Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-13 / 10. szám

fANVÜl & napló 5 SZERKESZTOSEG Í'h u/u-íAlÁ/li/tP rak / <y ViVujiA// v/ü Szerkesztői Szenet 1». Br.-aek «zenjük: Saját Ja­ján az ellátás magasabb, tehát a a férje után nem kaphat járadé­kot. * ..Műszaki dolgozó” jeligére üzen­jük: A gyerektartási ügye bíróság elé tartozik, ezért problémájával forduljon oda. * Tudósítóink figyelmébe! Iga­zolványaikat érvényesítés végett küldjék vagy hozzák be szerkesz­tőségünkbe. * Márkus Ferenc gflvánfal olva­sónknak üzenjük, közölje, milyen ígért villanyszerelésről van szó. Csak azután tudunk ügyében el­járni! Csökkentsék a sebességet! Több mint egy hónapja kérelemmel fordultunk a he­lyi tanácshoz (több mint 100 aláírással), hogy rendeljék el a sebességkorlátozást a Szé­chenyi utcának egy bizonyos szakaszán, mert ruházatunk és házunk homlokzata csupa sár oiszok lesz. Eredmény: még semmi. Kérünk sürgős elintézést! Boda Rudolf Szigetvár, Széchenyi u. 31. A go—kart-láz másik oldala Olvastam lapjukban a cik­ket, amelyben a pécsi fiatal­ság go-kart problémáit fejte­gették, nézetem szerint na­gyon helyesen. Ha a hely­kérdés megoldódik, ez a szó­rakozás azért is hasznos, mert a gyerekeknek ilyen kis jár­művek készítésével fog­lalkozva sokat fejlődik szak­mai, műszaki érzékük. Most viszont szeretnék hoz­záfűzni ehhez a kérdéshez né­hány olyan gondolatot, amely­re fél kell hívni a figyelmet, s amely nekünk is problémát okoz. Egy-egy go-kart elké­szítéséhez négy golyóscsapágy szükséges. Azt hiszem, bajban volnának a go-kart-tulajdono- sok és hozzátartozóik, ha az illetékes szervek számonkér- nék tőlük a beépített golyós- csapágyak eredetét, mert vé­leményem szerint a Pécsett fellelhető összes ilyen jármű­vek golyóscsapágyainak körül­belül 70—80 százalékát illegá­lisain szerzik be. Kb. egy év alatt, mióta go­kart-láz van Pécsett. több minit 10 000 forint értékű gép­A gyárvárosi mozilátogatók panasza A gyárvárosi mozilátogató közönség nevében kérjük, hogy a Fekete Gyémánt film­színház olyan szórakozást nyújtson, amely megfelel a minimális igényeknek. Pana­szunk a következő: mióta (1965. január 1.) a Mozdüzemi Vállalat átvette a filmszínhá­zat a József Attila Művelődési Házéi, nem lehetett végig nézni élvezettel egy filmet sem. Az előadások alatt a hang teljesen torz volt, a ve­Mikor vásároljunk ? A Villányi Gépjavító Állo­máson dolgozom és a válla­lat műhkásszállásán lakom, ahol több vidéki dolgozó él. Munkaidőnk reggel 8-tól dél­után ötig tart és így legtöbb­ször nem kapunk kenyeret. Heggel nem tudunk venni, mert a boltok nyolckor nyit­nak, a kenyeret pedig tízkor hozzák. Este fél hatkor pe­dig már minden bolt lezár és mire — munka után — el­érjük a boltokat, nincs ke­nyér. Miért nem lehet leg­alább egy bolt nyitva este fél hétig? Miért nem lehet több kenyeret hozni Villány­ba. hogy nekünk is jusson belőle? Hegedűs József títést legalább 6—7 alkalom­mal megszakították Termé­szetesen az járt ezzel, hogy a filmből sok részlet kimaradt. Az volna a kérésünk, a Mo­ziüzemi Vállalat küldjön ide jobb szakembereket, vagy pe­dig, ha más probléma van, oldja meg, hogy a gyárvárosi mozilátogatók is bosszamkodás nélkül nézhessék végig az elő­adásokat. Szabó János és Jenovai János rongálás történt a ml terüle­tünkön üzemelő építőipari gé­pekben. Ez az összeg nemcsak a golyóscsapágyak értéke, hanem beletartoznak a golyóscsapágyak szakszerűtlen kiszerelésével a gépeken oko­zott egyéb károk is Nem sze­repel viszont ebben az összeg­ben az a kár, amely a gépiek­nek a termelésből való kiesé­séből, illetve a javítási költ­ségekből adódik. Ezek a