Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-11 / 35. szám
2 napló 1965. FEBRUÁR tL A televízió műsor» február 11-én, csütörtökön: 16.45: Iskola-tv. Kémia • dolgozók gimnáziuma L oszt. számára. A halogén elemek és vcgyülcteik (ism.). 17.10: Isko- la-tv: Fizika a dolgozók gimnáziuma L, II. oszt. számára. A mozgásmennyiség és megmaradásának törvénye (Ism.). 17.48: Hírek. 17.55: A Magyar Hirdető műsora. 18.05: Indiai pillanatképek. Dczséry I.ászló útifilmje. 18.20: Mezőgazdasági szakfilmsorozat. A vegyszeres gyomirtás gépel. 18.50: Telesport. 19.05: A jövő hét műsora. 19.20: Fsti mese. 19 30: Tv-híradő. 19.50: Napi jegy- zeiünk. 19.55: Húsz év magyar filmjei. Budapesti tavasz. 14 éven felülieknek. 21.25: Belépés csak tv-nézőknek! Egy óra a Belügyminisztérium kV’hjában. Kb: 22.10: Tv-híradó, — 2. kiadás. Hogyan küzdhető le a csúcsforgalom? Dr. G. Rehbein professzor előadása Pécsett Áramszünet — Áramszünet lesz február il-én 8—15 óráig nagyfeszültségű berendezés karbantartása miatt a Nagy J. u., Petőfi U. 12/2, 36—38, 50. 54. 17—29, Vitéz u. 2—30. Uzsok u. 1, 6. Rákóczi út 2. Alkotmány u. 29— 33, 41. 59—61. Alajos u. 1—25. 2/2— 16. Doktor S. u. 1—57. 2—72, Er- reth L. u. 1, 2, 18. — Áramszünet lesz február 8—13-ig 7—17 óráig b*!őzatátépítés miatt a Tettye u., Hegvalja u., Böck J. u., ötemető u. Nap u., Virág u., Zöldfa u., Ipr.ác u.. Menyhért u., Boldizsár v '"’•''rátur u.. Karmelita köz, Gásnár u., valamint Málom községben. (x) Tegnap az MTESZ Közlekedéstudományi Egyesületének rendezésében a MAV- igazgatóság tanácstermében dr G. Rehbein professzor, a drezdai Közlekedéstudományi Egye tem rektorhelyettese pécsi köz lekedési szakemberek előtt előadást tartott. Előadásának témája: Középnagyságú városok közlekedésének problémái közgazdasági vonatkozásban, különös tekintettel az autóbusz-üzemekre. Előadásában hangsúlyozta, hogy a közlekedés korszerűsítése elsőrendű feladata minden államnak. Arra kell törekedni, hogy a tér, idő, távolság lehetőleg a legkisebb költséggel legyőzhető legyen. Elmondta, hogy az NDK-ban van egy olyan törekvés, amely szerint a közlekedés fejlesztése és a .'áros fejlesztése elválaszthatatlan egymástól. A városoknak politikai, gazdasági, kulturális, köz'ekedési egységet kell alkotniok. Ennek megértetése a közigazgatási emberekkel nagyon hosszú, ideig tartott, de ma már a közigazgatásiak, építészek és közlekedési szakemberek a városfejlesztési és a közleke- désfeilesztési terveket úgy tekintik. mint a város távlat: fejlesztési tervét Az előadás után dr. G. Rehbein professzor tanácsát kértük pécsi vonatkozású közlekedési problémáink megoldásához. — Professzor úr véleménye szerint Pécs közlekedését a közlekedési alkalmatosságok sokrétűsége meggyorsíthatná-e? — tettük fel az első kérdést — A város történelmi jellege, a kanyargós, szűk utcákra gondolok elsősorban — mondotta — az autóbusz-közlekedést indokolja. Ezekben az utcákban a kötöttpályás közlekedési eszközök alkalmazása, akár villamos, akár trolibusz legyen az, nem megoldható. Az új városrészek építésével párhuzamosam kellett Volna fejlődnie a városközpontot összekötő úthálózatnak. Egy városi hossztengelyben megépülendő gyorsforgalmi út oldhatja meg elsősorban a még meglévő problémákat — A hegyi közlekedés, kiránduló