Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-15 / 12. szám

' 4 napló 1965. JANUÁR IS. Amerikai—Japán közös közlemény Washington: A népi Kína irányában követendő politika kérdésében mutatko­zó nézeteltérések megoldat­lansága jellemezte Johnson el­nök és Szato japán miniszter- elnök szerdán véget ért tár­gyalásait. Ez derül ki abból a közös közleményből, amelyet a meg­beszélések befejezésekor ad­tak ki Washingtonban. A Kína iránti politikának a tárgyaló felek által történő ellentétes megítélésére utal a közös közleménynek az a meg­állapítása, amely szerint „Ja­pán — miközben baráti vi­szonyt kíván fenntartani a nemzeti Kínával (értsd: a Csang Kaj-sek-klikkel), fej­leszteni akarja kereskedelmi és egyéb kapcsolatait Peking­gel. Az Egyesült Államoknak tehát nem sikerült rávenni a szövetségesét arra, hogy kor­látozza a Kínai Népköztársa­sággal folytatott kereskedel­mét. Másrészről a felek között nézetazonosság uralkodott egyéb politikai és biztonsági kérdéseket illetően. Kifejezés­re juttatták szándékukat, hogy „erősítik a két ország szövet­ségét, s az amerikai—japán biztonsági szerződés fenntar­tásán munkálkodnak”. A dél-vietnami problémáról szólva „mélységes aggodal­muknak adtak hangot a dél­vietnami helyzet ingatagsága miatt, és megállapították, hogy Dél-Vietnam szabadsá­gának és függetlenségének megőrzéséhez kitartásra van szükség.” Johnson elnök a megbeszé­léseken a Kínai Népköztársa­ságra hárította a felelősséget a távol-keleti térségben ki­alakult feszültségért. Arról akarta meggyőzni japán szö­vetségesét, hogy „Kína politi­kai nyomást gyakorol szom­szédaira”; A területi problémákat ille­tően az elnök reményét fejez­te ki Szatonak, hogy „a poli­tikai helyzet megfelelő alaku­lása esetén az Egyesült Álla­mok ismét Japán birtokába „Furesa véletlen64 i ' som be Belgiumba készült, v< de az utolsó pillanat­ban lemondta utazását. Egy­idejűleg, mintegy indokolás­ként, „furcsa véletlennek” nyilvánította elődjének Adou- lának felbukkanását Brüsszel­ben. Ilyesfajta véletlenek azonban nincsenek és ezt Csőmbe határozottan érzi. Katanga egykori diktátora, a mai Kongó fekete hóhéra — mind kellemetlenebb teher­ré válik igazi főnökeinek. Nem „véletlen” tehát Adoula felbukkanása a kongói véres dráma mellék-színpadán. A jenki és belga kolonialisták rángatták elő a skartból, mi­után a kezükben lévő tttőlap- juk. Csőmbe, elértéktelenedett. Obote, Uganda miniszterel­nöke, határozottan kijelentet­te: „A kongói háború ameri­kai háború, amely az uránium termelés ellenőrzésének meg­szerzésére irányul... A kül­földi zsoldosok tömegesen mé­szárolják le az afrikaiakat...” Egy kopt pap, James Ohvata, önkénteseket toboroz a kongói felkelők támogatására. Ke­nyában eddig kétezren jelent­keztek fegyveres szolgálatra Csőmbe ellen. Algéria, Egyip­tom, Dahomey, Burundi, Szu­dán és Ghana vállalta az ön­kéntesek kiképzését. Nkrumah, Ghana elnöke ezt mondta: „mindaddig nem lesz béke Kongóban, amíg teljesen meg nem szűnik a külföldi beavat­kozás, a neokolonialista int­rika és nyomás...” Afrika né­pei mind eltökéltebben lép­nek fel a kongói fajirtás ellen. Csőmbe, a saját pozíciója érdekében, igyekezett népsze­rűsíteni önmagát. Megszün­tette például a külföldiek bá­nya-koncesszióit. Ezzel azon­ban magára haragította tulaj­donképpeni gazdáit. Mit ér az imperialistáknak az olyan szolga, akit a saját népe gyű­löl és aki — ha csupán át­meneti érvényű taktikából — de árt a monopolista extra­profitnak? Egyáltalán nem csoda tehát Belgium és a leopoldville-i Kongó viszo­nyának alapos „leromlása”. Adoula viszont új szerepet Vállalt. Sürgeti a választásokat, a tárgyalásokat Kongó vala­mennyi pártjával és kívána­tosnak tartja a külföldi csapa­tok távozását. Közben a kon­gói hazafiak jelentős katonai sikereket aratnák. Ez sietteti a neokolonialisták manővereit a kongóiak és a világ közvé­leményének félrevezetésére. Ámde a kibontakozás plat­formja — amint erre a harc­ban álló hazafias erők kép­viselői egyértelműen utaltak — nem tűri a politikai bűvész kedést. Csőmbe távozzék, a fajirtó zsoldosok takarodja­nak és érvényesüljön az or­szág igazi akarata. Előbb Csőmbe, most pedig Adoula beszélt a választások­ról. mint a megbékélést szol­gáló csodaszerről. Demokrati­kus lehet-e azonban az a vá­lasztás, amelyet Mr. Hoarc bérgyilkosai ellenőriznek? Megbékélhet-e egyáltalán egy nép idegen járommal a nya­kán? Szuverén lehet-e egy or­szág. amelynek természeti kin­cseit a kolonialisták kezére játsszák? A „furcsa véletlenek” ideje lejárt. Közeleg az idő, amikor erről az igazságról mind Csőmbe, mind pedig megbízói — hosszan elmélkedhetnek majd csődpolitikájuk rom­jain. juttatja a jelenleg amerikai fennhatóság alatt álló Ryukyu szigetcsoportot”. E szigetcso­port tagja Okinawa, amelyen az Egyesült Államok egyik legnagyobb katonai támasz­pontját tartja fenn. A közös közlemény végül megállapítja: a felek egyetér­tettek a fegyverzet ellenőrzé­sének és a fegyverkezési ver­seny megszüntetésének szük­ségességében, továbbá abban, hogy a részleges atomcsend- egyezményt az atomfegyver­kísérletek valamennyi fajtáját eltiltó nemzetközi egyezmény- nyé kell kiszélesíteni. * A TASZSZ jelentése szerint Japánban minden különösebb lelkesedés nélkül fogadták a közös közleményt. Mint a Kiodo Cuszin hírügynökség megállapítja, a politikai meg­figyelők semmi újat nem ta­lálnak a közleményben. Rá­mutatnak arra, hogy például az Okinawa-szigetcsoport Ja­pánhoz való visszacsatolásá­nak kérdését illetően a most kiadott közös közlemény lé­nyegében ugyanazt tartalmaz­za, amit a Kisi és Eisenhower valamint Ikeda és Kennedy között 1957-ben, illetve 1961- ben lefolyt tárgyalásokról ki­adott közös közlemény már leszögezett. Az ellenzéki pártok élesen bírálják Szato amerikai tár­gyalásainak eredményét. Na- rita, a Japán Szocialista Párt főtitkára kijelentette, hogy a közös közleményből ítélve a Szato-kormány teljes mérték­ben az Egyesült Államok ázsiai politikájának uszályába kerülhet. A szocialista párt a parlamentben határozottan bí­rálni szándékozik a kormány amerikabarát politikáját. Dél-Vieinam — Laosz — Indonézia Peking: Az Uj-Kína hír- ügynökség közli, hogy Csen Ji, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere szerdán le­vélben fordult az 1954-es genfi értekezlet társelnökeihez és részvevőihez és ebben a le­velében felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amely a délvietnami amerikai agresz- sziós tervek megvalósulásából származhat. A Egyesült Álla­mok ösztönzésére a délkoreai bábkormány elhatározta, hogy csapatokat vezényel Dél- Vietnamba. Ez az amerikai sugallató intézkedés a genfi megállapodások megszegését, az indokínai háború kiszélesí­tését és a délvietnami ag­resszió nemzetközösítését cé­lozza — mutat rá levelében a kínai külügyminiszter. Washington: Szerda esti kiadásunkban ismertet­tük az amerikai hadügymi­nisztérium szóvivőjének azt a bejelentését, hogy Laoszban egy bevetés alkalmával az amerikai légierő elvesztette két repülőgépét. A hadügymi­nisztérium szóvivője nem kö­zölte, hogy az amerikai repü­lőgépek milyen céllal tevé­kenykedtek Laosz légiteíében. A Reuter és az AP wa­shingtoni kormánykörökre hi­vatkozva viszont arról tájé­koztat, hogy több amerikai vadászbombázó Laoszban tá­madást intézett a 7. számú útvonal ellen. A támadás fő célpontja egy stratégiai fon­tosságú híd volt. A hidat vé­delmező légelhárító ütegek egy F-100 és egy F-105 típusú gépet lelőttek. Június óta ez­zel hatra emelkedett a Laosz­ban lezuhant amerikai katonai repülőgépek száma. Hanoi: A Vietnami Tá­jékoztató Iroda kormánynyi­latkozatot közölt kedden. A nyilatkozatban a VDK kormá­nya teljes mértékű támogatá­sáról biztosítja Indonéziát az ENSZ-ből való kilépéséről ho­zott határozatával kapcsolat­ban. Phejjan: Kim ír Szén, a KNDK miniszterelnöke Su­karno indonéz elnökhöz inté­zett üzenetében szintén támo­gatja Indonézia döntését. Kim ír Szén üdvözli az indonéz népet, amely szembeszáll az imperialisták agresszív mes­terkedéseivel. New York: Az ENSZ székhelyéről érkezett nyugati jelentések szerint Indonézia írásban még most sem közöl­te a világszervezettel, hogy feladja tagságát. A Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) napon belül köteles a vállala­ton, gyáron belüli közvetlen felettes szervének és a meg­felelő szakszervezeti szervnek megküldeni. A szakszervezeti szervek jogosultak a dolgozók javaslatainak megvalósítását és elintézési módját ellen­őrizni. A termelési egységek veze­tői tizenöt napon belül köte­lesek a dolgozókat javaslataik elbírálásáról értesíteni és a következő termelési tanácsko­záson az elintézés módjáról tájékoztatást adni, valamint a naplóba bevezetett észrevéte­lek, javaslatok ügyében el­járni. Rendszeresen — általában negyedévenként — munkaér­tekezleteket kell tartani a trösztök, az ipari nagyválla­latok. a vállalatok, a gyárak és a gazdasági irányító szer­vek, főhatóságok, hivatalok apparátusaiban. A munkaérte­kezletek napirendjét az illeté­kes egyszemélyi vezető hatá­rozza meg, meghallgatva az illetékes szakszervezeti szerv véleményét. A termelő, javí­tó, szolgáltató tevékenységet folytató vállalatoknál és gaz­daságoknál az adminisztratív, igazgatási (műszaki, ügyviteli) apparátusoknál a dolgo­zók munkaértekezletei dön­tenek a jövőben is ar­ról, hogy kiknek adományoz­ható „Kiváló dolgozó” kitün­tetés, „Szocialista brigád” cím. Igen fontos és lényeges in­tézkedés, hogy a termelési tanácskozások és a munkaértekezletek rend­szeres megtartásáról, azok színvonaláról a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői kötelesek beszámoltatni az irányításuk alá tartozó szervek egysze­mélyi felelős vezetőit, s a mulasztókkal szemben — különösen azokkal szemben, akik a dolgozók javaslatai­nak intézésére vonatkozó rendelkezéseket megszegik, vagy az ilyen mulasztásokat elnézik — felelősségrevo- nást alkalmazni. Ebben a tekintetben a szakszervezeti vezetők is jogosultak kezde- ményezően fellépni. A kormány és a SZOT együttes határozata