Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-02 / 27. szám

ms. február a.

napló

3

Sokoldalúan készítsük eld a tsz-ek beruházásait!

Ka már a mező gazdasási beruházások sem egyszerűen j^stállóépítkeaések”, hanem a kialakult nagyüzemi termelési viszonyok adta lehetőségeiknek és követelményeknek megfelelően komplett állattenyésztési telepek, majorok és üzemek épülnek.

Átmeneti megoldás

1959—62 év között a mező- gazdaság szocialista átszervezése idején a közös állattenyésztés megszervezése és a közös termelés azonnali megindítása miatt — átmeneti megoldásiként — szerfás istállók épültek. Ezek optimális területi elhelyezésére, valamint megfelelő járulékos beruházásokkal való ellátására (víz, villany, takarmánytároló stb.) nem volt elegendő lehetőség. Kialakulatlanok voltak a termelőszövetkezetek mind területileg, mind termelési profiljukat illetően. A népgazdaságnak sem volt akkor elegendő anyagi ereje, tervező és kivitelező kapacitása, hogy végleges megoldásokat alkalmaznom. De ha lett volna, akkor lehet, hogy ma a jelenleginél több helyen állna kihasználatlan és rossz helyre telepített létesítmény a mezőgazdaságban, miután a kezdeti kialakulatlan viszonyok nem is tették lehetővé a sokoldalú előrelátást. Most az alapvető eíU heüyezési problémák többé- kevésbé megoldódtak és a tekintetben is új helyzet alakult ki.

Komplex ét állandó jellegű beruházások

Lássuk röviden, miben áll ez az új helyzet és milyen követelményeket támaszt a termelőszövetkezeti beruházások tervezésénél és kivitelezésénél.

A legtöbb termelőszövetkezetben ma már nem egyes épületeket kell elhelyezni, hanem a különböző termelési ágaknak megfelelő majorokat és állattenyésztési telepeket. A gazdálkodás fő iránya kialakulóban van, ami lehetővé teszi, hogy hosszabb időszakra előre meghatározhatók legyenek azok az adatok is, amelyekből e telepek nagysága és összetétele megállapítható.

Az ópületmegoldások legtöbb esetben ma már műszakilag időtállóbbak, technikailag lényegesen korszerűbbek, mint korábban. Majd minden épületben megtalálható bizonyos technológiai berendezés, épületgépészeti berendezés és felszerelés (fűtő. szellőző, önetető, őnitató stb.).

Az épületek közül nemcsak az alapberuházások készülnek el. hanem velük egy időben az olyan járulékos létesítmények is, mint például a tehenészethez szükséges ellető istállók, borjúnevedők, takarmányosók, tejházak stb. Emellett ma már elképzelhetetlen építkezni a közművesítés olyan foka nélkül, mint a vízellátás biztosítása vízvezetékek útján, a leendő telep villamosítása, illetőleg — ahol szükséges — a bekötőút előzetes megépítése.

Évekre előre tervezni

Fentiekből következik, hogy

az átmeneti építkezési módok megszüntetésével az eddiginél sokkal nagyobb előrelátás, a van szükség. Most már maguk az épületek is bonyolultabbak, és így kívánatos azokat tech- nileailag felszereltebb építőszervezetekkel megépíttetni. Az épületekhez olyan építőanyagok, szerkezetek, technológiai berendezések, épületgépészeti cikkek szükségesek, amelyeket a felhasználós eiőtc fél, háromnegyed évvel hamarabb kell legyártani. As épü- ■>-'% villamosítás, vízellátás nélkül elképzelhetetlenek, — ezért azok tervezése és kivitelezése is a fő beruházásokkal egyidöben szükséges. Ebből a komplex jellegnél következik, hogy csak a különböző telepek valamennyi létesítményének ismeretében lehet a műszaki tervet, a gazdaságossági számításokat elkészíteni és az építkezés folyamatosságát: az anyagbeszerzéstől a kivitelezésig biztosítani.

A mezőgazdaság jelenlegi építkezési rendszere szükségessé teszi, hogy a beruházási kivitelezést megkezdő év előtt legalább 7—9 hónappal a beruházó termelőszövetkezet pontosan tudja, hogy milyen beruházást akar. Miután az építkezések rendszerint már nem hónapokat, hanem éveket vesznek igénybe, ezért nem egy, hanem lehető eg két évre előre helyes tisztázni, megtervezni és jóváhagyatni a termelőszövetkezeti beruházásokat. így lehetőség nyílik arra, hogy a felsőbb szervek időben egyeztessék a gyártó és kivitelező szervekkel a terveket

Amíg csak a szerfás megoldású építkezés volt a gyakorlat, addig a szériát az erdőgazdaságok, a tetőfedő nádat a nádgazdasági vállalatok, az adaptálható típus- és ajánlott terveket az AGRCTERV, a kivitelező szervezetet pedig maga a termelőszövetkezet biztosíthatta. Ma egy tehenészeti telep beruházásához az

épületekre ugyan igen, de a közművesítésre már nem elegendő a típus-, illetve ajánlott terv, hanem a major megtervezése után a közmű jellegű beruházásokat egyedileg kell megtervezni. Ezért az AGROTÉRV típus- és ajánlott tervein kívül a megyei tervező szervek is részt vesznek a műszaki terv elkészítésében.

Minél korszerűbben

Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy ma már a termelőszövetkezetek beruházásainak tervezésénél, előkészítésénél és kivitelezésénél valamennyi összefüggést, valamint követelményt komplex módon kell számba venni és a beruházások gyakorlati kivitelezésében érvényesíteni. Az állam és a termelőszövetkezetek érdekei egyaránt azt kívánják, hogy a beruházásokra szánt milliókkal és miliő árdokkal úgy gazdálkodjunk, hogy minél több, korszerűbb és termelékenyebb szocialista mezőgazdasági nagyüzem létesüljön.

Dr. Berend Iván

Virágsó termelőssö

a tanyavilág helyén

Hétfőn kora reggeltől délelőtt 10 óráig sűrűn megfordult a mohácsi komp a sziget és a város között. Űj-Mohács- ról, Felsőkan dáról és Alsó- kandáról meg Sárosról özönlöttek az emberek a Dunához. Mindenki oda akart érni időben a városi kultúrotthon- ba, mert ilyen alkalom mindössze kétszer adódik egy évben — a szigeten nincs még olyan befogadóképességű helyiség — hogy az új-mohácsi II. Rákóczi Tsz tagjai valamennyien összejöjjenek. Az öregek közül is csak a betegek, az ágyhoz kötöttek maradtak otthon, pedig ebben a tsz-ben minden negyedik tag nyugdíjas vagy öregségi járulékos, mivel az átlag életkor 58 év.

Kincs nrért szégyenkezniük

Simonovics András, a szövetkezet elnöke zsúfolásig megtelt teremben, négyszáz termelőszövetkezeti tag előtt számolt be az elmúlt gazdasági évről a megalakulás óta sorrendben immár a negyedik zárszámadási közgyűlésen. Nagyot lépett azóta előre ez a szövetkezet, melynek az átlaAz új-mecsekaljai munkásszállás lakói január 30-án műsoros családi estet és színész- bányász találkozót rendeztek a 39-es Dandár úti központi klubhelyiségben. A színészek: Péter Gizi, Váry Éva, Pataki Ottilia, Kurucz Mária, Mester István, Papp István, Mendelényi Vilmos, Csányi János, Baranyi László, Nagy Ferenc egész a hajnali záróráig együtt szórakoztak az ércbányászokkal és a többi vendéggel. A művészek műsort is adtak és óriási sikert arattak, amit a legjobban az bizonyít, hogy minden számukat vastaps kísérte. A képen: Péter Gizi, M "ndeiényi Vilmos, Baranyi László és Váry Éva vidám vokálszámot énekel.

gos baranyai tsz-nél eggyel több feladata volt megalakulásától kezdve: felszámolni a tanyavilág szétszórtságát, korszerű nagyüzemet teremteni a valamikor elmaradott Mohácssziget egyik sarkában.

Mint az a mostani zárszámadásból is kiderült, nem ment ez minden vihar és harc nélkül, de nagyjából sikerült. A közel 3000 holdas tsz-ben ma már mindössze 120 hold az olyan terület, amit a romos, de még le nem bontott tanyák, a tanyai szórvány, de pusztulásra ítélt gyümölcsfák miatt nagyüzemileg nem lehet megművelni. Ezen a közgyűlésen a tagok elhatározták, hogy ebben az évben végleg felégetik a régi élet még itt éktelenkedő romjait.

Eredményeit tekintve sincs mit szégyenkezni az új-mohácsi szövetkezetnek, ha el is maradtak még kissé szomszédaik, az Űj Barázda vagy a sárháti tsz mögött, maguk mögé szorítottak már sok megyei tsz-t, megmutatva, hogy a valamikori tanyavilágban is lehet nagyüzemi módon gazdálkodni.

Főleg az ipari növények, ezek közül is legelsősorban fő kultúrájuk, a kender termesztésében értek el igen jó eredményt az új-mohácsiak. A tervezett 1,2 millió forinttal szemben 1,5 millió forint .bevételt értek el kenderből s ezt a 20 vagon terméstöbbletnek köszönhetik. Kukoricából viszont a vártnál 3 vagonhal kevesebb termett s ennek oka, mint a közgyűlésen is kiderült, az volt, hogy a kandai és sárosi részeken nem családonként, hanem brigádokban művelték meg a kukoricát, ezzel alkalmat adva a hanyag, felületes, nem megfelelő minőségű munkára. Az igen jól bevált új-mohácsi családi művelést ebben az évben már mindkét üzemegységre kiterjesztik.

Szilárd gazdasági alap

Jól jövedelmezett a tsz- nek az öntözéses kertészet, a tejtermelés és borjúnevelés, valamint a juhászat is. Állathizlalási tervüket viszont nem tudták teljesíteni állatbetegségek és egyéb okok miatt. Súlyos jövedelemkiesést okozott az egérkár és aszálykár is a szövetkezetben. Ennek ellenére a tervezett 30 forint helyett 36 forintos munkaegységértékkel zárták az elmúlt évet, amely- lyel minden jól dolgozó szorgalmas szövetkezeti tag elégedett.

Nőtt a szövetkezet tiszta vagyona is, míg 1961-ben —

az első zárszámadáskor — csak 3,7 millió forint volt, addig 1964-re megduplázódott s jelenleg meghaladta a 7.6 millió forintot. Az év ele'e óta nőtt a közös állatállomány is. Kereken 100 számos állattal emelkedett, jelenleg 257 szarvasmarhája. 1000 sertése van a szövetkező -ek. Építettek egy új 100 fér"’- •>- Íves szarvasmarha-isi■.álló'1 feiezés előtt áll egy 80 férőhelyes tehénistálló, Vásároltak négy gépjárművet, öntöző berendezéseket, gépeket. Megteremtették a gazdálkodás további feltételeit.

Hogy a szövetkezet jó ú+on halad, azt az is mutatja hogy bár Mohács-szigetet a Duna elzárja a „világtól”, mégis egyre inkább szállingóznak haza a fiatalok. A múlt évben 24 új tagot vette'- fel, ezek zöme a váróéból hazatért fiatal volt.

Elérni a szomszédos tsz-ek szintjét

A hétfői zárszámadási közgyűlés hangos volt a vitáktól, hozzászólásoktól, a tagok bírálták a fennálló premizálási rendszert, a brigádforma erőltetését a növénytermelésben, követelték a családi művelés bevezetését, a szakszerűbb és szervezettebb irányítást, A hozzászólásoknak mégis volt egy közös pontjuk, abban valamennyien megegyeztek, hogy jobbat, többet szeretnének produkálni, közösen is, egyénileg is s mielőbb elérni legalá*'*' a szomszédos jó tsz-ek szi-e-' jét. Csak rajtuk múlik, he elérjék vagy esetleg túl is szárnyalják.

Időiárá8:elenté«

Várható időjárás kedd estig: ft —őátvonulások, több'-“ sebb esővel, havazással. Sok helyen és főként ma, élénk északnyugati, északi szél Hűvösebb idő. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 2—plusz 3. legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 0—plusz 5 fok között.

Foglalkozása: az Állami

Biztosító szervezési előadója. Napközben azon dolgozik, hogy minél több üzemben, hivatalban, szövetkezetben jöjjenek létre az ún biztosítási és önsegélyező csoportok, melyek az élet különböző anyagi nehézségeiben az eddiginél hathatósabb támaszt nyújtják a dolgozóknak. De otthonában a zongora, a magnetofon, a '•ották és könyvek 1- -zött egészen más szenvedélyeknek hódol dr. Aczél László.

Zenét hallgat (gyakran komponál is) és bélyeget gyűjt.

— Hogyan kapcsolódik össze ez a két szenvedély?

— Mint bélyeggyűjtő olyan motívumú bélyegek felkutatására specializáltam magam, melyek a zenével vannak kapcsolatban. Ezeket világviszonylatban gyűjtöm, és amennyiben módom és lehetőségem nyílik rá, igyekszem érintkezésbe lepni, kapcsolatot fenntartani olyan külföldi gyűjtőkkel, akik segítségével csere útján ho> zájuthatok egy-egy ország zenei motívumú bélyegeihez.

Máris bélyegekkel teleragasztott borítékokat vesz elő, bizonyítékul az ilyen külföldi kapcsolatokra. A legutóbbit Lev Ginsburg professzor írta, aki tagja volt a budapesti nemzetközi zenei fesztivál zsűrijének. A moszkvai állami konzervatórium tanára, világszerte nagy tekintélynek örvendő zeneesztétái Ö nemcsak

Zeneművek bélyegeken

gyűjti a zenei motívumokat

tartalmazó bélyegeket, hanem pl. a szovjet zenei bélyegekről tanulmányt is írt.

— A filatelisták lapja folytatásokban közölte is cikkét, ebből merítettem a bátorságot, hogy levele' írjak neki. Erre kaptam választ, no és persze néhány értékes bélyeget is. így többek között tőle kaptam meg most a nekem még hiányzó, Csajkovszkijt ábrázoló, 1940-ben kiadott 20 és 60 kopekes bélyeg használatlan példányait.

A gyűjteményből máris előkerülnek ezek a féltve őrzött bélyegek, melyeken kottasorok láthatók. Az egyik képen a IV. szimfónia első tételének főtémája, a másikon az Anyegin c. opera nyitányának kezdőtémája.

— A bélyegek érdekessége — folytatja dr. Aczél László —, hogy Csajkovszkij volt az első zeneszerző, akinek arcképét szovjet postabélyegen megjelentették.

Tovább lapozunk a bélyeggyűjteményben, mely rendkívül ízlésesen és áttekinthetően tartalmazza az egyes zeneszerzőkről készült bélyegeket. Ahogy végignézzük, nem csodálkozunk azon, hogy ez a motívum- gyűjtemény több kiállításon

díjat is nyert. Amikor megkérjük, hogy mutasson néhány érdekesebb, különlegesebb bélyeget, elsőnek egy Schumann-sort választ ki.

— A Német Demokratikus Köztársaság Schumann halálának centennáriumára 10 és 20 Pfenniges bélyeget bocsátott ki. A filatelisták általában bogarászó emberek, természetes, hogy akadt közöttük zeneértő is, aki kiváncsi volt, hogy Schumann melyik művét örökítették meg a bélyegen. Nos, nagyító segítségével lejátszották a kottát és meglepetve állapították meg, hogy az nem Schumann, hanem Schubert osztrák zeneszerző műve, — mégpedig Goethe „Wanderers Nachtlied” című versének megzenésítése. Amikor a tévedés kiderült, a posta a bélyegeket bevonta és új bélyegeket bocsátott ki, amelyeken a kotta már Schumann alkotása. íme itt van mind a kétféle kiadás. Természetesen a téves raj- zú érdekessége következtében keresett bélyeggé vált.

Dr. Aczél László kedvenc bélyegei közé tartoznak azok az olasz bélyegek is, amelyeket egyes világhírű olasz zeneszerzők évfordulóira adtak ki. Nagyon szép például az 1942-ben kiadott Rossini-sor, mely születésének 150, évfordulóját» jelent meg. És ha már az év fordulókat említette Aczé’ László, máris mutatja a?

1960-ban Lengyelországban Chopin születésének évfor dulójára megjelent bélyeget A bélyeg közepén egyetlen hangjegy, a lengyel zászle színeivel van kitöltve, va lamint a két évszámmal áraz egész bélyegkép hátterében csupa kottasor..,

— Véleményem szerint egyike a legsikerültebben megtervezett és előállított zenei motívumú bélyegeknek — mondja Aczél László. — De hadd említsem még meg a bélyeggyűjtő zenebarátok vagy ha úgy tetszik a zenebarát bélyeggyűjtők számára különleges érdekességet jelentő ún. elsőnapi borítékokat, amelyeken nemcsak a bélyeg, hanem a boríték rajza is zenei témát ábrázol. Ezt például Ausztria adta ki Liszt Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából és a borítékon jól kivehetők a II. rapszódia kottasorai.

De található Aczél László gyűjteményében több olyan bélyeg is, amely az illető nemzet himnuszát tartalmazza, továbbá olyanokat, amelyek egy-egy jelentős zenei intézménynek, operaháznak, színháznak, zeneakadémiának képét ábrázolják. A magyar bélyegek között is

akad szép számmal zenei tárgyú: Liszt Ferencről, Erkel Ferencről, Bartók Béláról. És ha Aczél László elfárad a bélyegekkel való for lalatoskodásban, pihentetőü megszólaltatja azokat a zeneműveket, amelyeknek alkotóiról kiadott bélyegeket az album őrzi. A zenehall gatást nemegyszer önálló kompozíciók papfrravetése váltja fel: ilyenkor születnek a kedves melódiájú dalok, sanzonok, magyarnóták.

így kapcsolódik hát össze a zene és a bélyeggyüjtés ez a két nagyon szép és hasznos szenvedély. Nvugod> lelkiismerettel ajanlhatjui. követésre. (5

—Bt.

i