Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-09 / 33. szám

FEBRUÁR 9. naplő 3 Átadták a Szülészeti Klinika korszerűsített onkoradiológiai osztályát Látogatás az onkoradiológiai osztály laboratóriumában. Elő­térben dr. Lajos László professzor, háttérben dr. Boros Béla rektorhelyettes és dr. Bcnkő György professzor. Bensőséges ünnepséget tar­tottak a napokban a Pécsi Szülészeti Klinikán. Az ün­nepségen megjelentek >. Bo­ros Béla, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem rektorhelyet­tese. dr. Lajos László, a Szü­lészeti Klinika, dr. Benícő György, a Röntgenklinika professzora, valamint a két klinika orvosai, dolgozói. Az eseményre a Szülészeti Klini­ka onkoradiológiai osztályán került sor, melynek korszerű­sítéséhez 1963-ban kezdtek hozzá, s amelyet az elmúlt év végén fejeztek be, két és fél millió forintos költséggel Az onkoradiológiai osztállyal epvidőben korszerű elhelye­zést nyert a Pécsi Röntgen­klinika egyik részlege is. Elsőnek dr. Boros Béla rektorhelyettes szólott a jelen­levőkhöz. Rámutatott arra, hogy a korszerűsítéssel nem­csak a betegek nyertek jobb elhelyezést, nemcsak azok gyógyításában léptünk előre, hanem lényegesen javultak az orvosok, az ápolószemély­zet munkaviszonyai is, ami — tekintettel arra, hogy az osz- tálvon sugárkezeléssel gyógyí­tanak — nagyon fontos ered­mény. Mivel az osztály befo­gadóképessége az Igényekhez mérten szűk, a jövőben újabb, hasonló jellegű Intéz­mény építésére lesz szükség. Dr. Boros Béla befejező sza­vaiban köszönetét mondott Sándor János minisztériumi 1 osztályvezetőnek, Popp János­nak, a megyei pártbizottság titkárának, valamint a Bara­nya megyei Építőipari Válla­lat dolgozóinak a rekonstruk­ció során kifejtett tevékeny­ségükért, sok sikert kívánt dr. Lajos László és dr. Benkö György professzornak, vala­mint dr. Kuhn Endre docens­nek a korszerű osztályon vég­zett munkájához. A rektorhelyettes után dr. Lajos László professzor szólott a hallgatósághoz. Rövid tör­ténelmi visszapillantásában megemlékezett a régi rádium­osztály munkájáról is. Mint mondotta, még 1939. január elsején hozták létre az osz­tályt a Szülészeti Klinikán 120 milligramm rádiummal. Ez a csekélynek látszó mennyiség csaknem 40 ezer pengőbe ke­rült abban az időben. Jellem­ző, hogy a felszabadulás elő­estéjén, amikor a fasiszta ál­lamgépezet az egyetem, illet­ve klinikák kiürítésének pa­rancsát kiadta, a legfőbb pa­rancs úgv szólt, hogy elsősor­ban a rádiumot kell nyugatra „menteni”. Főként dr. Páll Gábornak, a klinika akkori professzorának. Illetve Szellő Ferencnek, a klinika akkori radiológusának köszönhető, hogy a gyógyításban oly fon­tos szerepet játszó rádium mégis Idehaza maradt Ma csaknem 1 gramm rá­dium található az osztályon, sokszorosa a régi mennyiség­rawwüB a fegyvert. A pécsi szénbá­nyák átlagos napi termelé­se 130—150 vagon volt. A termelőmunikások létszá­ma állandóan csökkent: föl­det igényeltek, mások fa­luról falura kóboroltak, a hátizsákban petróleum volt, bakancs meg lepedő, az emberek időnként összemér­tek kié lesz a bánya, igaz-e, how kiegyezés lesz Ausztria és Magyarország között? — Arí mondják, hogy Sik a DGT ügyésze visz- szaiött, a telepen bújkál... Berkes Mihály meghök­kent, nem értette, hagy ilyen egyáltalán előfordul­hat azután megpróbálta át­tekinteni a helyzetet. Sik neevven négyben kiszökött Becsbe, rmert jött vissza negwen&t májusban? Rö­videsen kiderült, hogy Sik felkereste Szabolcs bánya- igazgatót. közölte vele, hogy a oécsi bánvák ezután is a DGT tulajdonába fognak tartozni. s követelte a ter­melési adatokat. Szabolcs engedelmeskedett. Berkes a bánvakerü’etból össze­hívta az üzemi biztonsági ta­gokat. Nagy volt a felhábo­rodás — Szabolcsét azonnal le kell váltani 1 — Hívjátok a rendőrséget! — kiáltoztak dühösen. Berkes még aznap este be­ment a rendőrkapitányhoz, és beielentette. hogy Sik rövidben Becsbe