Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-06 / 31. szám

*985. FEBRUAR 6. napló 5 Gondolatok a mezőgazdasági tanulóképzésről Az ifjúsági mezőgazdasági tanulóképzés 1958/59. tanévben kezdődött — kísérleti jelleggel — mindössze 4 szakmában 214 tanulóval Azóta a mezőgaz­dasági szakmunkástanulók lét­száma növekedett és 1964 kö­zepéig 7850 ifjú szerzett szak­munkás-bizonyítványt. az aláb bi szakmákban: gépész szak­mában 3590. növénytermeszté- .si szakmában 170, állattenyész tési szakmában 1550, kertészeti szakmában 2540, 1964. szep­temberében pedig már több mint 13 000 tanuló tanul Ma- ~ gyár-országon a 3 évfolyamos ifjúsági szakmunkásképző is­kolákban. Ebből látható, hogy az ifiúsági mezőgazdasági szak munkásképzés aránylag igen sokat fejlődött rövid idő alatt. Még mindig kevés a jelentkező Ennek ellenére a mezőgaz­dasági tanulók száma — az üzemi igényeket figyelembe- véve — még mindig kevés. A fiataloknak a mezőgazdasági szakmunkás pályára irányítá­sa, illetve ezen pálya lehető­ségeinek ismertetése az álta­lános iskola pedagógusainak is feladata, de a mezőgazdasági üzemek vezetői is segítsék elő, hogy üzemük dolgozóinak gyermekei közül minél több fiatal jelentkezzék mezőgazda­só <*i tanulónak. A mezőgazda- sági tanulóképzésben jelenleg is még számos hiányosság ta­pasztalható. Nem elegeié is­meretesek a mezőgazda «ági szakmák és ezt a szűkkörű pá’vaválesztási tanácsadás sem tudia pótolni. Ma már a szakmunkásképző iskolák a korábbi évekhez vi­szonyítva magasabb színvo­nalon tartják az elméleti és gyakorlati kénzést. A tanulók eev-egy tanévben 3 hónapos i-ciVói aj elméleti és 8 hónapos gye korlat! kénzésben részesül­nek. ahol elsajátítiák a vá­lasztott szakma sajátos szak­értelmet igénylő gyakorlati készségeket, és az ennek tu­datos elvégzéséhez legszüksé- gpcpKfc, elméleti ismereteket. Eme azért is van nagy szük­ség, mivel ma elsősorban a génesí+ett, kemizált munkafo­lyamatok és szakképzettséget igénylő speciális termelési ágak munkafolyamatainak el- iré<mését elméletileg és gya­korlatilag kiválóan képzett szakmunkásokra kell bízni. A mezőgazdasági tanulő- kén zésnél még ma is egves helveken nehézségeket jelent a szükséges létszámú mező­gazdasági tanulók beiskolázá­sa. Ennek okát az alábbiak­ban lehet keresni: Kevés állami, de különösen termelőszövetkezeti gazdaság­ban alkalmazzák azt a gyakor latot, hogy a sziakmunkás- kénesftéssel rendelkező tagok részére 10 százalékos pótlékot fizessenek. Előfordult olyan eseti«, hogy a végzett szakmunkásoknak nem biztosítottak a tanult ssmVmájykban megfelelő mun­kr’/betőséget. Az u+óbbi években a tagok elöregedése olyan mértékű, hogy helyenként már hiány­zik az üzem működéséhez szűk-égés szakképzett fiatal munkaerő, ami miatt az üze­mi termelőmunka termelő­kön vsége alacsony. Ennek el­lenére a szövetkezetek egy ré«ze nem tekinti a mezőgaz­da "ági szakmunkásképzést és a tanulók szerződ*ekését a munkaerőpótlás legfőbb farrá- sá rak A falusi fiatalság az általá­nos iskola elvégzése után el­sősorban a középiskolák és az inari szakmák felé orientáló­dók Minden áron szabadulni akar a mezőgazdaságtól, ezért nem ie’en+ikezik mezőgazdasá­gi tanulónak. Az, elmúlt években a me­yőon-daságl szakmunkáskép­zés tudatosítása nem volt a toípneafelélőbb. Ebben a