jog­talan eltulajdonítások minden esetben olyankor történtek, amikor az építkezésen mun­kaszüneti napok voltak. Elő­fordult, hogy a visszamaradt nyomokból meg lehetett álla­pítani, hogy a golyóscsapágya­kat komolyabb szakmai fél­készültséggel bíró felnőtt sze­relte ki. Anélkül, hogy bántani akar­nám a go-kartozó gyerekeket, szeretném felhívni az új-me- csekaljad szülők figyelmét ar­ra, hogy ezek a megrongált gépek segítenek a lakóházak építésében, s minden apróbb- nagyobb rongálás a lakások építésének idejét. növeli. Kér­jük a szülőket, hogy ne en­gedjék meg gyerekeiknek a hasonló rongálásokat, s főleg ne adjanak hozzá segítő kezet. Sellei Károly, az ÉM. Bm. Áll. Epítőip. V. III. főép. vezetőségének munkahelyi főgépésze. — Mit tud az emberről korunk biológiája? címmel tárt előadást dr. Kontra György tanszékvezető tanár, tudományos szakíró ma este 7 órakor Pé?s város Doktor Sándor Művelődési. Házában (Dé­ryné u. 18.). Minden érdeklődőt szeretettel várunk. (x) —* Tánciskola kezdődik január 19-én. kedden este 7 órakor a Vasutas Kultúrot^honban (Váradi A. u. Iß.). Tanít: Balog. (x) Amivel az emberiségnek szembe keli néznie A tudomány erőfeszítése a gyengeelméjűség megelőzéséért Három évvel ezelőtti ada­tok szerint az Egyesült Álla­mok felnőtt lakosságának 3 százaléka enyhe fokban, 0,3 százaléka középfokban gyen­geelméjű, további 0,1 száza­lék pedig már teljesen képez- hetetlen. Amerika lakosságá­nak tehát 3,4 százaléka sorol­ható ebbe a szomorú kategó­riába, s ez a 3,4 százalék több mint hat és fél millió ember. A gyengeelméjűek arányát tekintve hasonló eredményre jutottak Skóciában, Svájcban és Nyugat-Németországban is. Mint dr. Farkas Gábor, a Pé­csi Gyermekideggondozó In­tézet főorvosa közölte, Ma­gyarországról ilyen átfogó sta­tisztikák még nem készültek ugyan, a birtokunkban lévő sok részadatból azonban meg-, lehetősen pontosan körvona­lazható, hogy a gyengeelmé­jűek aránya nálunk is az össz­lakosság 3—4 százalékára rúg. Hazai viszonylatban ez 300— 400 ezer embert jelent. Jel­lemző a probléma súlyára, hogy ez a szám körülbelül kétszerese annak, mint amennyi tbc-s beteg hazánk­ban van. A gyógypedagógia korláfai Az orvosok és pedagógusok legjobbjai már évszázadokkal ezelőtt felismerték, hogy a gyengeelméjűek — különösen a többséget jelentő enyhébb fokúak — több-kevesebb si­kerrel képezhetők, nevelhetők. Mivel ehhez speciálisan kép­zett pedagógusokra volt szük­ség, világszerte ún. gyógype­dagógiai tanárképző iskolákat alapítottak, s külön iskolákat állítottak fel e gyermeke-« ok­tatására. A gyógypedagógiai iskolákban az enyhébb fok­ban gyengeelméjű gyermekek A koxárnii^lfiij'i Járat Álul írottak minden nap Koizármislényből utazunk Pécsre, illetve a Gázmüvekig a reg­gel 5.20 órakor induló autóbusszal, s 14.10 órakor utazunk haza. Illetve utaznánk, mert szerdán, pénteken és szombaton már az in­dulási helyein úgy megtelik a kocsi, hogy a Gázműveltnél meg sem áll és mi várunk még másfél órát, míg jön a következő kocsi. Mi kérjük az AKÖV-öt, hogy 14 órakor indítson két kocsit vagy ha ez nem áll mód­jában, altkor a 13.30 órakor induló kozármis- íenyi járatot 14 órakor közlekedtesse. A diá­kok szempontjából is alkalmasabb lesz így, mert igaz, hogy annak idején a szülők kérték így az indulás időpontját, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a diákok 70 százaléka mégis a 14 órakor induló járattal utazik haza s emiatt a 13.30-kor induló járat kihasználatlan, a 14 órai pedig túlzsúfolt. Kiss Ferenc és még 20 aláírás. •„ Pécs MAVAUT-állomásról 13.5# is 14 érakor induló járatok igénybevételével a kokszműi utasok minden további nélkül elszállíthatok, de egy já­rat, nevezetesen a 14 érakor induló, a problémát nem oldja meg. Kérjük a panaszosokat, hogy a 13.50 órakor Induló járatot Is vegyék Igénybe. A diákjárat beállítása elözó felmérések alapján és a szülők kérésének eleget téve történt, ennek megfelelően változtatni az indulási Időn nem áll módunkban. Utasítottuk a forgalmi végrehajtó szolgálatot, hogy a diákokat kizárólag a 13.30 órakor Induló járattal lehet elszállítani, a 14 órait nem vehetik igénybe. Meggyőződésünk, hogy ezen rendelkezésünk megfelelően megoldja a panaszolt lemaradást. LAKI PÁL, a 12. Autóközlekedési V. forg. szakosat, vés. Ebből sohasem származott vita. — A tsz-be mikor lépett be? — Hatvanban. Majdnem utolsónak. A pufajkás abbahagyta a munkát, megindult feléjük. Öregember, hosszú, fehér borosta borítja az arcát. A szeme finoman rajzolt, ra­vasz, kis árkok közül fény­lik elő. — Jernovits György — mondta jó hangosan a nevét bemutatkozáskor. Az idegen is mormo­gott valamit, nem lehetett pontosan érteni, mit. — A tsz-ről beszélnek? — kérdezte Jernovits György, aztán választ sem várva hozzátette: — Mink már öregek vagyunk. Lóki Géza nyáron lesz hetven, Jernovits György már betöltötte a hatvanhe­tet. Nagyon messziről jöt­tek — gondolta a szürkesá- las. Mind a kettő a tizenki­lencedik századból. Ezt nem tudta te'jes egészében át­érezni, de azért meggör­nyedt kicsit, érezte, hogy nagyon alázatosnak kell lennie. Lóki Géza felé fordult és azt kérdezte: — Mennyi napszámot ka­pott? — Mikor? Nem 4 tudta hirtelen mit mondjon, melyik évtizedet, hát csak intett a kezével, valahogy olyasformán, hogy azt jelentse: nagyon régen. — ötven krajcárt — mondta Lóki Géza. — Tizenkilencben mit csi­nált? — Vöröskatona voltam. — Miért? — Behívtak. Sohasem sze­rettem a katonaságot. Ki szereti? Széttárta hozzá a kezét, nagyon komolyan nézett maga elé. Mint aki azt mondja: nagyon szeretek dolgozni, meg jól élni. Élni és dolgozni. Más nem kell. — Most meg tsz-ben va­gyunk — mondta minden átmenet nélkül Jernovits György, egy kézmozdulattal elhessegetve maga körül minden más témát, ö a tsz- ről akar beszélni. — Talán nem szívesen léptek be? — kérdezte a szürkesálas és magában ne­vetett, mert úgyis tudta a választ. — Nekem öt holdam volt — mondta Lóki Géza — ne­kem mindig meglett volna a kis kenyerem. Bár most már szántani nem tudnék. Legutóbb is olyan lovam volt, hogy elvitt ekéstől együtt. — Nehogy azt higgye, hogy itt akárki is visszakí­vánja a régit — tette hozzá Jernovits —. Nekem tizen­hét holdam volt, mégsem ment valami jól. — Ezt nem hiszem — mondta erre az idegen. Megütközve nézett rá a borostás öreg. — Miért nem hiszi? — Mert maga olyan em­ber, aki a jég hátán is meg­él. Jernovits félre nézett, nem szólt semmit, Lóki Gé­za meg elmosolyodott. — Nagy volt a család, nehéz volt — mondta később Jernovits György —. De azért .a tsz-ben sem fenékig tejföl. — Kevés a fiatal. — Mert hiába vágja le a gép például a szénát, ha nincs, aki forgassa, meg összeszedje. Igaz? — Azért én megértem — mondta erre Lóki Géza. — Mit? — Az államot, hogy tsz-t csinált. Mert ha mondjuk, ez a falu most nem is ter­melne többet, mint az egyé­ni világban, akkor is eljut a városba a termény. Any- nyi mindent építenek, kell. Igaz? Ha meg az egyéni vi­lág lenne, minden maradna a padláson., Igaz? — Ezt csak azért mondja, mert nem tudja, ki vagyok — felelte a szürkesálas. — Dehogyis azért! Meg aztán tudjuk is, hogy ki maga. — Nos? — kérdezte meg­lepetten az idegen. — Hát valami szerkesztő féle — mondta Jernovits. — Az idegen nevetett. Ennyiben maradtak. — Megmondjuk mi