Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-10 / 34. szám

8968. FEBRUÁR IR naplő 5 A SZERKESZTOSEG Ull, fá/ulÁ JÁ/hÁ0 ÍWlltk fiv \J i ifVjiAJJ \J i, Nem fellelne megoldási ta'áni? Feleségem február 8-án délben nagy fejfájásról és rossznllétről panaszkodott. Az itthon lévó fájdalomcsil­lapítóból vett be. sajnos nem lett jobban. 7-én délben kény­telen voltam orvoshoz for­dulni. Es emiatt panaszko­dom. Amióta felemelték a tde- fo”'*'!at, egvík boltból sem engednek telefonálni. Termé- S7~iA.en 7-én délben a Fel- ső-Vé»»»*»áz utcai vendéelátó ü—”’ből sem. ahonnan orvost al-artam bfvni a felesé-em- hez. Nem akarok tanácsot adni. de nem lehetne úgy íre-ntdaol a ♦eic^onhpsrél-'e- té'-ck ellené»—ését. he«"»’ oda- a fele'on m-’té érv k”n»vet és a beszéld beiegv- z* a nevét? FtWitrénlt az- e’"*4 ssétnos escf. amikor a ♦c»of~—éló az e’őző a»ni szín­be-» mesélte el 10 nesccn keresztül, a* ilyen meg |rc»t aibsi, de ba vai-kl or- fct-fccáf. azt hiszem, a— ♦ -'»-•»»a bsltkl» c*»i»e*sé­a* em forint le­fizetése ellenében. Biró Frnó nyugdíjas Apróságok A Sörgyár felé futó 50-as autóViiisz Jókai téri megállója pontosan az ottani naevfor- gnímű csemegebolt bejárata előtt van. Szinte közelharcot kon vívni, hogy az ember az ajtóban gyülekező utasok miatt a boltba beiuthasson A megállót 5—0 méterrel eló- rébb vagy hátrább kellene he- lvezni, aminek semmi akadá­lya. Az fizietek feletti megvilá­gított feliratok, ha működnek nagyon szépek és a városké­pet nagyvárosiassá teszik. Csak egy a kívánalom: a ter­vezők irtanak olvan betűket, amilyeneket az iskolában ta­nítanak. Nem egy olyan fel­iratot látunk, amelynek elöl vasásához egyetemi végzettség sem elegendő. Jó pofa volt a mű’tkoriban egy vidéki bá­csi. (A Jókai téri tejbisztró előtt meditáltak.! Azt mondia egyik a másiknak: Na Pista, most már nemcsak huligán fiatalok vannak, hanem huli­gán betűk is. Igaza volt Dr. Horváth István Az NDK-ban már csinálják A január 26-án kelt lapjuk­ban közölték Bolla László „125 vagon kenyérhulladék’' című Írását, amihez csak any nyit szeretnék hozzátenni hogy egyes külföldi országok­ban — történetesen az NDK ban, Meissen városában —, szinte vétségnek számít a ke­nyér, tojáshéj, alma. általá­ban a gyümölcsfélék, zöldség­félék héjának eldobása. Ezé két a hulladékokat külön edénybe gvűjtik a lakók s egy arra szolgáló autó naponta a délelőtti órákban összeszedi. Kérdésemre, hogy mit csi­nálnak vele — elmondták, hogy a város sertéshizlalda; tart fenn, ahol ezeket a hul­ladékokat átfőzve az állatok­nak adja. Sokat gondolkodtam én Is, nem lehetne-e ezt a fölött- hasznos eljárást nálunk is megvalósítani valamilyen for­mában. A befektetés bősége­sen kifizetődne, mert szerin­tem is sok milliót hozna a népgazdaságnak. özv. Kaffka Istvánná Mecsekalja Vélemények az iskolabiifékről „Iskolabüfék — nehézségek­kel” című cikkünkkel kapcso­latban majd mindennap ka punk leveleket Ezekből Köz­lünk mai összeállításunkban kettőt Keszthelyi TiboraTety­tye utca 55-ből a következőket írta: „Az iskolabüfék — ne­hézségekkel című cikket ol­vastam. Nem akartam véle­ményt