tbc gyógyintézetbe látogat el, ahol a tavaly meg­jelent Harlekin és szerelmese című novellás kötetéről be­szél. A pécsszabolcsi Puskin Művelődési Házban február 18-án Bányászhagyományaink szellemi néprajza címmel dr. Vargha Károly, és dr. Rónai Béla tart előadást. A bányász­dalokat, meséket, verseket, amelyek az előadást illuszt­rálják. a művelődési házban működő versbarátok körének tagjai adják elő. Február 17- én a szénbányászati tröszt központi munkásszállójában, az új magyar irodalomról, problémáiról beszél Nemes István és Hegyi József. Ezen kívül sor kerül még író-olvasó találkozókra az Épí­tők úi-mecsekaljai munkás- szállójában. a Porcelángyár­ban, az Ércbánya Vállalat Sásvári Endre Művelődési Há­zában, valamint Komlón. A televízió műsora február 13-án, szombaton: 17.08: Hírek. 17.15: Újdon­ságok, érdekességek a mező- gazdaságban. Korszerű nagy­üzemi borkezelés. 17.25: Mű­korcsolya EB. Páros műkor- csolvázás. Közvetítés Moszk­vából. Közben: Esti mese. 20.30: Tv-híradó. 20.50: Hétről hétre... 21,00: Köszöntünk Budapest! Ünnepi műsorössze­állítás fővárosunk felszabadu­lásának 20. évfordulója al­kalmából. 1. Napló. 2. Költé­szet. Budapest hajnala 3. Da­lok a városról. Uj magyar sau zonok. 22.05■ Derűs lapok Cse­hov műveiből. 22.35: Karel VI" ct, és tánczenekara játszik, i 23.00: Tv-híradó, — 2. kiadás. Drávacsehi tsz-tag szerencséje Szerencsés ember Hitre La­jos, a drávaszabolcsi Dózsa Termelőszövetkezet tagja. A Drávacsehiben lakó idős em­ber tavaly ötezer forintos autónyereménybetétkönyvet váltott. A sors kedvezett ne­ki, mert a betétkönyv váltá­sától számított második húzás alkalmával egy újtípusú Moszkvics személyautót nyert Hitre Lajos bácsi elmondta, hogy idős kora miatt nem ül a kormány mellé, hanem ve- jére bízza a gépkocsi vezeté­sét. A drávacsehi betéttulaj­donos szerencséjének hatása alatt a Harkány és Vidéke Takarékszövetkezet autóbetét állománya egy hónap alatt 80 000 forinttal növekedett és jelenleg 320 000 forint. HÍREK FEBRUAR i:* Ella napja. A Nap kél: 6.54, nyugszik: 17.01 órakor. A Hold kél: 13.41, SZOMBAT nyugszik: 5.17 órakor. & jjetvenöt éve, 1890. február 13-án eziile- • * tett Kecskeméten dr. Braun Soma klasszika-filológus, tanár, író, szociológus, filozófus, történész, műfordító, a magyar szó„ cialista kultúrpropaganda lelkes munkása. A két világháború közt a Szociáldemokrata Párt kulturális ée oktatási tevékenységét irányí­totta. Különösen a szociáldemokrata és a szakszervezeti ifjúság körében végzett érté­kes nevelő és oktató munkát. 1942. táv-szán büntetőszázadban vitték a frontra, ahol elpusztították Sok­rétű irodalmi munkásságot is végzett. Megjelent főbb tanul­mánykötetei: Apuleiusról, Horatius filozófiájáról. „Az első magyar köztársasági forradalom", valamint „Magyar jakobi­nusok” címmel könyvet írt. A „Primitív kultúra”. „A nép­mese” és a „Társadalomlélektan” című műveivel figyelemre­méltó módon járult hozzá a marxista szemlélet kialakításá­hoz. A lottó nyerőszámai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint Tatabányán a Bányász Szakszervezet Művelődési Há­zában megtartott lottó-sorso­láson, a 7. játékhéten a kö­vetkező nyerőszámokat húz­ták ki: 3, 16, 34, 46, 89 — Uj Iparvágányt fektetnek le Mohácson a farostlemez- gyári iparvágánnyal párhuza­mosan. A hárommillió forin­tos létesítmény több üzemet fog összekötni, tanulmányter­vét április végéig készítik el. — Újabb 200 lakos kapott gázhasználaü engedélyt a sik­lósi járásban. Ezzel a járási gázfogyasztók száma 846-ra emelkedett. A gázellátás zök­kenőmentes lebonyolítása cél­jából gázcseretelepet létesíte­nek az idén Siklóson és Sely- lyén. — Vcménd húszéves fejlő­désének történetét írja Pálmai Károly, a véméndi általános iskola