Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-13 / 10. szám

ms. 3AKVÄ R 1% napló 3 Nezőgazdaságnnk legfőbb feladatai írta: dr. Dimény Imre, az MSZMP KB Mezőgazdasági Osztályának vezetője A magyar mezőgazdaság a szocialista átszervezés óta egészségesen fejlődik. Terme­lése 1964-ben mintegy 2,5 százalékkal, az állam számára felvásárolt áruk mennyisége pedig csaknem 4 százalékkal haladta meg az 1963. évit Meg’érméik az ország kenyerét A mezőgazdaság eleget tett égjük igen fontos feladatának: megtermelte az ország ke­nyérgabonáját. Hosszú ideje ez az első esztendő, amikor az ország kenyerét teljes egészé­ben hazai termésből biztosít­juk. A vetés szerkezete 1964- ben lényegében a terveknek megfelelően alakult. Növeke­dett az értékesebb kultúrák aránya, főként a cukorrépa és a dohány vetésterülete. Az ál­lattenyésztés termelési értéke viszonylag jelentősen: 7 szá­zalékkal nő. Valamennyi ál­latfajnál számszerű fejlődés figyelhető meg és ezzel egy­idejűleg növekedett az egy egységre jutó állati termék is. Számottevő a fejlődés a ezarvasmarhatenyésztés terü­letén. Az állomány számszerű növekedése mellett nőtt az egy tehénre jutó tejhozaim. Ez azt ielenti. hogy 1964-ben az előző évek állomány-csökke­nése után a szarvasmarhate­nyésztés bruttó termelési érté­kének országosan 6—7 száza­lékos növekedése várható. A termelés összmennybése pedig meghaladja az 1958—1960. évek átlagát. lemaradás volt tapasztal­ható azonban a takarmány- gabona, a burgonya, a zöldség, valamint az aprómagvak ter­mesztésében. A rét- és legelő- gazdálkodásban sem kielégítő a fejlődés. Főként ezek kö­vetkezményeként nem volt Zökkenőmentes a lakosság el­látása elsősorban a zöldség­félékkel; nagv mennyiségben kell az 1964/65-ös gazdasági évben burgonyát és takar­mánygabonát importálnunk. Számos aprőmagféleségből pe­dig nem tudunk eleget tenni export-kötelezettségünknek, s a hazai vetőmagigényt is csak szűkösen tudjuk kielégíteni. Ebben az esztendőben sem tudtuk biztosítani az állatállo­mány és az abrakszükséglet Összhangját A mezőgazdaság ez évi ered­ni őnvei, tapasztalatai tovább erősítették parasztságunkban azt a hitet, hogy helyesen cse­lekedett, amikor a szövetke-" réti gazdálkodás útjára lépett. Államunk helyesen teszi, ami­kor a mezőgazda'ággal súlyá­nak megfelelően foglalkozik és jelentős összegeket fordít a mezőgazdasági termelés gyor­suló ütemű fejlesztésére. I mezffr’fl7íaseg‘ termelés 2 százalékkal ni A népgazdaság 1965. évi ter-öben kifejezésre jut: a mezőgazdasági termelés növe­lése további előrehaladásunk fontos kérdése. Az 1965. évi néogazdaságj terv azzal szá­mol. hogy a mezőgazda'ági termelés 1965-ben 1963-hoz képest 4,2 százalékkal, 1964- hez viszonyítva pedig 1,5—2 százalékot növekszik. A terv egyik fő célkitűzése Változatlanul az, hogy az or­szág kenyérgabona-szükségle­tét ebben az esztendőben ugyancsak haza! termésből kívánjuk biztosítani. Ez év őszén nagy nehézségek köze­pette — 2—3 hetes késéssel, — de az előirányzatoknak megfelelő nagyságú területen elve'ettük a kenyérgabonát A búza közel egvnegvede azon ban megkésve került a föld­be Ezért a vetések ápolása mi "den eddiginél nagyobb rondot igényel. Állandóan rzicrrmel tartva fejlődését, kü­lönösen a tavaszi fejtrágyá­zás s a nartgó vizek elvezetése érdemel nagv figyelmet. Az állatállomány takar­mányszükségletének biztosítá­sában is gyorsabban kell előre haladnunk az új esztendőben. Főként a kukoricatermesztés fejlesztésére, valamint a rét­es legelőgazdálkodás további javítására helyezzünk súlyt. Az 1965-ös esztendőben a szőlő- és gyümölcstelepítés üteme valamelyest csökken. Elsődleges feladatnak a hiá­nyos telepítések pótlását te­kintsük azért is, mert teljes­értékű termőfelületet csak ez­által kaphatunk. Az is fontos, hogy minél előbb pótoljuk a szőlő- és gyümölcsösök gaz­daságos termelésében szüksé­ges járulékos és kiegészítő be­ruházásokat. Az 1965-ös esz­tendőben kézzelfogható ered­ményekre számítunk a zöld­ség- és burgonyatermelés, és ellátás területén. Itt sem a vetésterület növelése fontos elsősorban, hanem a termésát­lagok javítása. Az 1965-ös esztendőben az állattenyésztésben az elsődle­ges feladat nem az állomány számszerű növelése, hanem a hozamok fokozása. Szükség van az anyaállomány szinten tartására, a rendelkezésre álló takarmányok lehető legjobb kihasználására és mindezek révén a hozamok erőteljesebb fokozására. A takarmányellá­tottság az utóbbi évek bár­melyikénél jobb. Teljesíthetők azok a feladatok, amelyeket a tervek az állatok és állati ter­mékek termelésére és felvá­sárlására előirányoztak. Ellen­kező esetben a lemaradás sú­lyos nehézségeket okozna a lakosság ellátásában és az exportkötelezettség teljesítésé­ben. Céltudatosan kell felhasználnunk eszközeinket A népgazdaság 1965. évi ter­ve nagy lehetőséget biztosít a mezőgazdasági termelés 'to­vábbi műszaki-anyagi meg­alapozására. Szükség van ar­ra, hogy minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítsanak a meglévő eszközök gondos, céltudatos felhasználására. A mezőgazdasági üzemek együt­tes termelőeszköz értéke je­lenleg megközelíti az 50 mil­liárd forintot. Ennek a hatal­mas értéknek gondos és cél­tudatos felhasználása az 1965. évi termelési és felvásárlási előirányzatok megvalósításá­nak egyik alapvető feltétele. Szükséges továbbá az is, hogy a beruházások tervezésénél, Reklámok, piros, sárga, zöld, kék felvillanó fények nélkül elképzelhetetlen a város esti képe. Ugyanúgy hozzátartozik, mint az autó­buszok, az emberek tömege és a nagy épületek. A pécsi neonoknak külön „gyáruk” van. Igaz, ez csak egy szoba, amelyet a pécsi Építő Ktsz neon-részlege­ként tartanak nyilván. A te­rem közepén kékes színű, sziszegő gázláng, hatalmas asztal. Mellette egy férfi, ke­zében a merev üvegcsö­vek hajlékonnyá válnak és betűkké formálódnak. A te­rem modern boszorkány­konyhának hat, ahol min­denféle csodálatos dolgok történnek. Időnként kéken, vörösen, sárgán felizzanak az elkészített betűk vagy fi­gurák. A fehérköpenyes férfi Szinger Elemér üveg­technikus: — Nem olyan boszorkány­ság, amit csinálunk, mind­össze gyakorlat kérdése, hogy az ember lehetőleg ke­veset törjön. — Régóta dolgozik, mint neonos? — 1949 óta vagyok szak­munkás. Ez alatt az idő alatt rengeteg reklám került ki a kezem alól. szinte meg sem tudnám számlálni hányfélét csináltam. Odalép a fal mellett sora­kozó üvegcsövekhez, kivá­laszt egyet, végighúzza rajta a kezét, nem repedt-e, aztán viszi az asztalhoz: kivitelezésénél az eddigieknél körültekintőbb munka folyjék. A gazdaságosság követelmé­nyeit a beruházások elosztá­sánál, kivitelezésénél az ed­digieknél jobban szem előtt kell tartanunk. A gépek gon­dos javításával, a traktorosok továbbképzésével most kell felkészülnünk a traktorok két- rriűszakos üzemeltetésére is. Ebben az évben a tsz-ek nagy többsége helyesen alkal­mazta a személyes anyagi