nyilvánítani, de a feb­ruár S-án megjelent .Bízzák a pedagógusokra’ cimű levél mellett nem tudok szó nélkül elmenni. Gyári munkás va­gyok. tanulmányaimat a múlt­ban, fiam a Jelenben végezte Tudom, ml volt a múltban és tudom, hogy mi van ma. Megható és igaz. amit a múlt­ra vonatkozóan irt, de hol van az ma. A fejlődést megállíta­ni nem lehet. A hurka §s kol­bászt érintő sorokra vonatko­zólag kérdezem: talán a disz- nóölést is meg kellene szün­tetni? Hiszen disznót sem öl minden szülő és egvik gyerek a másiktól a hurkát és kol­bászt is megkívánhatja. Na de nem olyan kívánatosak a mai gyerekek. Nem csodá" • koznék azon, ha az alkohol és dohányzás ellen folyna Ilyen ádáz harc. de csodál­kozom azon, hogy az édesség került pellengérre, amely a szervezetnek csak hasznára lehet. A körülöttünk levő or­szágokban mindenütt van Is­kolabüfé, úgy Nyugaton, mint Keleten. Miért ne lehetne ná­lunk is? Az Iskolabüfé léte még nem zárja kj, hogy a szü­lő és pedagógus a gyermeke­ket takarékosságra ne nevel­hetné”* Hang a sötétben A szerencsétlen Ronin be­fejezte véres küzdelmét Döb­bent csend, majd felszabadult tolongás a kijárat felé. Művé­szi élmény volt, több mint egyszerűen szórakozás. Emel­lett „közönségsiker” Is. Min­denki megtalálhatta benne, ami érdekelte: a szabványt messze felülmúló 'kardpárbaj, izgalmas harc, érzelmes tör­ténet, harakiri premier plan- ban. Mégsem volt könnyű bele­élnie magát a térben és idő­ben távoleső helyzetbe annak, aki többet kíván egy Ilimtől, mint néhány látványos képet, izgalmat. A magyar felirat szaggatottan igyekszik követ­ni a különös hangzású japán beszédet, amely az egzotikus zenével érdekesen festi alá a drámai képeket, melyek egy­formán feszültek a kardpár- baiokban. ha az öreg szamu­ráj szemében mélyült el > probléma vagy az első áldozat tekintetében riadt fel a ha­lálfélelem. Már az első képek lebilincselték a nézőt, akár va’ami különös egzotikumot, akár csak izgalmat várt, tud­hatta. hogy nem átlagos film­ről lesz szó, s ha bele akarja é'ni magát, feszülten figyel­nie kell. És ekkor... Már az első kének alatt, félhangos beszéd ha’latszik a hátsó sorokból. Rendszeresen „kommentál” minden mozzanatot, S bár alig érthető a „szellemeske­dése”, a mindenáron nevetni­„Halász Antalné: Bízzák a pedagógusokra cimű cikkével egyetértek — írja levelében Kovács József a Tolbuhin út 63-ból. — De a másik ál­láspontot se marasztaltuk el egészen a választék növelésé­ről kifejtett elkénzeléséért. Javaslom az Iskolabüfé ven déglátó jellegének megváltoz­tatását olyan formában, hogy a tejen és péksüteményen kívül papír- és írószerárusí­tással i* foglalkozzon. A mi erdőnk alján Hosszú idő óta nem láttam amatőr színjátszó együttest játszani, s pillanatnyilag elég nehéz osztályozni az élményei, met; mennyi illeti meg ebből Dylan Thomast, nagyon sok, s mennyi a Pécs városi Műve­lődési Ház Irodalmi Színpadá­nak fiataljait. Líra. Gúnyrajz. Rádiójáték. Színpadi játék. Tisztességes. Vaskos, őszinte. Lépcsőzetes, korszerű és tel­jes. A fiúk és a lányok he- j lyenként kissé szögletes meg- j oldásai, mintha