tanára. A község mo­nográfiájának elkészítéséhez pedig a tanács és a termelő- szövetkezet ad anyagi támo­gatást. — Rendszeres brigádösszejö- vcteleket tartanak szombaton­ként a mohácsi Uj Barázda Tsz Petőfi klubjában, ahol a brigádtagok együtt szórakoz­nak. — Uj tánciskola kezdődik febr. 17-én, szerdán 7 órakor a KPV- DSZ Művelődési Házban (József u. 15.). Vezeti: Hermann. (x) — Tavaszra több mint 50 0011 naposlibát keltet a Baranya megyei Keltető Állomás a termelőszöveíkezetek és ház­táji tenyésztők részére. Az így kihelyezésre kerülő liba­fajta jóval nagyobb testű és tojóképességű, gyorsabb fej- lődésű a Baranyában még leg­elterjedtebb magyar parlagi lúdnál. — A mezőgazdaság] könyv­hónap legközelebbi rendezvé­nyére február 19-én a siklósi várban kerül sor, ahol dr. Almássy Gábor egyetemi ta­nár, az Agráregyetem Gépész­mérnöki Karának professzora az üzemszervezés időszerű kérdéséről tart előadást az egybegyűlt szakembereknek. — Baranyában és Pécsett összesen 43 971 kisdobos és út­törő tevékenykedik 129 úttörő- csapatban. — A mohácsi újvárosi kul­túrterem klubjának festését társadalmi munkában végez­ték el a klub tagjai. Ídőiárás:elenté8 Várható időjárás szombat estig: felhős, párás, helyenként ködös idő. Az ország északi felében többfelé kisebb hava­zás. Mérsékelt szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet keleten: minusz 8— mínusz 12, nyugaton mínusz 3— minusz 7. Legmagasabb nappali hőmérséklet ^italában 0—plusz 3, a köddel borított területeken 0—minusz 3 fok között. Szellemi vetélkedőt rendez­tünk iskolás lányaimmal. Oda­haza, amatőr alapon. Kérdés: mi lenne velünk, ha nem len­ne víz? A válaszok tömkele­gét jegyeztük fel. A nagyob­bik felcsapta a tankönyvét és idézett: „A víz, H«0: kémiailag tisz­ta állapotban színtelen — vas­tagabb rétegben halványkék, — szagtalan és íztelen folya­dék. Igen jellemző tulajdonsá­ga, hogy sűrűsége a hőmér­séklettel nem változik egyen­letesen, mint más folyadéko­ké. A legsűrűbb -|- 4 C°-on. Megfagyva térfogata körülbe­lül 8 százalékkal megnövek­szik, így sűrűsége annyira csökken, hogy a jég a vízen úszik. Mivel a nagyon tiszta víz könnyen előállítható, egyes fizikai tulajdonságait tudo­mányos alappontul választot­ták ...” Amikor a villanyt eloltot­ták, eszembe jutott, hogy vil­lamos energiát sem lehet az esetek többségében víz nélkül előállítani. A Pécsi Hőerőmű miatt kellett például a Duna vízét csővezetéken keresztül „ide hozni”. De mi történik ott a vízzel? Valóságos gyárba toppanok a hőerőmű végén: itt van a víz birodalma. S legnagyobb örömömre földimre találok a birodalom kormányzójában, Gyuris Károly vegyészmér­nökben. Két laboráns lány színes vízzel telt edénykéket emel­get. Előttük üvegből készült labirintus. Bugyog, áramlik a folyadék. Méricskélnek, szá­mokat jegyezgetnek, majd lo­A V í Z garlécen számolnak és felír­nak egy végső értéket. — Mi ez? — nézek Gyuris Károly felé. —■ Gázelemző készülék — mondja. De mint gyerekkori barátnak bővebb magyarázat jár. — Az új turbinához kap­csolódó generátort nem leve­gővel hűtjük, hanem hidro­géngázzal. A hidrogén igen gyúlékony anyag. Fennáll a lehetőség, hogy a levegővel szennyeződik. Gyakorlatilag mindegy, hogy sok levegő kö­zé kerül-e kevés hidrogén, vagy sok hidrogén közé kevés levegő, mindenképpen rob­banhat. Ezért, biztonsági okok ból kell megvizsgálnunk a felhasználásra kerülő hidro­gént. Persze menetközben is végzünk vizsgál atokat a ge­nerátornál, hogy nem tört-e be egy kis levegő. E készü­lékkel minden felhasználásra kerülő palackot megvizsgá­lunk. Engem természetesen a víz érdekel, amelyből igen sokféle van itt a közelünkben is. — Kezdjük elölről? — Kezdjük! — bólintok. — Nyers víz. — Ez a folyóvíz vagy kúti víz, amelyet ivásra haszná­lunk? — Úgy van, de nem biztos, hogy jó is ivásra. Következő a derített víz. A mohácsi viz- kiemelőnél derítenek, csak az iszaptartalmat csökkentik, az összes oldott anyag benne ma­rad a vízben. Harmadik a mésszel előlágyított víz, ami­kor a víz keménységének egy részét csapják ki. Negyedik a lágy víz. Ioncserélő módszer­rel gyakorlatilag 0 keménysé­gű lesz a víz. ötödik a sótalan víz. Kémiai folyamat: a fé­meket hidrogén ionra, a sav- maradékokat pedig hidroxil ionra cseréli ki a készülékbe töltött speciális műgyanta. így keletkezik a következő fajta vizünk, a póttápvíz. Mindig gyenge oldalam volt a kémia. Próbálok kitérni: — Mit jelent az, hogy pót- tápvíz? — Előrebocsátom: tápvíz az, amellyel a kazánokat táplál­juk. Annyival különbözik a sótalan víztől, hogy nincsen már oldott gáztartalma sem. Ezzel tápláljuk a kazánokat, ott gőzzé alakul át, a gőz hajtja a turbinát, a turbina forgatja az áramfejlesztő ge­nerátort. A gőz viszont a tur­bina után, — amikor elvé­gezte feladatát — lecsapódik. Lecsapódás után újra felhasz­náljuk, vagyis a víz szabói yo: körforgást végez. De közben fogy is, s ezt kell nekünk pó­tolnunk. Pótoljuk is, és ez a póttápvíz. Van még kazánviz. hűtővíz... soroljam? — Ne! Elég volt. Talán azt mondd meg, hogy mennyi vi­zet fogyaszt az erőmű egy nap alatt? — Körülbelül 15—20 ezer köbmétert. Ez úgy változik, ahogyan a hőerőmű kapaci­tása. — Ez abszolút elhasználás? — Ez a veszteség pótlása. Ha minden víz elveszne, ak­kor talán egy órára sem len­ne elegendő a 20 ezer köb­méter, ide vezethetnénk a Du­nát. — Hogy tisztán lássuk: a Dunából megérkezik a víz ? hőerőműhöz, mi történik ez­után? — Itt vannak a nagy tartá­lyok — int az ablakon túlra —, amelyben mésztejjel keve­rik a vizet, így lágyul és a káros anyagok kicsapódnak belőle. Ezután a szűrőre ke­rül, amely finom kavicsréteg. Itt elveszti az iszaptartalmát, s lényegében kristálytisztának kell lennie. Ezen átfutva oszt­juk négyfelé. Számoljuk az eseteket. — Egy része további lágy>- táson — ion cserélőn — megy át, s az így keletkezett lágy vizet egy nagy desztillálóké­szülékbe (elgőzölögtető) veze­tik, s itt desztillált vizet állí­tanak elő, amely a póttápviz egy részét képezi. A második részét a víznek teljes sóta- lanításnak vetjük alá, ez a mennyiség ugyancsak a pót­tápvíz része lesz. A harmadik részt csapágyhűtővízként hasz­náljuk fel. — A negyedik rész, amely a legtöbb, a kondenzátor hű­tővizének veszteségeit pótolja. Aláhúzom a jegyzetem, ami­kor megjegyzi Gyuris Károly, hogy van még egy vízfelhasz- nálási területük: ugyanis a sa­lakot vízzel nyomatják a zagy­tavakba, de erre a feladat ra már nem kell különleges vi­zet előállítani, ahogyan a Du­nából érkezik, úgy is megfe­lel. Rám néz feketekeretes szemüvege mögül, s én elfe­lejtem ezt a sokféle-fajta i- zet, visszafutok húsz évet s a vízbe merülök: sokat lát­tunk a Tiszára és a Maró ra. Karcsi ott is szerette a vizet. Kitűnő úszó volt. Akkor csők a sodrát és az ízét ismerek a víznek. Ki gondolta vouia, hogy húsz év után a szem­üveges Karcsi „professzora” lesz a víznek! A diploma után az ajkai erőmű volt az alapiskola Ré­gen lejárt már a munka ,e. amikor a minisztériumbc; ma­gas beosztású szakemberek el­lenőriztek az erőműben. Kar­csi munkaideje után is ott volt: tanult, roppant móu ér­dekelte minden. Aztán a szé­kesfehérvári kiserőműben m.n dent begyakorolt, mert „minden volt, kicsinyben . — Kazincbarcikán új nagy hő­erőművet építettek. Gyuris Károlyt küldték oda. öt évi munka után újabb állomás. Pécsett is felépült a hőerőmű — S a legközelebbi nol lesz? — Szeretném, ha ez’lenne a végleges. Itt vagyak elejétől I°Sva, s én pécsi akarok lenni. Gazdagít Istváa « i

Next

/
Oldalképek
Tartalom