Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-28 / 50. szám
RÁKOLITZ ISTVÁN ljejiqetrpmfiőn A hold i tenger fövenyén olvadozlk. Mint Magdolna, ki épp azért nem lett enyém, mert könnyen lehetett volna. A hold ledobja felhököpenyéf s szembe velem a tükrös vízbe lép mezítelen. Ami ölembe hull, hogy kezem se kell érte nyújtanom: mit ér? Hát ne is élje túl megérdemelt sorsát az alkalom A tenger végtelen — ezüstje, mint ezernyi más: tea már elérhetem, volt-nincs a fényes látomás. A ritmus gyöngye hűs fövenyre pereg. Szép bánatom avitt flótája panaszol perelve: mért nem vagy itt? BÁRDOSI NÉMETH JÁNOS &qqsjzerÜ£n fa iqxizán Te vagy az élet már nekem, több, mint a csók, a szerelem. Ha csak az volnál vágy, vigasz, kötésünk nem lenne igaz. Mint a kenyér és mint a fény, olyképpen vagy te az enyém. Egyszerűen és igazán, amit már ki sem mond a szám. ESZÉKI FRIGYES ritkái a tlilihiek Ügy élék én, akár a többiek: a lét törvénye utamra terel, mikor küszöbre lép a tolvaj fény, s ellopja álmaim a bársony-ég esendet-dédelgető sátra alól, majd bűs szárnyaival fölém hajol a napszemű madár és megsuhint eszmél! etőn, örök szokás szerint; s míg hull, hull a víz jéghidegen, már elragad hivatalom bezárt rendjének mágnese, s vak síneken vonnak előre vágtató akták, aztán a fény patakja kintreked s zöld partján új álmok hajolnak áfc. ENDRÉDI TAMÁS BUSÓ MASZK NYÁR ÉS FOST Bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban Tennessee Williams ma a világ egyik legsikeresebb drámaírója, nevével és fényképeivel tele van a világsajtó, darabjait az európai színházak is állandóan műsoron tartják. Tennessee Williams neve a mai emberben többnyire egyenlő az amerikai dél fogai, mával, a visszafojtott vágyak különös belső lázak, a meg- tán torod ás és örök keresés világával A Pécsi Nemzeti Színház részéről érdekes intellektuális vállalkozás a „Nyár és füst” bemutatása... „A vágy vil" lamosá”-t, vagy „Az ifjúság szép madará”-t talán sikeresebben lehetne játszani, mert ezekben a darabokban már a kiteljesedett, végleges és sajátságos Tennessee Williams poklot kapja a közönség, a totális, pusztító forróságot, a szép emberi érzések döbbenetes ki- szilek adását, eltorzulását, kitűnő légkörű, érzékelhető dráma keretében. A „Nyár és füst” eljátszása mégis érdekesebb feladat, mert ez a darab Tennessee Williams korai alkotása, s igy itt még tetten- érhető a szerző irodalmi érdeklődése, jól megfigyelhetők a Tennessee Williams féle dráma építőkövei... Milyen dráma játszódik le Tennessee Williams színpadán? Minden alkalommal izgalmas társadalmi drámát látunk, melyek túl lépik a polgári színművek korlátáit, a hősök kegyetlen kérdéseket tesznek fel, és kegyetlen igazságokat mondanak ki, de a forradalmi gondolatig nem jutnak el... Dél hősei kiemelkednek a tömegből, óriási tehetséggel, emberséggel és szépséggel indulnak el az életbe, aztán a saját lázukban elégnek. Csupa Chance Wayne és John Buchanan szaladgál Tennessee Williams színpadán, s ezek a különös hősök mindig elbuknak. Bukásuk nem látványos, pillanatok alatt lezajló dráma keretében következik be, hanem lassan, kegyetlenül és titokzatosan. Elégnek, megfulladnak. Tennessee Williams nem vádolja meg nyíltan a társadalmat, nem fogalmazza meg a tragédiák okát, nem magyarázza meg a helyzeteket a nézőnek. Tennessee Williams ábrázol, megjeleníti Déi társadalmát, s mindenki érzi, hogy ez a társadalmi közeg fojtja meg a Esik és 02 autóbuszba besüvít az eső. Egy kis ablak nyitva. Ki'ki a maya módján reagál. — De nagyon melegünk vám —!— így az egyik ét görbén néz a kalauznőre. — Csukd be Józsi! — biztatja egy parancsoláshoz szokott női hang o „rabszolgáját”. Józsi nekirugaszkodik, illetve csak rugaszkodna, mert közbelépnek. Egy gömböly- ded honpolgár megszólal: — Majd fizet, ha kitöri! — Józsi ereszd el — sik- kant a főnökasszony, mintha az ártatlan magától vetemedett volna arra, hogy megragadja a feltűnően drága ablaküveget. Az ablak nyitva marad. Egy gyenge virágszál tesz még némi ványadt kísérletet Kis keszeg ember, tőle telhetőén rángatja is. Persze hiába. Egy szolgálaton kívüli, jól tnegtermett kalauz áll az ajtónál. Figyel az arcán némi fölénnyel. Vár. mint aki majd csak a döntő pillanatban lép színre. Egyelőre enyhe megvetéssel lesi a kísérletezőket. £$U tcU&asiátéU Amikor már nem kísérleteznek, megindul. — Majd én!... a mondatot nem fejezi be, de kétség senkiben sem marad. Ha minden kötél szakad, akkor jön ő. A kötél szakadt, tehát jött. Rántott egyet az ablakon. — Nem mozdult. Tégy csodát! — mondom magamban — ragadjon be a nyomorult! A kalauz szétnézett, de nem látott az arcokon mást, mint feszült figyelmet. A vihogás lehetősége kétségkívül a levegőben lógott, de pillanatnyilag mindenki figyelt. A kalauz rántott még egyet. Ez már nagy rántás volt, sokkal nagyobb, mint az első. — Bravó ablak! — mondta valaki fél hangosan. Az „áldozat?’ elvesztette a fejét. Kivörösödött és rángatott. De ha a komoly rán- gatásra az ablak nem indult meg, most már végleg megmakacsolta magát. Esdekelve nézett körül, de ez már nem jelenteti semmit. A nagy darab ember kissé összetöpörödött és visszament a helyére. A közönség derült. A közjátéknak azonban nem volt vége. A kárvallott menyasszonyával utazott és az ablakot mintha csak azért vette volna „kezelésbe”, hogy előtte nőhessen. A „vereség” tehát annál fájóbb volt. A busz azonban egy újabb megállóhoz közeledett és a menyasszony, aki a történteket látta, résztvevőén megszólalt: — Nyomd meg a gombot: Mint aki vízbefúlástól menekül meg, lélegzetet vett és elindult a gomb felé. Látszott rajta, hogy az előbbi „vereséget” csak úgy teheti jóvá, ha megnyomja a gombot, amelyik majd a megállóban „kinyitja” az ajtót. Ez most már számára létkérdésnek látszott mintha mondaná: „Rendben van, uz ocsmány ablak miatt póruljártam, de ez- mind semmi, ezt nézzétek meg majd amikor én megnyomom a gombot. Sokféleképpen lehet, de az mind gyerekjáték áhhoz mérten, ahogy én teszem. Abból tanulni lehet.1” De sajnos elmaradt. A busz vége felé valami alattomos lélek leste ezt a pillanatot. És miközben a kalauz keze félúton a gomb felé közeledett. gyorsan megnyomta a hátsó jelzői. Kigyulladt a piros lámpa. A kalauz arcán a tanácstalanságot pillanatnyi rémület váltotta fel és keze a levegőben maradt. Elszontyolodott és mert közben az autóbusz megállt és az ajtó kinyílt, menyasszonyával együtt levánszorgott. Az igazsághoz tartozik az is, hogy csak ő vánszorgott, a menyasszony nem. Az pöc- Icösen, egy kicsit megsértve libegett le a lépcsőn. Körbe néztem. Senki nem mosolygott. SZÖLLÖSY KÁLMÁN John Buchanan-okát. Mindez persze nem tűnik minden esetben ilyen kézenfekvőnek, mert Tennessee Williams ki- emlkedő hősei nemcsak tehetségesek, szépek, hanem szenvedélyesek és akaratgyengék is egy kicsit. Tehetségük többnyire, nem egy átgondolt célszerűség keretében növekszik, hanem vadul, maga-magáért, a tevékenység szépségéért. Ezekben a hősökben nincs kö. vetkezetes eltökéltség, csak lendület, ami aztán dél szenvedélyes szerelmei, éjszakázásai között egyszer csak lefékeződik. A Tennesee Williams hősök a földreérés pillanatát, amikor újra a szürke átlag színvonalára süllyednek erkölcsileg és fizikailag nem élik túl. Az elkallódott tehetség ábrázalása Tennessee Williams kegyetlen vádirata a társadalom felé. A „Nyár és füst” messzire vágyó fíaial párja John Buchanan és Alma Winemiller. A két fiatal sorsszerű találkozása tragikus, fokozatosan tönkreteszik egjunást. Wine- miller tiszteletes lányából kivesznek a szép érzések, odavesznek a konvenciók is. és a szép lányemberből csak hús marad, a maga primitív biológiai szükségleteivel. A kiégett fiatal orvos pedig a hajdani Alma hatására érzések után szalad, aztán beéri talmi pótszerekkel. Alma Winemiller figurája még nem igazi Tennessee Williams hős, alakján áttűnik még egy- egy Csehov alak, például Na- talja Ivanovna világa, amit a jelen esetben a szereposztás (valószínűleg tudatosan) még hangsúlyozott is. Valami azonosság a lelkészlakban gyűlé- sező felolvasó klub és a „Három nővér” lehangoló szalon- világa között is érezhető. John Buchanan, Rosa Gonzales és Gonzales papa azonban már igazi déli figurák, akiket aztán a későbbi Tennessee Williams drámákban egyre színesebb, jellegzetesebb déli emberek követnek. A „Nyár és füst” pécsi bemutató előadása kulturált, gondosan megmunkált színpadi produkció volt. Léner Péter rendező tehetségesen és magabiztosan állította színpadra Tennessee Williams darabját. Az előadás minden részletén, epizód jelenetén érezhető a tudatos, átgondolt kidolgozás. Az előadás sikeréhez sokban hozzájárult a szerencsés szereposztás is... A bemutató lényegét tekintve hibátlan volt, itt-ott bizonytalan hiányérzetei mégis támadhattak a nézőnek. A jó gesz tusok és jól kapcsolódó szövegmondás szüneteiben, az előadás „alapszövetében” mint ha nem lett volna elég fojtott, kínzóan lázas a légkör...? Mintha a csendek nem lettek volna különleges Tennessee Williams-féle „csendek” ... Persze nem szabad elfelejteni, hogy a „Nyár és füst” a szert ző korai művei köré tartozik, s azt sem, hogy bemutatóról van szó. .. A szereplőkről nehéz beszélni hiszen csupa jó alakítást láttunk, s az előadás színvonala alatt senki sem jáiszot;. Kiemelkedő alakítást láttunk Halász Judittól és ízsóf v/1- mostól, akik előadásiéi adásra fejlődnek s egyrt tó" kéletesebb játékkal örvendeztetik meg a pécsi közönségei. Halász kitűnő színésznő, olyan fokon képes azonosulni hőseivel, hogy a nézőnek eszébe sem jut, hogy Halász játszik, hogy egyáltalán színésznő' látunk mozogni. Halász Judit alakításában Alma Wtnemiúer élt, drámája valóságos volt. Xzsóf Vilmos a bevezető kamasz jelenetl>en nem volt e g meggyőző, de mint fiatal vos, annál inkább. Izsói U érezte az ember leginkább, hogy a darab délen játszó-1'“, hogy a déli emberek tra médiája elég titokzatos, de j társadalom szerepe semmi esetre sem hanyagolható el. Paál László és Koós Olga i szokott rutinnal és tehetséggel oldották meg szerepük?:, Koós alakítása különösen a drámai fordulópontodon volt megrázó, erőteljes. Laban-z Borbála kitűnő Rose. Gorza- lest alakított, rövid jeleneté ben nemcsak a saját figuráját, hanem az apjáét is meel-v tároz.ta és előrevitte az --er ménysor végzetszerűséeé' s. Sikeres epizód volt Bázsa •« Mrs. Bassett-je és Karri Jer ■ Pé-. ter Kramer alakítása: póló -«i Gyöngyi játéka a sok 'ó kítása között viszonylat e«y. rikúnak tűnt, bár az. is írt hogy sikeres filmszerepei u*. n színpadon, túl sokat várunk tőle. Az előadás sikeréhez megbízható színvonalú látókkal járult hozzá Várady Szabolcs, Náday Pál, Koppány Miklós, Bódis Irén, Szerencsi Hugó, Csányi János és Dévay Katalin Gombár Judit jelmezei ez alkalommal is segítettek a színészeknek a figurák ábrázolásában. Vata Emil díszleted lényegében jók voltak. Az ut_ cafrontot jelző két ablakként bizonyos zsúfoltságéraést és anarchiát okozott a színpadon. Bertha Bulcsti Megjelent a Jelenkor márciusi száma A Pécsett megjelenő irodalmi és művészeti folyóirat legújabb számában többek között Aprllu Lajos, Bárdosi Németh János} Jobbágy Károly és Pál Jelentkezik újabb verseivel. A s^ét>» prózai részben Daltos Sándor kiadatlan novellája, Gvenis és Végh Antal elbeszélése, továbbá Kende Sándor készülő új regényének részlete olvasható. A Húsz év rovatban Benke Jő- zsef A somogyi példa címen a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet történetéről ír, a Művészet-bő] kiemelkednek Mátvás Ferenc és Ottó Ferenc visszaemlékezései Bartók Béláról. Ifjúság és művészet címen új rovat is indult, amelyben Földes Péter cikkével folytatódik az ifjúsági irodalomról indított vita. A Jegyzet.ben Hans Weil a keletnémet irodalom felszabadulás utáni fejlődéséről szóló tanulmánya mellett Loránd Imre A det^ktív- regény esztétikája című érdekes frósa érdemel említést. A számot záró könwkritíkák sorában többek között Illyés Óvnia újabban megjelent tanulmányairól és Papp Lajos Áramlásod című verseskötetéről olvashatunk*