azt a célt szolgálja, hogy r soronlévő feladatok sikeres végrehajtása érdekében mindenütt erőtelje­sen támaszkodjanak a dolgo­zók véleményére, javaslataira, karolják fel és hasznost'-■% a jó kezdeményezéseket. kz üzemi és a hivatali demokrá­cia eddiginél szélesebbkörű kibontakoztatása és érv' --re juttatása jelentős erő - •>­gazdaság előtt álló nag ki­adatok sikeres megvalós' -isá- ban. A magyar külügyminiszter nyilatkozatai trancia lapokban Párizs: A francia lapok Péter János párizsi látogatá­sával foglalkozó cikkeikben kiemelik a magyar külügymi­niszternek elutazása előtt tett kijelentését: útjának mérlege pozitív és ezért megelégedet­ten hagyja el Párizst. A Combat interjút közölt Péter Jánossal. A külügymi­niszter többek között ismer­tette a magyar kormány ál­láspontját a német kérdés­ben. „Az út Németország új­raegyesítéséhez — mondotta —, a két német állam elis­merésén át vezet. A két né­met kormány közötti közvet­len tárgyalások megkönnyít­hetik a probléma megoldását. Az NDK létezése nemcsak Közép-Európát, hanem a Nyugatot is megvédi a nyu­gatnémet militarizmus teljes kibontakozásától. Németország egyesítése kívánatos, ha a két kormány egyetértésén és a német népnek békés célok­ra és Európa biztonságára irányuló akaratán alapul. Elő­feltétele, hogy az NSZK kife­jezetten elismerje az Odera- Neisse határt és hogy a Ra- packi-tervet figyelembeve­gyék” — mondotta Péter Já­nos. A külügyminiszter kitért a „kibővített Európa” francia koncepciója és a Közös Piac Amikor Coomb« Bonnban jJArfc... Csőmbe» Uraim, üres a ládán, Brhardt Urea? Feneketlen! egyes elvei közötti ellentmon­dásokra. A legfőbb ellentmon­dás — hangoztatta Péter Já­nos — a közös piacon kívüli államokkal, különösen a ke­let-európai országokkal szem­ben alkalmazott diszkriminá­cióban mutatkozik. Péter János hangoztatta, Magyarország bár viszonylag kis ország, földrajzi fekvésé­nél fogva előnyös helyzetben van, hogy a különböző politi­kai rendszerű országok közöt­ti békés együttélés megvaló­sításán munkálkodjék. A Ma­gyar Népköztársaság szerény eszközeivel minden lehetősé­get ki akar használni a nem­zetközi együttműködés érde­kében. Koszig5« vezetésével szovjet kormányküldöttséo utazik a tavaszi lipcse1 «ás5rra Berlin: A Német Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyának meghívására K<> zigin miniszterelnök vezetőiével szovjet kormányküldöttség lá­togat el ez év tavaszán a ju­bileumi lipcsei vásárra. Moszkva: A Szovjetunió Közlekedésügyi Minisztériu­mában megnyílt Jugo« ■■••ia, Magyarország és a Szovjet­unió vasúti képviselőinek zá­róértekezlete, amelyen meg­vitatják a Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti. Magyar- országon keresztül történő vasúti teher- és személyszállí­tás kérdéseit. F 'm Film Fi^m C/V/a/ füttern Magyar film Az amerikai Mars-rakéta útja WASHINGTON: A „Mariner—4.” amerikai Mars-rakéta több mint nyolcmillió mérföldre van a Földtől és több mint 1100 órai utat maga mögött hagyott tervezett 6000 órás uta­zásából. A NASA (az Amerikai Országos Űrhajózási Hivatal) szer­dai közlése szerint a „Mariner—4” csütörtökön 15.00 óráig 81,3 millió mérföldet tesz meg spirális pályáján és még 245 millió mérföldet kell megtennie július 14-ig, amikor annyira megközelíti a Mars bolygót, hogy már felvételeket is tud ______ _________________ k észíteni róla. A rakéta száz wattos adóállomása 12 perc alatt I refc~ sorsának" hangulatának, továbbítja majd a Földre a felvett képeket. |s felszabadítókhoz való bi­Egy józanabb, őszintébb, az emberi érzésekbe jobban be­hatoló képet igyekszik adni a film a felszabadulás immár történelmi időszakáról. Hogy így van, s hogy egy nagyon tehetséges, nagyon érdekes alkotással állunk szemben, az vitathatatlan. Jancsó Miklós, a fiatal rendező már A ha­rangok Rómába mentek és az Oldás és kötés című filmjei­vel is jelezte, hogy mind tö­rekvése, mind képessége magvan jó filmek, elgondol­koztató, elmélyült, bátor kí­sérleteket is megvalósító fil­mek alkotásához. Vj filmje, az Így jöttem, — amelynek forgatókönyvét Hernádi Gyula irta Vadász Imre novellájából —, sem kelt csalódást, s hogy mindemellett vannak vitatha­tó vonásai, az nem homályo- sítja el a kellemes összbenyo­mást. Egy-két mondatban össze­foglalható, egyszerű cselek­ménye van a filmnek. A tör­ténet csupán annyi, hogy egy tizenhét éves fiú, aki a pan­nonhalmi gimnáziumból kerül a második világháború utolsó napjainak sodrásába, találko­zik egy vele körülbelül egy­idős szovjet fiúval, rövid együttlétük barátsággá neme­sedik, s az előítéletekkel te­li, torz irányban nevelt fiú új tapasztalatai alapján maga dönti el, melyik utat választ­ja. Csupa belső történés, csu­pa — akárcsak villanásnyi — apró élmény, momentum teszi ki a cselekményt, amely azonban mégis nagyon fontos, nagyon gazdag és nagyon ta­nulságos. A háborúban kime­rült, megzavarodott, rettegő emberek, a több mint 25 éves. szívós propagandával megté­vesztett emberek, a minden­féle jellemű, tanácstalan és egy összerombolt országban kábán fogódzót kereső embe­zonytalan viszonyának vala­miféle leszűrt, lényegre kon­centrált ábrázolása is egyben a két fiatalember megkapó története. A rendező a szűkös cselek­ménnyel', az adott háttérrel, a két különböző nyelvet be­szélő főszereplő egymás mellé és egy, a világtól elzárt kör­nyezetbe helyezésével övként lemondott sok kifejező esz­közről. A szereplők alig be­szélnék, gondolataikba köz­vetlenül nem nyerhetünk be­tekintést, így hát fokozott sze­rephez jut a fényképezés, a táj és a két ember minél több oldalú fényképezése. Somló Tamás operatőr kitűnően meg is oldja feladatát. De n film néhol mégis vontatottá. las­súvá válik, elsősorban azért, mert sok benne az üresjárat, a — bár belső — eseménye­ket semmivel előre nem vivő ielenet. hehet vitatkozni azon. hogy mi ennek az oka: nz-e, hogy a rendező stílusának — különben valóban meglevő — varázsától megbűvölve in iát csapdájába esett, vagy az, hogy a főszereplő Kozák r'-á- bor nagyon tehetségesnek 'át. szik ugyan, de eayeni<-/"it. erejét véaülis meahaladto °z a nehéz feladat. Igaz. partne­re. Szergej Nyikonvpvko rendkívül frappánsan, kedve­sen alakítja a fiatal szovjet katona szerepét, s az is inaz. hogy a többi szereplő vala­mennyi epizódfigurát kitű­nően ábrázol. Kár, hogy a főhősök körüli atmoszféra hiánya a már °m- Vtett helyenkénti vonta tntt- sáa, néhány rosszul marrfnnntt ielenet és bizonyos összefvn- aések világosabb megmutatá­sának elmaradása tomvítia a film hatását, mert ayenníti a mondanivaló általánosabb ér­vényű kiteljesedését. A film így is örömteli mealenet.és. Hallama Erzsébet 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom