Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-04 / 29. szám

IMS. FEBRUAR 4. 4 napló Közlemény a KGST 19. ülésszakáról, valamint a KGST Végrehajtó Bizottságának 16. ülésszakáról 1965. január 28-től 30-ig Prágában tartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 19. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok küldöttségei. A Magyar Népköztársaságot Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese képviselte. Az ülésszak megvitatta a Végrehajtó Bizottság beszá­molóját a KGST 18. és 19. ülésszaka között végzett tevé­kenységéről. Az 19. ülésszak megállapí­totta, hogy a tanács szervei­nek a gazdasági együttműkö­dés sokoldalú fejlesztése te­rén végzett munkájához a kommunista és munkáspártok központi bizottságai első tit­kárainak és a KGST-tagálla- mok kormányfőinek 1963 jú­liusi értekezletén, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség "anácsa 18. ülésszakán hozott határozatok szolgálnak alapul. A KGST 18. ülésszakát kő­vetően a tagállamok együtt­működése mind kétoldalú, mind többoldalú kapcsolatok formájában tovább fejlődött és tökéletesedett Ez az együtt­működés az egyenjogúság, az állami szuverénitás és a nem­zeti érdekek tiszteletben tar­tása, a kölcsönös előnyök és az elvtársi segítségnyújtás alapelveivel teljes összhang­ban valósult meg. Az ülésszak megállapította, hogy az elmúlt időszakban je­lentős munka folyt a KGST 18. ülésszaka határozatainak végrehajtására. A fő figyel­met a KGST-tagállamok nép­gazdaságfejlesztési terveinek összehangolására, valamint a termelés nemzetközi szakosí­tására kitűzött feladatok tel­jesítésére összpontosították. Végrehajtva a KGST 18. ülésszakának a gazdasági, tu­dományos és műszaki együtt­működésről hozott határoza­tait, a KGST-tagállamok elő­zetes munkát végeztek az 1966—1970. évi népgazdaság­fejlesztési tervek összehango­lására. A KGST-országok kétoldalú konzultációja, az előzetes el­számolási egyenlegek kidolgo­zása és az egyenlegek össze­sítése a tanács szerveiben le­hetőséget nyújtott a KGST tagországainak arra, hogy elő­zetesen megállapíthassák a kölcsönös áruszállítások hoz­závetőleges méreteit, előzete­sen megoldhassák a gazdasági egvüttműködés több problé­máját, megjelölhessék bizo­nyos kérdések megoldásának meghatározott útját és feltár­hassák a további kidolgozást igénylő alapvető problémákat. A tanács szervei ajánlást fogadtak el a legfontosabb ioari termékek termelése nem­zetközi szakosításának és ko­operációjának fejlesztésére. Többek között ajánlásokat fo­gadtak el vegyipari komplex technológiai vonalak, agregá- torok és egyes technológiai bé­rc " zések. Diesel-üzemanya­got katalitikus úton finomító és hidraulikusan tisztító be­rendezések, az erdőgazdasági gének, a textilipari berende­zések stb. termelésének sza­kosítására és kölcsönös szállí­tásaira vonatkozólag. Fejlő­dött a gördülőcsapágyak ter­mo' '■'»ének szakosítása. A fontosabb problémák tu­dományos és műszaki kutatá­Dluimaradt az óceán Az „Atomani” szovjet ha­lászhajó tengerészei az elmúlt 24 órában emberfeletti harcot folytattak hajójuk megmenté­séért. A Bering-tengeren vá­ratlanul orkán támadt, de tiz- méteres hullámok nem is je­lentettek akkora veszélyt, mint a zord hideg. A hőmérő mí­nusz 20, majd m'nusz 25 fo­kot mutatott. A hajó hamar jégpáncélba öltözött, s a pán­cél súlya óránként 15—20 ton- n/ "l növekedett. > Ekkor hárman a jeges vízbe vetették magukat és részben víz alatt dolgozva, ir"lc megszabadítani a hajó oldalát a hatalmas jég­gombáktól. A vállalkozás si­kerűit, az „Atomani” kiegye­nesedett. sainál, valamint az ezekhez szükséges erők és eszközök összpontosításánál a párhuza­mosság felszámolása céljából a KGST szervezeteiben javas­latokat dolgoztak ki az össze­hangolásra kerülő, távlati tu­dományos és műszaki kutatá­sok alapvető irányaira. A 18. és 19. ülésszak között eltelt időben az érdekelt or­szágok egész sereg intézkedést tettek gazdasági ef»vüttműkö- désük területén. Magyaror­szág, az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió kelet-ukraj­nai részének egyesített villa- mosenergia-rendszeréhez csat­lakozott Románia villamos- energia-rendszere. Létrehozták és üzembehelyezték a 93 000 egységet kitevő közös teher­kocsi-parkot, befejezték a Szovjetunióban a kingiszeppi foszforitbánya és dúsító üzem első részének építését; ez a létesítmény Bulgária, Magyar- ország, az NDK, Lengyelor­szág és Csehszlovákia részvé­telével épült. A KGST-tagállamok valu- táris és pénzügyi együttmű­ködésében fontos intézkedés; az áttérés az átváltható ru­belben bonyolódó többoldalú elszámolásokra, továbbá a nemzetközi együttműködési bank megalapítására az 1963 októberében kötött megálla­podás alapján. A KGST szervei munkájá­nak összegezése és a benne részvevő országok közötti eevüttműködés helyzetének megvitatása után az ülésszak értékelte a végzett munkát és meghatározta a KGST-tagál­lamok gazdasági, műszaki és tudományos együttműködésé­nek további fejlesztésére és tökéletesítésére vonatkozó fel­adatokat. A tanács 19. ülésszaka jó­váhagyta a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa és a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között kötött meg­állapodást a JSZSZK részvé­teléről a tanács szerveinek munkájában. A megállapodás jelentős lépés a szocialista or­szágok gazdasági kapcsolatai­nak fejlesztésében. A megál­lapodás előirányozza, hogy Jugoszlávia a KGST kereté­ben együttműködik a KGST- tagállamokat és Jugoszláviát kölcsönösen érdeklő kérdések­ben. A megállapodás más, Ju­goszláviának a tanács szervei­nek munkájában való részvé­telével kapcsolatos kérdéseket is szabályoz. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának Végrehaj­tó Bizottsága 1965. január 29- től február 2-ig Prágában tar­totta 16. ülésszakát, amelyen részt vettek a Bolgár Népköz- társaság, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Ma­gyar Népköztársaság, a Mon­gol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió képviselői. Az ülésszakon Sztanko To- dorov, a Bolgár Népköztársa­ság miniszterelnök-helyettese elnökölt. A Végrehajtó Bizottság meg­vizsgálta a 19. ülésszak aján­lásaiból és döntéseiből szár­mazó rendelkezéseket és ha­tározatokat hozott teljesíté­sükről. A Végrehajtó Bizott­ság megvizsgálta a kőolaj és gázipar területén való együtt­működés kérdéseit. A Végre­hajtó Bizottság többek között megvizsgálta a kőolaj- és gáz­ipari állandó bizottság beszá­molóját a „Barátság” kőolaj- vezeték építésének befejezésé­ről. A „Barátság” kőolajveze­ték Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió szoros együtt­működésével épült. A 4500 kilométernél hosz- szabb kőolajvezeték létesítése nem csupán kiemelkedő mű­szaki eredmény, hanem ra­gyogóan példázza a KGST- tagállamoknak a szocialista nemzetközi munkamegosztás elvei alapján megvalósuló együttműködésének nagyfokú hatékonyságát. A Végrehajtó Bizottság meg­vizsgálta a KGST kőolaj és gázipari állandó bizottságának javaslatait, hogy a KGST tagállamaiban 1970-ig nö­veljék a 3000 méternél mé­lyebben fekvő kőolaj- és föld gázrétegek fúrással történő kiaknázását és tökéletesítsék a fúrás technikáját és tech­nológiáját. Az ülés elfogadta a KGST gépipari állandó bizottságá­nak arra irányuló ajánlásait, hogy a KGST tagállamok mű­ködjenek együtt fontosabb vegyipari, elektrotechnikai, fémfeldolgozó és könnyűipari berendezések termelésének be­vezetésében és megszervezé­sében az 1966—1970. évi szük­ségletek kielégítése céljából. A Végrehajtó Bizottság meg­vizsgálta és elfogadta a nép­gazdaság fejlődésének színvo­nalát és ütemét jellemző fő mutatókat, valamint az ipari és mezőgazdasági termékek egységes cikklistáját A Végrehajtó Bizottság jó­váhagyta 1965. évi munkater- vét, amelyben a fő helyet az 1966—1970. évi tervek továb­bi összehangolása foglalja el. A tanács ülésszakán és a Végrehajtó Bizottság ülésén a kérdések megtárgyalása a test­véri barátság, a teljes és köl­csönös egyetértés szellemében folyt le. Nyogat-Héiuelország plutóniumot gyárt háborús célokra Fuchs professzor leleplezése Klaus Fuchs professzor, az NDK rossendorfi atomfizikai intézetének helyettes igazga­tója, az atomenergia békés felhasználásának kérdéseivel foglalkozó tudományos tanács tagja, a drezdai Sächsische Zeitung című lapnak adott nyilatkozatában arról tájékoz-- tatta a közvéleményt, hogy a nyugat-németországi Karlsru- heban plutóniumot gyártanak háborús célokra. — A karlsruhei atomkutató központban több célra alkal­mas reaktor működik — mon­dotta a professzor. — Jellem­ző, hogy e több cél egyikéről az illetékesek hallgatásba bur­kolóznak. A szakirodalomból ismert adatok alapján azonban teljesen világos, hogy a meg­felelő berendezésnek csak ak­kor látják hasznát, ha azt ka­tonai célokat szolgáló pluto­nium előállítására használják. Ez azt jelenti — mutatott rá dr. Fuchs —, hogy Karlsruhe- ban 1968-tól kezdve annyi ha­sadó anyagot lehet előállítani, amennyi évente hat Nagaszaki típusú atombomba gyártásá­hoz elegendő. Egy ilyen bom­ba hatóereje 20 kiló/tonna robbanóanyagnak telel meg. Klaus Fuchs mélységes aggo­dalmát fejezte ki amiatt, hogy a Nyugat-Németországban új­jáéledő militarizmus visszaél­het az atomenergiával, veszé­lyeztetheti Németországot, s az emberiséget. örült tervnek minősítette az NDK határán létesítendő atom aknazár Trettner-féle tervét, s hangoztatta: A terv meg­valósulása hosszú időre lehe­tetlenné tenné a német újra­egyesítést, de a legfőbb ve­szély mindenekelőtt abban rej lik, hogy egy atomakna vélet­lenül is felrobbanhat, s a rob­banás háborúba sodorhatja mindkét Németországot, sőt világméretű atomháború oko­zóiává válhat. Klaus Fuchs professzor vé­gül kijelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban nincsenek olyan berendezések, amelyeknek segítségével kato­nai célokra felhasználható ha­sadó anyagot lehet előállítani. Kongói jelentés Pénzügyi alkudozások Brüsszelben Vontatottan és sok zökke­nővel folynak Brüsszelben a kongói és a belga küldöttség tárgyalásai a két ország között függőben lévő pénzügyi kér­désekről. A kongói küldöttsé­get Csőmbe miniszterelnök, a belgát Spaak külügyminiszter vezeti. Hírügynökségi Jelenté­sek szerint a tárgyalások köz­ponti témája azoknak az ál­lamkötvényeknek a sorsa, ame lyek Kongó függetlenségének kikiáltása után kongói tulaj­donba mentek át, de amelye­ket később Belgium befa­gyasztott. A másik, ezzel ösz- szefüggő napirendi pont: a kongói kormány által nemrég megvont külföldi bányajogok kérdése; ez szorosan összefügg az első kérdéscsoporttal. „Na­pirenden kívül” folyik a szó a belga gazdasági és katonai segély fokozásáról. A megbeszélések a tervek szerint péntekig, de lehet, hogy még tovább is tartanak. Gaston Soumialot, a kongói forradalmi kormány hadügy­minisztere e tárgyalásokról kedden Nairobiban kijelentet, te. hogy Csőmbe felhatalmazás nélkül utazott Brüsszelibe: a kongói nép nem járult hozzá küldetéséhez, s ennélfogva azok az esetleges egyezmé­nyek, amelyeket Csőmbe a belga kormánnyal tető alá hoz, a kongói nép szemében egy hajítófát sem érnek. Bel­gium — mondotta — mélysé­gesen téved, ha azt hiszi, hogy Csombéval rendezheti a két ország függőben lévő kérdé­seit. Laossi puccs Csapaterősítések vidékről - Heves harcok Közvetítő tárgyalások, fegy­verdörgés és újabb csapat­mozdulatok közepette bonyo­lódik tovább a különben is zavaros helyzet Vientianeban. Bounleut Sykosy ezredes, a hétfőn kirobbant katonai ál­lamcsíny vezetője kedden dél­után az amerikai nagykövet­ség épületében Kouprasith Abhay tábornok, vientianei katonai parancsnok képviselő­jével tárgyalt és a megbeszé­lésen — a nagykövetség szó­vivőjének közlése szerint — megállapodás jött létre. A megegyezést állítólag Souvan- na Phouma miniszterelnök is jóváhagyta. A megállapodás tartalmát nem hozták nyilvá­nosságra. A legújabb értesülések sze­rint a második katonai pa­Kéthetes tavaszi as időjárás után, kedden reggel egész Dél- kelct-Szerbiában hóvihar tom­bolt. A hegyvidéken a hóta­karó vastagsága meghaladja a félmétert. Presev dél-szerbiai városka környékén a hófúvá­sok következtében elszakad­tak a távbeszélő- és távíróve­zetékek. Titográdban hatalmas felhő- szakadás volt, amelyet a hő­mérséklet erős csökkenése kö­vetett. Az utak sokhelyütt járhatatlanok. Krnovóban a hófúvások négy méter magas hóakadályokat emeltek. Bosz­niában viszont hirtelen beál­lott az olvadás és két napja szakadatlanul esik. Emiatt a Szana és az Una folyó kiön­tött medréből és nagy terü­leteket árasztott el. Prijedor város egyes részeibe behatolt az árvíz és több lakóházat összeomlással fenyeget. rancsnokság körzetéből egy zászlóalj katonaság a Mekong folyón motorcsónakon Tha- deua város irányába tart, hogy segítségére siessen a lá­zadóknak. Kedden délután, miközben az amerikai nagykövetség épületében a tárgyalások foly­tak, Vientianetól mintegy 20 kilométernyire a Chianaimo katonai tábor közelében he­ves összetűzésre került sor a puccsot támogató Kham Kong tábornok katonái és Koupra­sith Abhay tábornok csapatai között. A felkelők meghátrál­tak és Thadeua felé tartanak, ahová a Mekong folyón érke­ző csapaterősítést várják. A kedd délutáni megálla­podásról szóló hírek hitelét csökkenti az a tény, hogy Bounleut Sykosy katonái to­vábbra is megszállva tartják a rádió épületét, a polgári repülőteret és az egyik sport­pályát, ahol a puccsista ezre­des főhadiszállását rendezte be. Elvonulási szándékuknak eddig a legkisebb tanújelét sem adták. Az egyetlen vál­tozás az, hogy a felkelő ka­tonák a kék sálat helyenként fehér karszalaggal cserélték fel. Bounleut Sykosy szerdán kibocsátott közleményében hi­vatkozik ugyan a keddi dél­utáni megállapodásra és han­goztatja, hogy Souvanna Phouma miniszterelnök meg­ígérte a válság „konstruktív megoldását”, az UPI hírma­gyarázója azonban nem tart­ja kizártnak, hogy az ezredes csak „időnyerésre Játszik”, amíg vidékről további csapat­erősítéseket kaphat. Maga Phoumi Nosavan tá­bornok továbbra is igyekszik az események hátterében ma radni. Az AFP megjegyzi, egyelőre nem lehet tudni, va­jon védelmezni, avagy szem meltartani kívánják-e Phoumi Nosavan t. Emberek és számok (Folytatás az 1. oldalról) I zéses gazdálkodást; vagy több szövetkezet összefogásával fel- dolgozási tevékenységbe kezd­tek. Mindezek a megoldások egyaránt szolgálják a szövet­kezetekbe tömörült emberek rendszeres foglalkoztatását és a közös gazdaságok erősödé­sét, gyarapodását. De még könnyebben lehet orvosolni az olyan jellegű ba­jokat, amelyeknek alapja nem gazdasági természetű, hanem egyszerűen szervezési vagy magatartásbeli. Tapasztalható, hogy személyi ellentétek, sé­relmek gyakran mennyire el­fajulnak egyik-másik terme­lőszövetkezetben. Több helyen ez is oka lehet annak, hogy egyes emberek elhagyják a szövetkezetét. A dolgok ilyen következményekkel járó alakú lását meg lehet akadályozni. Éppen a legjobban gazdál­kodó termelőszövetkezetekben alakult ki évek alatt az a rend, hogy vezetők és tagok nemcsak közgyűlésen, hanem egyénileg és kisebb csopor­tokban is megbeszélik a szö­vetkezeti élet kérdéseit. Egyes helyeken például évente több­ször a vezetőség tagjainak rész vételével brigád-, vagy mun­kacsapat-értekezleteket tarta­nak, ahol fesztelenül, töviről hegyire megvitatják a közös gondokat. Más szövetkezetek­ben meg az a gyakorlat ho­nosodott meg, hogy a zár­számadások és tervkészítések idején a vezetőség tagjai min­den emberrel külön-külön be­szélgetnek. Ilyenkor a szoká­sosnál kedvezőbb az alkalom, hogy minden gazda elmondja észrevételeit a szövetkezet ve­zetéséről, a gazdálkodásról, az egész szövetkezeti életről és a vezetőknek Is módjuk van sze­mély szerint mindenki mun­káját, magatartását mérlegre tenni. Ebiekben a termelőszö­vetkezetekben azt mondják: az ilyenfajta beszélgetéseket nem pótolja semmi, még a nagyon jól sikerült közgyűlés sem. Hiszen sok esetben eze­ken a beszélgetéseken derül ki, hogy egyik vagy másik ter­melőszövetkezeti gazda tudá­sát, erejét más munkaterüle­ten jobban hasznosíthatnák. És máris megvan a megoldás, ha a szándékok találkoznak. A vezetőknek is könnyebb a dolguk, ha a beszélgetések so­rán szóbakerült sokféle hasz­nos javaslatot megfontolják és az életre valókat megvalósít­ják. A termelőszövetkezetek gaz­dasági megerősödése, a nagy­üzemi gazdálkodás fejlődése elsősorban attól függ. hogy a földeken és a jószágok körül mennyire hozzáértő, hivatásu­kat szerető, örömmel dolgozó emberek tevékenykednek. Ér­tékes létszámuk ott nem csök­ken egészségtélen mértékben, ahol a róluk való gondosko­dás, munkájuk megbecsülése a vezetőség és az egész közös­ség szívügyévé válik. Halálra ítélte a Legfelsőbb Bíróság a mezőtúri rablógyilkosokat A Legfelsőbb Bíróság szer­dán hirdetett ítéletet abban a bűnügyben, amelynek két vádlottja, a munkakerülő, zül­lött életmódot folytató Farkas Gusztáv és Lestyán Kálmán tavaly májusban Mezőtúron megfojtott egy idős asszonyt. Lestyán anyósa, Ajtai La- josné mezőtúri lakos vetette fel vejének, amikor pénztelen­ségéről panaszkodott, bogy helyben ismer egy idős asz- szonyt, akitől nagyobb össze­get lehetne „szerezni”. Ha­sonlóképpen nyilatkozott ké­sőbb is, amikor a Szarvason lakó Lestyán Kálmán Farkas Gusztávval együtt kereste fel. Másnap este — előzetes’ hely­színi szemle után— a két fia­talember és Ajtainé behatolt az idős asszony lakásába. \z ágyban fekvő nő felriadt ás segítségért kiáltott, s ekkor Farkas és Lestyán megfojtot­ta. A lakást ezután feldúlták, s az ott talált készpénzt, ami lényegesen kevesebb volt, mint amennyit reméltek, maguk­kal vitték. A Legfelsőbb Bíróság a két elvetemült fiatalembert társ- tettesi, az asszonyt pedig fel- bújtói minőségben, előre ki­tervelt módon és nyereség- vágyból elkövetett emberülés­ben mondta ki bűnösnek. Ezért Farkas Gusztávot és Lestyán Kálmánt halálra, Aj­tai Lajosnét pedig 15 évi sza­badságvesztésre ítélte. Hóviharok, felhőszakadások és árvizek Jugoszláviában

Next

/
Oldalképek
Tartalom