Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-05 / 30. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunán lüli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ________ XXI I. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM Ara 50 FILLÉR 1965. FEBRUÁR 5., PÉNTEK Eszéki művészek Pécsett Szorosabbra fűzi kapcsolatát a pécsi és az eszéki színház get nyújt az operatársulat to­vábbi fejlődésére. Valameny- nyiünknek örömöt jelent, hogy színházunk hozzájárul a két nép barátságának fejlődésé­hez, az Eszék környékén élő magyarok szívesen hallgatják a mi előadásunkat, és a Ba­ranyában élő délszlávoknak is élményt jelent, hogy saját nyelvükön hallhatnak opera- előadást. Az eszéki vendégművészek tegnap este a színház klubjá­ban találkoztak a pécsi társu­lat tagjaival, majd próbán vettek részt a Liszt-teremben. Ma 10 óraikor tartják a szín­padi főpróbát, 'délután a vá­rosi tanácson Körösi Lajos elvtárs, a végrehajtó bizott­ság elnöke fogadja az eszéki vendégeket. A program sze­rint este megtekintik a Kisvá­rosi Lady Macbeth előadását. Szovjet, lengyel, finn, német tapasztalatok Hasznosítják a várospolitikai tanulmányutakon látottakat Pécsett Pécsett a város vezetői szak­mai tapasztalatszerzés céljából az utóbbi években több kül­földi országba látogattak. Meg fordultak a Szovjetunióban, Lengyelországban, Finnország­ban, Csehszlovákiában, a nyu­gati államok közül Ausztriá­ban, Nyugat-Németországbam, Svájcban. Útjuk során legfő­képpen a Pécshez hasonló jel­legű kis- és középvárosokat nézték meg. Számuk, amely­ben hosszabb-rövidebb időt töltöttek, meghaladja a fél­százat. A látottakból, amit célsze­rűnek, kivihetőnek találtak, a várospolitikai munkában hasz­nosítják. A közlekedés korsze­rűsítése, gyorsítása érdekében például az egymáshoz túl kö­zel eső megállókat felszámol­ják. Ahol ugyanis a lakosság 500 méteren belül eléri a tö­megközlekedés valamilyen for­máját, az a közlekedés jól szervezettnek tekinthető. A járművek sebességcsökkentése helyett élénk, gyorsforgalmú utak létesítésével lehet hatá­sosan célt érni a balesetmen­tes közlekedésben. Ezt szolgál­ja majd Pécs belvárosát átszelő kétsávos új út is, melynek kivitelét nemrég kezdték meg. Teljes kiépítése mintegy 40—45 millió forintot igényel. A Mecsek lejtőjére települt város szűkreszabott utcái, te­rei alig kínálnak lehetőséget parkolásra. Most ezt is meg­oldják. A város szíve, a Szé­rák is szerepelnek, Dallamcco- lo: A fogoly rimű szerzetnél nyében a Nagy Jnkv;zitor sze­repét, Reuter: Az efeszi öz­vegy operájában a Katona szerepét énekeltem. A pécsi fellépés az első vendégszerep­lésem, s ennek külön varázsa van. Az eszéki vendégművészek pécsi szereplésének aikal má­ból kérdést intéztünk Nógrádi Róbert igazgatóhoz, a két színház további együttműkö­désének lehetőségeiről. — A múlt év decemberében a Pécsi Nemzeti Színház hat tagja Eszéken járt, s két ének­művészünk: Ágoston Edit és Marczis Demeter fellepett a Rigoletto előadásán. Az eszé­ki művészek látogatásunkat viszonozzák most, s ez a ta­lálkozás jó alkalom arra, hogy szorosabbra fűzzük színháza­ink kapcsolatát. Tárgyalásokat folytatunk többek között ar­ról, hogy teljes operaegyüttes látogasson Eszékre, s az eszé- kiek ugyancsak -~t viszonoz­nák. A baráti egiriittműködést és a cserelátogatást igen fon­tosnak tartom, mert lehetősé­Bikali siillőivadékok Ausztriának Átlagtermés 10 mázsa felett — Áttérnek a kétnyaras „haltermelésre“ A Bikali Állami Gazdaság­ban már évek óta tartják a rekordtermést halból. Tavaly is például holdanként átlago­san 10,9 mázsás eredményt értek el, ami európai vi­szonylatban is elismerésre méltó és több külföldi ország haltenyésztőinek figyelmét magukra vonták. így érdek­lődnek a haltenyésztési mód­szerek iránt Algériából és Izraelből, ahol nagy tavak­ban ugyancsak szép eredmé­nyekkel dicsekedhetnek. A Bikali Állami Gazdaság­nak 424 hold vízterülete van és erről több mint 3000 mázsa halat biztosítottak fogyasztásra. De nemcsak ez a haszna a gazdaság haltenyészetének. Érdeklődnek a bikali halas­tavak ivadékai után is. Legutóbb például a már külföldön is ismert Béka tó­ból egy osztrák cég 20 mázsa süllőivadékot vitt el. Külön­leges tartálykocsival érkezett a vevő Ausztriából és Dombó­váron rakodott, mivel a ked­vezőtlen időjárás nem tette lehetővé a Béka tó megköze­lítését. Az ivadékok kilójáért 18 forintot kap a gazdaság, ami igen jó bevételt jelent. A süllőivadékon kívül nagy az érdeklődés külföldön a bikali compóivadék iránt is. Eddig tavasztól őszig ha­lásztak, bolygatták a tava­kat, most viszont szeretné­nek a kis tavaknál rátérni a nyári lehalászásra, majd utá­na betelepítik a tavakat, elő­nevelt ivadékkal. Így elérik, hogy a korábbi háromnyaras helyett már két nyár alatt piacra „érett” halakat ha­lászhatnak ki a tavakból. Ez­zel meggyorsítják a tavak ter­melési forgássebességét, ami nagyobb hasznot jelent a gazdaságnak, több halat a hazai és külföldi fogyasz­tóknak. Nyáron általában belföldi fogyasztásra, ősszel viszont A kilátó in ö a: ö t t... exportra halásznak. A Bikali Állami Gazdaság külföldi ve­vői között szerepelnek a né­metek, a csehek és az osztrá­kok, ahová legtöbbször kü­lönleges tartálykocsikban élve szállítják a halat. chenyi tér, továbbá a Jókai és Kossuth tér után már készül az Irányi Dániel téri parkoló, amely közel száz kocsi beál­lására lesz alkalmas. A ma­gyar városok között Pécs az első, amelynek tanácsa a kö­zelmúltban szabályrendeletet alkotott a gépkocsi-parkoló­helyek létesítésére, járművek megőrzésére és a máshol is szokásos parkolódíj fizetésére. Sok gonddal járó városgaz­dálkodási probléma a kiter­jedt paz-kok fenntartása. A jövőben az ilyen közterülete­ken összefüggő pázsitszőn yeget létesítenek, a természetet meg közelítő megoldásokat válasz­tanak. Az igényes, drága vi­rágféleségek helyett mutatós, de igénytelenebb, kevesebb gondozással is megélő növény­féléket ültetnek. Viszont a kő­rengetegbe, a szorosan épült utcákba az eddiginél is több, virággal, bokorral díszített kő­edényeket állítanak fel. Követésre méltónak találták még többek között az útépítés gyorsabb ütemét, kifogástalan minőségét, az autószerviz-há­lózat korszerűségét, szaporítá­sát, különböző automatái: el­helyezését, a hegyvidéken fa­kadó vizek ezer ötlettel, talá­lékonysággal való felhasználá­sát, amelyeket a várospolitikai munka során a jövőben szán­dékoznak figyelembe venni. Még ködtenger borítja a kilátó mögött a Klsrétet, de fölötte már kisütött a téli nap. Varga Gyula felvétele Karcsi, Vovka és Borisz TJárom hét egyáltalán “ nem nagy idő, de kü­lönösen rövid akkor, ha va­kációról van szó. Tompos Ká­roly, a Pécsi Hőerőmű volt technikusa, most a Lenin- grádi Műszaki Főiskola ötöd­éves hallgatója, már meg­szokhatta volna ezt, hisz ti­zenhat évi diákoskodás alatt jónéhányszor tapasztalta. A félévi kollokviumok után mégis úgy indult haza, mint akinek rengeteg ideje lesz, s elvégezheti mindazt, ami utol­só itthonléte alkalmával el­maradt. A Pécsi Erőmű hőtechnikai osztályán úgy fogadták, mint aki hosszabb szabadságról tért vissza. Azt már meg­szokták, hogy keveset beszél, csak ritkán hozakodik elő él­ményeivel, így inkább az itt­honiak meséltek neki. Fel­adatokat is vállalt, egy per­cig sem „vendégeskedett”, s így, szinte észrevétlenül, munkával telt el a három hét. — Minden évben hazajövök, egyszer vagy kétszer. 1960- ban mentem ki. A főiskola hatéves. Jövőre persze már érdekesebb lesz, mert gya­korlaton leszünk, termelő üzemben — mondja, s aztán, mint amit nagyon fontosnak tart, hozzáteszi: — Leningrádban rengeteg külföldi tanul. Arabok és vietnámiak, magyarok és né­gerek ... Leningrád diákvá­ros. A Műszaki Főiskolának például, ahová én járok, tizen­egyezer hallgatója van. A diákszálló, ahol laknak, valóságos világifjúsági talál­kozó minden este. Tompos Károly az első hetekben azt hitte, sohasem lesz itt olyan ember, akinek elmondhatja, ha valami szomorúsága van, hisz úgysem értik meg egy­mást. Az előadások Szerencsé­rt tőbbé-k*vé(bé nemzetköziek voltak, mert a matematika és fizika képletei minden nyelven egyformák. Később, persze mindez már eszébe sem jutott, mert Vovka és Borisz személyében igazi jó­barátokra talált. — Vovka falusi gyerek, Bo­risz pedig egy kaukázusi lcis.- városbói való. Hárman la­kunk egy szobában. Gondo­lom, már nagyon várják., ho0y munkásságához nyújtanak segít az állomásra is ... — Miben különbözik a Le- ningrádi Műszaki Főiskola a mi Műszaki Egyetemünktől? — Azt hiszem, csak a ne­vében. A hallgatók az itthon rendszeresített tudományos diákkörökhöz hasonló főisko­lai tudományos társaságok­ban végeznek önálló kutató munkát. Ezenkívül nagyon népszerűek az Ifjúsági Ter­vező Vállalatok, melyek ugyan csak a hallgatók tudományos munkássághoz nyújtanak segít séget. Tompos Károly műszaki ember. Az automatika és telemechanika nagyon messze van az irodalomtól, de a fő­iskola folyosóin zajló művé­szeti viták mellett senki sem mehet el közömbösen. — Ki a legnépszerűbb szov­jet író? — Solohov. És a fiatalok. Vinokurov, Voznyeszenszkij, Jevtusenko. — Persze róluk is vitatkoznak. Leningrádban senkit sem istenítenek. Vov­ka meg Borisz néha hajnalig magyaráznak nekem. A főis­kolán minden közügy, az is. ha valaki nem felel meg a vizsgán, és az is, hogy Jev­tusenko mit olvasott fel leg­utóbbi estjén. pénteken indul vissza, mert Vovka és Borisz azt mondták: „siess vissza És ezt mondják az Erőmű­ben dolgozó barátai U, Az eszéki vendégeket a pályaudvaron köszönti a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, Nógrádi Róbert, Az eszéki Nemzeti Színház hat tagja a pécsi művészek decemberi eszéki vendégsze­re pLésének viszonzásául csü­törtökön délután városunkba érkezett. A főpályaudvaron Nógrádi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatója, Paulusz Elemér zeneigazgató, Dobay Vilmos főrendező és Jánosi Olga színművész fogadta a jugoszláv művészeket. Meleg szeretettel üdvözölték a ven­dégeket: Ivó Erinusiő, az eszé­ki Nemzeti Színház igazgató­ját, Szlavica Pfaf-Ivasz, Bran- ka Gallic és Mariján Brucic magánénekeseket, Savin Dra- gutin karmestert, valamint Mirszki Lav nyugdíjazott szín­házi igazgatót. A pályaudvari fogadtatás után az eszéki szín­ház tagjai vendéglátóik kísé­retében szállásukra hajtattak. A Nádor Szállóban folyta­tott baráti beszélgetés során a vendégművészek szerepeikre emlékeztek: — Nagyon örülök a pécsi szereplésnek — mondotta Szlavica Pfaf-Ivasz művésznő Utazásomat különösen emlé­kezetessé teszi az, hogy most először nyílott alkalmam kül­földi vendégszereplésre. Leg­kedvesebb szerepeim közé tar­tozik az Aida Amneris-e, a Carmen címszerepe, Csajkov­szkij Anyeginjának Olgája. — Énekeltem Masseneth: Werter című operájában Lotte-t, D’- Albert: Hegyek alján című operájában Mártha szerepét, Verdi: Álarcosbáljá-ban Ulri- kát. Repertoáromban jugo­szláv szerzők művei is szere­pelnek; Gotovac: A túlvilági Erő című operájában Doma-t, Zajc: Zrínyi Miklós című tör­ténelmi operában Évát. Pé­csett Verdi Trubadúrjának Azucená-ját énekelem, ami leg kedvesebb szerepeim közé tar­tozik. Mariján Brucic fiatal éne­kes, három éve tagja az eszé­ki Nemzeti Színháznak: — A tanári katedrát váltot­tam fel a színpaddal, ugyan­is Zágrábban a klasszikus nyelvek tanára voltam, s köz­ben énekelni tanultam. Szere­peim közé tartozik Gotovac: A túlvilági Éro-jának címsze­repe. a Trubadúr Manrico-ja, Smetana: Eladott menyasszony című operájának Jenik-je. — Operaszerepeim mellett sok­szor énekeltem Strauss Ci­gánybárójának Barinkay-iát. Repertoáromban vwéern ope-

Next

/
Oldalképek
Tartalom