kér­désben nagyobb segítséget kell ivénve’ni a tömegszervezetek részéről. jobb kapcsolatot kell jjiénfteni az általános iskolák igazgatóival és nevelőivel, akik a pályaválasztás előtt álló tanulóik körében ismer­tetik a mezőgazdasági szak­munkát és a bennük rejlő le­hetőségeket. A termel »szövetkezetek egy része irányító szakemberek és képzett szakmunkások hiányá­ban a mezőgazdasági tanulók gyakorlati képzésére alkalmat­lan. Emelni kell a mércéi A felsorolt negatívumok mellett azonban örvendetes és a szakmunkásképzés jelentő­ségének felmérését mutatja az a tény, hogy a megyei taná­csok saját hatáskörükben szer­veznek, sőt építenek szakmun­kásképző iskolákat. így ma már zömmel az ifjúsági szak­munkásképzés szervezett okta­tási intézményben folyik. Ezen intézményekben a szak­mai és a nevelési mércét ma­gasabbra kell emelni. így biz­tosítani lehet, hogy a mező- gazdaság egyes szakágaiban szilárd szakmai ismeretekkel és megfelelő gyakorlati kész­séggel rendelkező szakmunká­sokat képezzenek ki. Ennek érdekében: Nagyobb gondot kell fordí­tani a mezőgazdasági üzemek­ben a gyakorlati munka ellen őrzésére, színvonalának és ha­tékonyságának növelésére, s el kell érni, hogy a tanulók valóban szakmájuknak meg­felelő gyakorlati munkát vé­gezzenek, A tantárgy-gyakorlatok alatt a tanulók elsajátítsák azokat az alapvető gyakorlati fogá­sokat, melyek képessé teszik számára az üzemben a mun­kafolyamatok elvégzését Biztosítani kell, hogy a szakmunkásképző iskola el­végzése után a tanulók to­vább tanulhassanak szakkö­zépiskolákban. Ennek megfe­lelően kell természetesen a tantervet bővíteni, hogy a megfelelő közműveltségű tár­gyak anyagát is elsajátf has­sák. Célszerűnek mutatkozik az a bevezetett Oktatási forma, amely a 3 hónapos elméleti oktatási időt 5 hónapra emeli a magasabb ok'atási színvo­nal emelése érdekében. A magasszintű oktatást segíte né elő, ha a szakmunkáskép­ző iskolák tanárai rendszere­sen látogatnak olyan mező- gazdasági nagyüzemeket, ahol a legkorszerűbben gozdálkod­nak. A beiskolázás területén nagy segítséget nyújtana az is, ha a művelődésügyi osztályok, pedagógusain keresztül intéz­kednének, hogy a pályavá­lasztási tanácsadások során a szakmunkásképzés és a me­zőgazdasági szakmák előtérbe kerüljenek. A termelőszövetkezetek tart­sanak rendszeres kapcsolatot az általános iskolákkal és a tanulókkal. Ennek során nyújt sanak lehetőséget a fiatalság számára a szövetkezeti élet és gazdálkodás megismerésére. A szakmunkásvizsgák szín­vonalának biztosítása érdeké­ben vizsgára csak olyan ta­nulókat bocsássanak, akik maximálisan elsajátították a tantervben szereplő elméleti és gyakorlati tananyagot, és minden remény megvan arra, hogy a szakmunkás-jelölt mi­nél előbb gyümölcsözte« szak­tudását a termelő ütemekben a nagyobb terméshozamok ér­dekében. A magas terméseredmények biztosítása érdekében el kell érni, hogy az üzemekben me­zőgazdasági mérnökök szak­irányítása mellett bizonyos munkákat csak szakmunkások­kal végeztesseneík. Cziiuy György, a Felsőfokú Technikum igazgatóhelyettese. Megkezdték a felszabadulási nagy emlékkiállítás előkészítését Több m'nl 34000 úi szerzeménnyé' cysrapodla'c a nécsi miízenmo't — 7853 tárgyat ajándékozta* a helytörténet múzeumnak ~ A! andó termesze rajzi Kiállítást rendeznek A Janus Pannonius Múze­um osztályai az elmúlt évben több mint 34 ezer új tárgyat gyűjtöttek be. A legtöbb új szerzeménye a helytörténeti múzeumnak volt, számszerint 11 423, az előiránvzott évi 500- zal szemben. A begyűjtött új anyagok közül 3565 vásárlás, 7858 pedig ajándékozás útján került a helytörténeti mú­zeumba. A gyűjtés egész éven át az idén rendezendő felszabadu­lási nagy emlékkiállítás célját szolgálta. E korszakból szá­mos érdekes és értékes anyag került a múzeum birtokába. Többek között 1944-ből szár­mazó hivatalos feljegyzések, kiürítési rendeletek, paran­csok, nyilas röpcédulák, újsá­gok és brosúrák. Begyűjtötték felszabadulási plakátokat, röpcédulákat,' ren­deleteket, újságoéldányokat, választási és politikái gyűlé­sekről készült fotókat, továb­bá szükségpénzeket. Az új szerzemények között szerepel-: nek koncentrációs táborokból származó tárgyak, ruhanemű- ek. evőeszközök és elbocsátó iratok. Igen érdekesek a moz­galmi jelvények, kitüntetések. színház A MAGYAR RADIO MOZI: PÉCSI STÚDIÓJÁNAK Rövidítések: szv. = szélesvásznú, 1965. február €-1, szombati műsora szi. =» színes. a 223,8 m középhullámon: Park: Ki ártatlan? (4, 6, 8). r Petőfi: Hamlet I., II. (szv., 4, 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: fél 8. Dupla helyárral). Borlszláv Sztánkovics: Kostana. Részlet a színműből. Kellemes szombat estét! Zene. 18.00: Német nyelvű műsor: Farsang 1965. Zenés néprajzi összeállítás. 18.30: Magyar nyelvű műsor Kossuth: Mi olaszok és a nők (szv.. 4, 6. 8). Híradó Mozi: Magyar híradó. Rossz játék, Szokásos tavasz, 65/2. sz. világhlradó, Kibernetikus nagy­mama. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Fekete Gyémánt: Hazudós Billy Hallgatóink kérésére. Zenés, (&ZV( 6). Építők: Küszöböd előtt (4, 6). Pécsszabolcs: Mr. Hobbs szabadságra megy (szv., szí., 5. 7). Mecsekalja: Rigoletto (7). Vasas „ _ , . . ___ , H.: A kém nyomában (7). Mohács: J EÍSÍJ? Vipázat. feltaláló (szv., 5 7). Szigetvár: Egy ember ára (szv. verses műsor. 19.15: Dél-dunántúli híradó. 19.30: Válasz a hallgatóknak. Mándokl Kálmánnal. (Ismétlés) 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. színház: Nemzeti Színház: A Trubadúr 8). Siklós: Hajnali találkozás (7). Sellye: Papát vásároltam (szv., 7). Harkány: A szerelem kora (szv., 7). Beremend: Kozara (szv., 7). Bóly: Félelem (7). Má'gocs: Nincs többé válás (7). Pécsvárad: Bolond (este 7 órakor). 15 százalékos szel- április (fél 8). Csak 18 éven fe- vények és szelvénybérletek. lülleknek! törzsgárda-jelvények, vala­mint az 1920—1944. év közolt készült, politikai és társadal­mi eseményeket ábrázoló fény képek is. A ritkaságok között szere­pel Szepessy Ignác pécsi püs­pök és Nagy Benjámin nyom­dász között 1836-ban Bécsben kötött alkalmazási szerződés továbbá Nagy Benjáminnak a szabadságharc alatti magatar­tásáról szóló vallomása, vala­mint az ő szakmai képzettsé­gét dokumentáló igazolvány. Megszerezte a múzeum Gungi János (1818—1883) pécsi zene­szerzőnek Szentpétervár lt ki­adott 43 zeneművét és körül­belül 500 oldalnyi kéziratai. Az új anyagok között vannak Hódossy István pécsi órás­mester műhelyéből származó régi órák és órajavító szerszá­mok. Ritkaságszámba megy az a nagyméretű akvarell, amely a XIX. század elején készült és a tettyel Malomzugot