indul, ma­gává’ akarja vinni a terme­lési adatokat* — De lehetőleg akkor csináljátok, amikor éppen fel akar szállni a vonatra. A rendőrség türelmetlen volt. Siket még a lakásán letartóztatták mielőtt az ál­lomásra indult, de a terhelő bizonyítékokat megtalálták a táskájában. Az udvaron egy hosszú kötélen családiasa« „szá­rad” a fehérnemű. — Mutatnék magának va­lamit — mondja a vasarcú, és kimegyünk a hóesésbe. Azután festményeket mu­tat, egy hangulatos tájké­pet. azután más képeket, másolatokat, érzék és ki­dolgozatlanság azután be­mutatja a fiát, aki a képe­ket festette. — 39 éves. Vájár, István- aknán. — Látta már szakember ezeket a képeket? — Magamnak csinálom, meg a családnak. — Hány képet festett ed­dig? — Százat? Azután lemegyünk a pin­cébe. a hordók között, szűk, nyirkos zúgok között, arra is kevés a hely, hogy az em­ber alaposabban megnézze az agyagszobrot. A vizes rongyokat óvatosan lehúz­zák. Kisfaludy-Stróbl kom­pozíció másolata. Ösztönös érzék és sokkal kevesebb kidolgozatlanság, mint a ké­pekben. A szobor a szürke ház előtt fog majd állni, be­tonból. — Hányadik szobra ez? — Első. nék. A daganatos betegségek gyógyításának alapvető felté­tele tehát adva van. A több mint negyedszázada kialakí­tott osztály azonban korsze­rűtlennek bizonyult. Ez nem is annyira a betegek gyógyí­tásában jelentkezett hátrá­nyosan, hanem főként abban hogy az elavult létesítmény a klinika orvosainak, személy­zetének nem nyújtott a sugár­zás ellen kellő védelmet. Ezért olyan nagy jelentőségű, hogv a rekonstrukcióra sor került. Dr. Lajos László profesz- szor utalt arra. hogy a kor­szerűsített osztály nem kénes eleget tenni a növekvő igé­nyeknek, s meggyőződését fe­jezte ki. hogy az osz+álv fel­avatását úiabb. hasonló jelle­gű Intézmény létrehozása fogja követni. Befejezésül ígéretet tett arra. hogv az osztály or­vosai. dolgozói példás igyeke­zettel látják majd el a fel­adatukat. Az ünnepség részvevő! ezt követően megtekintették a korszerű létesítményt. Az on­koradiológiai osztályt dr. La­jos László professzor, a Rönt­genklinika részlegét pedig dr. Benkő György professzor és dr. Kuhn Endre docens mu­tatta be a jelenlevőknek. A vendégek megtekintették az értékes berendezéseket, labo­ratóriumokat, az ambulanciát, a sugárkezelő részleget, a mintaszerű, minden igényt ki­elégítő kórtermeket, és elbe­szélgettek a betegekkel. — Magyar — VERDI* TRUBADÚR Az Eszéki Nemzeti Színház művészeinek vendésszereplése Pécsett Ünnepélyes hangulatban, for­ró siker jegyében zajlott le szombaton este Verdi: Truba­dúr című operájának előadá­sa, melyet az Eszéki Nemzet: Színház művészeinek vendég- szereplése avatott jelentős ze. nei eseménnyé. A pécsi ope­ratársulat tagjainak eszéki lá­togatását viszonzó vendégekei meleg szeretettel fogadta a színházat zsúfolásig megtöité közönség. A legnépszerűbb Verdi-operák közé tartozó Trubadúr, melyet erre kz a1 kalomra újított fel igen nagy gonddal és művészi munká­val a színház kollektívája —. rendkívül alkalmasnak bizo­nyult arra, hogy mind az esze­ld vendégek, mind pedig az itthoniak a legelőnyösebben mutatkozzanak be. A hálái közönség nem is fukarkodott a tapsokban: hosszan, tomboló lelkesedéssel ünnepelte min den felvonás végén a művé­szeket, de gyakran csattan' fel taps egy-eey művészi át­éléssel megszólaltatott népsze­rű ária után is. Magas művészi színvonalú e őadás Az eszéki operatársulat há­rom énekese: Branka Galic. Slavica Pfaf-Ivas és Mariján Brucie lépett színpadra váro­sunkban, valamint Dragutin Savin zeneigazgató, aki az elő­adást vezényelte. Elsőnek szól­junk róla, az egykori Mas­cagni -tan ítványról. hiszen ro­konszenves egyéniségű, kiváló karmestert ismertünk meg személyében. Világos és ért­hető mozdulatokkal adta tud- tul művészi akaratát. Határo­Húszezer „banWészvényes a baranyai falvakban A húszezredik falusi dolgo­zó váltott „bankrészvény”-t a