min­denkinek az igazat. Miért ne mondanánk. — Az ilyenféle öregnek már nehéz beleszokni az új­ba. Nem igaz? Majd más lesz annak, aki most szüle­tett. Az már azt sem tudja, mi volt az az egyéni. — Megnézi a borjúneve­lőt? — kérdezte ekkor Jer­novits. A szürkesálas bólintott. Bent a borjúnevelőben azt akarta mondani, hogy nincs akkor itt nagy baj, ha ezt ilyen szeretettel muto­gatják. De nem szólt sem­mit. Kiálltak a ház végébe a napra. A szél felerősödött a falu felől, a két öreg még valamiről magyarázott, de a szürkesálas már nem figyelt oda. Arra gondolt, hogy en­nek ' a két öregnek nagyon boldognak kellene lenni, s mikor már elbúcsúzott tő­lük, gyalogolt át a legelőn, úgy érezte, sok terhet ma­gára vállalna, ami az A vállukra nehezedik. Aztán eltűnt a füzfabokrok között. L. :: elsajátítják a nyolc osztály kivonatos anyagát, s a ooli- technikai órákon gyakorlati ismeretekre tesznek szert. A súlyos fokú gyengeelméjűek sajnos nem képezhetek. Schmidt Antalné, a Pécsi Gyógypedagógiai Intézet szak­felügyelője 1960—63 között vizsgálatot végzett annak meg- állapítására, hogy milyen ha­tékony a gyógypedagógiai ok­tatás. Harmincöt olyar felnőtt korba lépett fiatalt nézett meg, aki korábban a Pécsi Gyógypedagógiai intézetben tanult. A vizsgálat szerint a 35-ből 19-en helyezkedtek el, 16-an pedig speciális, szociá­lis otthonokban, Illetve oda­haza éltek. A vizsgálat adatait alátá­masztják dr. Farkas Cábor főorvos tapasztalatai is. A Pé­csi Gyermekideggondozó Inté­zet főorvosa megállapította, hogy az enyhébb fokban gyengeelméjűek egy része ké­pes a segédmunkási munka­kör ellátására, sőt kis hánya­duk a szakmunkás-bizonyít­ványt is megszerzi az egysze­rűbb foglalkozási ágakban. Van azonban egy meglehető­sen tekintélyes hányad, amely képtelen arra, hogy beillesz­kedjék a társadalomba. Mindez rámutat arra, hogy még a fejlett gyógypedagógiá­tól sem lehet csodával hatá­ros eredményeket várni. A gyengeelméjűek bizonyos há­nyada tehát továbbra 's a csa­lód, Illetve állam eltartására szorul, A gyengeelméjűek viszony­lag nagy száma természete­sen nagy terhet rak társadal­munkra, hiszen egy ilyen em­ber ellátása mintegy 15 ezer forintba kerül évente. Mégis, csak ez az út járható Emel­lett szól egy másik tényező Is, nevezetesen: Nylrő Gvuln, a neves magyar elmegyógyász professzor szerint a bűnözők jelentős része az enyhébb fok­ban gyengeelméjűek közül ke­rül ki, Kéluái féle ok Mivel a gyógypedagógia nem jelenthet teljes megol­dást, a tudósok már 120 év­vel ezelőtt kutatni kezdték, hogy milyen okok vezethet­nek gyengeelméjűségre. A kutatások az utóbbi 40—50 évben váltak intenzívebbé és a tudomány már mintegy kétszáz olyan okot tárt fel, amely gyengeelméjűségre ve­zethet. Százalékos megoszlásiban a következő képet kapjuk: a kétszáz féle ok mintegy 40 százalékát szülési károsodá­sok képezik, s körülbelül 40 százalék lehet az öröklött és méhen belüli életben szerzett forma. Az utóbbi években meg­állapították, hogy az örökle­tes enzimhiány okozta beteg­ségek is gyengeelméjűségre vezethetnek. Pontosabban: ha a csecsemő úgy születik, hogy valamilyen enzim hiányzik a szervezetéből, akkor az emésztőrendszerébe jutott táplálék egyes alkotórészei nem tudnak tökéletesen le- bomlani. Mindez mérgező ha­tást gyakorol a szervezetére, amelynek gyengeelméjűség le­het a következménye. A kutatók megállapították, hogy megfelelő diétával az enzimhiány súlyos következ­ményei elkerülhetők. Ugyan­csak érdekes a kutatók egy másik megállapítása: kimutat­ták ugyanis, hogy a kromszó- mák számában, illetve alak­jában tapasztalható eltérések összefüggenek a gyengeelmé­jűséggel. De hogy ezek az el­térések miért vezetnek gyenge­elméjűségre, az még nem tisz­tázott. Ennek kiderítése való­színű több évtizedet vesz igénybe. A szülési károsodások ellen Mivel az okok 40 százaléka szülési károsodásokra vezet­hető vissza, megkérdeztük dr. Lajos László professzor, a Szülészeti Klinika igazgatójá­nak véleményét. Lajos pro­fesszor tájékoztatójának első része biztató távlatokat tárt -’''ok. Mint mondotta, a mű- .i beavatkozások biztonsága az utóbbi 10—15 évben jelen­tősen megnövekedett, így mindinkább lehetővé válik a szülési károsodások megelő­zése is. Az újszülöttet többféle ká­rosodás érheti a szülés során. Ezek közül különösen az oxigénhiány hagyhat mara­dandó nyomokat a csecsemő, illetve gyermek testi és szel­lemi fejlődésében. A szülészorvosok 15—20 év­vel ezelőtt is tisztában voltak ezzel a problémával, a műté­ti beavatkozások azonban még r.em voltak biztonságosak, mint ma. Jellemző, hogy ab­ban az időben a császármet­szésre kerülő anyák közül minden huszadik meghalt. Ma már a hatásos gyógyszerek és a vérátömlesztés kiterjedt alkalmazásával, az anyát csak egészen rendkívüli eset­ben fenyegetheti életveszély. Ezért ha a szülészorvos azt látja, hogy a magzatot szülés közben károsodások fenyege­tik, akkor még a várható ká­rosodások megkezdődése előtt a műtét mellett dönt. Ilymó- don sok csecsemőnél megelőz­hetjük azt, hogy később gyen­geelméjűvé váljék. Húsz-harminc évvel ezelőtt a szülések mintegy 70 száza­léka a klinikákon és kórhá­zakon kívül zajlott le, ma ez az arány csak 5 százalék. Az anya- és csecsemőgondozás is egyre mintaszerűbbé válik. Ma már ott tartunk, hogy azokat az anyákat, akiknél szülési komplikációk várha­tók, még a szülés előtt befek­tetik a klinikára vagy kórház­ba, s állandó orvosi megfigye­lés alatt tartják. Ez megint amellett szól, hogy mind ke­vesebb csecsemőnél kell szá­molni szülés alatti károsodá­sokkal. Van azonban egy ellenté­nyező is, mégpedig a koraszü­lések számának gyors növe­kedése. Ez kétségtelenül ag­gasztó jelenség, hiszen a szel­lemileg károsodott gyermekek között több koraszülött, mint' végig kidordott magzat talál*,fi ható. A koraszülések számá­nak növekedése is több ere­dőre vezethető vissza, s csak akkor számíthatunk komoly sikerre, ha ezeket az okokat megszüntetjük. Korszerű intézeteket? A problémával felkerestük dr. Mérey Tibort, az Ideg- és Elmeklinika docensét is. Dr. Mérey hangsúlyozta, hogy a gyengeelméjűséget nem sza­bad összekeverni az elmebe­tegséggel. Az előbbi ugyanis állapot, az utóbbi pedig olyan betegség, amely egyre ered­ményesebben gyógyítható. Aláhúzta, hogy azokat a gyengeelméjűeket, akiknél a gyógypedagógiai oktatás nem járt megfelelő eredménnyel, állami intézményekben kell elhelyezni. Az a módszer ugyanis, hogy a gyengeelméjű a családnál marad, nem je­lenthet megoldást. Részben azért nem, mert állandó fel­ügyeletre szorulnak, másrészt igen nagy anyagi megterhelést rónak a családra. A gyengeelméjűek ellátását tehát a közösségnek kell ma­gára vállalnia, a társadalom viszont csak akkor vállalhat­ja, ha korszerű intézetekkel rendelkezik. Az Ilyen intéz­mények száma még kevés, a jövőben többet kell építe­nünk. Magyar László DUNÄNTÜU NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi üt 11. Tel.: 15-32, 15-33, 21-60, 26-22. 60-11, Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi út 11. Tel.: 15-32, 15-33, 21-60, 28-22, 60-11. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10 sz. Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hőnapra 12.— Indexszám; 25,054. « 4 t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom