Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-24 / 46. szám
VUög proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló _________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja_________ X XII. ÉVFOLYAM, 46. SZÄM ÁRA 50 FILLÉR 1965. FEBRUÁR 24.. SZERDA Öntevékenyen, felelősen Külső segítséget csak az várhat, aki saját maga mindent megtett az ügy érdeké- . ben. Érdemes ezen elgondolkodni idei gazdasági feladataink számbavételekor és végrehajtásakor. Mert bár kétségtelen, általánosságban a terv nem tartalmaz feszített mennyiségi előirányzatokat, célkitűzéseink végrehajtása mégsem könnyű. Hiszen a tervezett gazdasági előrehaladást a tavalyinál nem több beruházással és alig több munkás- létszámmal kell megvalósítanunk. Nem is szólva arról, hogy külkereskedelmünk — nemzetközi fizetési mérlegünk javítása miatt az ipari exportnak lényegesen gyorsabban kell növekednie, mint a termelésnek és az importnak. A múltban szinte gyakorlattá vált egyes vállalatainknál, hogy a termelésnövekedést — csak több beruházással, illetve megnövelt munkáslétszárulnál, a többletexportot növekvő importtal teljesítették. Ez az út hovatovább járhatatlanná vált. Az idei feladatok csali akkor oldhatók meg, ha a vállalatok maximálisan és öntevékenyen feltárják, s kihasználják belső erőforrásaikat, lehetőségeiket. Az öntevékenység fokozásának fontos feltételét, a vállalati vezetőknek a korábbinál nagyobb önállóságát a közelmúltban kiadott felsőszintű rendelkezések biztosították. Például az új munkaügyi rendelkezések növelték a vállalatvezetők hatáskörét. Lehetővé vált, hogy a problémákat azon a lépcsőfokon döntsék el, ahol felmerülnek, s ahol azok helyes elintézésének minden feltétele adva van. A nagyobb önállóság azonban nemcsak nagyobb hatáskört. de nagyobb felelősséget is jelent. Olyan értelemben is. hogy a központi határozatokban rögzített elveket miként váltják át a mindennapok gyakorlatává. Korábban sok panasz hangzott el amiatt, hogy a vállalatok vezetőinek gyakran apróbb kérdésben is megkötik a kezét, s a minisztériumok olyan kérdésekben is maguknak tartották fenn a döntést jogát, amely bőven belefért volna a vállalati igazgató hatáskörébe. Ezekben a bírálatokbarf kétségtelenül sok igazság volt. De az utóbbi időben ezzel éppen ellentétes jelenségek tapasztalhatók. A vállalati igazgatók egy része nem számol a megváltozott helyezettel, nem ék a kibővült hatáskörrel, és olyan kis jelentőségű — néhány száz ' agy ezer forintos — ügyekben is a minisztériumhoz fordul döntésért, mellyel tulajdonképpen még neki sem szabadna foglalkoznia, hanem az d bitékes beosztottjaira kellene b'-nia. A döntéseknek és a . f">Iősségnek ez az áthárítása, a belső erőforrások feltárásának háttérbe szorulása talán elfogadható volt akkor, amikor azt gondoltuk: a népgazdaság tervszerű arányos fejlődéséhez nem kell más, mint egy részletes, felülről előírt terv s a vállalatoknak nincs más feladatuk, mint e tervet-végrehajtani. A szocialista gazdaság azonban bonyolult, szerteágazó, változékony s ennek fejlődését minden részletében előre látni aligha lehet. Minden útközben támadt problémával és azok megoldási lehetőségeivel még a leggondosabban elkészített terv sem számolhat, s éppen ezért — a tervek mellett — egyre nagyobb jelentőséget tudaidonítimk a közvetlen gazdasági kancsolatok- nak, a helyi lehetőségek és erőforrások feltárásának. s mozgósításának. A döntések és a felelősségvállalás, valamint a belső tartalékok feltárása azért nem választható el egymástól, mert az öntevékeny vállalati munkának talán ez a legkönnyebben megoldható eleme, s azok a vállalati vezetőik, akik ezzel sem élnek, még kevésbé képesek feltárni a nehezebben mozgósítható belső erőforrásokat, tartalékokat Az üzemi tartalékok feltárásának természetesen már a múltban is igen iélentős eredményei voltak. Ennek esti pán az volt a szépséghibája, hogy erre a vállalatokat igen gyakran valamilyen külső kényszer inspirálta. Az egyik textilvállalat például a termelési feladatainak bővüléséhez meglehetősen magas beruházási keretet igényéit. A beruházási összeget meg is kaphatta volna, azonlban kiderült: új üzemrész építésére nincs mód, mert a vállalat területén nincs erre hely. S csak miután a fejlesztésnek ez a külterjes módja megfeneklett, akkor ültek össze a vállalat- vezetők, hogy felkutassák a termelés bővítésének olyan lehetőségét, amely az eredeti megoldásnál lényegesen