Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-21 / 44. szám
A It. világfi álború előtti Ma gyanországom a banktőkének mérhetetlenül nagy gazdaság: és politikai hatalma volt A századforduló után nálunk is kialakult a bank és ipari tőkék összefonódása névén a tőkés gazdálkodós monopolista korszakára jellemző finánctőke & létrejött a bank és iparvállalatok vezetőinek személyi uniója. A monopolisták e csoportját nevezzük fináncoligarchiának. Magyarországon, ahol a feudális nagybirtok rendszernek is jelentős súlya volt, a finánctőke érdekközösségre lépett az arisztokráciával, arra különösen reacióssá tette uralmát. A finánctöke. és az államhatalom \ felszabadulás "előtt nálunk a gazdasági élet túlnyomó része, úgyszólván valamennyi kulcspozíciója néhány család kezében összpontosult. A nagy bankok elnökei, vezérigazgatói 15—20 iparvállalat és bank i gazgatóságában, felügyelőbizottságában is helyet foglaltak. Chorin Ferenc, aki a Kereskedelmi Bank, a Salgótarjáni Kőszénbánya, Gyáriparosok Szövetsége, Weiss Manfréd Művek és még számos nagy'llalat elnöke volt, több mmt 60 igazgatósági tagsággal rendelkezett. Évi jövedelme kö- / 1 milliós nagyságrendben volt mérhető. Politikai súlyára jellemző, hogy a főrendiház tagja volt. A kormányzó családjának és közvetlen környezetének is szoros üzleti kapcsolatai voltak a finánc- őkével. Ifj. Horthy Miklós pél . dóul több mint 10 bank és parvállalat igazgatósági tagságával rendelkezett, gróf Teleki Pál 25 hasonló pozíciót töltött be.-A finánctőke az államhatai- mat is birtokában tartotta és az ott szerzett pozícióit a eg magasabb profit biztosítására. használta fel. Politikája a lehető legreakciósabb volt és egy önmagát túlélt társadat :ni rendszer érdekeit testesítette meg. Éppen ezért nem volt véletlen, hogy a II. viHuss év a bankok életében lágháJború közvetlen előkészítésében a nemzetgazdaság mi- litarizálásában Magyarországon is jelentős szerepük volt a nagybankoknak. A Darányiféle győri program a hadi- gazdaság fejlesztésére egy milliárd pengőt irányzott elő. Ennek anyagi fedezetét a nagy bankok teremtették meg, végsősoron a papírpénz kibocsátás útján és a mesterséges infláción keresztül a dolgozókra hárítva annak súlyos terheit Azok a sajátos vonások, amelyek a felszabadulás előtti magyar bankrendszent jellemezték, Pécsett is felismerhetők voltak. A megye ipari jelegét tekintve, jelentős tőkével rendelkező pénzintézetek működték, amelyek közéleti befolyása városszerte ismeretes volt. Az 1937-es adatok szerint Pécsett a kisebb magánbankházak és a fővárosi bankok fiókjai mellett a következő pénzintézetek működtek: Alaptőke Hitei- Tiszta kihelyezés nyereség (ezer pengőben) Pécs-Baranyai Ktpi. Takarék 1000 9 000 180 P écsegyházme gyei Takarék 300 4000 90 Pécsi Kanesk. és Iparbank 350 4 200 50 Pécsi Takarékpénztár Délmagyarországá Keresik 1200 17 000 260 Bank 400 6000 100 Dunántúli Bank 400 4 000 60 összesen: 3650 44 200 740 lene nagybank államosítása. Az államosítással a bankok kezén lévő iparvállalatok is az állam tulajdonába kerültek. Ettől az, időszaktól — 1948- tól kezdve — több éven át- sok munkával, sok probléma megoldásával fokozatosan alakult ki a ma már formájában és tartalmában szocialista jellegű bankrsnd&zerü nk. A szocialista bankrendszer A szocialista bankrendszer tevékenysége szoros összhangban áll a népgazdasági tervekkel, az állam gazdaságpolitikájával. A központosított szervezet lehetővé teszi a pénz ügyi rendszer összes erőforrásainak legésszerűbb felhasználását. A szocialista bank- rendszer szakosított, ami azt jelenti, hogy a feladatok meghatározott csoportjait más-más bank látja el. Amint köztudomású, jelenleg négy vidéki hálózattal is rendelkező pénzintézet működik: Magyar Nemzeti Bank, Magyar Beruházási Bank, Országos Takarékpénztár, Állami Biztosító. A MNB a szocialista bank- rendszer központi bankja, amely a gazdálkodó szervek hitelellátását és pénzforgalmát bonyolítja a reóruházott pénzforgalmi és hitelmonopólium alapján, ami azt jelenti, hogy a vállalatok és szövetkezetek csak az MNB-tól igényelhetnek hitelt és kizárólag itt lehet folyószámlájuk. A MNB egyik fontos tevékenységi köre a termelőszövetkezetek hitelellátása. A bank különösen sokat segíthet a gyenge tsz-ek megszilárdításában, a gazdálkodási rend megteremtésében. Ez a munka sok problémával jár és nem túlzás azt állítani, hogy a tsz- ek finanszírozása egyben politikai kérdés is, ezért kellő megfontoltságot, határozottságot és szakmai sokoldalúságot követel. Amint ismeretes, a deviza- monopólium alapján a MNB bonyolítja le a külföldi fizetések forgalmát és látja el a nemzetközi pénzügyi egyezményekkel összefüggő feladatokat. A külkereskedelmi kapcsolataink bővítésével — különösen a KGST-n belüli intenzívebb együttműködés révén e tevékenység fontossága évről évre növekszik. A MNB megyei hálózatának tevékenységi körére a lebonyolított hi'tel- és pénzforgalom adataiból is következtethetünk. A MNB Baranya megyei Igazgatóság például 820 szerv számláját vezeti. Az 1964-es év ki- és befizetési készpénzforgalma 7,880 millió forintot tett ki. (A számlaátírással bonyolított forgalom ennek sokszorosa!) Az év végén a vállalatok, szövetkezetek rövidlejáratú hitelállománya 2365 millió forint volt. Ezen felül a tsz-ek beruházásaira folyósított közép- és hosszúlejáratú hitelek állománya 890 millió forintot tesz ki A népgazdasági tervben elő irányzott beruházásokhoz, felújításokhoz szükséges pénzeszközök kezelése, folyósítása és felhasználásának ellenőrzése, valamint az építőipari vállalatok finanszírozása a Beruházási Bank feladata. A bank tevékenységének ellátása során a beruházások engedélyezése előtt megvizsgálja azok indokoltságát, szükségességét és gazdaságosságát (egyes beruházásoknál üzembehelyezés után) és véleményét, amely az adott beruházás szempontjából lényeges, közli az Országos Tervhivatallal. Miután megyénk a „nagy- beruházó” területek közé tartozik, jelentős súlya van a Beruházási Bank tevékenységének. Pl. 1964-ben közel másfél milliárd forintot tett ki azoknak a pénzügyi kereteknek összege, amely a megyében beruházási, felújítási célokra rendelkezésre állt. Hogy ennek az összegnek felhasználása gazdaságosan történik-e, abban a bank munkájának is nagy szerepe van. Az Országos Takarékpénztár a bankrendszeren belül a lakosság bankjának szerepét tölti be. Szerteágazó üzletköre során a lakosság pénz megtakarításainak összegyűjtése mellett személyi hitei és árokölcsönök folyósításával, az áJlamkölcsönkötvények kezelésével, sorsolásával, a lottő- és totójátékok lebonyolításával foglalkozik. A hitelnyújtási üzletágban különösen fontos a lakásépítkezések (családi házaik, öröklakások, szövetkezeti lakásakciók) szervezése, A banknak több más, a lakosság pénzműveleteivel kapcsolatos feladatkörét lehetne megemlíteni,- de az intézmény gazdasági jelentőségét mi sem jellemzi jobban mint az, hogy megyénkben az OTP-nél kezelt betétek összege 1964 végén 694 millió forintra emelkedett, amely egyfien kifejezője a forint szilárdsága iránti bizalomnak is. A biztosítás és takarékosság szoros kapcsolatára tekintettel a pénzintézetek közé soroljuk az Állami Biztosítót is, amely az embert személyében és javaiban, a tsz- eket vagyonúkban érhető kárveszélyek (elemi csapás, baleset stb.) esetén kártalanítja. A gazdaság irányításának speciális eszköze A szocialista bankoknak eddigiekben ismertetett működése — a vázlatos felsorolás ellenére is — képet ad arról, hogy miként vált a szocialista bankrendszer a gazdaság irányításának speciális eszközévé. Az elmúlt 20 év sok példája bizonyítja azt, hogy ha a pénzügyek aktív befolyását helyesen használjuk fel, a népgazdaság fejlődését meggyorsíthatjuk. Nem volna befejezett ez a történelmi visszatekintés, ha nem emlékeznénk meg magáról az emberről. A szocialista bankok dolgozóit, vezetőit nem helyes a rosszemlékű „bankár” elnevezéssel illetni. Á pénzintézetekben ma a néphez hű régi tisztviselőkkel és az iskola padjaiból kikerült fiatalokkal együtt — zömében olyan emberek dolgoznak, akik a fordulat éve, az államosítás után üzemekből, munkapadoktól kerültek a bankokhoz és együtt nőttek, fejlődtek a bankszervezettel. Ma a bankok dolgozóinak döntő többsége felelősséget érez a szocializmus ügye iránt, ami — úgy vélem — biztosítéka lehet az eredményesebb munkának. Dr. Nagy József Húsz éve történt Az Üj Dunántúl irta; — A Vörös Hadsereg jesem elfoglalta Poznan várót sát és erődjét. Két újabös amerikai hadsereg indított támadást a nyugati arcvonalcsa, Minden szakaszon előrenyomulnak a szövetségesek. El" foglalták Jülich és Düren városokat és Köln felé törnek előre. * — Törökország hadat üzent Németországnak és Japánnak. — Meghalt Alekszej Tolsztoj szovjet-orosz író, aki az orosz irodalom legszebb hagyományainak ápolója volt és féltő gonddal őrizte az orosz nyelv tisztaságát — Budapestre címzett levelet is továbbít a pécsi posta. Sikerült a postai összeköttetést megteremteni a Dunától keletre fekvő országrészekkel is. A posta most azon dolgozik, hogy megszervezze a rendszeres csomagszállítást Pécs és Budapest között. — Feltámasztják a Pécsi Munkás Sport Clubot. Az új sportegyesületből kell kifejleszteni Pécs reprezentatív csapatait, — Az ideiglenes nemzeti kormány összeállította a háborús bűnösök névjegyzékét. — Megalakult Baranya vármegye ideiglenes törvényhatósági bizottsága. Március 6-án iktatják be dr. Boros István megyei főispánt — A MÁV Pécsi Üzletvezetősége az eddig Okorág-puszta. —Kárászig közlekedő vonat útvonalát meghosszabbította, és ezt a vonatot ezután Sely- lyéig közlekedteti. — Megnyíltak a gyöngyös mellék!, kisdöbsizai, nagydob« szai, sombereki, teklafalusi postahivatalok és a nagypallí postaügynökség. Ezek a bankok amellett, hogy jóformán a város valamennyi gazdasági egységével kapcsolatban voltak, saját iparvállalatokkal (bőrgyár, nyomod, .fafeldolgozó üzem), kereskedelmi vállalatokkal és me- fagazdasági üzemekkel is rendelkeztek. — Miután adózási okokból nem mindig vallottak be a teljes jövedelmet, az ‘előbbi kimutatásiban szereplő 740 ezer pengőnél a tényleges nyereségük lényegesen magasabb volt. A bankok hatalmi súlyát itt is biztosították azok u közéleti befolyással rendelkező ipari tőkések, gyárosok, földbirtokosok, akik az igazgatóságokban helyet foglaltak. Például Mattyasovszky Zsol- nay Tibor porceüángyáros, Littke József pezsgőgyáros, Tamerh József kesztyűgyáros, Visnya Ernő bankvezérigazgató, Mándd György földbir- okós, gr. Benyovszky Móric földbirtokos és még sokan mások a tőke és. földlbdrtok képviselői közül. i bankok 1947-ben az állam tulajdonába kerültek A háború vihara a magyar ünáncoligarchiát elsöpörte. A fasiszta rezsim összeomlásával sokan nyugatra menekültek, míg az Ltthonmaradottak jórésze nem tudta már visszaszerezni korábbi pozícióit, miurán a demokratikus átalakulás a bankok — még jellegében tőkés — vezetőségében is hozott bizonyos változásokat. Az ország újjáépítését elősegítő tőkések működését egyébként a kormányzat támogatta. Ezt a kérdést az MKP 1945. május 20-i országos értekezlete így fogalmazta meg: — „Követeljük, hogy azokat, akik szándékosan hátráltatják az í „..aépífeés nagy művét, vagy akik arra spekulálnak, hogy a fiatal demokrácia építőmnn- káját megzavarják és ezzel gazdaságilag aláássák a magyar demokrácia alapjait, kíméletlenül üldözzék. Ugyanakkor helyesnek tartjuk azt, hogy azok a vállalkozók és gazdasági körök, aikik becsületesen és őszintén akarnak segíteni az újjáépítésben és a gazdasági helyreállításiban, erőteljes támogatásban részesüljenek”. Az együttműködési szándéknak ebben az időben az egyes pénzintézeteknél pozitív megnyilvánulásai is voltak. Szükséges megemlíteni azt, hogy a bankók a felszabadulás után csak a kormány erőteljes támogatásával tudtak megindulni, miután a nyilasok a Nemzeti Bank arany- készletét, a trezorok tartalmát, még a Pénzjegynyomda gépeit is nyugatra hurcolták. A gazdasági élet megindításához szükséges tőkét — 1945 júliusáig mintegy 2 milliárd pengőt — a kormány mozgósította és az új papírpénz a bankokon keresztül került az ipari üzemekhez, a termelés megindításához. A bankok — kihasználva az infláció spekulációs lehetőségeit — nagyon rövid időn belül ismét hatalmas saját tőkével rendelkeztek, amelyek nem segítették, hanem egyre inkább akadályozták a kialakulóban levő tervgazdálkodás (3 éves terv) célkitűzéseit. Ezt látva, a MKP már 1946-ban leszögezte, hogy a gazdasági újjáépítés egyik előfeltétele a Magyar Nemzeti Bank és a nagybankok államosítása, a bankrendszer reformja. A stabilizáció időpontjában ez nem sikerült. Az évekig tartó politikai harc után a jobboldali pártok ellentmondása dacára, 1947 tavaszán megvalósult a bankok állami ellenőrzése, majd 1947 decemberében az MNB és kiA j»bracse!”-val,öátytissal való megismerkedésemre egy meglehetősen prózai beszélgetés révén került sor. A beszélgetés a lippói tanácsházán folyt Mészáros Károly és kőzetem, Komoly arccal beszélgettünk, - mint ahogy az ilyen hivatalos ügyekben szokás, egyelőre szóba sem került a bracse — mert ha igen, nyilván elmosolyodtunk volna. Mészáros Károly jól ismeri a faluját — bár nem tősgyökeres lippói. Tudja, hogy a település 1931-ig, csupán német és szerbiakta volt, a gazdasági válság éveiben kezdtek behúzódni a magyar családok. Ekkor már Lippónak hívták a falut 1906 óta. Előtte Lápova volt, még korábban, 1864.-ig pedig Lipo- vár. Az 1901-es Tomay Kálmán vagy Károly (a keresztnév elmosódó) alispán által sajátkezűleg „szentesített” anyakönyvön még a Lipova név szerepelt Volt-e ellentét a nemzetiségek között? Mészáros Károly ilyen példát nem tud idézni. Bodnár Gyuri bácsi sem, a hivatalsegéd, aki pedig elég hosszú időt élt le Lappon születése óta, s mint „hivatalos közeg” egyébiránt is mindenről tudott. Különben ő is német a Bodnár név magyarosítás következménye. Zavar, ellenségeskedés csak a Volksbund idején volt, de a voLksb u ndisták nem kímélték a németeket sem, ha nem az ő pártjukon álltak, így hát ez sem nemzetiségi csatározás volt. A békés egymás mellett élésnek alapos bizonyítéka á nyelv. Az idősebb németek legtöbbje tud szerbül és viszont is így van. Most A „BRACSE it u már leginkább magyarul beszélnek — különösen a gyerekek. Nem egy német családban előfordul, hogy a nagymama németül kérdez, a gyerek magyarul válaszol. Bracse természetesen kivétel, ahogy az később majd kiderül. Ó azonban már merőben új jelenség — egy, a múltban elképzelhetetlen variáció szülötte. A szó szoros értelmében. Mészáros Károly azt mondja vegyesházasságok csak a félszabadulás után jöttek létre. Mindazideig ha nem is ellenségeskedve — de valamennyi nemzetiség szigorúan őrizte nyelvét, vallását A felszabadulás után azonban sorra jöttek létre a vegyesházasságok. Mindenféle variációban. Van példa magyar-szerb, szerbnémet, német-magyar házasságra. Ezért nehéz megmondani ma Láppón a pontos nemzetiségi megosztást, Bracse és társai miatt Bracse hivatalos elfoglaltságát intézendő éppen távol volt hazulról, mikor kerestem. Igaz, felvilágosítottak — ez a hivatalos elfoglaltság' nem régi keletű, csupán két napos, azon egyszerű okból, hogy a gyerekeket csak két és fél éves koruk betöltése után veszik fel az óvodába. Bracse — azaz elnézést Kerner Gábor — éppen két napja töltötte a kettő és felet. A konyhában Gabit és az atya! nagyszülőket kivéve itt az egész család. Az apával még az utcán találkoztunk, éppen orvoshoz ment Már csak ellenőrzésre, mert korábban a szemébe pattant egy vasszilánk, kórháziban feküdt vele, most is táppénzen van — szerencsére a szeme ép, szépen gyógyul. Kemer Jánosnak hívják, a termelőszövetkezetben dolgozik a szerelő- műhelyben. Beszélni nem szeret, mindössze annyit tudtam meg tőle. hogy érettségizett, az Újpesti Dózsának drukkol, nem szereti a „kezétcsókolom” . köszönést, mert az édesanyja valami nagyfejűnél szolgált Pécsett és rossz emlékek támadnak benne a kezétcsó- kolomtól. Szeretne szakmunkás lenni, szereti a falut. Ennyi az egész. Mások pedig azt mondták róla, hogy jól dolgozik és nagyon értelmes ember. Ennyivel tehát kiegészülhet a portré. A felesége lánykori neve Kassanin Ljubo avagy Ibolya, kinek kinek tetszése szerint. A nagyapja a 82 éves Kassanin Mito máig sem tanult meg magyarul. Otthon mindig szerbül beszélt. A férje pedig németül. Azt, hogy jelentett-e ez a házasság valamilyen „hősien” újat, már meg sem kérdezem. Mert miért jelentett volna. A családban békésen megfér a görögkeleti meg a katolikus vallás. És hát nyelvileg is „elboldogulnak” valahogy. A mama kérésemre elszaladt Gabiért az óvodába. Már csak azért is megérte, hogy láthassam. Csodaszép kis gyerek. Kihámozták a meleg kabátok közül, azonnal odanyargalt négy hónapos kis hűgáhoe efa»solyodott és hihetetlen szeretettel mondott valamit. Valami olyasfélét értettem csak meg belőle, hogy „bracse”. Mint kiderült a gyerek nem pösze. Csak éppen szerbül beszélt a húgának, így hallja az anyjától, főleg a nagyanyjától. A másik nagyanyjával németül társalog, a szüleivel magyarul, németül vagy szerbül, ahogy éppen szólnak hozzá. Mindezt két és fél éves korában. — Érti ® gyereket, ha szerbül beszél? — kérdezem az apját — Többet tud, mint én — nevet Kemer János. — S maga, ha németül beszél a gyerek? — kérdezem az anyját — Nagyjából Közben „bracse" — aki különben azt mondja a húgának „Megjött a bátyus” élénk szerb nyelvű tercierét bonyolít le a nagyapjával majd magyarul elmagyarázza nekem, hogyan is esett az a nevezetes ügy, mikor beverte a homlokát a láda sarkába, ezután némi unszolásra és célprémium megcsillogtatására elénekel egy német dalt is. ö lenne hát „bracse” a nagy szimbólum —■ & valljuk be okos szimbólum. Akinek ráadásul még családi tolmács sem kell. Mert vannak ebben a családban olyanok is, akik csak tolmács útján tudnak értekezni. Hát bracse már most megfelel tolmácsnak. És ezek után mit kérdezzek még a nemzetiségekről? Inkább Gabit figyelem. Éppen valami szerb kólót énekel. L. E. 4