iskolapadok között mozogtak volna. S leg­főképpen az a pont, ami egy hivatásos színész számára is a legproblematikusabb: érint- 1 kezní a darabbal, vagyis meg­érteni Az egész előadásnak a kollektivitása. Harminchét diák és nem diák, az egyik ügyes, a másik ügyetlenebb, az egyik tehetségesen tud bán­ni a hangjával, a másik mo- solyognivalóan nem. de van bennük valami közös, felnőt- tesem komoly felelősség. Ha nem lenne hosszadalmas meg­oldás, mint egy díszvacsora, legszívesebben ide írnám mind a harminchét pécsi fiatal ne­vét. Persze, nem tagadom a művészi korlátokat, de A mi erdőnk alján című játék mű­sorra tűzésének 'helyességét, életrevalóságát és az előadás pozitív vonásait se tagadha­tom. SZÍNHÁZ A MAGTAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK IMS, február 1IM, szerdal műsora a 223,8 m középhullámon: 11.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Becsülettel helytállni. Beszélge­tés Bors Ferenc elvtárssal, a szalántai tsz. párttitkárával. Ha szereti a népzenét .. Ablak a világba: Érdekességek, újdonságok a tudományból és technikából. Találkozások régi Ismerősökkel. — Zene. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — Zenés össze­állítás. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Üzemi vezetők az üzemi munká­ról. 18.35: Nagy Józsa és Rabb József magyamótákat énekel. 18.50: Dél-dúnántúll híradó. Jegyzet. — A vezetői felelősség­ről. * 19.10: Az Ércbánya Vállalat fúvós­zenekara játszik. 19.30: Sporthíradó. 19.15: 20 év slágeréiba. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Balett-est 19*5. (este 7 órakor). Uray-bérlet. A mi fiataljaink ZENE: Liszt-terem: „B” Kamarabérlet 3. hangversenye. Közreműködik: Kovács Endre, Lehotka Gábor (or­gona) és a Pécsi Zeneművészeti Szakiskola leány kara. vezényel: Agócsy László (fél 8 órakor). MOZI: Rövidítések: szv. = szélesvásznú, -szí. = színes. Park: Mr. Hobbs szabadságra megy (szv., szí., 4, 6, 8). Petőfi: Robinson család (szv., SZÍ., 4, fél 7, 9). Kossuth: Mi olaszok és a nők (szv., 4, 6, 8). Híradó Mozi: Magyar híradó. Rossz játék, Szokásos tavasz, 65/2. sz. világhíradó, Kibernetikus nagy­mama. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők: A szerelem kora (4, 6). Mecsekalja: Nincs többé válás (7). Meszes: Epekedő szerelmes (szv., 6). Sellye: Hazudós Billy (szv., 7). Harkány: Nemo kapitány (szv., szí., 7). Beremend: Országúti Zea­land (szv., szi„ 7). Boly: Kísértet- kastély Spessart ban (szv., szí., 7). Mágocs: Amikor jön a macska (szv., 7). Pécsvárad: Ha egyszer húsz év múlva (szv., fél 8)0 Nem egészen egyszerű ez, mert egy angol tengerparti kis városról van szó, Kacor kapi­tány különös nosztalgiáiról, egy fűzpoéta-tiszteletes rímei­ről. Bugyi Póli törvény»elen gyermekeiről és szerelmeiről “try jellegzetesen ambiciózus tanítóról, a rőföslelkű Mog Edwards-ről. s még harmlnc- valahány Ismerős alakról. Ilyenkor a nézőtér néhány pontján gondolatban mindig fel szoktak állni, s azt szokták mondani: Uraim, önök bele­gázoltak az önérzetembe és a lelkivilágomba, lehet, hogy ez a Dylan Thomas meghódította az egész világot, de én ezentúl személyes ellenségemnek te­kintem ... Dylan Thomas ez­zel az eredetileg rádiójátékkal valóban meghódította a vilá­got, sőt: A mi erdőnk alján pillanatnyilag a világ legjobb rádiójátéka. Az ilyen közhely- szerűségek hogv a kispolgári- ság éles szatírája, hogv gú­nyosan szellemes és sitűdiósze- rií dramaturgiáján belül is változatos, hogy meghatóan lírai — lényegében nem sokat mondanak. A lényegnek csak egy részét. Bécsy Tamás szereti a kor­szerű színpadot, érti is, a néző szellemi energiáira épít, úgy is kilehet ezt fejezni, nem en­gedi a nézőt ellustulni a néző­téren. A fáradtság veszélye nélkül könnyed és természe­tes vonásokkal nyúlt a darab­hoz. Mivel stúdiószerű elő­adásról van szó, a játék hang­súlya természetesen a szöveg, mondáson van. Színpadi szö­veget csak akkor lehet jól tolmácsolni, ha a színész meg­értette azt is. amit ő mond, s azt is amit az egész darabban általában mondanak. A Pécsi Irodalmi Színpad fiataljainak előadásában az egyik alapvető vonás, hogy megértették a da­rabot. Ez nem kevés s nem utolsó sorban rendezői érdem. Az amatőr együtteseknél el­kerülhetetlen a játéktudás egyenetlensége, ezt leszámít­va; volt az előadásnak egy sajátosan természetes váltako­zása, költészetből a szatírába és vissza, s et a ritmikus vál­takozás az előadás alat» több esetben is átsegítette a fiata­lokat és a rendezést a színé- szileg és drnmaturgiailae ne­hezebb pontokon. A mi er­dőnk alján a közönség egy részének minden bizonnval meghökkentő darab kínosan aú nyos szatíra, amit kellő iró­niával aláhúzott egy figyelem­re méltóan groteszk rendelői megoldás: néhánv kispolaá­rian férfias hőst az együttes legfiatalabb, itt-ott még mu­táló hangú tagjai játszottak. A Pécsi Irodalmi Színnad fiataljait és persze a rende­zést. roppant nehéz helvze4 elé állította a darab: egyrészt harminchét diákszfnészt át kellett emelni egy lelleeteien önképzőkör) színvonalon, más­részt a fiataloknak lényegé­ben három-néev perc Részidő alatt kellett alkatot, jellemet formálni gesztus, mozgás nél­kül. A népes szereplőgárd áv->ól Rákosi Laiost. Petschnia Má­riát, Kun Lászlót. Olasz Ist­vánt. Ruzsás Csillát. Bagosi Tá.szlót. Záhonyi Jánost és Szállási Juditot lehet megem_ líteni. Az együttes Bécsy Tamás vezetésével különböző elneve­zések alatt évek óta kísérle­tezik, be-behatolnak a modern színpadi Irodalomba, több-ke­vesebb sikerrel. Az ambíciót, hogy megismertessék a pécsi közönséggel a modem dráma- irodalom jellegzetes műveit, mindezt harminc-negyven lel­kes diák és nem diák belső fejlesztésével, kulturált kísér­leteivel — csak üdvözölni le­het, (Thlery) Költenek a gerlék Pécsett Hiába fagy hajnalonként és hiába szállingózik napközben a hó, a madarak már bizonyo­san érzik, hogy közel van a tavasz. Legalábbis erre mutat, hogy Pécsett már költenek a balkáni gerlék. A Nagyvárad utca 11. szám alatti ház ud­varán óriási diófa áll és azon készített fészket egy gerlepár. Néhány nappal ezelőtt két to­jást raktak a fészekbe és az­óta felváltva ül rajtuk a hím, illetve a nőstény madár. Rit­kaság az ilyen korai költés, hiszen legalább egy hónappal megelőzték ezek a gerlék a társaikat. A fészek egyáltalán nincs védve a hideg északi széltől, a bátor kis madarak­nak és a leendő fiókáiknak te­hát elég sokat kell még fáz­niuk a meleg idő megérkez­téig. A ház lakói természete­sen pártfogásukba vették a gerlepárt és bőségesen juttat­nak táplálékot nekik. akaró közönséget képviseli és a legdrámaibb jeleneteknél rikkant fel. Valami egészen primitív önmutogatás, nyegle fegyelmezetlenség. Eleinte mintha rámordulás-féle hang­zott volna a közeléből, de nem zavarta őket, mert ketten is voltak, félhangosan beszélget­nek, vihognak végig. A „Harakiriét már levették a műsorról, de a probléma nemcsak ezzel a filmmel 'ügg össze, de vele kapcsolatban különösen kirívó volt. A közös szórakozásban részt­vevőktől elvárhatjuk, hogy kulturáltan, a többiek jelen­létét is figyelembevéve visel­kedjenek még akkor is, In a sötétség leple alatt személy­telenül fegyelmezctlenkedhet- nck. Nem hiszem, hogy az il­letők „magukba szállnának” — még ha véletlenül meg­akadna szemük a cikken. Saj­nos a belülről jövő önfegye­lemre még várni kell. Megol­dást a jegyszedőnők részéről sem várhatunk. Az ilyen fe­gyelmezetlenséget még nagyobi rendbontás nélkül alig lehet megfékezni. Mégis, még ha nem Is „létkérdés” az ügy, valami társadalmi összefogás kellene a közönség részéről, amely kiközösíti és némaság­ra kényszeríti az ízléstelen hangoskodókat és nem engedi meg, hogy a kulturált szóra­kozást megzavarják a sötétből jövő hangok. Thege Báliul Hajlam és adottság — Mi az életcélja — kér­deztem aztán, s Szabó Lász­ló egy pillanatra elhallga­tott — Van életcélom, de erre azt szokták mondani, hogy frázis ... Mást pedig nem tudok mondani. Jó pedagó­gus szeretnék lenni és a nyelvészettel sokat akarok foglalkozni... — Hová szeretne kerül­ni? — Vas megyébe, vagy pe­dig itt maradok a megyé­ben. Nagyon megszerettem Baranyát —■ A falusi pedagógust persze nem várja összkom­fort, ezt gondolom tudja.,. — Mondtam már, hogy 18 éves koromig falun éltem. Szeretem a falut Szabó Lászlóba Tanárkép­ző Főiskola harmadéves hallgatója Sorokpolányon született 1944-ben. Szülei az ezer holdas Buchendore bá­ró földjein voltak cselédek. 1945-ben hét hold földet kaptak, amit ekkor már töb­bé kevésbé a fiatal Szabó­gyerekek műveltek meg (öten voltak testvérek), mi­vel az apjuk bal karját el­vitte a báró körfűrésze. A család 1959-ben belépett a termelőszövetkezetbe, de a juttatott földeken Szabó László még éppen eleget dolgozott. Szabó László most Népköztársasági ösz­töndíjjal végzi a tanulmá­nyait. Jeles-rendű, tagja a Nyelvi Néprajzi Tudomá­nyos Diákkörnek, s mind e mellett a főiskola KISZ- bizottságának helyettes tit­kára, párttagjelölt. Magas, feketehajú legény... Életútja egyenes, tiszta, szinte szabályos. Szabó László persze nem olyan szabályos egyéniség, mint amilyennek életútja alapján mutatkozik. Pontos, szorgal­mas, de tele van nosztal­giával, mosolyában van egy kevés szomorúság is. Szen­vedélymentesen társalog, szinte tudományos komoly­sággal, csak akkor változik a hangja, amikor Sorokpo- lányról beszél, Sorokpolány- ról pedig elég sok szó esik. Az idén márciusban rende­zik meg az Országos Tudo­mányos Diákköri Konferen­ciát, melyre Szabó László is elkészítette a pályázatát. Témája:' „Sorokpolány föld­rajzi neveinek eredete”. 230 címszóban gyűjtötte össze a faluban és a környékén használatos neveket. — Miért ezt a témát vá­lasztotta. — Amikor Rónai Béla is­mertette az Országos Nép­rajzi Múzeum felhívását, azonnal eszembe jutott, hogy Sorokpolányban már ismerem a dűlőneveket, hi­szen a hét hold nem egy helyen volt, s amikor az ember szántani indult, hát mindig mondta, hogy Ide, meg ide megyek. — Hol szeretett leginkább szántani? — Fodortakban .:. 1850- ig ez egy Fodor nevezetű családé volt, így aztán Fo­dor tagnak mondták azt a vidéket, aztán a Fodor tag­ból a nép ajkán lassan Fo- dortak lett. Fodortak mellett erdő volt. Tölgy és akác, de fenyő is akadt... Nagy tisz­tások voltak a fák között. Ott aztán lehetett legeltet­ni, és hát ábrándozni is közben. Akkoriban verseket is írtam, és így ezekben a szabad órákban olvasgat­tam. — Víz volt a közelben? — Ott volt nem messze a Gyula major. Ott volt egy gémeskút. — Amikor a földrajzi ne­vek eredete után kutatott, a falu biztosan egyre érdeke­sebb lett... — Kilenc adatközlőm volt. A legjobb a 94 éves nagy­apám. aki a bárónál volt uradalmi ács. Sok érdekes történet került elő. Sorok­polányban például van egy „Szentkút” nevezetű forrás. Ennek a névnek külön le­gendája van, mert valami­kor nem volt neve a for­rásnak. A nagyapám és a falu többi öregjei elmesél­ték, hogy a forrás mellett egy kereszt is állt. Egyszer arra járt az erdős részegen és belelőtt a keresztbe. Ettől kezdve minden éjfélkor mu­zsikaszó hallatszott a ke­resztnél. A muzsikaszó a századfordulóig tartott, ak­kor hirtelen elhallgatott. Égy teljesen ismeretlen em­ber felakasztotta magát a keresztre. A kereszt szégye­nében elkorhadt, az öngyil­kos ember pedig rossz lé­lekké változott, s a forrás mellett eljáró embereket ijesztgette, kísértette. Végül aztán, amikor Kozma János anyját is megkísértette há­rom különböző faluban mondott misével megváltot­ták a lelket az ördögtől... Hát ilyen legendák élnek a faluban. Persze, ez csak az élő anyag, párhuzamosan levéltári kutatásokat is vé­geztem. — Mennyi ösztöndíjat kap? — Hétszáz forintot, két­százért teljes ellátást ka­pok a kollégiumban. A ma­radék ötszázat ruhaneműre költőm és könyvekre. — Van, valamilyen külö­nösebb elképzelése, amit esetleg szeretne megvalósí­tani, ha pedagógus pálvája ténylegesen megkezdődik? — A nyelvészettel szeret­nék foglalkozni... Más nincs. A mozgalmi munka az embert sok mindenre elő­készíti. Megtanulunk embe­rekkel bánni. Ennek bizto­san hasznát vesszük maid. Szabó Lászlóról el kell még mondanunk, hogy 15 éve? korában már alapszervezeti KISZ-titkár volt és tagja a helyi Népfront-szervezetnek. A közügyek intézése, az élet okos megszervezése én- pen úgy hajlam és adottság nála, mint a szép hangzá­sú dűlőnevek kutatása, a föld megművelése, az olva­sás, vagy az eredményes ta­núié«. Bertha Bulcso *

Next

/
Oldalképek
Tartalom