Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-05 / 3. szám
ms. JANUAR K, napló — 3 Vállalatok perei Közlekedési akadémiát szervez a TI I Leltároztak az áruházban Több mint ezer kereset egy évben — 200 forintos illeték 60 forintos ügyért — A perek fő oka: a gyenge és szervezetlen munka Nem hittem volna, hogy óval több mint ezer kerese- et nyújtottak be ebben az sztendőben a Baranya melyei Döntőbizottsághoz. Nem sekélység. Különösképpen íem, ha figyelembe vesszük, íogy e perek túlnyomó több- ége elkerülhető lenne, ha a általatok rendesebben dol- [oznának: betartanák a szer- lődésben vállalt kötelezettségeiket, az elvégzett munka, a izállított áru minőségileg és nennyiségileg megfelelne. Hogyan kezdődik? Az ügyek első bírája nyilvánvaló a két fél, vagyis vál- alat. Az egyik, aki kifogásol, elszólítja a málsikat, hogy smerje el mulasztását és pó- olja a pótolni válókat. A valóságban ez igen nehéz leiadat. A másik fél nem is- ner el semmit. Gondolja, rogy kifogásai hallatán talán negijed a partner és nem követelőzik tovább, bár tisz- ában van mulasztásával. Erre lel kerül az ügy a megyei iöntőbizottság elé. Megjelenlek a pártatlan bíró előtt, ihol elsőre elismerik a „bűneiket”,; Persze ez az egyszerűbb >er. Vannak ennél bonyolul- abbak is. Ekkor a perben álló felek keresik a harma- iik, vagy a negyedik „pátenst”, magyarán mondva ■nossák kezeiket, tovább mu- atnak egy asztallal: ott a üelelős! De ott is tovább mulatnak, és így mutogatnak cörbe-körbe. Néha megesik, hogy a kör bezárul és megindul a körforgás. Forog-fo- •og az ügy, szabályos menetek kezdődnek, mint az ökölvívásban. s végül kiütnek valakit. Hogy kik a leggyakoribb „mérkőző felek”? Kik is lennének mások, mint az építőipari vállalatok, illétve partnerként ár beruházók. A Komlói1 Építőipari Vállalat, a Baranya megyei Építőipari Vállalat, a két tanácsi építőipari vállalat és a ktsz-ek építőipari egységei. Minden objektívvá válik Mármint a hibák okai. Ritka eset, — talán még nem is fordult elő, — hogy valamelyik vállalat valamelyik művezetője vagy dolgozója kijelentette volna: kérem, a munkát én saját kezűleg rontottam el, vállalom a felelősséget, ígérem a kijavítását. Persze vannak objektív okok is, nem vitás: munkaerő- hiány, anyagbeszerzési nehézségek ... De mindent ezekre sem lehet áthárítani. Lássuk csak a gyakoribbakat! Vannak anyagok, amelyeknek a rendelési határideje, illetve a „lehívása” 60 nap, vagy 90 nap. A kivitelező szerződést köt. pontos határidőt állapítanak meg, mondjuk május elsejét. Azonban későn rendel anyagot, a 90 napos terminust betartják, de annak végső ideje például június közepe. Mi történik? Másfél hónapot késnek a határidővel. Pert indít a beruházó. mire fel a kivitelező bizonygatja, hogy késve kapott anyagot. De ha korábban rendel, minden stimmelt tro’na. A koncentráltság hiányába’ ugyancsak rengeteg peres- keriz.; adódik. Ez elsősorban az építőiparra vonatkozó meg- gUanf+és. Bár a koncentrált- sálról évek óta rengeteg szó esik, csak éppen az a baj, how kevés a konkrét intézkedés. A vállalat harminc munkahelyen indít építkezést, cárka tó. — már előre tudják és látlak! — hogy egy-egy munkahelyre alig jut majd amber. A gyakorlat: két-há- rom dolgozó kerül a munkahelyre. s e’őrehaladásról alig leket hoc-/ölni. Sokkal gazda- sájrrnaakb lenne, ha kevesebb »-mnVaholvprt több dolgozó 'á*ra munkához, g a termelé- i/auraá» legalább a mioimá- szinten biztosítva lenne. I5 persze elkerülnék a pereskedést is. ahol arra hivatkoznak, hogy nem volt elegendő munkaerő. Igaz, igaz, de ilyen körülmények között csak féligazság a munkaerő- hiányra való hivatkozás, s így változtatják objektívvá az egyébként üzemszervezési hibát Fillérek miatt ezrek vesznek A leggyakoribb precedensek: a kivitelező vállalatok nem hangolják össze munkájukat, a kivitelező, a tervező és a beruházó vállalatok úgyszintén nem koordinálnak megfelelően. Példa erre, hogy a kivitelezést általában nem egy vállalat végzi, hanem van egy generál vállalkozó, amely más vállalatokkal (alvállalkozókkal) együtt végzi el a rendelt munkát. A fő- vállalkozó megkqti a szerződést, de nem konzultál meg alaposan mindent a társakkal. Aláírja a május elsejei határidőt, azonban menetközben kiderül, hogy egyik alvállalkozója csak augusztus végére vállal. Máris kész a per. Másik eset: a tervező roszszul tervez. Már a munka indulása előtt észrevételezni kellene, de senki sem szól, csak menetközben derül ki a hiba, akkor reklamálnak. De ilyenkor előfordul olyan eset is, hogy a már megépült részeket le kell bontani, vagy komoly módosítást kell végre hajtani az egész építkezésen. Újból per kezdődik, hogy ki fizesse a többletköltségeket. Nagyon jó példa erre a Jókai utcai szövetkezeti házak egyike: a fürdőszoba méretét a tervező megállapította, amikor tervezett. Senki nem kifogásolt, a Gázművek sem. De amikor felépült a ház és a gázbojlereket szerelni kellett volna, akkor megálljt kiáltott a Gázmű: kicsi a szoba légtere, nem szerelnek be bojlerokat. Mit tegyenek, tanakodtak: újabb szellőző lyukat kell vájni. Elvégezték, de az eredetit meg befalazták. Még egy igen súlyos akadály állt a kijavítás útjában: ki fizesse meg a többletköltséget? A lakókra nem lehetett hárítani, mivel a szövetkezeti lakások értékét a málr megállapított szint fölé nem szabad vinni. Ez esetben az ökölvívó-mérkőzés hat menetes volt és végül nyolc oldalas határozat ütötte ki az esvik partnert. Ez esetben fillérek miatt ezrek mentek veszendőbe. A hiánypótlás tizedrangú feladat A jogszabály szigorú szankciókat alkalmaz a mulasztókkal szemben, Az értéktől függően naponta 500—1000 forintos kötbért kell fizetni a hiánypótlás mulasztásáért. De mivel ez a „pitiáner” munka nem elég termelékeny, nem is törődnek vele, a vállalat ; a saját érdekeit a népgazda- ; ság érdekei elé helyezi. Bár ] kihat a prémiumra is, mégis úgy áll a helyzet, hogy amit a vífnon veszítenek, azt behozzák a réven, s a prémium \ sem veszett el. A hiánypótlások elmulasz- ! tásának szinte irodalma van már a döntőbizottságon. A I Rét utca 33. számú lakóház alagsorát idestova öt észtén- j deje nem képesek rendbe | tenni, állandó a vízbetörés és 1 a beázás. Ez ideig kereken : tíz per zajlott le az ügyben, | de a víz továbbra is elárasztja a ház • alagsorát. A János utcai társasház vízlevezetője és tetőbeázása, az Alkotmány utcai öröklakások csatornája, a Jókai utcai szövetkezeti házak esővíz elvezetője patinás üggyé fejlődtek már a hivatalos fórum aktáiban. Hagy perek és kis perek partnerek. Megmozdult a különböző szakértőbizottságok hada. S végül egy érdekes megállapítást tetteit: hazánkban nem tudnak ilyen célnak is megfelelő tetőüveget gyártani. Végül megbízták az orosházi üveggyárat, hogy az előírásoknak megfelelően gyártsa le a szükséges tetőüvegeket. A kis perek tucatjával özön lc-ek a döntőbizottság elé, s amint a gyakorlat bizonyítja, ezek a legkomplikáltabbak. Eltört egy árucikk szállítás közben: vajon kit terhel a felelősség. Vagy az ezer darabos festékes ládában csak 996 darab volt. A követelés mondjuk 60 forint. Vita kezdődik: gyerünk a döntőbizottsághoz. S mibe kerül a hatvan forintos ügy? Minimálisan kettőszázba, mivel a rendeletek értelmében az illeték az ügy értékének 0,5 százaléka, de legalább 200 forint Ezt viszont le kell róni még a tizennyolc forintos ügyben is. Akad ilyen is, sajnos. Vagy ne pereskedjünk? Leg jobb lenne, ha minden vállalat és minden szerv olyan precíz és pontos munkát végezne, hogy erre nem kerülne sor. De a félreértések elkerülése végett megjegyzem: a vállalatok közötti viták eldöntésére szükség van, s ha valamelyik vállalat nem tesz eleget, vagy nem megfelelően tesz eleget kötelezettségének, akkor a kárt szenvedett keresse meg igazságát és kérje a mulasztó fél elmarasztalását. Talán ott kellene javítani az egészen, hogy a mulasztó félnél ne csak a vállalat globálisan érezze a hátrányt, hanem valamivel pontosabban, névre címezve adják azt. Gazdagh István Január 10-én kezdődik az első előadás a . köziek. ' isi akad émián, amelyet a T lo- mányos Ismeretterjesztő Tár- s.' c.t Baranya megyei i ír- sága szer'"'—*t M1- i Szénbányászati Trösztnél. Az akadémián százötven hivatásos és nemhivatásos gépkocsivezető előtt közlekedési szakemberek és orvosok tartanak előadást, összesen tiz előadáson foglalkoznak a közlekedés biztonságával, a fegyelemmel, megismerkednek a hallgatók Európa és hazánk autóútjaival. Hasonló akadémiát szervez a TIT a 12-es számú Autóközlekedési Vállalatnál, Építőipari Vállalatnál, valamint egy központi csoportot is létrehoznak kizárólag nemhivatásos gépkocsivezetők számára. Az elnök tekintélye A MEGYÉBEN bárhol elég csak annyit mondani, hogy „a Matyi bácsi tsz-e”, s mindenki a bólyi Kossuth-ra gondol, ahol Szabó Mátyás már kilencedik éve elnök. A közvetlen megszólítás inkább tiszteletiből fakad, mintsem valamiféle bratyizást takargatna. Most is, hogy kerestem, egy nálánál idősebb ember magyarázta meg, hogy szerencsém van, mert a Matyi bácsi éppen bent tartózkodik az irodán. — Honnan tudja? Az öreg csak rábólintatt a fejével a tsz-iroda előtt veszteglő féderes kocsira: Az mindent elárul! Most jött meg az elnök a határból. Odabent Matyi bácsi éppen valami szállítás ügyben tárgyal, aláírja a másolatot és bélyegzőt keres, hogy hivatalé! a Fekete-víz partján Az év legnagyobb pere a szekszárdi mérőműszergyár üvegtetőjével volt kapcsolatos. Az üvegek összetörtek, a csarnok lyukas kalappal állt, a külföldi gépek megérkeztek, de nem lehetett azokat beszerelni éppen a tető miatt. Megindult a per: ki a hibás? Itt is egymásra mutogattak a Foto: Erb. los legyen a kézjegye. Még annyi ideje sem volt, hogy kényelembe tegye magát. A háromnegyedes kabátból csak akkor bújik már ki, amikor az ügyfelét egy bélyegző-nyomattal elintézte. Belemelegedünk a beszélgetésbe. Azt szeretném megtudni: mi lehet a titka tekintélyének, hogy szeretik, mint embert, elismerik, mint elnököt, megfogadják a szavát, mint a szakember utasítását? — Én együtt kezdtem a tsz- szel. A csoport 1949-ben alakult. magam 1951-ben kerültem ide. Nem elnöknek, pedig középfokú gazdasági szakiskolám és 13 éves nagyüzemi gyakorlatom volt. Végigcsináltam a tagokkal együtt a legnehezebb időket, voltam csapatvezető, brigádvezető, mikor hol volt szükség a munkára. Nem válogattam. Aztán 1952- ben a tsz mezőgazdásza lettem, 1956-ban elnök és mezőgazdász egy személyben, és 1959 óta csak elnök. Külön hangsúlyozza: csak elnök, mert azért most sem tud elszakadni a növénytermesztéstől. úgy osztották el a függetlenített vezetők egymás között a feladatokat, hogy neki jutott a növénytermesztés, az agronómus kapta az állattenyésztést és a párttitkár — aki traktoros volt valamikor — most a gépesítéssel foglalkozik. — De hát a tekintélye miben gyökerezik? — A-tekintély? — ismétli a kérdést. — Nehéz azt megmondani, azt mástól kellene megkérdezni. Éin csak azt tudom, hogy kezdettől fogva azon dolgoztam, hogy minél jobban menjen a munka, minél többet kapjanak a tsz- tagok. És amit eddig mondtam, az még mindig úgy is lett, mert nem ígértem többet a lehetőségeknél. Azt magyaráztam az embereknek kezdetben, hogy a földblő ki kell hozni, amit csak lehet. Most nem a hercegnék, a káptalannak dolgozunk, hanem magunknak, hát úgy fogjuk meg. A gyümölcsöt például sokan ellenezték. Minek az?! Sokan a fejéhez vágták: — Nem eszik maga azokról a fákról. ő pedig így válaszolt rá: Ha én nem eszek, de eszik majd más... — És magának lett igaza, természetesen I — Nekem, persze, hogy nekem, ma már 4—500 000 forint a hasznunk a lebecsült gyümölcsösből. Ezeknek az embereknek most már én mondhatok bármit. Bíznak a szavamban és ez jó. A SZÖVETKEZET kezdetben igen gyenge volt. Ostorozták, elmarasztalták, a tagok kifelé kacsingattak, semmi reménytelit nem láttak a jövőben. Szabó Mátyás az első perctől bíztatta őket: — Ennek jónak kell lennie, emberek. — Nem éri meg azt hajasan, elnök kartárs... — így repli- káztak vele. S lám megérte, igaz ezüstös, ritkás hnijal. de 1955 óta mindig megvolt a, munkaegységenkénti negyven forint. És ez a legjobb bizonyíték a hitetlenkedőknek. A tagok jövedelme 16—17 ezer forint átlagosan, plusz a háztáji. A növénytermesztésben nem egy asszony — a Klugné. a Reitemé, meg mások és máshol — 1400—1600 forintot keresnek havonta. És ehhez a háztájiban megtermett 50—60 mázsa kukorica — ami napi áron is megér kilencezer forintot. Ezek már tekintélyt növesztő érvek. — Azt sem hitték volna, hogy ebben á földben valamikor háromszáz mázsa cukorrépa terem holdanként, de nemcsak, hogy megtermett ennyi az idén, hanem a tagok 25 mázsa répa árát kapják meg prémiumként. — Tehát jó jövedelmet a tagoknak! — ez a fő dolog. — Nemcsak ez — mondja az elnök, — kell egy alap is, egy biztonságos tartalék. Mert kezdetben, meg most is. mii1 is szét tudtuk volna osztani a jövedelmet mind egy fillérig, hogy mindenkinek sok legyen a pillanatnyi jövedelme, de mi alapot képeztünk és hosszú évekre biztosítottuk a jó jövedelmet. Minket már nem rendít meg elemi csápás, egérkár, mi akkor is kiosztjuk a negyven forintot, mert több, mint hétmillió forint a tiszta vagyonunk. — Van-e utánpótlás, akik majd tovább folytatják, vezetik a tsz-t ezen az úton? — Gondoskodunk róla. öt ösztöndíjasnak 20—25 ezer forintot fizetünk ki, hogy legyen szakemberünk, anélkül nem lehet nagyüzemet igazgatni. Akik meg már benne vannak a kórban, a munka mellett tanulnak a technikumban, mint az állattenyésztőnk, meg két brigádvezetőnk. HIDEG FEJJEL, de meleg szívvel igazgatja a gazdaságot. Reggel munkaelosztást tart, de nemcsak úgy, általában, hanem emberre beosztják a feladatokat, s mire a tagok másnap vacsorához ülnek, már ki is számolták az előző napi keresetüket ’ az elszámolásban, így megy ez precízen, nagyüzemi módon és a tagok megelégedésére, hiszen minden, hónap 15-e körül 300 000 forint fizetést, a havi kereset 75 százalékát kapják kézhez. — És ha nincs itthon az elnök, ha nem ő osztja be a munkát, akkor is jól dolgoznak, pontosan végzik a feladatukat? — Mintha itthon volnék, ez már így van. Rájöttek a 15 év alatt, hogy maguknak dolgoznak, ha jól dolgoznak és hogy én csak az ő érdekükben járom a határt minduntalan. Most is onnan jött. A kukoricatörést beszélte meg n tagokkal, hogy igyekezzen« vele, mert nyakukon a követ- kező feladat. Ebben a tsz-ben úgy szervezték a munkát, hogy télen is talál elfoglaltságot a tagság Ha akar valaki, akkor egész évben — téten, nyáron — gyűjthet! a munkaegységet. _ Ez is erősíti az elnök tekintélyét a tagság szeméi’ °n ... Gáldonyi Béla £3» • 7 /