és turista forgalom milyen közlekedési alkalmatosságokkal bonyolítható U legcélszerűbben? — Itt is csak az autóbuszt tudom javasolni. Persze erősmotorú autóbuszokra gondolok, amelyek bírják a nagyFukoiicatárolás a föld alatt A zárszámadások és tervkészítések dandárjában sok termelőszövetkezeti vezető szakított magának időt arra, hogy szerdán délelőtt a Szentlőrinci Tangazdaságba utazzon, ahova egy érdekes kísérlet bemutatójára hívták a szakembereket. Az érdeklődésről is megállapítható, hogy fontos dologról, a kukoricabetakarítás és -tárolás — nyugodtan nevezhetjük így — forradalmasításáról volt szó, melyben a tangazdaság mint bemutató üzem hivatásának megfelelően ezúttal is úttörő szerepet vállalt. A tarcsapusztai üzemegységben a központtól pár száz méterre az egybegyűltek előtt bontották fel az ősszel — októberben — elvermelt műanyagfóliával bélelt kukoricaprizmát, mely tulajdonképpen egy 90 centiméter mély, 160 centiméter széles, ferde falú árok színültig, illetve prizma alakúan megtöltve morzsolt kukoricával, melyet egy mü- anyagponyvával, majd kát- •ánvpapírral. végül megfelelő -astagságú földdel takartak :oe Kerek négy hónapig volt a kukorica elvermelve, s most mikor kibontották, az egybegyűltek érdeklődéssel vizsgál- gatták a minőségét. A szemeken semmiféle elváltozás nem sztalható, íze, színe, szaga .-an. mint a frissen tört kukoricáé. A prizmából azonnal mintát vettek és a laborban megvizsgálták. Kiderült, hogy víztartalma kereken egy százalékkal csökkent — 26 szá- za’ékos, béltartalma nem vál- o'-'zott. darálni utószárítással. anélkül is lehet, etetni marhákkal és juhokkal így, ahogy van, lehet, sertésekkel pedig előszárítás után etethető. Illetve a tangazdaság beállít egy sertésfalkát a kukorica szárítás nélküli etetésére. A tangazdaság — mint minden nagyüzem — éveken ál kukoricabetakaritási, -szárítási és -tárolási gondokkal küzdött. A megtermett kukoricának csak 50 százaléka fért el a górékban, a többit kénytelenek voltak sokszor szabad é*» alatt csövesen tárolni. Miután a szovjet SZK—4-cs kombájnokat felszerelték ku- koraci abetakarító adapterrel, naponta 180—200 mázsa szemes kukoricát kellett volna betárol niok, de a kis kapacitású Farmer szárítókkal csak napi 80—90 mázsa szemet tudtak magtárképessé kiszárítani. Ezért folyamodtak a műanyagfóliás megoldáshoz, ami nem követeli meg a megelőző szárítást, hanem a kombájnból ' ömlesztve tárolható a föld alatt. A most felbontott prizmába 318 mázsa szemes kukoricát tettek — azért nem többet, mert kisebb prizmát 24 óra leforgása alatt képesek betölteni, s ami a fő, légmentesen lezárni. Ha ez a munka több napra elnyúlik, káros erjedés, dohosodás indul meg. A költség igen kicsi. A prizmához összesen 52,5 kiló fóliát használtak fel, ami 175 folyóméter, mert végben árulják majdnem fillérekért. A fóliát közönséges bitumennel kevert gázolaj főzetével, illetve masszájával — 70 százalék ’ bitumen, 30 százalék gázolaj — ragasztották össze, s ebbe csomagolták be légmentesen elzárva a kukoricát. A mezei pocok ellen keskeny árkot ástak a prizma köré, amelyet sűrű melasszal töltöttek meg s ebbe Dieldrint kevertek. így az egerek ezreit pusztították el, Pallér Gáspár, a kísérlet vezetője kiszámította, hogy míg egy mázsa kukorica kézi letörése és hagyományos be- górézása 15,80 forintjába kerül a gazdaságnak, addig a műanyagfóliás mego’dással mázsánként mindössze 5,80 forintba kerül ugyanez, úgy. hogy a fólia — amit egvszen használat után el kell dobni - ára is benne van. De a gépi betakarítás, a fóliás tárolás még akkor is „olcsóbb a hagyományosnál: ha a kukoricát prizmabontás után Farmern! szárítani kell. A baksai, az egerági, a ko- zármislenyi termelőszövetkezetek vezetői ott a helyszínen elhatározták, hogy ősszel a szentlőrinci tapasztalatok ismeretében- megkezdik az újfajta eljárást. Bukott emberekkel kfno* dolog tárgyalni... Talán nem is volna szabad. Imi pedig, egyenesen gyötrelem. A vállalat új Igazgatójától meg lehet kérdezni, hogy milyen tervei vannak, de a „lelépő” igazgató sértésként fogná fel a kérdést. A ma- rathoni futás abszolút vesztese, aki órák múlva érkezik be a stadionba, amikor már egészen más számok folynak, mit tud mondani az újságírónak? Sokat nem tűnődhetek, a bukott emberek várakozva ülnek a tanári szoba sárga székein. Úgy tűnik, hogy szomorúak, talán egy kicsit szégyenkeznek is, de az is lehet, hogy csak bosszankodnak vagy egyszerűen unalmasnak találják a jelenetet. — Ugyebár nyolcadikosok vagytok és... — Megbuktunk — segítenek. K. P. szomorúbb, kedvetlenebb és idősebb, mint a társa. — Fizika, számtan és ének... — Énekből? — Igen, nem tudok énekelni. Jobban mondva nincs hallásom... — A fizikát pedig bizonyára nem szereted. — Hát... Tavaly hármasom volt... Most pedig, negyedévkor nem volt itt a füzetem, aztán felelnem kellett volna, de nem tudtam a képleteket — Mi az életcélod? — Szobafestő szeretnék lenni, a színek miatt... Szeretem a színeket, de most alighanem elvisznek katonának. — Már annyi Idő« vagy? — Igen, későn kezdtem fokú megterhelést és le tudják küzdeni az emelkedőiket, is. A sikló és kötélpályák ka paritása igen kicsi, nem áll arányban a beruházással. A téli közlekedési nehézségek leküzdése azt igényli, hogy elsősorban az utak járhatóságáról gondoskodó vállalatok az autóbuszok közlekedési útja't tisztítsák rendszeresen és gondoskodjanak a hegyi utak homokkal való beszórásáról. — A kalauz nélküli jegy kezeléssel kapcsolatosan elmondhatom. hogy Lipcsében teljesen, Drezdában 95 százalékosan megoldottul: ezt a kérdést. A persely és jegykészlet az autóbuszokon hátul, a felszállás! helyen van. Senki nem ellenőrzi a jegytépőket és ennek ellenére alig két ezrelékes hiány mutatkozik. A posta súlyra veszi át a perselyekben összegyűlt pénzérméket. Ezzel a bevezetett rendszerrel nagyon sok munkaerőt szabadítottunk fel a termelés számára. — Hogyan küzdhető le a csúcsforgalom? — volt a következő kérdés. — Sokáig problémáé okozott. utasszámlálást végeztünk, kísérleteztünk. Végső fokon közvetlen gyorsjáratúkat indítottunk utasgócokrőJ. így ezeket az utasokat sok tolongástól, várakozástól, átszállástól szabadítottunk meg. Meglevő közlekedési eszközeinket egyre ootimálisabban tudjuk kihasználni — fejezte be nyilatkozatát a professzor. A pécsi közlekedési szakemberek számára igen hasznos volt az előadás. Reméljük, hogy az előadáson elhangzottakat a pécsi közlekedés megszervezésében illetékes szervek is megvi*atiák é*- Rehbein professzor tanácsai a DO-'-^abb és gyorsabb közlekedésünkben kamatoznak. (—ács) HÍREK FEBRUAR Bertold napja. | I A Nap kel.: 6.57, nyugszik: ■ ■ 17.01 órakor. A Hold kél: 11.44. CSÜTÖRTÖK nyugszik: 1.39 órakor. Í zázhuszonöt éve, 1840 február II-év szü- letett Abafi Lajos, eredeti nevén Aigner Lajos, a magyar művelődés sokoldalú és áldozatkész munkása. Irt esztétikai tanulmányt a magyar népdalról, az eléni '-61, életrajzot Mikes Kelemenről és Fessler Aurélról. A forrásmunkának számitó „A mnoyar- országi szabadkőművesség története” című művét négy kötetben jelentette mea. További fontosabb írásai: „Magyarország lepkéi” és „A magyarországi lepkészel története”. Magyar költők műveit fordította németre. „Figyelő" címer irodalomtörténeti és „Hazánk” címen történeti folyóiratot indított. Mint könyvkiadó, jelentős szolgálatot tett a régi és korabeli jeles magyar írók munkáinak, a Nemzeti Könyvtár-sorozatban való. — összesen 42 kötetének — népszerű, jegyzete* olcsó kiadásával. A „Magyar Könyvészet" és a ..Magyar Könyvesház” címmel bibliográfiai sorozatokat jelentetett meg. Létrehozta a Magyar Könyvkiadók is Köntn'kereskedók Országos Egyesületét, meljrnek elnöke lett és szerkesztette az egyesület „Corvina" című folyóiratát. Utolsó éveiben — elszegényedve. —, a Nemzeti Múzeum természetrajzi osztályának munkatársa volt. — Az áttörök ebben az évben is folytatják az „Expedíció a jövőbe” cfmű mozgalmat Tavaly 1587 úttörőőrs nyerte el az expedíció vörös csilla gát, ez évben is 14.39 őrs küzd a vállalások teljesítéséért. — A szarvastehén- és szarvasborjú-vadászatot február 20-ig meghosszabbították. Erre azért került sor, mert az állategészségügyi viszonyok miatt a vadásztársaságok éves kilövési tervüket nem teljesíthették. — Bolgár Ifjúsági küldöttség látogatott tegnap, szerdán délután a Pécsi Uriörőházba. és megtekintették a szakköröket és azok munkáit. — „A testűi Duns kanyar" címmé] tart színes, vetítettképes előadást az Ország-Világtárők Baráti Köre rendezésében február 12-én, pénteken este 6 órakor a Doktor Sándor Művelődési Ház nagytermében (Déryné utca 1B) dr. Ba- tlzl László ieazgató. a TIT budapesti földraizí szakosztályának elnöke. Belépődíj nincs. (x) A Te'evízió- ps Rádió közvetítése az országgyűlés üléséről A Televízió ma, csütörtökön délután fél 5 árai kezdettel hn'vs-iril VörvptF-st ad az orszá"g'űJAs üléséről. A Rádió este 8 órakor kezdi közvetítését az ülésről. Beszélgetés bukott kisfiúkkal — A felszabadulási évfor* dulóra készül Hidas. Parkosítják a bánya és a községi művelődési házak környékét 'átsző teret létesítenek Már készülőben van a „Hidas élete képekben” című album, amely közel 250 kénben mutatja be a felszabadulás óta elért eredményeket. — Pécsi festőművészek ka« marakiállí'ása nvilik mee február 28-án a Mecseki Ércbánya Vállalat Ságvári Endre Művelődési Házában. A kiállítás március 6-ig tart nvitva, ez idő alatt minden délután megtekinthető. iskolába járni, azaz harmadikban és negyedikben megbuktam, aztán leestem a fáról és betegség miatt is vesztettem egy évet. — Év végén biztosan sikerül a vizsgád ... — Jó lenne. Bent, nálunk úgyszólván muszáj is tanulni, ha eljön az az idő, és én legtöbbször meg is tanulom... De, ha arra kerül a sor, hogy kimegyek felelni, a legfőbb részeket elfelejtem. — ügy mondtad, hogy bent, nálunk ... — Igen, az Állami Gyermekotthonban. Nekem meghaltak a szüleim. S. G. elpirul, amikor ránézek. — A számtant pedig mindig szerettem, nem is tudom, hogyan történt ez... Talán nem tanultam meg kellőképpen — szólal meg kérdezés nélkül. . — A szüleid? — Anyukám azt mondta, hogy ezt nem várta tőlem, édesapám pedig nagyon mérges volt. — Mi szeretné! lenni? — Repülőtiszt szerettem volna... A Széchenyit kellett volna elvégeznem, és akkor mehettem volna a tiszti iskolára. Már szakkörbe is járok, de ezzel az eredménnyel nem tudom, hogyan vesznek fel... — Sportolsz? — Igen, az iskolaválogatott kapusa vagyok. — A sportemberek általában erő« akaratúak, ér végéig biztosan sikerül valamilyen jobb jegyet szerezned számtanból... Szeretném én is — mondja S. G. A belvárosi fiúiskola igazgatója, Stámusz Árpád elmondta, hogy nyolcadikban nem tipikus a bukás, az eredmény szinte teljes egészében a tanuló szorgalmától, tehetségétől függ. Más a helyzet azonban az átmeneti osztályokban, az ötödikben és a hatodikban. Ötödik osztálytól kezdődően nem egy tanerő foglalkozik a tanulókkal, hanem több, ezen kívül négy új tárgy kerül az órarendbe. Ezekkel a változásokkal a tanulók bizony nem mindig tudnak megbirkózni, s a félévi bukás elég gyakran előfordul. Az ötödikesek még nagyon fiatal legénykék, életcéljuk, szakmai irányultságuk még alig-alig van. E. L. és Sz. B. szinte tipikus esete az ötödik osztályban szokványos bukásoknak. Mindketten új tárgyból, orosz nyelvből buktak meg E. L. korábban elégséges, közepes és jórendű is volt. — Mi a nehéz az orosz nyelvben? — A szavak .;. A szavakat nem tudoip megjegyezni. — Ez a fő baj? — Nem. Két óránál tovább már kezd unalmas lenni a tanulás, és akkor nem tudok odafigyelni. ldo'ártls:e!ent£i Várható Időjárás csütörtök estig: északnyugat felől növekedő felhőzet, éjjel még csapadék nélkül, holnap napközben felhős idő, több felé havazással. esetleg havasesőveL Napközben megélénkülő nvu- sati. majd északnyugatira forduló megerősödő szél. Néhány helyen rövid Időtartamú hófúvás, enyhülés. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet északnyugaton mínusz 4—mínusz 7, délen mínusz 8— mínusz 12 fok között. A nappali hőmérséklet 0 fok körül. — Ha nem tanulsz, akkor mit csinálsz? — Napköziben vagyok. Vasárnap játszom az autóimmal. Egy Skoda és egy billenős teherautó... — Nem szoktak kikérdezni? — De igen, a napköziben is kikérdeznek, meg otthon is... Sz. B. problémája hasonló. — A szavakat nem tudom megjegyezni. Tanulom pedig, de aztán eszembe jutnak más dolgok .. „ — Sportolsz? — Nem. — Mit cslnász tanulás után? — TV-t nézek. — Melyik műsor tetszett a legjobban? — A Foxi Maxi nagyon tetszett és a mesefilmek ... — A bukásnak otthon persze nem örültek... — Megvertek mind a ketten... — Azóta gondolom többet ülsz a tankönyv mellett. — Igen. — Ezt megírhatom rólad? Hogy többet tanulsz, és jobb lesz az év végi bizonyítványod? — Igen, tényleg többet tanulok. Kicsengettek, mire vége: ért nehez beszélgetésünk. Valamennyien fellélegeztünk. Az iskola előtt komoly hócsatába keveredtem, hógolyók és csatakiáltások zúgtak el a fülem mellett. „Hajrá! Teljes támadás!” — hallatszott a jelszó, és a k:s emberkék derekas, vidám csatát vívtak egymással. A bukás ebben a korban talán i még nem végzetes. j Beitha Bulcsúi 1 i í
