Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-28 / 50. szám

1965. FEBRUAR 2& 6 napló ci niarhaesont Fischmannt már akkor furcsának tartották, amikor Nagyszöllősre, mint munka­szolgálatos bevonult. Most is magam előtt látom két nagy ütött-kopott, kék lá­bassal felszerelve, amelyről senki sem tudta, hogy mi­ért hozta magával. A keret­legények bolondnak tartot­ták és elnézték neki, horry a két lábas nélkül sohasem volt látható. Később a bün­tetőszázad tagjai is bolond Fischmannak szólították, hogy megkülönböztessék egy másik Fischmanntól, pedig aranyos szíve volt. A keserves rabszolgaság­ban töltött három esztendő ebben a században is ren­geteg életet követelt és bi­zony nagyon megcsappan­tunk. amikor egy borús téli délelőtt a bolond Fisch- mann vágyai netovábbja teljesült és a konyha kör­nyékéről egv hatalmas mar­hacsontot ellophatott, amin még némi hús volt. Csak a fele húst rágta le a csont­ról. a. másik felét pedig a pokrócába rejtette. Aznap éjjel csomagolt # keret és DomAny főhadnagy vezetésével fejvesztetten el­menekült. „Nincs smasszer” — kiabáltuk egymás fülébe reggel, amikor gólvőszóró- val a vállán, egy fiatal, sző­ke hajú szovjet őrmester je­leni meg a sűrű hóesésben a körlet kapujában. Nevet­ve, zokogva, kiabálva ro­hantunk feléje. Aztán leg­nagyobb vágyunk teljesülé­sekor, a szabadulás pillana­tában, szótlanul torpantunk meg előtte. A bolond Fisch- mann ébredt először a bol­dogság tudatára. Előkapta a pokrócba rejtett csontot és bárgyú vigyorral nyújtotta a szovjet harcosnak, aki nem tudta felfogni, hogy mit akar azzal a lerágotl csonttal a kezében. Elvette és mérges mozdu­lattal messze elhajította magától a hóba. De amint körülnézett és látta a csont­tá és bőrré soványodottáb- rázatunkat és toprongyos ruházatunkat, rögtön felfog­ta, hogy miről van szó ‘és, hogy a bolond Fischmann, kis nyomorúságos életének és létének legnagyobb kin­csével akar fizetni neki, a szovjet katonának, aki ré- ■ szünkre az új életet és sza­badságot jelentette. Elővett a kenyérzsákjából egy nagy darab kenyeret, egy kis zacskó kockacukrot és a ke­zébe nyomta az őt sírva, zo­kogva csókolgató Fisch- tvannak. Kened! Mihály Ismerje meg Gyenes Tamást szülőföldje! Csökkent a tbc-s megbetegedések száma Szombaton délelőtt a megyei Vöröskereszt szervezésében ülést tartott a tbc-ellenes tár­sadalmi bizottság, mely az Egészségügyi Minisztérium rendelete értelmében mindem év elején jelentést készít a hatáskörébe tartozó területek; egészségügyi helyzetéről, A társadalmi bizottságok mun­kájában a tüdőgondozók ve­zető orvosai mellett részt vesz nék a Vöröskereszt, az egész­ségügyi osztály, az üzemorvo­si hivatal és a társadalmi szervezetek képviselői is. A tbc-eMenes társadalmi bi­zottság 1964. évi jelentését dr. Bokrétás András, a bizottság titkára ismertette. Az orszá­gos statisztálta szerint jelen­leg 10 ezer lakosra 111 tbc-s megbetegedés jut, mely Bara­nyában az utóbbi évek ered­ményes védekező munkája következtében 95-re csökkent. Megyénkben az év végén 3846 beteget tartottak nyilván, s ebből csupán 36 volt gyermek. A tbc elleni védekezés leg­fontosabb eseménye a tavalyi esztendőben a mecseki tüdő- szanatórium átadása volt. A korszerű, nagy befogadóképes­ségű intézet jelentős, javulást eredményezett, bár még így is mintegy 40—50 kórházi ágy­ra volna szükség. Sajnos, me­gyénkben még mindig nincs megfelelő szociális otthon, ahol azok a tbc-s betegek kaphat­nának elhelyezést, akik