olcsóbban produkálja ugyanazt az eredményt. Minthogy a népgazdaság teherbíró képessége korlátozott, s ugyanakkor az üzemekben a „kapun belül” még igen sok tartalék lelhető fel, helyes lenne olyan munkamódszert kialakítani és állandósítani, hogy a vállalatok csak abban az esetben forduljanak a külső segítséghez, amikor már a saját lehetőségeiket valóban kimerítették. A „segíts magadon ...” közmondást tehát köz- gazdasági nyelvre is lehetne ..lefordítani”: a vállalat fejlesztése érdekében „tedd meg saját erődből mindazt, amit megtehetsz és akkor — de csak akkor — joggal elvárhatod az állam segítségét is”. Ünnepség a budapesti Szabadság téren A szovjet hadsereg megalakulásának 47. évfordulója alkalmából kedden délelőtt koszorúzása ünnepség volt a i Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A szovjet és magyar Himnusz hangjai után elsőként a Magyar Népköztársaság fegyveres testületéi nevében Czi- nege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Ruzsbatzky László, a munkásőrség budapesti parancsnoka helyezett el koszorút. A Szovjetunió budapesti nagykövetsége nevében G. A. Gyenyi- szov rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, N. R. Selen követtanácsos, Sz. D. Zotov vezérőrnagy, katonai attasé. A szocialista országok Budapesten akkreditált katonai és légügyi attaséinak koszorúját Milan S. Kolarevic ezredes, a Jugoszláv Szocialista Szövete ségi Köztársaság katonai és légügyi attaséja, W. Jackow- ski ezredes, a Lengyel Nép- köztársaság katonai és légügyi attaséja és R. Chlubna alezredes, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság katonai attaséja helyezte eL Koszorúzás a szovjet hősi emlékműnél A szovjet fegyveres erők mep.lakulásának 47. évfordulóján Pécs fiataljai megkoszorúzták a pécsi szovjet hősi emlékművet. Az emlékmű talapzatán koszorút helyeztek el a KISZ Pécs városi Bizottsá ga, a megyei úttörő elnökség és a pécsi fegyveres erők KISZ-bizottsága nevében. Pé cs diáksága nevében az isko Iák küldöttei virágokkal díszítették a hősök sírjait. A képen: elhelyezik a fegyveres erők KISZ-bizottsága koszorúját. Tudósítás négy tsz-bál! Egyre több gép a határban Amerikai kísérlet vitorlázó űrrepülőgéppel Az amerikai légierő kedden kétlépcsős „Thor-Delta” rakéta segítségével körülbelül 63 kilométer magasságra bocsátott fel egy vitorlázó űrrepülőgépet, amelynek műszerei azt vizsgálják, hogy milyen anyagok és milyen technika szükségesek az olyan űrhajók építéséhez, amelyek repülőgépekhez hasonlóan szállnak majd le a földre. A légierő közlése szerint a fr-v ' '1 c-u.-rps volt. az űrrepülőgép félórás repülés után az Atlanti-óceán déli részén szállt le, ahol repülőgépek és hajók várták érkezését. A gép alakja vasalóhoz hasonlít és több ezer petty van ráfestve 10 különböző színben. Mindegyik szín egy bizonyos hőfokra érzékeny, annak hatására változtatja árnyalatát. A tudósok a színes pettyek elváltozásából állapítják meg, hogy a gép felszínének különböző pontjait útközben milyen hőmérséklet érte. Négy tsz-be látogattunk el tegnap és tájékozódtunk, milyen munkát végeznek ezekben a napokban? Varga László, a szigetvári Zrínyi Tsz elnöíke: — Eddig hatszáz holdon végeztük el a fejtrágyázást, ösz- szesen 1600 hold vár ezekben a hetekben fejtrágyázásra. Naponta 3—4 gép dolgozik és 15 vagon műtrágya kerül a földekre. Nyújtott műszakban dolgoznak gépeink, hogy mielőbb végezzenek ezzel a munkával, lehetőleg az olvadás előtt. A múlt héten például, amikor nappal engedett a talaj, éjszaka szórtuk a műtrágyát. A szervestrágyát is hordjuk, elsősorban arra a hetven holdra, amelyiken megvalósítjuk az Iregszemcsei Kutató- intézet új takarmánytermesztő módszerét: kétszer, háromszor akarunk erről a területről betakarítani bőséges takarmányt. Általában 100—200 mázsa szervestrágyát terítünk él a hetven hold, öntözött területre. Ktisfra László, a botykaipe- terdi Hajnalcsillag Tsz könyvelője: — Ma érkezett meg a lu- cemavetőmag, azért küldtük a pótkocsis vontatónkat Szigetvárra. Százötven kilót kaptunk és nekünk is van hatvan kiló vetőmagunk, amit | őszi árpára szórunk ki, felül- | vetésnek. Ezenkívül a vonta- : tónk hozza a 10,8 mázsa nap- j raforgó-vetőmagot és akkor a burgonya kivételével, minden vetőmag raktáron lesz. Már csak a jó időt várjuk, hogy vethessünk. A burgonyát még nem tudjuk honnan szerezzük be, valószínűleg valamelyik termelőszövetkezettől kapunk megfelelő vetőgumót. (Csak el ne késsenek vele!) Háttá József, a rózsafai Kossuth Tsz elnöke: — A dencsházi kertészetünkben már folynak az előkészületek a szántóföldi kertészkedéshez. A mi vidékünk alacsony fekvésű, hideg a talaj, így primőrárukkal nem tudunk időben előjönni. Ezért hetven holdon, nagy tömegben termesztünk paprikát, paradicsomot és uborkát. A szántóföldi kertészkedés révén — most készítjük az idei terveket — 550 ezer forint bevételre számítunk. Negyven fogat hordja a szervestrágyát és három gép szórja a műtrágyát. Ezenkívül a még kint lévő szárat dolgozzuk fel alomnak. Hétfőn pedig saját építőbrigádunk folytatja atszszerelőműhedy építését, amelyet május közepén átadnak használatra. Papp Zoltán, a nagypeterdi tsz elnöke: — Túl vagyunk a zárszámadáson és 42 forintot fizettünk egy munkaegységre, hét forinttal többet a tavalyinál. Egy-egy tag jövedelme elérte a 13 ezer forintot, ami pedig háromezer forinttal több mint 1964-ben. Balázs Pál állattenyésztő 40 ezer forintot keresett, Pintér József tehenész 42 ezer, Egerszegi József sertéstenyésztő pedig" 35 ezer forintot ért el. Jönnek vissza a fiatalok is, ami a tsz jó eredményének következménye. A 19 éves Kiss László a pécsi Sopianaból jelentkezett és kocsis akar lenni, Németh József és Nagy József az állami gazdaságból jött, Milisics Józsri a BELSPED dolgozója volt eddig. Valamennyinek . jut munka. A Pécsi Porcelángyár dolgozói is csatlakoztak a felszabadulási munkaversenyhez ♦ * Vállalásukból: Jobb minőség — Pontos határidők - Kevesebb selejt Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére indult szocialista munkaversenyhez a Pécsi Porcelángyár dolgozói is csatlakoztak. A nemrégiben megtartott termelési tanácskozásokon a dolgozók megvitatták és papírra vetették vállalásaikat. A vállalások, s a felszabadulási munkaverseny fő célja, hogy az 1965. évi népgazdasági terv célkitűzéseit maradéktalanul teljesítsék. A pécsi gyárnak 122,5 millió forint értékű terméket kell az idén előállítania. A dolgozók versenyvállalásában 0,5 százalékos túlteljesítés szerepel, ami azt jelenti, hogy 610 ezer forinttal többet termelnek, mint amennyit a terv számukra előír. Az úgynevezett kiemelt termékek területén pontosan meghatározták a túlteljesítés mértékét. A kályhacsempékből 0,5 százalékkal, vagyis 21 tonnával készítenek többet a tervezettnél. Ezt úgy kívánják elérni, hogy a kemencejavításokra szánt időt két nappal lerövidítik; a 21 tonnás mennyiség éppen két napi termelés eredménye. A műszaki porcelánáruknál 1 százalékkal kívánnak többet termelni az előirányzottnál, amely 30 tonna árut jelent. Ennek érdekében a programozást és a munkaszervezést keU megjavítaniuk, hogy az égetőkapacitást a maximális mértékben kihasználják. Az edények és általában mindenféle termék minőségét tovább szeretnék javítani a Pécsi Porcelángyárban. Az edényeknél azt vállalták, hogy 1 százalékkal emelik az első osztályú termékek mennyiségét a tavalyi eredményekhez, illetve az előirányzathoz képest. A mázas termékek selejt je a múlt évben 11,7 százalék volt. Az idei vállalás értelmében 0,5 százalékkal csökkentik a selejtet, amely — figyelembe véve az iparág átlagát —, elfogadható arány. A termelékenység emelkedését mutatja az a vállalásuk, hogy az idén emelkedni fog az egy főre jutó termelési érték. Az 1964-es évben egy dolgozó 90 840 forint termelési értéket állított elő. Ezt 0,5 százalékkal kívánják 1965-ben felülmúlni. Vállalták, hogy a Ganz Villamossági Művek részére kidolgozzák a 150 kV-os kapcsolószigetelőt, a szükséges prototípust időre elkészítik, hogy ezzel lehetőséget teremtsenek a pakisztáni eladásokra. Hasonló vállalást tettek a 110 kV-os szigetelők elkészítésénél is. hogy külkereskedelmünk időben, s a világszínvonalnak megfelelő áruval jelen- - hessék meg a külföldi piacokon. Említésre méltó vállalások közül: a Műcsarnok helyreállításához megrendelt pyrográ- nit termékeket, amelyek szállítási határideje 1966. június 30-a volt, még ebben az évben, augusztus 1-ig elkészítik és leszállítják. A Pécsi Porcelángyár vállalását, — amelyet felszabadulásunk 20. évfordulójának tiszteletére indult szocialista munkaverseny kapcsán tett, minden dolgozó támogatja. A jelenleg versenyző brigádok mellett újabbak alakulnak és kapcsolódnak be a szocialista címért folyó küzdelembe. Az év elején 34-re emelkedett a. szocialista brigádok száma, de közülük 18 brigád többször is elnyerte már a címet. j k