közelmúltban Baranyában. A múlt évben mintegy ötezren — zömmel szövetkezeti gaz­dák — léptek be a falusi ban­kokba és így számuk ez év elejére elérte a húszezret. A nagydobszai takarékszövetke­zet körzetében például, ahova huszonkét község tartozik, minden három családból kettő „bankrészvényes”. A megye 46 takarékszövetkezeti egységé­ben jelenleg több mint 90 millió forint betétet őriznek. Ez arí jeleníti, hogy egy-egy tagra átlagosan négyezer fo­rint megtakarított pénz jut — ezer forinttal több, mint ta­valy ilyenkor. X baranyai falusi bankok az idén minden eddiginél na­gyobb fejlődésre számítanak. Tavaszra — előreláthatóan — a betétállomány összege eléri a százmillió forintot, a nyár elejére pedig a huszonöíezre- dik tag belépését várják. A lovakat elvitték, nem volt bányaló A bányá­szok vasárnaponként csa­ládostól kijártak az erdők­be, egész nap bányafát ter­meltek, nappal lent dolgoz­tak a bányában, este kimen­tek a közelebbi falvakba éleimet cserélni. — Miért akarnak elmenni a bányától? — Kevés élelmet adnak. A faluban földet is ígértek. — Lesz élelem, embe­rek .. * Döntöttek a bánya mun­kásvezetői : a bánya részé­re visszamaradó szenet el­cserélik élelemért. A Pécsi Sörgyár dolgozni akart, de nem volt szenük. A bányá­szok ad+ak szenet. kaptak sört. A Pécsi Dohánygyár dolgozni akart, de rém volt szenük. A bányászok adtak szeret, kaptak cigarettát. Vadsztrájk volt. A mun­kásvezetők kihirdették, hogy aki másnap dolgozik, tíz darab cigarettát kan. Más­nap mindenki jelentkezett a munkahelyén Négy vagon szenet irányítottak át a pé­csi állomáson egv távolabbi élelmiszeripari üzembe. A négv vagon szén eltűnt. Berkes azt se tudta hol ke­resse azután kiderült, hogy az áúomásnaranr-mok a Mo­hácsi Selvemgvárba irányí­totta. Berkes nagyon dühös volt, utálta a levelezgetést, de leült, s ilyeneket írt az á 11 omáson ran csnokn ak: ön­kényeskedés. a négy vagen szén a bányászoké, enniva­lót. kapnak érte, és egyéb­ként is jelenteni fogja Vo­roeilovnak ... Az állomás­parancsnok is dühös volt, amikor elolvasta Berkes le­vélét. Lehivatta. A tolmács volt közöttük a legidegesebb, mert egy tolmács innen is, onnan is látja a helyzetet — Nem fél. hogv rögtön lelövöm? Hogv mer nekem ilven leveleket küldem? — kérdezte az állomásparancs­nok. — Miért küldte Mohácsra a szenünket? — Miért, azoknak nem kell? — A szén a miénk. A szén a miénk — hajtogatta Berkes makacsul... Gyakran így kellett har­colni a kitermelt szénért, mert előfordult, hogy a szén nem oda került, ahová a bányászok irányították Mert a szénért a bánvászok ru­hát, élelmet és más köz­szükségleti cikket kaptak. * El kellene már köszönni. Munkászubbony, vasarc van benne valami az örökké egy­szerű és természetes embe­rek nyílt derűjéből, talán Jean Gabin-nek szokott ilyen arca lenni a francia mun­kásfilmekben. A vasarcúak sokáig szoktak élni, gondo­lom elégedetten. Azután el­köszönök. kilének a fák kö­zé, a szél teljesen összeke­veredett a hóval, nehéz le­jönni a hegyről azután meg­állók, visszanézek: a kts konyhaablak innen lentről tényleg olyan, mint egy ka­jütablak. Esküdni mernék. THIERY ÁRPÁD zott és szinte szuggesztfv ere­jű, ugyanakkor minden feles­leges teátrálitást nélkülöző dirigálásának oroszlánrésze volt abban, hogy ilyen forro atmoszférájú, magas művészi színvonalú, maradandó él­ményt nyújtó Trubadur-eiő adásban részesülhettünk. Mind végig töretlenül ura tudott maradni a nagylétszámú elő­adói gárdának és külön érde­me. hogy az első külföldi ven­dégszereplés természetes iz­galma. a nyelvi nehézségek, valamint az összeforrottság hiánya ellenére is minden je­lentősebb zökkenő nélkül va­lósította meg elképzeléseit és vezette végig az előadást. Az ő tevékenységében tükröző­dött a legtisztábban a mieink­től bizonyos mértékben eltérő művészi felfogás, az operaját­szásnak egy másfajta stílusa, mely minden bizonnyal az ola­szokéhoz áll közelebb. Ez fő­ként a tempóik lendületes fo­kozásában nyilvánult meg. amn az előadásnak csak előnyére vált. Verdi operája ugyanis alapvetően statikus jellegű, az áriák és együtteseik szinte állóképszerűen hangzanak el Dr. Németh Antal rendezése, mélyet a feMIftás során most Térv Tibor allknimaz-ott lát­hatóan sok gonddal, sem tu­dott ezen különösebben vál toríatni. Hogy mégis pergő, izgalmas zeneóráimét kaptunk az Dragutin Savin helyes mű­vészi és karmesteri felfogásá­nak és az azt mosva lósí tó művészeknek köszönhető. At eszéWielret sr'v^be zárta a pécsi közönség A művészek sorában termé­szetesen elsőnek a vendégek­ről kell elismerő szavakat ej­tenünk. A Leonóra szerepét éneklő Branka Galic személyé­ben rokonszenves és nagyon muzikális művészt ismertünk meg. Kiművelt énektechniká­ja. nagy vivőerejű, szépen zen­gő szopránja, valamint feje­delmi megjelenése ideális Verdl-h ősnővé avatták. Bár mintha kissé „kívülről”, csak a zenei megvalósítás oldaláró; közelítette volna meg szere­pét-, alakítása nem nélkülözte sem a drámai erőt. sem a lírai részek szépségét. A TV. felvonásban énekelt Teonora- ária különösen nagv sikert aratott. Az Azueénát éneklő Sin ráca PfaJ-lvasról már az első áriáia. a híres Máglva- ária éneklése közben kitűnt, hogy miiven magávalragadóan hatalmas hang tulaidonosa. A mély és magas fekvésben egy­aránt elragadó hangjának ere­je mindig kifejező: kitörései és ellágvulásai a cselekmény és a zene metszőpontiain izzó pililare+ekat teremtettek. Az eszéki énekesnő művészi eré­nyei köpött még drámai meg- ídlenítő készségét kell kiemel­nünk. melynek hatása kisu­gárzott a nézőtérre is. Pedig l\ z-n r~An á 1 a a ftudivttn SUmlo nato és Anday Piroska által képviselt felfogást követi, mely szerint a cigányasszony tu­lajdonképpen rokonszenves öregasszony, akiben nincs semmi démonikus. A Verdi- dallamok önmagukban is al­kalmasak — megfelelő tol­mácsolás mellett — a szerep magas hőfokának biztosításá­ra. Ernők lehetőségé* mazta Pfaf-Ivas és ezzel az alakításával megérdemelten aratott kiemelkedően nagy si­kert. Kedves egyéniségét egv csapásra szívébe zárta a nécsi közönség. Mariján Brucic. az eszékiek tenoristája énekelte az opera címszerepét. Olyan művészi képességet fedeztünk fel alakításában, mely komoly ígéretet jelent. 0 is az olasz stílust követi, ami a kelleté­nél deklamálóbbá teszi szereo- mogoViását. Hajlékony tenor­ját szívesen hallgattuk, melv a magas fekvésekben is 'ól érvényesült. így is ioggal osz­tozott a stkeirben. Mindhár­muk érdeme, hogy egyaránt kitűnően bele tudtak illesz-. kedni a pécsi együttesbe. Váruk a folytatást A mieink nevében elsősor­ban Bolla Tibornak k«*"ett reprezentálnia. Lima gróf renében tömör hangjával már jól kimert művészi kvalitásai­val az előadás egvik leg'óbb nrodukciőlát nvúitotta Eer- randot Berc.zeli Tibor énekel­te. A karmester diktálta gyor­sabb tempót nem mindig gvőrte, ami kisebb ingadozást okozott. Tnez szeren ében Gs'd/j Gizella mutatkozott be ő- nvösen. Bonnet Kálmán ka­nizsai T ás-hj és Srendrö't1 vie "evét kéü még megorn'f+e- nűnk az enizódfigurák sikeres megol^ásiáAnt. A puhán, szén, kidolgozott tónusban muzsi­káló zenekaron és a V'oné- szí tett, remevrg helytálló >6- rv.von meglátszott a gondos Koíf-!QT>ff ág. A Trubadúr nagyon szén “'őadás volt, valóban művé*# eseménve vámsunknak és első 'érés a külföldi kapcsolatok kiépítése felé. A siker után várjuk a folytatást: a kiváló képességű eszéki operatársu­lat újabb, teljes vendégi áté- káí! —nt— Idffiárárelentés Várható Időjárás kedd estig: felhőátvonulások, helyűiként hózáporokkal. Élénk, időéként viharos északi. északkeleti szél. Hófúvások. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmér­séklet általában mínusz 5—10 fok között, a szélvédett helye­ken mínusz 15 fok közeiében. íiepTUíjTncaM) napnál? séklet mínusz 2—6 fok kö~<kL

Next

/
Oldalképek
Tartalom