idős koruk és betegségük súlyos­sága miatt már nem gyógyít­hatók, de több tucat kórházi áovat vesznek el azok elől, akik gyors orvosi beavatkozás­sal még gyógyíthatók lenné­nek. Az elméit esztendőben kö­zel 200 ezer tüdőszűrést vé­geztek a megyében. Jelentős javulást eredményez ezen a téren a második autóbusz- szűrőáUamás üzembe állítása, ennek ellenére azonban még 40 községben nem végezhetik el a szükséges ellenőrzéseket megfelelő utak hiányában. A megyei tbc-ellenes társa­dalmi bizottság a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága ré­szére készített jelentéséiben felhívja a figyelmet a tbc-s betegek szakmai átképzésé­nek, foglalkoztatásának fon­tosságára. Baranyai viszony­latban egyetlen év alatt 142 ezer 764 munkanap esett ki a termelésből. Megfelelő köny- nyebb munkák biztosításával ez a szám jelentősen csök­kenne. A tbc elleni küzde­lem idei feladatai tehát első­sorban a megelőző tevékeny­ség fokozását követelik, to­vábbá azoknak a feltételek­nek a megteremtését, melyek a betegek számára biztosít­ják azt a lehetőséget, hogy a társadalom hasznos tagjai ma­radjanak. Női, férfi, gyermekruhát méretre szabva, adott és hozott anyagból, modern Fazonban, Ízlésének meg­felelően a PÉCSI MINŐSÉGI HUHÁZÁTI KTSZ szalonjaiban rendelhet! Megtalálhatók a város minden pontján! Vidéken sellyel, mecseknádasdi és hidasi részlegeinknél. Talán furcsán hangzik a ' dm, pedig helytálló. Nagyon ! kevesen tudják Baranyában, I Pécsváradon, hogy ki volt Gye- jnes Tamás, s hogy miért ér- j demes emlékét felidézve meg- ; ismertetni vele szülőföldjét. Pátzay és Sidió tanítványa Gyenes Tamás 1920-ban szü­letett Pécsváradon. Itt töltötte gyermekkorát, Pécsett járt reálgimnáziumba, 1937-ben érettségizett; Pécsi diákkorában résztvett egy. kerámiai tan­folyamon, amit Engel-Baiers- dorf Erna szobrásznő vezetett. Már előzőleg is próbálkozott, mintázással, és sokak figyel­mét felhívta magára. Felkel­tette maga iránt az akkor zengő várkon yl református lel­kész, most Kossuth-díjas egye­temi tanár, akadémikus Fülep Lajos érdeklődését is. Fülep felismerte a fiatalember te­hetségét, próbálkozásait rend­kívül tehetségesnek ítélte, és mindent elkövetett, hogy vé­dence bejusson a Képzőmű­vészeti Főiskolára. Ez bizony nehezen sikerült, s Gyenes Tamás tehetségét bizonyítja, hogy a szigorú numerus clau­sus ellenére is felvették 1941- ben, ahol előbb Pátzay, majd Sidió tanítványa lett. Érettsé­gijétől a felvételig elhúzódó éveket nagy nyugtalanságban otthon töltötte Pécsváradon, és fazekassáiggal próbálkozott. Er­re az időszakára úgy emléke­zett vissza, hogy „keze ráéb­redt az anyagra”. Bejutva a főiskolára se kö­szöntött rá nyugodt időszak. Többször behívták katonának, s behívásai végül is megaka­dályozták abban, hogy a ta­nulmányait folytathassa. Visz- szatérve a háború után Pécs- váradra, egyetlen hozzátarto­zóját sem találta meg, mind elhurcolták és elpusztították. A nagy veszteség sem vette el önbizalmát, visszament a főis­kolára, s azt 1949-ben el is végezte. Résztvett a Dési-Hu- ber-kör, majd pedig a Kollé­gium megszervezésében. Az el­sők között kapott szovjet ösz­töndíjat. Leningrádban képez­te tovább magát, és 1953-ban, mint kandidátus, tért vissza Magyarországra. Ekkor ren­dezte első kiállítását is, 1953- ban Budapesten a Fényes Adolf teremben. Ez a bemu­tatkozó kiállítás különösen két munkája miatt figyelemre­méltó. A Magyar vendég a kol­hozban című nagyarányú, mo­numentális kompozíciója, ami diplomamunkája volt, iskolás­nak hatott, míg Raszler Ká­roly grafikus kollégája arc­képe már a kibontakozó, az egyéni látás- és ábrázolásmód­ját megtaláló Gyenes Tamást mutatta.. Hamarosan a Képző- művészeti Főiskolára került docensnek. Igen sokat dolgo­zott: alaposság, lelkiismeretes­ség és a hallgatókkal való tü­relmes foglalkozás voltak itt töltött idejének jellemzői. 1956- ban, amikor az ellenforradal­már erők megfenyegették, ön­ként lemondott állásáról. Az ellenforradalom leverése után sem ment vissza a főiskolára, hanem a Műszaki Egyetemen vállalt állást, mintázást ta­nított, szobrászati technoló­giát adott elő. 1963. július 27- én autóbaleset következtében, 43 éves korában meghalt. > Gazdag munkásélet Élete, munkássága kettétört, befejezetlen maradt. Igen sok télt volna még ki a mindig ta­nuló, a legjobbjaink eszme­világa körül foglalatoskodó Gyenes Tamástól. Leginkább a portré és az emlékmű foglal­koztatta. Mindkét műfajban több maradandót is alkotott. Emlékműved közül meg kell említenünk a csepeli Szovjet emlékművet, a mezőgazdasági kiállításon bemutatott (1957) Bal tás embert, az újpesti Ta­nácsköztársasági emlékművet, az Ady-ligeti Határőr címűt, ö alkotta Tornyai János Hódme­zővásárhelyen felállított mell­szobrát, Krúdy Gyula óbudai, Kalmár József csepeli, Jókai Mór balatonfüredi szobrait. Radnóti Miklós portréjának másodpéldányát a pécsváradi iskola kertjében fogják hama­rosan felállítani, első példánya pedig az írószövetségé. Meg­mintázta Karikás Frigyest, Zalka Mátét és kivitelezésre vár egy szép Lenin-terve is. Gyenes Tamás mint művé­szeti szakíró is jelentős. A Szabad Művészetet szerkesz­tette, és meg nem alkuvó fá­radhatatlansággal küzdött a formalizmus minden megnyil­vánulása ellen. írásaiban meg­győző erővel hirdette, hogy a materialista világnézetű mű­vész csak realista lehet, s hogy aki az anyag elsődlegességét vallja, nem tévedhet be az ér­zékelés száméra megközelíthe­tetlen misztikus absztrakció csalóira világába. Gyenes Tamás szerette az' embereket, az egyszerű dolgo­zó népet. Termelőszövetkeze­teket, állami gazdaságokat lá­togatott sorra, ott dolgozott a földeken, az istállókban, a mű­helyekben, s ott szerzett ma­gának barátokat, s szervezett munkáinak műértö közönséget Rövid élete egész során elkí­sérte a pécsváradi táj, a pécs­váradi ember, a környék dol­Leértékelt áruk boltjának áruajánlata Pécs, Sallai u. 6. Férfi szövet Férfi Ing Férfi ballonkabát Fiú öltöny 16 sz. Fiú kamgarn zakó 14 sz. Női spán ballonkabát Női kabát Női pettyes karton pljama Bakfis szövetruha 15 sz. régi ár új ár 290,— 180,— 121,— 92,­445,— 350,— 1 © Tt* Nf< 2 80,— 510,— 230,— 340,— 190,— 950,— 600,— 150,— 100,— 210,— 120,— Méteráru—fehérnemű—kötöttáru— •—konfekció nagy választékban 20—60 °/0 engedménnyel DUNÁNTÚLI NAPLÓ az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János őt ti. Telefon: 15-32, 15-33, 21-60, 26-22 60-11. — Belpolitikai rovat: SÍ-«8. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Braun Károly Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi üt 11. Telefon: 15-32. 15-3S. Sl-66, 26-22, 60-11 Pécsi Szikra Nyomda. Pécs. Munkácsy Mihály utca 10. szám. Felelős vezető: Melles R:zsö. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 12.— Ft. — Indexszám: aS 051. gozó népe, az először itt látott munka szeretete és tisztelete. Művészetének gyökereit a pécsváradi, zengővárkonyi pa­rasztok. munkások életében, munkamozzanataiban kell ke­resnünk, abban a reális világ­ban. ami körülvette gyermek és ifjúkorában, indulásakor. Emíékszobi Pscsvípdon Bármennyire közel is állt Gyenes Tamás az emberekhez, bármennyire is gyökerezett művészete a pécsváradi talaj­ban, mégis elfelejtették. Bi­zony, alig tartotta valaki szá­mon Pécsváradon, Baranyá­ban! Pedig szeretettel gondolt mindig szülőfalujára, Pécsre, a megyére, és gondol még most is rá, halála után, műveivel. Az elmúlt év végén dr. Pogány ö. Gábor, a Nemzeti Galéria főigazgatója arról értesítette a Baranya megyed Múzeumigaz­gatóságot, hogy mind a Nem­zeti Galéria, mind pedig a ma­ga részéről pártfogolná és a megvalósuláshoz segítené egy Gyenes Tamás emlékszoba fel- álítását Pécsváradon. Az em­lékszobába Gyenes Tamás al­kotásaiból a legszebbeket, a legbeszédesebbeket helyeznék el. A művész özvegye készsé­gesen bocsátja rendelkezé­sünkre mindazokat az anyago­kat, amelyek ennek az emlék­szobának a megvalósításához szükségesek. Egy percig sem lehet vitás, hogy a Gyenes Tamás emlékszobát létre kell hoznunk, hiszen ezáltal adjuk vissza Gyenes Tamást szülő­földjének. ezáltal ismertetjük meg Baranya népét Gyenes Tamás életével, munkásságá­val. De nemcsak ezt a célt szolgálná ez az emlékszoba, hanem' fontosabbat Is! Bizo­nyára eredményesen já­rulna hozzá képzőművészeti iskolázottságunk és kultúránk fejlődéséhez, és nem utolsó sorban példát mutatva ösztö­nözné művészeinket a való élet reális ábrázolására. Dankó Imre Késelés egy kutya miaR Húsz Vilmos mániái lakos és felesége Simon Sándor anyósánál voltak látogatóba^ Húsz vitte magával a kutyá­ját Is — Simon és Húsz kö­zöl 1 a kutya miatt — hogy beengediék-e az udvarba vagy se — vita támadt. Húsz a lá­togatás után panaszkodott Varga Károlynak és testvé­ré- ’ Húsz Gy" ek. hogy összeveszett Simonékkal a to­lva miatt. Röv' ' ez tán Vvalamint Húsz Vúr ~s és Húsz György ménfai l'alboltban ittak hazafelé. Amikor Simon -1; háza előtt elmen4 V. kiah"n; kezdtek ,Timon SánrM- : ..Gyere ki. te csib-’ le nemcsak kiabáltak. barom Varga Károly az ab'akc“- dőnvt is betörte, a két Hí -z testvér pedig ' '"’Zdle a bejárati ajtót. A naev zo<- ra a szomszédok felébred4 "k, erre a hivatlan látogat*'; to­vább indultak. Tie fe'étvv. u Simon Sándor is és utánuk indult, hogy felelősségre vn- ia őket. Amikor '-»lért*- Vargáék megtámadták. Varga zsebkést ragadott és ir'-ts- — mellbeszúrta Simont. Varga garázdaságért és ember;''1 éo kísérletéért, Húsz Vilmos »s Húsz György pedig garázda­ság miatt áll majd a bíróság elé. Áramszünet — Áramszünet lesz március 1-án 8—17 óráig az Endresz Gy. u, Faludi F. u., Gyümölcs u., Lotz K. u., Madarász V. u., Szigeti út, Tiborc u., Batsányi u., Erkel F. u., Fogaras u., Görgey u.. Homolc u., Kürt u., Lugos u., Mikes K. u.. Tüzér u. által behatárolt te­rületen. HALÁLOZÁS Fájdalomtól megtört szívvel tu­datjuk, hogy drága férjem, test­vérünk, sógorunk. KUTAS IST­VÁN gépjármű-előadó, febiuár 26-án meghalt. Temetése máréi is 1-én du. 4 órakor az Izraelita te­metőben. Gyászolják: özvegye, testvérei és sógorai. Fájdalommal tudatjuk, hogy ÖZV. REITZ EDÉNÉ 86 éves bo­rában elhunyt. Temetése mároms 1-én 4 órakor lesz a köztemető­ben. A gyászoló család. SZÍNHÁZ I Mm VASÁRNAP: A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. február 28-i, vasárnapi műsora a 223.8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Zenés műsorunkat összeállítot­ták a hallgatók. 18.00: Német nyelvű műsor: Kivánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Lili bárónő. Montázs- Huszka Jenő operettjéből. 19.00: A TIT ismeretterjesztő mun kájáról és terveiről. Beszélge­tés Benkő László elvtárssal. 19.10: Pécsi Ildikó és Dobák La­jos verseket mond. 19.20: Arra alá Baranyában . . . Részletek a baranyai népművé­szek és csoportok 1963. október 27—i műsoros estjéből. II. rész. 19.50: Sporthírek, totóeredmények. Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. v SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Viktória (dél­után 3 és este 7 órakor). Bérlet- szünet. Tájszínház: Három nővér (dél­után 3 és este fél 8 órakor. Szom­bathely. Uttörőház: Uttörőkamevál (dél­után 3 órától). mozi: Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szi. = színes. Park: Szerencsés bukás (10). — Gyávák bandája (szv., fél, 5, fél 7, fél 9). Petőfi: Elloptak egy bombát (10). Kár a benzinért (szv., 4, 6, 8). Kossuth: Egy kislány iskolába megy »(10). Gyávák bandája (szv., 2, 4, 6, 8). Fekete Gyémánt: Jeüena öböl (10). A „Preludió” akció (szv., 4, 6). Építők: Királyi gyermekek (10). A nap vége (4, 6). Pécsszabolcs: Vidám utazás (10). Milliók kerin- gője (szv., szi., 3, 5, 7). Mecsek- alja: Kandúr és a sisak (10). Nyugtalan nyár (5, 7). Vasas H.: Képek a magyar némafilm törté­netéből (5, 7). Istenkút: A szeretet jogán (6). Meszes: A szép Lurette (szv., szi., 4, 6). Mohács: Busójá­rás. Találkozás (Mohács) Gaudeá- mus (10, 11, 12). Rab Ráby (szv., 3, 5, 7). Szigetvár: A görbe tükrök birodalma (10). Mit csinált felsé­ged 3—5-ig? (szv., szi., 6, 8). Csak 18 éven felülieknek! Siklós: Sán­dor Máyás (szv., szi., 5, 7). Sellye: Párduc I., II. (szv., szi., 4, 7, dup­la hely árral), Harkány: Félelem (5, 7). Beremend: Nehéz emberek (szv., 5,-7). Bóly: Az aranyfog (’0). Majdnem baleset (szv., 5, 7). Má- gocs: Ki ártatlan? (fél 5, 7). Péas- várad: A nagy mérkőzés C0). Egy éjszaka szerelme (szv.. 5. fél 8). HÉTFŐ: A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. március 1-i, hétfői műsora a 223,8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Életrekelt a legenda. — Zenés beszámoló a mohácsi busójárás­ról. 18.00: Német nyelvű műsor: Kommentár. Népdalok a pécsi Vdkstno elő­adásában. Hírek gyárakból, üzemekből. Melódia csokor. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Mecseki visszhang. — Zenés összeállítás. A tartalomból: 20 éve történt. Utolsó harcok Baranyában 1945 tavaszán. Dénes Béla főiskolai docens írása. — Emlékezés Vá- rady Ferencre. — Az országgyű­lés után a Hergenrőder brigád­nál. — Még így is? Varga János írása. — Portré: Alföldi János. — Milyen az idei vadászati mérleg? 19.59: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Szünnap. MOZI: Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szi. * színes. Park: Kár a benzinért (szv., 4, 6, 8). Petőfi: Gyávák bandája (szv., fél 5, fél 7, fél 9). Kossuth: Gyávák bandája (szv., 4, 6, 8). Híradó Mozi: Magyar híradó, 64/9. sz. sporthíradó, Vérnyomás, Margitsziget, Nyuszi és a kút, Emberek kezében. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Fekete Gyémánt: Robinson csa­lád (szv., szi., 6). Pécsszabolcs: Mi olaszok és a nők (szv., 5, 7). # Vasas n.: Halló Japán (szi., 7). Ságvári: Férjek (fél 6, fél 8). Mohács: Fekete Péter (5, 7). Szi­getvár: A „Preludió” akció (szv., 6). Siklós: Mit csinált felséged 3—5-ig? (szv., szi., 7). Csak 18 éven felülieknekl k

Next

/
Oldalképek
Tartalom