ér­dekeltség elvét. Ennek továb­bi gondos alkalmazása újabb eredmények forrása lehet. Az eddig szerzett tapasztalatok felhasználásával, a most ké­szülő üzemi éves tervek ki­alakításakor keli megválasz­tani az 1965-ös esztendőben alkalmazásra kerülő jövede­lemelosztási és munkadíjazásd formát. Fontos, hogy a külön­féle formák megállapításakor az eddiginél is jobban vegyük figyelembe a termelési felté­telek változását. Ügyeljünk arra, hogy a közös gazdaság érdekeit sértő, a szokásosnál nagyobb részesedést ne álla­pítsunk meg. Továbbra Is megkülönböztetett módon fog­lalkozzunk a gyenge termelő- szövetkezetekkel és mindenütt hasznosítsuk a háztáji gazda­ságok termelési lehetőségeit. E célok elérése komoly erő­feszítést jelent a mezőgazda- sági dolgozók számára, mind­ehhez fokoznunk kell a poli­tikai felvilágosító, szervező munkál Jobban kell érvénye­sítenünk a termelőszövetkezeti demokráciát, növelve a tagság érdeklődését és részvételét a közös ügyek intézésében, azok megvalósításában, hogy még általánosabbá váljék a felis­merés: a szövetkezeti paraszt­sággal együtt mindent meg tudunk oldani A szükséges felléte-ek megtereratlie.ök Nagyok a mezőgazdaság 1965. évi feladatai, de megol­dásához a szükséges feltételek biztosítva vannak, Illetve meg­teremthetők. A tartalékok fel­tárása és fokozottabb haszno­sítása, az elért eredmények megszilárdítása, illetve tovább fejlesztése, olyan lehetőségek, amelyekkel minden gazdaság­nak fokozottabban kell szá­molnia, Mekkora a motor teliesítménve? Több hónapos munkával az AKÖV Ipar utcai kísérleti műhe­lyében elkészült a görgős és műszeres berendezés melyen a gépkocsikban lévő motorok teljesítményét lehet mérni műkö­désük közben. A berendezés szerelésével már végeztek és most folynak az üzempróbák. A Monyai kilrcsopoit Baranyában A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége szervezésében a Békés megyei Battonya vegyesnemzetiségü kultúrcsoportja január 12-től 17-ig baranyai és Bács me­gyei körútra indul. A kultúr- csoport fellépéseit gyűlé­sekkel kötik össze, amelyeken OgnyerioVics Milán elvtárs, a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének fő­titkára mond beszédet. A cul- túrcsoport január 13-án, -zár­dán Szalántán, 14-én csü­törtökön Pogány ban, 15-én, pénteken Kásádon és 16-án, szombaton Kátolyban lép fel. A battonyai kultúrcsoport tartalmas műsorral készült a körútra. Műsorán szerepelnek: magyar és szerb-horvát nyel­vű jelenetek, magyar, román és szerb-horvát népi táncok és népdalok, szavalatok. A műsort a battonyai tambura- zenekar és a román vonós népi zenekar kíséri. A ma' amerikai dráma A TIT Munkácsy Mihály Szabadegyetem színház- és drámatörténeti sorozatéban Léner Péter rendező A mai amerikai dráma és színház címmel tartott előadást. Fő­leg 3 drámaírót ismertetett: O’Neill-t, Miller-t és Tennes­see Wilíiams-t. O’Neill drá­maírói munkásságát vizsgál­va ismertette a huszas évek végétől drámáin egyre jobban eluralkodó aprólékos pszicho- lógizálást, fanyar pesszi­mizmust. A freudi hatáson túl mégis kirajzolódik drá­máiban az amerikai társada­lom sok ferdesége, amit O’Neill finom művészi eszkö­zökkel, formai újszerűségek­kel állít elénk. Miller realisztikusan ábrá­zolja a nagyvárosokban élők magányát, a kisemberek vilá­gát. Keresi az emberi élet el­lentmondásait, s azokat a művészet eszközeivel akarja feloldatni. A csevegő stüusú, érdekes előadás után Labancz Borbá­la és Iványi József, a Pécsi Nemzeti Színház művészei két jelenetet adtak elő O’Neill Amerikai Elektra c. drámá­jából. A művészi átéléssel megjelenített részeket a kö­zönség lelkesen megtapsolta. Az „angol tizenegy“ Pécsett A pécsi „ncongyár“ — Ez sürgős munka, a Fenyvesnek csinálunk feli­ratot. írott, összefüggő betűk, nehéz hajlítani, sok a kacs­karingó. A feliratból már megvan annyi, hogy: „Fenyv”, ösz- szehasonlítja az asztalon fek­vő rajzzal. Az üvegfelirat éppen ráillik. — Hogyan lesz Dyen pon­tos? — Szemmérték és érzék kérdene az egész. Az első hajlítás könnyű, a többit pe­dig zsírceruzával megjelö­löm és a jelölés alapján csi­nálom. Van úgy, hogy nem jól sikerül, ilyenkor sem esik kétségbe az ember, újra fel­olvasztom és kicsivel odébb hajlítom. Egy szerelő javításra szo­ruló neonbetüt ad át az üvegtechnikusnak. A mű­helyben ugyanis nemcsak új feliratok készülnek, hanem a törötteket, pislogólcat is itt javítják. A technikus feltöl­ti a betűt gázzal, aztán be­kapcsolja az áramot és ab­ban a pillanatban vörösen felvillan az „E” betű, szinte káprázik a szemem, olyan erős a fénye. Kész a javítás, a szerelő már mehet is vele, hogy vissza tegye valamelyik fűszerbolt portáljára. A neon-„gyámak” külön apparátusa van. A* üveg­technikus mellett tervező és majdnem húsz szerelő dol­gozik. A tervező Hemm Má­ria, az ő munkáját dicséri a Pécsett található neonfel­iratok nagy része. Az ő rajz­asztaláról került ki a Szé­chenyi téri dohánybolt, a Jó­kai presszó belső neonrésze, a Kossuth Lajos utcában lé­vő harisnyabolt, az Ifjúsági divatház és a Fenyves Szál­ló feliratának terve. A rajz­asztal mellett kialakuló ter­vek a műhelyben válnak va­lósággá és kerülnek az üzle­tek fölé. Herth Lajos részlegvezető­nek teszem fel a kérdést: — Miért nincs Pécsett mozgóreklám? — Van néhány, csak nem működik. Mozgó reklám a színházzal szemben lévő rádió és televízió bolt rek­lámja, ez működik is. Van mozgó reklám a volt PKV forgalmi irodánál és a Kos­suth Lajos utcai kalapüzlet­nél is azonban nem működik. A Széchenyi téren lévő To­tó-lottó reklám hamarosan mozgóvá válik, egy hónap múlva már gyönyörködhe­tünk benne. Ugyancsak na­gyon szép mozgó feliratot készítünk a mohácsi Duna Áruház részére. — Mi az oka, hogy olyan gyorsan tönkremennek a reklámok? — Elsősorban az, hogy ezek az üvegcsövek rendkí­vül törékenyek, a «él, a vi­Most nem valamilyen an­gol aranylábú fiúkról van szó, hanem arról a tizenegy „szel­lemi versenyzőről”, akiket, ha négy év múlva célba érnek, így köszönt majd a nyelvórá­ra várakozó osztály: — Good morning! És a tanár úr ilyenkor Shakespeare nyelvén gyako­roltatja majd a társalgást. De addig célba kell érni! Ez pedig elősorban a „ver­senyzőknek”, a jövő angol szakos tanárainak a feladata. Gát akad bőven. Először is hetente négyszer bent kell tölteni az egész es­tét sokszor már délután négy­től a Pécsi Tanárképző Főis­kola épületében, ahol a sze­gedi József Attila Tudomány- egyetem kihelyezett bölcsész évfolyama otthont kapott. Az egyik kis tanteremből ilyen­kor angol szavak hallatszanak ki, s ezeknek a szavaknak egyre angolosabb a kiejtésük és egyre inkább eltűnik belő­lük a sokféle „dunántúli dia­lektus”. Aztán foglalt a többi este is, mert otthon is olvas­ni, lapozgatni kell a könyve­ket. Éppen itt van a legne­hezebb gát, a könyveknél. Ke­vés a tankönyv az angol nyelv har, a jég árt nekik, könnyen megpattannak. Ilyenkor aztán elszivárog a gáz, s nem ég a betű. Van úgy is, hogy egy­szerűen elhasználódnak, ilyenkor nincs más hátra, mint ki kell cserélni. Igaz, hogy sok baj van a neonok­kal, de ebben az évben sok­kal nagyobb gondot fordí­tunk a javításra. Karbantar­tási szerződést kötünk a vá­zlatokkal és havonta egy­szer minden reklámot végig­nézünk. — Hová kerülnek ebben az évben új reklámok? — Az idén a boltok belső neonjait készítjük el. ezen­kívül neonfelirat kerül a Pe­tőfi utca sarkán lévő gyógy­szertár fölé és a mohácsi élelmiszer bolt fölé. Termé­szetesen elvégezzük a javí­tásokat is. — Véleménye szerint mi­lyen reklámokra lenne még szükség Pécsett? — Pécsett nagyon sok az üres falrész, ezeket mind fel lehetne reklámcélokra hasz­nálni. Transzparenseket le­hetne szerelni például a Ná­dor fölötti üres falra, a Kos­suth Lajos utcai csemege­bolt melletti falrészre és nagyon szép volna ha a Rákóczi úton a Zsolnay szoborral szembe is kerülne egy nagy reklám. Ezek per­sze egyelőre még csak elgon­dolások, de ha akad megren­delő, a mi „gyárunk” elké­szíti ezeket a reklámokat. •UEJ oktatásához, az irodalomhoz pedig egyáltalán nincs. Baj van a fundamentummal is. A hallgatók többsége magánúton tanult angolul és ez bizony gyenge alap az egyetemhez. De versenyben áll az idő­vel az anyaiskola, a szegedi egyetemi kát is. Náluk szin­tén újdonság az angol szakis tanárképzés. Nem alakulhatott ki kellő oktatási gyakorfat, az oktatók is csak most láthat­tak hozzá, hogy legalább ők maguk írjanak tankönyveket. A szegedi kar persze mindent megtesz, hogy mielőbb alapot teremtsen a zavartalan kép­zéshez. Mindjárt az év elejéin, hozzáláttak az Irodalmi tan­könyv pótlásához, s egy jegy­zetet készítenek. Ebből s sokr szorosított kiadványból kap­nak majd a pécsi kihelyezett évfolyam hallgatói is. N ^mrég érkezett meg Szegedről egy magnó, s a „pécsi tizenegy” remekül felhasználja. Kétezer forintot is küldtek, hogy könyveket vásároljanak rajta* — Nagyon nehéz vásárlás volt — mondja Bernáth Béla főiskolai docens, áki Pété: Ja­kab docens segítségével az an­gol szakos évfolyamot gyakor­latilag vezeti. — Pester i« alig tudtam megfelelő szakiro­dalmat venni. Gondot okoz a hallgatók munkája is. Hiszen a pécsi „angol tizenegy’’ tulajdonkép­pen esti tagozatos egyetemis­ta. A szegedi egyetem azon­ban, nagyon helyesen, ragasz­kodott hozzá, hogy lehetőleg csak félállásban helyezkedje­nek el. A tizenegy elsőéves javarésze ugyanis nem öree- diák”, miként az esti egyete­men általában szokás ahol 30—35 év az átlagéletkor. A pécsi bölcsészhallgatók zöme az idén vagy alig néhány éve végezte a közép- vagy a fő­iskolát. A felvételek során ez­zel is a friss, 1ő „alapanyag­ra” törekedtek. A félállás oe- dig növeli a tanulásra szánt időt Ugyancsak cvltudniós sz intézkedés, hogy a kihelyezett évfolyam mindössz- egy sza­kot tanuljon de azt a nappali hallgatókkal teljesen azonos eredménnyel. Ilyen előzmények titán ké­szülnek az első félévi vizsgá­ra. Éppen ezért meglepő a di­cséret, amit a k*helyezeti év­folyam oktatói és hallgatói legutóbb kaptak. A szegedi anyaintézet ugvsnis ellenőr­zést tartott és elismerte az évfolyam eredményeit. Külö­nösen a szemléltető eszközök alkalmazásával vívtak ki di­cséretet. Az angol olrtatás a szegedi egyetem kihelvezet1 tagozatán -■gyelőre még n? sem* futás az idővel. A cél: mielőbb pótol­ni az angol szaka« tanárok soraiban lévő hiányt. földessy Dénes \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom