Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-20 / 43. szám
sues, pbbrttAk za------------------------------napló 5 V álasz az iskolabüfék ügyében A* iskolabűfék ügyében í6bb megnyilatkozás jelent meg a Dunántúli Naplóban, ami szükségessé teszi azt, hogy kissé bővebben kifejtsük véleményünket az ügygyei kapcsolatban. Lássuk az érveket és ellenérveket! A tanulók élelmiszerrel való ellátását meg kellett oldanunk, mert a szülők többsége részéről ilyen igény jelentkezett. Sürgették a büfék létrehozását az egészségügyi szervek és a pedagógusok nagy százaléka is. Ezért született meg az egészségügyi, kereskedelmi és művelődésügyi osztály közös döntése a büfék létrehozása ügyében. Helyeseltük a büfék létesítését, most is helyeseljük, mert a tanulók higiénikus és kulturált ellátásának biztosítására alkalmasnak tartjuk őket, a szülőket pedig mentesíti a tízórai beszerzésének, élőkész tésének, csomagolásának gondjától. Megjegyezzük, hogy iskolabüfék már korábban is voltak a legtöbb középiskolában, velük kapcsolatban pedagógiai jellegű probléma soha nem merült fel, az említett döntés tehát az általános iskoláknak jelentett újat. Azt hisszük, hogy eddig nincs is nézeteltérés köztünk és a velünk vitatkozók között, hiszen általában nem a büfék léHososultságát vonják egyesek kétségbe. Az ellenvetések részben higiéniai, részben gazdasági-pedagógiai, részben pedagógiai jellegűek. Mielőtt az ellenvéleményeket vizsgálnák, nagyon határozottan rögzítjük azon véleményünket, hogy az iskolai büfék helyes működtetéséhez csak a tanácsi szervek és iskolák igyekezete nem elegendő, mert nagyon sok hiba forrása lehet a szülői ház is. A legfontosabb ellenvélemény pedagógiai jellegű, a hozzászólók azt hozzák fel, hogy az iskolában eltérő gazdasági és szociális helyzetben levő gyermekek tanulnak. A különbség átélése lelkileg negatív hatást eredményez bennük, sőt a tanulókat az édesség megvásárlásához szükséges pénz helytelen módon törté" > megszerzésére ösztönzi. D probléma előttünk is felire ült annak idején. Mégis úgy határoztunk — a tej, kakaó, kifli, zsemle, szendvics és lángos árusítása mellett — hozzájárulunk az édességek árusításához is, mert úgy láttuk, hogy sokkal több jól kiaknázható nevelési lehetőséget teremt az új helyzet, mint amennyi veszélyt rejteget. Arra gondoltunk, hogy a szülők segítségével megakadályozhatok lesznek a túlzások. Itt csupán arról van szó, hogy a szülők ne adjanak túlzott összegeket a tanulóknak éde~ "g vásárlására, a takaró!:' ’’ egre, vagy egyéb célra adc összegekről pedig számol'ássák el gyermeküket! Tud tik, hogy nem fogunk a napközis ellátáshoz hasonló • egyenlőséget biztosítani, de véleményünk szerint nem lehet az iskolát elkülöníteni az élettől. Vajon helytelen az, ha z iskola ilyen vonatkozáson is, de túlzásoktól mentéén, visszatükrözi az életet? la nem lenne az iskolában büfé, akkor sem hoznának egyforma élelmiszereket tízóraira. Az édességet városi üzletben is beszerezhetnék és behozhatnák az iskolába. Mindezekből a tényekből ismétel ten arra a következtetésre jutunk, hogy nem az '"’esség árusítását kell megszüntetni, hanem minden érdekeltnek a túlzások megakadályozását és a nevelési lehetőségek valóraváltását kell có’-’l tűznie. .* mi a pszichés hatásokat :'i, nem hisszük és nem aoasztaltuk, hogy az anyagi ryenlőtienségbőí fakadó különbségek lelki torzulásokat idéztek elő gyermekeinkben. Mi. pedagógusok könnyű helyzetben volnánk, ha csupán pozitív erkölcsi hatás érné a tanulókat. Ez azonban lehetetlen. Az a teendőnk, hogy a negatív erkölcsi tapasztalatokat pozitív irányban aknázzuk ki, s ehhez a vitatott probléma az iskolában életszerű feltételeket (pedagógiai helyzetet) teremt. Meggyőződésünk, hogy a kérdéssel kapcsolatos állásfog'alásunh pedagógiai szempontból he yes. Ha tévednénk, minden tárgyilagos hozzászólást szívesen veszünk. Felhozzák egyesek azt az ellenvetést, hogy helytelen népgazdasági következményei is vannak az édesség árusításának, mert a tanulók zsebpénzükből kevesebb takarékbélyeget vásárolnak, mint korábban. Ügy gondoljuk, hogy a probléma elsősorban nem gazdasági, hanem pedagógiai jellegű. A visszaesést csak átmenetinek tartjuk, s a megoldás a nevelés hatékonyságának korábban is jelzett komplex módszerekkel történő fejlesztése. Legkevésbé fontos ellenérvnek tartjuk azt, mely szerint a tanulók szemetelnek, eldobálják a csokoládépapírt stb. Ez a probléma oldható meg legkönnyebben. Meg kell szervezni az iskolákban a folyamatos takarítást. A takarító személyzet helyesebb munka- beosztásával ez biztosítható. De jobb, ha pedagógiai helyzetnek tekintjük ezt a feladatot is, és Ifjúsági takarító brigádokat szervezünk, közösségeket hozunk létre, melyek körletüket rendben tartják. Az önkiszolgálás egyik lehetőségét sem szabad a nevelés eszközrendszeréből kihagyni. Mindezek figyelembevétele után a művelődésügyi osztály [yetért Gelencsér elvtárs ilatkozatával; melyben helyeselte az iskolabüfék létesítését és az édesség árusítását. Gelencsér elvtárs nyilatkozata a művelődésügyi osztály döntését tükrözte. A Dunántúli Napló február 3-i számában megjelent levél személyeskedő megjegyzéseket is tartalmaz. Gelencsér elvtárs pedagógus, gyermekkorának élményei pedig nem vitaproblémák. Ami Gelencsér elvtárs nyilatkozatának ridegségét illeti, annak oka, hogy véleményét a Dunántúli Napló riportere telefonon kérdezte meg, a telefonbeszélgetés szűk Ságképpen szűkszavú. A szűkszavúság idézte elő a ridegség látszatát. Az áruválaszték bővítésének gondolatát is helyeseljük. A tervek szerint. iskolaszerek árusítását is bevezetik a jövőben. Megjegyezzük még azt is, hogy egy'k iskolára sem erőiteitiik rá a büfét. Az iskolák igazgatói ugyanis önállóan állapodhattak meg a vállalattal a büfék létesítése és működése ügyében. A művelődésügyi osztály az iskolák igazgatóinak keretjellegű útmutatást adott, s a vezetés decentralizálása elveinek megfelelően a keret kitöltését az igazgatókra bízta. Ilyenformán az iskoláknak megvoltak az optimális feltételeik ahhoz, hogy a büfék megfelelő működését biztosítsák. Éppen ezért nem egészen érthető számunkra szemléleti vonatkozásban az egyik igazgató nyilatkozata, aki úgy beszél, mintha a probléma helyes vagy helytelen alakítására semmiféle befolyása nem lett volna. Mint az iskola igazgatója feltétlenül szabályozhatta volna a büfé működését, s áruválasztéka helyes ' arányainak kialakítása érdekében is tehetett volna intézkedéseket. Voltak olyan iskolák is, amelyek nem járultak hozzá büfé létesítéséhez. S ha akadnak olyanok, melyek meg kívánják szüntetni, nem fogjuk nekik megtiltani. Még csak a „Bízzák a pedagógusokra” jelszóhoz szeretnénk hozzászólni. Ez a jelszó nekünk teljesen megfelel. Az ügyet a pedagógusokra akarjuk bízni, s legfőbb óhajunk, hogy a nevelők a problémát nevelési kérdésként kezeljék. Persze vannak még nekünk is feladataink a pedagógiai szemlélet, a nevelők pedagógiai tudatának formálása terén. A megnyilatkozásból látható, hogyha kevesen is, de akadnak nevelőink között olyanok, akik „végtelenül egyszerűen” a prakticizmus szűk szemléleti talaján, adminisztratív módon szeretnék megoldani a problémát. Ezek nek be kell látniok, hogy csak az a nevelés tud hatékony lenni, mely számol az élet, a valóság kontrolljával. Nem nevelhetjük életre a tanuló ifjúságot, ha az életszerű relációkat kizárjuk az iskolából. Ez az általános elv sajátsze- rűen alkalmazva többek között a büfékre Is érvényes. Mindezek után hangsúlyozzuk, hogy a büfSk helyzetét figyelemmel kísérjük, a ha meggyőződünk arról, hogy működésük problematikus, döntésünket felülvizsgáljuk. Hangsúlyozzuk azt is, hogy szívesen veszünk minden tárgyilagos, főképpen pedig tudományosan megalapozott hozzászólást. Az ilyeneket megvitatjuk, elfogadjuk, döntésünkben és eljárásainkban alkalmazzuk. Kár, hogy az említett cikkben nem minden esetben a legilletékesebbek véleményét kérték ki, hanem két Iskolai adminisztrátor is nyilatkozott, akik sem pedagógiai tapasztalattal, sem megfelelő élményekkel nem rendelkeznek, a büfék létrehozásának körülményeit sem ismerték. A Városi Tanács v. b. Művelődésügyi Osztálya MŰSOR -SZlKHÜZ- MOZI A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. február 20-i, szombati műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor; Borisav Stankovic: Kostana. — Részlet. (Az 1965. február 6-i műsor ismétlése). 18.00: Német nyelvű műsor: Mese felnőtteknek. Zenés összeállítás — vidám népmesékkel. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Válasz a hallgatóknak. 18.35: Zenés, verses összeállítás hallgatóink kérésére. 19.20: Dél-dunántúli híradó. Jegyzet. 19.40: Húsz év slágereiből. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Balett-est 1965 (este 7 órakor). Tímár bérlet. Tájszínház: Három nővér (este fél 8 órakor). Komló. ZENE: Liszt-terem: Középiskolai bérlet A/L. sorozat III. hangversenye. (Háromnegyed 2 órakor). MOZI Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szí. = színes. Park: Az éjszaka világa (szv., szí., fél 4, 6. fél 9). Petőfi: Az éjszaka világa (szv., szí., 4, fél 7, 9). Kossuth: Ketten a sztyeppén (4, 6, 8). Híradó Mozi: Magyar híradó, 65/3. sz. világhíradó, Alomvilla, öttusa, Számadás. (Előadások 111 órától 3 óráig folytatólagosan). j Fekete Gyémánt: Morál 1963. (szv., 6). Csak 18 éven felülieknek! Építők: Mese a 12 találatról (4, 6). Pécsszabolcs: Karbid és sóska (5, 7). Mecsekalja: Most és halálom óráján (szv., 7). Vasas II.): Blood kapitány fia (szv., szi., 7). Mohács: 101 kiskutya (szí., 5, 7). Szigetvár: Doni elbeszélés (8). Siklós: Nyugtalan nyár (7). Sellye: Bakaruhában (7). Harkány: Szörnyetegek (szv,, 7). Beremend: özvegy menyasszonyok (szv., 7). Bóly: Magánélet (szv., szi., 7). Mágocs: Ha egyszer húsz év múlva (szv., 7). Pécsvárad: Matador (szv., fél 8). Az utolsó alkalom Újra téliesre fordult az idő, alkalmat nyújtva a legkedvas bb téli foglalkozásnak, a disznóvágásnak. A késedelmek'-l ík most még pótolhatják a mulasztottakat. Kettéhasítás után formás sonkákat, karajt és oldalast alakít a bollér. JLöSZOllj, hilf idill! Bemegyünk az üzletbe, veszünk csokoládét. Kifelé jövet halkan mondom neki „Köszönj, kisfiam!” és ő köszön. Ezt helyesnek is tartja, hiszen a csokoládét kapta. Megállít egy kollegám és elmondja, hogy anyósa harmadszor költözött el egy fél órája, ő is végighallgatja s amikor a kollega továbbrohan, megint azt hallja tőlem, „Köszönj, kisfiam!”. Köszön. A fogorvos kihúzza a fogát és a nagy ijedtség után újabb felszólításra azért köszön, mert tudja, hogy addig nem nyílik ki az ajtó, amíg ő nem köszön. öt évének egész magánéletében a pó lyásbaba „nevess egy kicsikét” mé- zes-mázos gügyögésének továbbfolytatása ez « „Köszönj kisfiam” és 'tudom, gondolkozik ezen az örökösen visszatérő kényszeren. Remélem, arra nem jön rá, hogy nem is az a fontos, hogy ő köszönjön, hanem az, hogy hallják, hogy én szóltam neki és figyelmeztettem a köszönésre. Remélem arra sem jön rá, hogy nem az a célom, hogy őt meg dicsérjék jólnevelt- ségéért, hanem az, hogy engem dicsérjenek a jólnevelt apaságomért. ö sok mindenen gondolkozik, ötéves éleslátása sok gátláson túlviszi, amely bennünket felnőtteket akadályoz, de még egyszer sem kérdezte meg, hogy mért kell neki egy csomó idegen néninek és bácsinak kö szönnie. Féltem, hogy kitalálja gondolatomat és megkérdi ezt a köszöngetós- problémát. Elhatároztam, legközelebb nem szólok, szabaduljon fel ez alól a nyűg alól. Történetesen fogpasztát kellett venni, bementünk a drogériába, megvettük a pasztát, kijövünk. Az ajtóban mintha megszorította volna a kezemet és felnézett, de nem szóltam, csak jöttem ki. A kirakat előtt szembefordult és öt évének minden derűs logikájával rám nevetett. — Édesapa, te sem szeretsz fogat mosni? — Miért kisfiam? — kérdeztem meg- hökkenve. — Mert most nem mondtad, hogy köszönjek annak a néninek, aki a fogpasztát adta. Puskás Attila Töltik a kolbászt. Sózzák a húsvéti sonkát. Anyakönyvi hírek Születtek: Pordány Sándor, Molnár Timea, Géczi Attila, Gruber Zsolt, Palatinszki Erika, Regényi András, Zsiborás István, Házverő- ’Török Irén, Bogárdi-Mészöly Etel, Barabás Erzsébet, Szalay Annamária, Vasvári Gyula, Müller László, ökrös Szilvia, Tumpek Anikó, Nagy Csaba, Csima Margit, Pethő László, Krikler József, Hamvas Gyula, Szekeres József, Kopa Zsolt, Bencze Zsolt, Sudár Gyöngyi, Bank Lívia, Juhász József, Rudolf Zsolt, Koch Tamás, Nagy Zoltán, Tóth Csaba. Házasságot kötöttek: Varga Tibor és Keresztes Rozália, Laska Kálmán és Hagyó Ibolya, Tóth János és Rauch Erzsébet, Tóth Kálmán és Orsovai Tünde, Kovács István és Palágyi Mária, Andrics László és Balassa Katalin, Léber József és Szabó Magdolna, Kelemen Béla és Holota Ildikó, Jozi- fek János és Várszegi Mária, Ritzl Béla és Kránicz Ibolya, Hatos Lajos és Marton Ilona, Sebők Árpád és Fatta Éva. Meghaltak: özv. Rihmer Károly- né Köhler Lujza, özv. Gódány Fe- rencné Pongrácz Veronika, Kilián Dezső, Tasi Vendel, Laklia Ferenc, Ivcsics Vincéné sz. Fischli Mária, Kalmár Györgyné sz. Kiss Katalin, Nagy Mihályné sz. Kovács Katalin, Vass János, Toller An* talné sz. Kautner Hortenzia, Németh István, Kecskés István, Nyuschal Ferencné sz. Tombi Erzsébet, Schäfiar Adolf, Schifter Magdolna, Demeter Sámuel, Wo- I nesch Ernő, özv. Kovács Mátyásné sz. Király Katalin, özv. Fekete Gá- borné sz. Nagy Etelka, özv. Sti- vics Márkné sz. Ráczkovics Márta, Hollóvári Dánielné sz. Kirchner Krisztina, Hrubi Ignác, Horváth Zoltán, Hiv Mihály, Özv. Rostási Jánosné sz. Horváth Mária, Sütő Ferenc, Jánosi Miklós, Tóth János, özv. Ágoston Jánosné sz. Mélák Julianna, özv. Kovács Jánosné sz. Horváth Ilona, Csordás Lajosné sz. Udvnrdi Katalin, Deák Jánosné sz. Kellős Teréz, Panta János, Lutz Ferenc. Pakucs Jenő, Hodoli József, Nemes Ferenc, Károssá Ödön, Bus János, Csizmadia Ferenc. Az asszonyok a konyhában szorgoskodnak, készül a disznótoros vacsora. Tanácstagok fogadóórái I Február 25-én, 6 órakor: Fodor Ferenc Tolbuhin u. 35. Február 26-án, 6 órakor: Papp Sándor Korvin Ottó u. 10. Február 27-én, 6 órakor: To púi József Sütőipari Vállalat. n. KERÜLET: Február 24-én, 6 órakor: Gulvás Józsefné, Damyi József kertvárosi munkásklub. Február 25-én, 6 órakor: Nógrádi Róbert Nemzeti Színház. Február 26-án, 6 órakor* Tancsik Lajos Ágoston téri iskola. I. KERÜLET: Február 22-én, 6 órakor: Bátai Sándor Vasas II. Petőfi Kultúr- otthon, Dormán Máténé és Géder János Eártfa utcai isk. Február 23-án, 4 órakor: Pánczél Ferencné Frankel Leó u. 13. 6 órakor: dr. Mátrai László Erzsébet telep, kultúrház. Február 24-én. 4 órakor: dr Raj- czi Péterné Csillag u. 3. 6 órakor: Bemáth Sándorné Szabad Föld Tsz iroda. Kalmár Kálmánná Kokszmű kultúrház, Pozsgay Pál November 7. u. 19. 7 órakor: Kemény János Szabad Föld Tsz iroda. Pécs mj. város biztosított dolgozói részére ügyeletes orvosi szolgálatot tartanak 1965. február 20- án, szombaton du. 14 órától, 22-én, hétfőn reggel 7 óráig a következő helyeken: I. kerület részére: Az újmeszesi körzeti orvosi rendelőben: Telefon: 51-81. Járó betegek részére rendelés de. 9—10 és du. 15—16 óráig. (Szombat du. is.). II. kerület részére: A Városi Rendelőintézetben (ügyeletes orvosi szoba). Telefon: 80-00. Járó betegek részére rendelés de. 10— 11 és du. 16—17 óráig. (Szombat du. is). m. kerület részér©: Petőfi u. körzeti orvosi rendelőben. Telefon: 25-88. Járó betegek részére rendelés de. 8—9 és du. 14—15 óráig. (Szombat du. js). Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek a hívást a 08- nak (Posta) kell bejelenteni. m. KERÜLET: Február 21-én, 4 órakor: Miko- lics Pál Nagy-Szkókó 50. Február 22-én, 5 órakor: Hódi Szilvesztemé Ybl M. u. 10. Február 24-én, 4 órakor: Balatonyi Dezső Tarr Imre u. 146. éo 5 órakor: Szegedi Ferenc Rácváros, tanácskirendeltség. Február 25-én, 5 órakor: Solvmosi Béla 39-es dandár úti iskola. — Bábelőadás lesz február vasárnap de. 10 órakor Pér ros Doktor Sándor Művelődé1- zában (Déryné u. 18.). Műsor: Kr, bors ökröcske. A kiskakas mánt íéikrajeárja. ( x)
