Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-15 / 12. szám

Vtlög proletárjai, egyesüljetek í DunaniQit napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. JANUÁR 15., PÉNTEK A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A SZOT Elnökségének javaslatára módosí­totta a Minisztertanácsnak és a SZOT-nak a termelési tanácskozásokról szóló együttes ha­tározatát. A Minisztertanács Tanácsszervek Osztályá­nak vezetője és az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság vezetője tájékoztatta a kormányt a vidéki városok kommunális, kereskedelmi, kulturális és egészségügyi helyzetéről. A kor­mány a jelentést megvitatta és tudomásul vette. A földművelésügyi miniszter beszámolt a tavalyi Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, valamint a külföldi mezőgazdasági kiállításokon való részvételünk tapasztalatai­ról. A kormány a beszámolót elfogadta, s úgy ! határozott, hogy a következő 66. Országos; Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt 1967-ben kell megrendezni. A termelési tanácskozások és a munkaértekezletek rendje A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén a SZOT Elnökségé­nek javaslatára módosította a termelési tanácskozásokról szóló 1022/1961. Mt—SZOT határozatot. Az új szöveg a 2. fejezet helyébe lép és a termelési tanácskozások diffe­renciáltabb rendszerének ki­alakításáról rendelkezik. Az együttes határozat meg­állapítja: a termelési tanács­kozások és a munkaértekez­letek (a hivatalokban és az intézményekben a tennivalók ismertetését és megvitatását szolgáló megbeszélések) bizto­sítják a dolgozók részvételét a termelés és a gazdálkodás irányításában, ellenőrzésében. A termelési tanácskozások és a munkaértekezletek — a szak szervezeti taggyűlések, az üze­mi tanácsülések és a szak­szervezeti bizottsági ülések mellett — kifejezői a szocia­lista vezetési módszereknek, ugyanakkor lehetővé teszik az üzemi, hivatali demokrácia fo­kozottabb érvényre jutását. A határozat külön rendezi a gazdasági és a szakszerve­zeti szervek feladatait a ter­melési tanácskozások és a munkaértekezletek előkészí­tésében és megtartásában. Kimondja: termelési tanács­kozásokat az ipar, az építő­ipar és a mezőgazdaság ter­melő, javító, szolgáltató tevé­kenységet folytató vállalatai­nál. gazdaságainál, valamint a vasút, a közlekedés, a posta és a kereskedelem területén kell tartani. A tanácskozáso­kat — mint eddig — a válla­ltoknál és gazdaságoknál üze­men, üzemegységen belül, az elhatárolt termelési kisegysé- gekben kell megrendezni. A határozat továbbra is kötele­zően előírja, hogy a negyed­évi tanácskozáson kívül is meg kell tartani a termelési tanácskozást akkor, ha azt a dolgozók többsége javasolja, illetőleg a szakszervezeti szer­vek vagy a gazdasági, műsza­ki vezetők szükségesnek lát­ják. A határozat a népgazdasági erdekek szem előtt tartásával egyértelműen megjelöli a ter­melési tanácskozások felada­tai. Melyek ezek? Az üzem, illetve a vállalat dolgozóinak bevonása a veze­tésbe, véleményük, javaslataik kikérése és hasznosítása. A termelési tanácskozások cél­ja — állapítja meg a határo­zat —, a termelési feladatok (prog­ramok) legcélszerűbb kiala­kítása és leggazdaságosabb végrehajtása, a minőségi és műszaki-technológiai, a munkavédelmi előírások tel­jesítése. a selejt csökkenté­se. a termelékenység növe­lése. az anyag-, az energia- és a szerszámtakarékosság, a munka és a technológiai fegyelem megtartása, vala­mint a társadalmi tulajdon védelme. A tanácskozások feladata és joga, hogy értékelje a helyi vezetés és a dolgozók mun­káját, a termelési, gazdasági eredményeket, ezekkel együtt a munkaverseny eredményeit, s véleményt mondjon, illetve döntsön a kiemelkedő ered­ményt elért dolgozók kitünte­téséről és jutalmazásáról. A határozat a termelési tanács­kozásokat véleményező, javas- lattevő, illetve döntési jogkör­rel ruházza fel. A termelési tanácskozás vé­leményét, javaslatát kell kér­ni a termelési lehetőségekre és gazdaságos kihasználásuk­ra, a