ábrá­zolja. Igen érdekesek a pécsi katonákat ábrázoló fénykép- felvételek az első világhábo­rúból, továbbá a szeib meg­szállás idejéből való fényké­pek, bélyegek, politikai r'5p- iratok is. A helytörténeti ku­tatók részére értékesek a 100 év előtti polgármesteri Jelen­tések és a régi baranyai tér­képek. Az elmúlt évben gyarapo­dott a múzeum sajtógyűjte­ménye is. Sikerült megszerez­ni a Pécsett megjelent „Gri­masz” című élclap 1920-as teljes évfolyamát. Ugyanakkor beszerezték a „Szigetvári Hír­lap” 1939—1944-es bekötött teljes évfolyamait is. Az új szerzemények között található 1648 pécsi vonatko­zású irodalmi levél; pécsi írók és tudósok régebben, vala­mint legújabban megjelent könyveiből több mint 100 da­rab; dr. Werner István ha­gyatékából mintegy 400 irat és nyomtatvány s 134 érdekes háztartási eszköz. — Csuthy Lászióné kertvárosi tanár 372 darabot kitevő ajándékából 100 évesnél régebbi Baranva mecvel tanftóegvesületi ir^f-^k, feljegyzések, temetkezési bú­csúztatók és gúnyverseb ve- rültek a múzeum birte' -1 a. Végül pedig beszereztet- kü­lönféle munkaruhákat. dis7- öltönvöket. egyenruhákat és lábbeliket is. Hosszú lenne felsorolni az elmúlt évben begvűitött ! 1 423 úi tárgyat, de ..ízelítőnek” ta­lán ennvl is elegendő ahhoz, hogy jelenleg milyen előké­születek folvnak az idei nagy­szabású felszabadulási kiállí­tásra. A régészeti osztály új anyagai közül igen értékes a majsi népvándorláskori teme­tő, valamint a márévári ása­tások anyaga. — A nénraizi osztály 780 új darabbal eva- raoodott. Begyűjtötte a népi gazdálkodás eltűnőiéiben lévő eszközeit és ezzel a már meg­lévő gyűiteményét egészétté ki. Jelentős a múzeum kerá­mia-gyűjteménye és kiemel­kedik egy sellyel teljes kék­festőműhely megvásárlása. A művészettörténeti osztály 30 képpel és 120 iparművé­szeti tárggyal lett gazdagabb. Kimagasló Nemes Lampértb József festő néhány munkája és Félegyházi László Munká- csy-dfjas festő egyik alkotása, amelyet a múzeum beszerzett. — A természettudományi osz­tály körülbelül 2 ezer új anyaggal gyarapodott az el­múlt évben. A gyűjtés az idén elkészítendő új, nagy. állan­dó jellegű természetrajzi kiál­lítás célját szolgálta Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Gazdag Attila, Dani Agnes, Dani Edit, Standovár Ilona, Haj­nal András, Bátor Béla, Galamb Béla, Szabolcs Éva, Borza Már­ta, Iván Zsuzsanna, Orsós Kata­lin, Angyal Miklós, Török Géza, Éliás Éva, Kerbolt Éva, Hantos Gábor, Boros László, Böjté Ju­dit, Meződi György, Váradl Zenei vetélkedő az Ifjúsági Klubban Szokásos összejövetelét tar­totta az Ifjúsági Klub a Fegyveres Erők Klubjának emeleti presszó-helyiségében. Az összejövetelek időtartama csak három óra, délután 5-től este 8 óráig, hisz a klubta­gok 90 százaléka középisko­lás, és a találkozók miatt nem szabad a tanulást elha­nyagolni. Pontban 5 órakor a klub triója — Turcerl Gé­za, Várnai Ottó és Horváth Sándor — elfoglalta helyét a háromszintű dobogón, és meg­kezdődött a klubdélután. Hat óráig táncolt az ifjú­ság. Hat órakor a zenekar szünetet tartott, a diákok el­foglalták helyüket a parányi asztaloknál, málnát és gyü­mölcslevet rendeltek — szesz nincs. A hattól hétig terjedő idő­szak az előadások, vetélke­dők, beszélgetések, viták ideje. Erre a napra a „Népek ha­zája — nagyvilág” című mű­sort hirdette a plakát. Vajon mit takar a cím? — Hamar megtudni, mikor Da­rányi Marianne, az Ifjúsági Klub vezetője a pódium elé álL — Ma zenei vetélkedő lesz. A képzelet repülőgépén be­járjuk a világot és népekkel, zenéjükkel, híres komponis­táikkal ismerkedünk. Termé­szetesen a Föld minden or­szágába nem juthatunk ed,— ahhoz még így is sokkal több idő kellene — így a válogatás ötletszerű volt. Szimfonikus zene^ népzene, tánczene, jazz — egy csokorra valót nyúj­tunk át. Kérek három je­lentkezőt. A klubvezető a kezek erde­jéből kiválasztott három ta­got és feltette az első le­mezt, majd a többit is ... Az út első állomása Ame­rika volt — Gershwin. Az­tán Kuba, Olaszország, Né­metország, Ausztria és végül Magyarország. A kubai bole- rót Modugno váltotta fel, majd Beethoven az V. szim­fóniával, Mozart a Kis éji zenével, hogy Liszt Szerelmi álmok c. művével fejeződjék be a vetélkedő. A képzelet­beli utazás két-két állomása között magnóról Elvis Pres- ley-t és az Illés tánczenekart hallgatták a klubtagok. A vetélkedőnek osztatlan si­kere vplt, a klubvezető a leg­nehezebb kérdésekre is meg­kapta a választ. A versenyt Herbszt László, a Széchenyi Gimnázium tanulója nyerte meg, és egy szép kerámiát kapott jutalmul. Hét órakor a zenekar újra játszani kezdett, a diákok is­mét táncoltak. A klubvezetővel csak ekkor lehetett szót váltani, ám be­szélgetésünk közben is állan­dóan oda-oda jött egy fiú vagy lány különböző problémák­kal. Volt akinek klub-igazol­vány gondja volt, másik egy rendetlenül öltözött fiúra hív­ta fel a figyelmet, akit a klub­vezető haza is küldött átöl­tözni. Az Ifjúsági Klub meg­követeli tagjaitól a rendes öl­tözéket, fiúknak nyakkendő, zakó, mert a kulturált visel­kedés alapja a kulturált öl­tözködés. — Hogyan jött létre az If­júsági Klub? — Ez a Fegyveres Erők Klubjának érdeme. Szeptem­berben Ybl Ernőnek, a klub parancsnokának volt az az ötlete, hogy jó lenne egy olyan klubot létrehozni, ahol a vá­ros középiskolás fiatalsága kulturált körülmények között szórakozhatna és szórakozva tanulhatna. Itt kaptunk he­lyet a Fegyveres Erők Klub­ja emeleti presszójában. A FÉK fedezi költségeinket, ami bizony jócskán akad, hisz nem múlik el hónap anélkül, hogy 2—3 alkalommal előadó vagy színész ne jönne hoz­zánk. Ez pedig pénzbe kerül. Szeptembertől december 31-ig igen változatos volt a progra­munk. Van egy haditechnikai sorozatunk, amelyet minden hónapban megtart Kis Miklós tanár, ez főleg a fiúkat ér­dekli. Többnyire beszélgetés formájában oldjuk meg, de volt már ebből vetélkedő is. — Rendeztünk egy három- fordulós Ki mit tud? ver­senyt, aminek a fiatalok kö­zött nagy sikere volt. Opera­délutánt is rendeztünk Illés Éva és Marczis Demeter rész­vételével. — A színház művészei szí­vesen jönnek hozzánk; no­vemberben lezajlott egy an­két az ördög cimborája e. műről, amelyen a rendezőn kívül a főbb szereplők is részt vettek és elbeszélgettek a fiatalokkal. Többszőr járt nálunk Bánffy György, Pécsi Ildikó, Mendelényi Vilmos, Karikás Péter, sőt a Ki mit 'tud? zsűrijét is a színház mű­vészei alkották. Vendégünk volt Bárdosi Németh János költő is, és még sorolni le­hetne a neveket. — Milyen tervei vannak a klubnak? — Bővítjük a klub műso­rát, kereteit Tavaly heti egy alkalommal, kedden tartottuk összejöveteleinket. Most az If­júsági Klubon belül létrehoz­tuk az úgynevezett Művészeti Klubot, amelynek tagjai szin­tén az Ifjúsági Klub tagjai közül kerülnek ki, és min­den pénteken tartjuk az ösz- szejöveteléket. A Művészeti Klub tagjaiból szervezzük meg a Fegyveres Erők Klub­ja színjátszó csoportjának utánpótlását. A pénteki na­pokon a jól ismert zenekar játszik, táncolni is lehet, de ekkor tartjuk az eddig keddi napokra eső Irodalmi Kávé­ház műsorait. A Művészeti Klubnak van egy új sorozata, a jazz-történeti sorozat, ame­lyet Várnai Ferenc, a TIT művészeti ■ szakosztályának ve­zetője tart lemez- és magnó- felvételekkel és di afilmekkel illusztrálva. Múlik az idő, nyolc óra, a zenekar a befejező szignált játssza. — A 16—18 évesek felve­szik kabátjukat, elköszönnek egymástól: — Szervusz, viszontlátásra! György, Orsós Borbála, Brandt Gabor, Bánkövi Miklós, Hetesy Éva, Gerber Zoltán, Jakus György, Kiss Ildikó, Litz Agnes, Hományl Katalin, Pesti Anikó, Balanyi László, Blen Gabriella, Schmidt Andrea, Kovács Csaba, Körmendi József. Erdős! Éva, Horváth Mihály, Pető Mária, Be- recz Ildikó, Sebes Adrién, Schmidt Csaba, Hazafi Agnes, Kovács Aranka, Beniczki István, Gál Ta­más, Zomi Tibor, Vladika Klára, Tóth József, Szabó István, Hajek Tibor, Lizltzky Rita, Hegyi Éva, Somody András. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Ament Rudolf és László Mag­dolna, Nagy Antal és Magyar Piroska, Fritz Ferenc & Pummer Erzsébet, Bende Károly és Izsa Mária, Makai László és Galamb Ilona, Vasas Gyula és Varga Edit, Kalányos István és Balog Mária, Agócs László és Török Erzsébet, Söjtöri József és Pol­gár Rozália, Dér Pál és Bencsik Katalin, Wittner Tibor és Szirtesl Hona, Kohut Lajos és Relger Er­zsébet, Szabó János és Maul Má­ria, Kakas János és Bánik Már­ta, Krizstk Alfonz és Tóth Zsu­zsanna, Kő mi vés László és Váczl Anna, Kelemen József és Vá- rady Zsuzsanna, Hornyák József és Jekl Mária. Kovács Jenő és Krapecz Etel, Szarka Rezső és Cslü Gizella, Schäffer Rudolf es Berta Mária, Németh József és Herczóg Katalin, Csapó József és Kaiser Irén. MEGHALTAK özv. Ágoston Józsefné sz. Za- luski Mária, Lang Károly, Schenk Károlyné sz. Zádori Mária, Klein Rudolf, Kelbert Adám, Vanesa Józsefné sz. Varga Margit, Iz- ményl István, Bors Adámné sz. Szabó Mária, WUhelm József, Já- rányl János, Szabó Kázmémé sz. Kollár Mária, Kővári Jánosné sz ory Mária, Herczegh Ferencné sz. Herzog Erzsébet, özv. Horváth Jánosné sz. Kocsis Mária, Bíró Pálné sz. Katona Julianna, Aracs Józsefné sz. Fejes Anna, Zsikó Gyula, Savanya Ferenc, Hoffmann Kristóf, Sípos Istvánné sz. Cséplő Mária, Gálos József, Orbán Fe­renc, Gór Györgyné sz Sértő Aranka, Mánya Matild, kresz Vil­mos, Futó Sándomé sz. Varga Rozália, Tobos Gyuláné sz. esete Irma, Stein Ödön, Bérezés Ferenc, Csurda Henrlkné sz Móser Ilona. Blrosza Dezsőne sz Mózsl Júlia. Rózinger Dánielné sz. Weisenfelű Matild, Kokas Istvánné sz Hauer Teréz, Krlezler Ferencné sz. Sí­pos Etel, Lazányi István, Klrbach Józsefné sz. Kunüt Mária, Cser­kút! Rezső. Kürtös Károly, Hideg, kúti József. Feule Péter, Ápol Péterné sz. Spohn Éva, Horváth Istvánné sz. Flnta Julianna, vető Jánosné sz. Varga Ilona, dr. soós Mihály, Zárni Györgyné öhl- mayer Rozália, Bertha ános. * i

Next

/
Oldalképek
Tartalom