Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-19 / 42. szám
nebrttAr js. napló 3 Huszonkét kilométer új út épül Baranyában Elkészül a rok—aranyosgadányi és bakócai állomáfs-felső- mindszenti út — Negyven kilométer utat aszfaltoznak Száz munkahelyen 104 millió forint értékű munkát végzett tavaly a Közúti Üzemi Vállalat. Ezzel szemben idén 88 millió forint értékű termelési tervét körülbelül harminc munkahelven kell megvalósítania. Huszonkét kilométer hosszúságban új utat épít. a termelőszövetkezeti bekötőutak hosszát 12 kilométerre! növeli. 40 kilométeren aszfaltútól készít, s Pécsett hétmillió forintot költ felújításra és korszerűsítésre. Ú> úf Atmame'lék és Szent'ász'ó között Megépítik a Szigetvárt átszelő 6-os utat, s olyan korszerű csatornázással látiák el. amelv megfelel a város to- vábbfeilesztésének is. Aszfalt- burkolatot kap a szigetvár— vatszlói, valamint a szigetvár —drávafokl úton a 6-os és a 14-es kilométerkő közötti rész. Uj utat kap Almamellék, amelv összeköti Szentlászló- val. Szentlászlónál ..kiegyenesítik” a lelenlegi útszakaszt és megszüntetnek két vasúti átlárót. Mintegy ötmillió forintos beruházással énül a bekötőút a bakócai állomástól Felsőmindszentig. s elkészül a zók—aranyosgadánvi összekötő út is. Korszerűsítik a mohács—pécsváradi utat a 8-as kilométerkőig, a további korszerűsítést pedig maid iövőre folvtatják. Villánvban korszerűsítik a Damianich utcát, amelynek folytatásaként kerül maid sor a Villány—bóly —szederkényi összekötő út aszfaltozására, szélesítésére. A megye területén körülbelül 300 ezer négyzetkilométernyi területen portaianftiák az utakat. Uj bekötő utat kapnak idén a következő termelőszövetkezetek: Babarc, Baksa, Tormás. Mohács, Szentdénes, Turony. Püspöklak, Gerde és Vasas. A pécsi utak javításán kétmillió forint értékű munkát végeznek. Az I. kerületben nyolc utcát mintegy 2 millió forint értékben újítanak fel. A Kiss Ernő utcában 2500, a Mező Imre utcában 4000 négyzetméternyi területet látnak el korszerű burkolattal. A II. kerületben több mint kétmillió forint értékű felúiftást.vé geznek, s 17 utcában javítják meg a burkolatot, a járdákat, a lefolyókat. A III. kerületi útjavítási munkák közül jelentősebb a Damjanich utcai, ahol 2400 négyzetméternyi szakaszon, a Pacsirta utcában és Csoronika dűlőben 4300 négyzetméternyi, a Batthyány utcában pedig 1200 négyzet- méternyi területen korszerűsítik az úttestet és a járdákat. Minél több munkát gépesíteni Az idei feladat látszatra egyszerűbb a tavalyinál, hiszen kevesebb munkahelyre kell csoportosítani a dolgozókat, egyszerűsíteni lehet az anyagszállítást, jobban összpontosítani az erőket. De a feladat csak látszatra egyszerű. Idén ugyanis az egy főre tervezett termelési érték 243 402 forint. Ennek teljesítése pedig komoly erőfeszítést kíván egy jólszervezett. megfelelő feltételekkel rendelkező üzemben is. A Közúti Üzemi Vállalat pedig utakat épít változó feltételek között, kitéve az időjárás viszontagságainak. A Közúti Üzemi Vállalat ajtaján nem kopogtatnak felvételre váró munkások sem, pedig legalább 425 dolgozóra volna szükségük. A nehéz földmunkáknál, a csatornázásnál, a kőburkolásnál így sem érnék el a kívánt termelési értéket. Tehát nincs más választás, mint úgy szervezni meg az építkezéseket, hogy a munkáshiány ellenére is teljesíteni tudják a tervüket és gépesíteni, gépesíteni, amit csak lehet. Az új utak építésénél a kövek elterítése nehéz és sok munkát kíván. Ezért egyik fontos feladat, hogy a durvább és a „finomabb” kövek terítését egyaránt gépekkel végezzék. E célból házilag átalakítottak egy dömpert, s még e hónapban kipróbálják. A 12-es Autóközlekedési Vállalattal együttműködve határozták el egv 8 tonnás Skoda szállítókocsi átalakítását, hogy alapkövet teríthessenek veie. Ha ez a két kísérlet sikerül, akkor a kőterítést zömében gépesíteni tudják, ami jelentős munkaerő-megtakarítással jár. A nehezebb földmunkákat, mint például a csatorna- vagy árokásást szintén géppel kívánják végezni. Gépekkel végzik majd az utak portalanítását is. Csupán a gépi portalanítással a következő eredményt érhetik el: amíg io ember gépi segítség nélkül 1 km hosszú utat portalant. azalatt 3 ember a gép segítségével 3—4 km hosszú útszakaszt portalaníthat 120 növényvédőszer van forgalomban Jóbb új szert kap a kereskedelem — Betiltották az Aldrinos szuper fősz f át és a Dietdrin használatát Hazánk az elmúlt években j belépett a legtöbb növényvé- dősaert használó országok so- ■ rába, ha azok hatékonyságát tekintve még le is maradtunk valamelyest a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országoktól. Melyek azok a módszerek, amelyekkel hatékonyabbá tehetjük a növény- védelmet s melyek azok a vegyszerek, amelyek felhasználásával a legnagyobb hatás érhető el? Ezekre a kérdésekre vártak választ azok a szakemberek, akik csütörtökön dél előtt a megyei tanács nagytermében megrendezett növényvédelmi tanácskozásra eljöttek. Fokozott fiOYe’em az egészségügyi kSvete’ményekre Dr. G. Känzig svájci agro- biológus. kutatómérnök, a tanácskozás vendége egyenesen Bázelből jött el a rendezők meghívására. Svájc világviszonylatban is élenjár a növényvédőszerek felkutatásában és gyártásában. A mi mező- gazdasági nagyüzemeink is sok svájci vegyszert használnak már évek óta — pl. Simazin, Thiovit, Zineb stb. T>r. K&nzlg vetftettképes előadásban számolt be a szőlő és gyümölcs növényvédelmének svájci tapasztalatairól, s végül egy magyarra fordított permetezési útmutatót nyújtott át sokszorosítva minden résztvevőnek. Hazánkban Is egyre inkább előtérbe kerülnek a vegyszeres növényvédelem ember* r Uj gyár Újhegyen Születési ideie tulajdonképpen a hatvanhármas évi bányásznapra tehető. Méghozzá a délelőtti órákra. Kis ünnepségféle volt, és a szünetben Pataki Mihály trösztigazgató félrevonta Borbás Lajos főművezetőt: — Brikettet kellene gyártanunk. Van elegendő aprószenünk, lesz pénz is, körülbelül kétmillió. Csináljátok meg, de úgy, hogy jövő május elsején már „forogjon”. llatkórházban Dr. Papp Elemér parazitológiai vizsgálatokat végez a megyében és a tsz-ek. állami gazdaságok szarvasmarha-áliományi- métely-szfirését. Ezenkívül kezel; a Megyeri úti állatkórházba bevitt beteg állatokat. Pécsett — pontosabban Újhegyen már gyártottak valamikor brikettet, de aztán öt- venhclben a berendezést leszerelték és szétosztották az ország öt brikettgyára között. És azért szerelték le, mert a Pécsi Hőerőmű — akkori számítások szerint — föléli az iszapszenet. De közben kiderült, hogy az erőművet más szénnel is táplálják, tehát marad „slam” elég. Az Iszapszén kalóriája azonban alig 3000—3200, különben is sok a gond vele főként télen, mert vagy lefagy, vagy túlzottan nedves. így a szállítási nehézségek hatvánvoződnak. Ha viszont brikettet gyártanak belőle, kalóriaértéke egyszerre fölugrik ötezerre s így értékes tüzelőanyagot kapnak. — Ez így egyszerűen hangzik — mondom most Borbás főművezetőnek —, de azért egy „gyárat” megszülni akármilyen szerény berendezéssel és igénnyel is, nem gyerekjáték ... — Nem hát — feleli. — Mi akkor bejártuk az egész országot. Berendezés után kutattunk. Sok esetben a roncs- telepről szedtem össze alkatrészeket. Előfordult az is, hogy egyik darabot Dorogon találtam meg, a másik felét a berendezésnek Hejőcsabán. Dorogról brikettprést, Nagy- mányokról gőzgyúrót „szerzett”, de ezek a szerzemények többnyire javításra szorultak, sőt egyes alkatrészeket itt az újhegyi főműhelyben gyártottak le Péter István technikus és Borbás Lajos irányításával. — Elegendő volt a határidő? — Igen. A múlt év május első napján már jelenthettük Pataki elvtársnak, hogy a brikettgyár „forog”. A főműhely dolgozói nagyon szép munkát végeztek. — És a kétmillió? — Az is elég volt, bár a villamos berendezések költségével túlhaladtuk a kétmilliót, de csak egészen csekély összeggel. A brikett gyártás itt folyik Újhegyen immár tíz hónapja. Megpróbálom emlékezetből leírni a gyártási folyamatot, mert az üzemben, ahol sűrű szénporköd borítja be as embert, jegyezgetni alig leheti Az iszapszén ?t—23 százalékos nedvességtartalmát le kell csökkenteni 5—6 százalékra. Erre szolgál a szárítóberendezés. Ezután a szénpor az úgynevezett gőzeyúró-be- rendezésbe kerül. 100 kilogramm szénporhoz 9 kilogramm szurok- vagy bitumenport kevernek, majd a ráeresztett 300 Celsius fokos gőz sűrű masszává gyúrja és keveri az anyagot. A következő s egyben utolsó fázis: a brikettprés, amely az ismert tojás alakká formálja. — A laboratórium milyen vizsgálatokat folytat? — Minden reggel mintát vesznek a legyártott brikettből és pontnvomással megnézik a szilárdságát. A mi brikettünk nyolcvanöt-kilencven kilogrammos szilárdságú, — vagyis ezen a súlyhatáron törik csak. — Miért fontos ez? — Hogy ne porladjon el. Amíg a brikett innét az üzemből eljut a kandallóig vagy a kályhákig, a közbeeső szállítási fázisokat ki kell bírnia. Képzelje el: a vagonokból teherkocsikra kerül, aztán a TÜZÉP-telepekre, ott lerakják. fölrakják, a házak előtt ismét leszórják ... szóval ezéri lényeges a kötőszilárdság. — Mennyi az üzem kapacitása? — Egyelőre a szükségletnek megfelelően gyártjuk a brikettet. Most hat és fél vagonnal nyolc óra alatt, de tudnánk tíz vagont is, sőt, akár három műszakban, vagyis 30 vagonnal. — Mi az akadálya? — Nem rendelnek többet. Azt hiszem, főleg azért nem, mert a pécsi brikettet még nem nagyon ismerik. A nyár folyamán valószínű kapunk még két szárító berendezést, és akkor akár három műszakban is termelhetünk. És hallottam távolabbi terveket is, minisztériumi emberektől, miszerint bővíthető, illetve korszerűsíthető lesz az üzem, amennyiben a brikettgyártás minőségileg kifogástalan lesz. — ön szerint? — Szerintem jó brikettet gyártunk. Tehát ez nem lesz akadály. Sajnos, mire egy új üzem létesülne, én már nyugdíjban leszek,. | Rab Ferenc egészségügyi problémái — hangsúlyozta dr. Konkoly István. a budapesti AGRO- TRÓSZT főosztályvezetője, aki a tanácskozás másik felkért előadója volt. A forgalomba kerülő vegyszerek száma 1950- ben csak 25—30 volt, ma már 120 féle vegyszer vám forgalomban, s 80 féle új vegyszert használnak közforgalmon kívül kisebb mértékben. Mig 1950-ben csak 27 millió, 1964- ben már 650 millió forint értékű növényvédőszert használt fel a mezőgazdaság, s az elmúlt évben annyi kártevő lépett fel, hogy a vegyszerkészletek csaknem teljesen kimerültek. Az egészségügyi követelmények olyannyira előtérbe kerültek, hogy például egyes országok nem vásárolnak olyan államoktól mező- gazdasági termékeket, ahol DDT és HCH tartalmú szerek- kel permeteznek. Mindebből kiindulva egyes szerek használatát ebben az évben már nálunk is végleg betiltják Ilyenek mindenekelőtt a Dield rin és Aldrinos szuperfoszfát, melyekből a készletek kifogyása után az ipar nem ad újabb utánpótlást. fiz 01114 he'yett MeiM Ezután dr. Konkoly István tájékoztatta a tanácskozás részvevőit arról, hogy 1965- ben milyen szerek kerülnek forgalomba, s melyek forgalmazását szüntetik meg. Diko- niirtból és Hungasinból ebben az évben is bőséges lesz az ellátás. Az arankairt ó-szerek közül kapható lesz a Kresonit, az Aretit és egy új szer a Regler. Kivonják a forgalomból az A 1114 nevű vegyszert, melyet csak kísérleti célra hoztak forgalomba, s tobt' helyen súlyos károkat okozott. Helyette kapható a magvar Merkasdn, melyet burgonya es napraforgó gyomirtására javasolnak, de felhasználható borsó. bab. sárgarépa és petrezselyem gyomirtására is. Kivonják a forgalomból továbbá a 10 százalékos DDT-t, helyette kapható lesz a 20. a 30 és az 50 százalékos változata. Megszüntetik a 10 százalékos HCH-t is, helyette a Hungária L. 2-es permetezőszer kerül forgalomba. A pa- rathion-tartalmú szerek körül a Wofatox és a Melipa'- továbbra is kapható lesz. Megszüntetik a kristályos rézgálic gyártását, helyette a por alakú váltózatát hozzák forgalomba. A réztartalmú gombaölő-szerek közül a kis mennyiségben rendelkezésre álló Vitigran pótlására nagyobb mennyiségű Cupravit-ot forgalmaz a keres kedelem. A rézmentes gombaölő-szerek közül legnépszerűbb az Orthocid 50-es permetezőszer, amiből az idén ugvan csak kevesebb áll rendelkezésre. helyette azonban háromszor annyi Zineb permetezőszert hoznak forgalomba, mint tavaly. Ennek hatása ugyanolyan jó, mint az Ortho* cidé. Továbbra is kapható lesz szőlő-lisztharmat ellem a Thiovit, mint a leghatásosabb védekezőszer. Óvaiosan és szakszerűn A vegyszerek óvatos és ;za3t szerű használatával elkerülhetők azok az egészségügyi prob lémák. melyeik külföldön már komolyabb gondot okoznak. A külföldi példákon okulva, min dent meg kell tenni azért, hogy a bajt megelőzzük. ^Párbaj az úreq kúlqqqet A butik, ahol a küzdelem lefolyt, kafkai hangulatot áraszt. Sötét zugaiban furcsa macs kákát sejt az ember s a polcokon mintha egy alkimis ta műhely kellékeit őriznék. Egyszóval az öreg hölgy körül kétségtelenül lengett valami félelemmel vegyes tiszteletet keltő, misztikus homály, ö maga gyanakvó volt, szeme tompa fényeiben olykor valami önmagáért való gyűlöletet véltem felfedezni. Mindazonáltal az öreg hölgy egyszerű trafikos — még akkor is, ha némi megbántottsággal és leereszkedéssel űzi is ezt a mesterséget s ha még- annyira körüllengi is valami arisztokratikus fenségesség. A párbaj első vásárlásommal kezdődött. Beléptem, nagyon tisztelettudó kezétcsókolomot köszöntem, kértem egy Kossuthot és egy gyufát, a 3,80- at pontosan kiszámolva a pultra tettem, megvártam, még az öreg hölgy horgas ujjai között végigvándorolt a pénz, aztán újabb kezétcsókolom és a távozás hímes mezeje. Ez a hímes mező azonban fölrobbanta tott. Az öreg hölgy ugyanis kifejezett undorral azt válaszolta: „Jónapot”. Tehát — értsük meg egymást — nem azt mondta: Viszontlátásra, hanem csak így egyszerűen: Jónapot. Ebben benne volt az is, hogy piszok féreg menj már a csudába és nem akarlak többet látni, egyáltalán légy boldog, hogy odahajitottam eléd a vacak, proli cigarettádat. Szent elhatározás érett meg bennem. Addig nem nyugszom, még azt nem köszöni: Viszontlátásra. És ezzel megkezdődött a pár baj. Eleinte csak napjában egyszer tértem be a kafkai homályba, csak pofafürdőre, ahogy mondani szokás. Nyilván beletörődik majd, hogy állandó vevőkörének egyik tagja lettem, s mint olyantól „viszontlátásra” köszönéssel búcsúzik. Mélységesen tévedtem. A harmadik héten is rendületlenül „jónapot”-tal búcsúzott. Éjszakán ként rosszakat álmodtam, a szemem beesett. Üj harci fá zisba léptünk: a tükör előtt gyakoroltam legbarátságosabb vigyoromat s ennek alkalmazását még egy mély meghajlással is megtoldottam. Eredménytelenül. A har madik hónapban már bátorkodtam megjegyzéseket tenni az időjárásra, később nagyon alattomosan a nyugdíj- rendeletek csepülé- sével próbáltam benne rokonszen- vet ébreszteni. Minden megjegyzésemet válasz nélkül hagyta — álmatag undorral nézett rám és azt mondta: Jónapot. Az idegességtől ekkor már napi két doboz Kossuthot szívtam, tehát kétszer merészkedtem be a vészterhes butikba, minidig új és új reményt dédelgetve magamban. Jónapot! A kezem re*' megni kezdett, öt kilót fogytam, az öreg hölgy egészségi állapota iránt érdeklődtem. Megvetően végigmért és azt mondta: Jónapot! Most már éktelen ki nők marcan goltak, már-már lemondtam a győzelemről. A legkülön félébb történeteket eszeltem ki, hogy az öreg hölgy nyilvánvalóan embergyűlölő magatartását megmagyarázzam magamnak. Képzeletemben szerepelt, mint tönkretett királyi hercegnő, honleány, kinek férjét az óceán hullámai ragadták el egy tengeri ütközet során, máskor mint agyafúrt gonosztettek áldozatát láttam öles pókhálókban vergődni. S egy szép napon aztán — valamiért rohannom kellett — odavágtam a Kossuthért és a gyufáért 4 forintot s a visszaadást meg sem várva kivágódtam az ajtón. Az öreg hölgy messzecsen- gő „viszontlátásra” köszöntése úgy állt meg a hátamban mint egy kés! Ez volt tehát a titkok nyitja. Ettől kezdve sohasem járok az öreg hölgyhöz. Szét dúlta fantáziadús történeteimet, pori? rombolta mélylélek tani elmélkedése’’- met. S különben is — azóta 500 doboz Kossuthot vettem — könnvű kÍRZ*rr-.ítani: 100 fnriHo' spóroltam. S „viszontlátásra” köszönést kizárólag csak ingyen fogadok eL — rEr —.