mindenkori termelési­gazdálkodási feladatok meg­valósítására, beleértve a mű­szaki fejlesztési, valamint a munka- és üzemszervezési in­tézkedések kialakítását és vég­rehajtásuk megszervezését. Annák biztosítása végett, hogy a dolgozók még közvetleneb­bül legyenek érdekeltek a vég­rehajtásban, a módosított ha­tározat előírja, hogy a fonto­sabb újítási javaslatok üze­mi alkalmazásával kapcsolat­ban ki kell kérni az érintett üzemegységben dolgozók vé­leményét. A termelési tanácskozás hagyja jóvá a jövőben is az üzemrészen, műhelyen belül a versenyvállalásokat és a helyi feladatokat legeredményeseb­ben segítő versenyformákat, továbbá dönt a „Kiváló dolgo­zó” kitüntetés és a „Szocialis­ta brigád” cím odaítéléséről. Ugyancsak a termelési tanács­kozás jogosult visszavonni eze két a kitüntetéseket azoktól (személyektől vagy kollektí­váktól), akik méltatlanná vál­tak a kitüntetés, illetve a cím viselésére. A termelési tanácskozások előkészítéséről és megtartásá­ról ezentúl is az illetékes gaz­dasági vezető és szakszerve­zeti szerv köteles gondoskod­ni. A termelési tanácskozások előkészítését — mondja ki a határozat — a gazdasági-mű- ; szaki vezetők és a szakszerve- j zeti szervek műszaki konfe­renciákon (illetve az ezeknek megfelelő fórumokon), továb­bá brigádvezetői — aktivista — és bizalmi-értekezleteken együttesen végzik. A műszaki konferenciák alapvető felada­ta a gazdasági vezetőknek és a termelési tanácskozások elő­adóinak megfelelő felkészítése a termelési tanácskozások megtartására, alapul véve az adott termelőegység intézke­dési tervét. A műszaki konferenciákat a trösztöknél és az ipari nagy- , vállalatoknál, a vezérigazga- I tóságokon, továbbá a vállala­toknál és a gyárakban igaz­gatósági szinten, a vállalati és üzemi adottságoknak meg­felelően, differenciáltan kell megtartani. Ezeken a tröszt, a vállalat, a gyár egészét érintő termelési-gazdasági fel­adatokkal kell foglalkozni. Üzemrészenként és műhe­lyenként az illetékes gazdasá­gi vezető és a megfelelő szak- szervezeti szerv együttesen köteles és jogosult meghatá­rozni azt, hogy a termelési tanácskozásokon mivel foglal­kozzanak. A termelési tanács­kozás beszámolóját mindenütt az illető egység gazdasági ve­zetőjének kell megtartania. A határozat új és jelentős rendelkezése, hogy a gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek a ter­melési tanácskozás időpont­ját, helyét és tárgyát, to­vábbá azoknak a dolgozók­nak és kollektíváknak a ne­vét és eredményeit, akiket „Kiváló dolgozó” kitünte­tésre, illetve „Szocialista brigád” cím viselésére ja­vasolnak, a termelési ta­nácskozások megtartása előtt legalább egy héttel kötele­sek a dolgozókkal ismer­tetni, írásban közzétenni. A termelési tanácskozáso­kon elhangzott észrevételeket, javaslatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Uj rendelkezés viszont, hogy a dolgozók ja­vaslatait termelési egységen­ként naplóba kell bejegyezni. A naplók kezeléséről az érin­tett gazdasági vezető köteles gondoskodni. A naplókba a dolgozók jogosultak észrevéte­leiket, javaslataikat beírni. A termelési tanácskozásokon el­hangzott és a naplókba be­jegyzett észrevételek, javasla­tok megvalósításáról az illeté­kes gazdasági vezetők gon­doskodnak. A vállalat igazga­tója a termelési egységenként rendszeresített naplókat köte­les negyedévenként ellenőriz­tetni. Az ellenőrzést és ered­ményét a naplókban fel kell tüntetni. A termelési értekez­leteken felvett jegyzőkönyv egy példányát az adott gaz­dasági egység vezetője nyolc (Folytatás a 4. oldalon) A félig fagyott földben könnyen mozognak ekéjükkel a pogányi tsz traktorai. Szeme- Iyácz János és Sztanics György a Pécsi út menti hatalmas tábla mélyszántását végzik. Befejezéshez közeledik a 400 ágyas klinika építése A Pécsi Orvostudományi Egyetem 65 millió forintot költ ez évben új létesítmé­nyekre, valamint felújításra, korszerűsítésre. E tekintélyes összegből csaknem ötvenmil­liót használnak fel az új egyetemi város építésének folytatására. A Baranya me­gyei Építőipari Vállalat dol­gozóinak kezenyomán itt emelkedik Pécs egyik legim­pozánsabb épülete. A tizenegy szintes, 400 ágyas klinika épí­tése ebben az esztendőben befejező szakaszához érkezett. A kívül kerámia lapokkal bo­rított, T-alakú épületóriás ezernyi h őségében szerelők, burkolok, festők készítik, szé­pítik a betegszobákat, vizs­gálókat, műtőket, laborató­riumokat, tantermeket. Oly ütemben kell teendőiket vé­gezni, hogy a gyógyítás leg­korszerűbb eszközeivel felsze­relt, országoshírű egészség- ügyi intézményt egy év múl­va, 1966 elején átadhassák rendeltetésének. A klinikai tömb szomszédságában készül a gazdasági igazgatóság há­romszintes székháza. Itt he­lyezik el a műhelyeket, rak­tárakat, irodákat, továbbá a tram szformátorh ázat. Uj munkaként megkezdő­dött az Orvostudományi Egye­tem elméleti intézetének ki­alakítása is az új egyetemi negyedben. Erre a célra a Zrínyi tisztképző iskola egy­kori épületét alakítják át, bő­vítik ki. A hatalmas épület- komplexumban tizenhárom elméleti intézet kap helyet. Méreteire jellemző, hogy köz­ponti részében ezer személyes aulát, négy — egyenként 200 személyes — előadótermet alakítanak kt. Az intézet falai között mintegy félezer tudós, egyetemi oktató, kutató végzi majd munkáját. Az épület tetején helyezik el a kísérle­tekhez szükséges állatok is­tállóit. A szülészeti klinikán idén kezdik meg és be is fejezik egy kobalt-theráoiás épület kivitelét. Ebben helye­zik el a kobaltágyút, a gyó­gyítás e fontos új eszközét. Komoly feladatot ró az énítőkre az Orvostudományi Egyetem felújítási programja is 1965-ben. így többek között befejezik a gyermekklinika ] korszerűsítését, amely az or- : szag egyik legszebb ilyen in- ! tézménye lesz. Laboratórium­mal bővül az anatómiai inté- ■ zet. elkészül a bőrklinika re- : konstrukciója. Uj köntöst kap ' 1965-ben az ötven évvel ez- ! előtt emelt központi egyetem homlokzata is a Rákóczi úton. A Varsói Szerződés tagállamainak értekezlete 1965. január 19-én, Varsóba!» összeül a Varsói Szerződés tag államainak politikai tanácsko­zó testületé. U Thant megbeszélései a szovjet és az amerikai EHSZ-küldöttség vezetőjével U Thant ENSZ-főtülkár szer­dán külön-külön megbeszélést folytatott Fedorenkóval és Stevensonnal a Szovjetunió, illetve az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségónek vezető­jével, hogy valamilyen meg­oldást találjanak az ENSZ pénzügyi vitájában január 18. előtt, amikor a közgyűlés ú'- ból összeül, hogy folytassa 19. ülésszakának munkáját. A megbeszélés után sem Fedo­renko, sem Stevenson . nem volt hajlandó nyilatkozni, de nyugati hírügynökségek tudó­sítói úgy vélik, hogy a szer­dai tanácskozásokon nem ju­tottak közelebb a megoldás­hoz. Egyes feltételezések szerint ENSZ-tagok között vannak olyan elgondolások, hogy a közgyűlést el kellene napolni egészen a következő ülésszak időpontjáig, 1965 szeptembe­réig és időközben meg lehet­ne keresni a megoldást az ENSZ működésével összefüggő összes problémákra. A József Attila utca folytatásában a Szabadság és a Jókai út között lebontott házak helyén megkezdték a talaj egyengeté- sét. Ezen a nyomvonalon halad majd keresztül a várost át­szelő új hatos út. Kinevezések — felmentések A Minisztertanács Kilián Józsefet, az építésügyi minisz­ter első helyettesét — az ál­lami építőiparban kifejtett 15 éves vezetői munkásságának elismerése mellett — betegsé­gére tekintettel, Dr. Szabó Já­nos építésügyi miniszterhe­lyettest — más munkakörbe történő áthelyezése miatt — tisztsége alól felmentette. II Minisztertanács ülése S%jinfafiali jhi liaranvai föld«*!*«*»■ A I A Minisztertanács Somoskői Gábort, az MSZMP Központi Bizottsága Építési- és Közle­kedési Osztályának vezetőjét az építésügyi miniszter első helyettesévé; Bondor Józsefet, a Fővárosi Tanács VB elnök- helyettesét és dr. Sebestyén Gyulát, az ÉM Építésgazdasá­gi és Szervezési Intézetének főmérnökét építésügyi minisz­terhelyettesekké kinevezte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom