Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-13 / 10. szám
Vtlög proletárjai, egyesüljetek I Dunámon napio Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ________ X XII. ÉVFOLYAM, 10. SZÄM ÄRA 50 FILLÉR 1965. JANUÁR 13., SZERDA 4 legutóbbi években nőtt '*■ a munkaerővándorlás. Okkal — ok nélkül évente sok ezren keltek útra, s elindultak „szerencsét próbálni”. Cókmókjuk a munkaikönyv és a reménység: „ott talán jobb lesz”. Mit is értettek ezen a homályosan megfogalmazott félmondaton? Magasabb keresetet, jobb munkakörülményeket, gyors előmenetelt, olykor talán lakást? S mit kaptak a valóságban? Némelyeknek sikerült ezt vagy azt elérniük, de a zöm csak figyelmeztető tapasztalattal lett gazdagabb. És mindezért elhagyták a mestert, aki bevezette őket a szakma rejtelmeibe, a barátokat, a begyakorlott munkát és sok szór az otthont is. Elindultak az albérletek — jobb esetben a munkásszállók — felé. A közgazdászok megközelítő számításai szerint egy ember „váltása” — ki- és belépése — az iparban átlagosan 5490 forint, az építőiparban 1919 forint értékű termeléskiesést okoz. E népgazdasági ágakban évenként mintegy kétmilliárd forint esett ki nagy számú munkahelyváltoztatások miatt. A vándorlások által előidézett munkaidőveszteség — óvatos számítások alapján — megfelel 12—14 ezer dolgozó egy évi munkaidejének. Ezzel az erővel kétmillió tonna szenet lehetne bányászni, 70 ezer televíziói, vagy 20 ezer motorkerékpárt gyárlant. A vándorlók több mint ötven százaléka 16—26 éves fiatal. Ezeknek a fiataloknak bi- zonyítaniok kellene, életet, jövőt alapozniok. Beilleszkedni az üzembe, megtalálni helyüket a társadalomban, családot alapítani. De vajon így lehet? Egy év alatt három gyárban, és mindenünnen rossz szájízzel elköszönni? Az új műheíly- b n — érthetően nem barátok fogadják az újonnan munkába altokat, más a hangulat, más a hang. Lesik, kritizálják a munkáját, a mozdulatait, a szavait. Ha nem találja meg a hangot. esetleg társtalan marad. A keresete is kevesebb, mert meg kell tanulni az új munkát. meg kell szokni az új helyét. Az elemzések szerint az első hónapban az új munkásoknál a termelékenység átlagosan 25—30 százalékkal kevesebb a korábbinál és csak a negyedik hónap végén érik el az eredeti teljesítményt. Ennek megfelelően alakul természetesen a keresetük is. Tehát nemcsak a népgazdaság fizet rá a könnyelmű helycserékre. És ehhez jönnek még — amikről a legtöbben csak késve értesülnek: a meggondolatlan kilépéssel járó jogi következmények. Megszakad a munka- viszony folyamatossága, egy éven belül a dolgozót indoklás nélkül el lehet bocsátani új munkahelyéről, egy évig nem kereshet többet, mint előző évi átlagkeresete volt, ugyancsak ennyi ideig nem kaphat munkaruhát, rendes szabadságra csak egy esztendő után van joga, két évig nem kaphat nyereségrészesedést és egyéb juttatást, sőt: a továbbtanulás esetére biztosított útiköltségtérítésben, tanulmányi munkaidőkedvezményben és a tanulmányi szabadság idejére munkabérben sem részesülhet. A vándormadarakat sújtják ezek az intézkedések. Azokat az embereket, akik bomlasztották a fegyelmet és a nemtörődöm felfogást vitték magukkal. Ha tudják, milyen jogokat veszítenek, akkor jobban meggondolják, szaladjanak-e azonnal a munkaügyi osztályfa, vagy vállalják a nehezebb, de végeredményben az ésszerűbb feladatot: bebizonyítani, hogy érdemesek a munkahely, a dolgozótársak megbecsülésére. l^hhez a törekvéshez segít- séget nyújt az új rendelet. Kimondja: „A kilépő dolgozók esetében kétévi, a fegyelmi úton elbocsátottak esetében pedig háromévi folyamatos munkaviszony után teljes rehabilitációt kell b'zto-í+ani.’’ Ennyi idő eltelte után a dolgozó minden jogát visszanyeri. — ha kiemelkedően dolgozik, akkor a szakszervezet és a munkahelyi vezető együttes javaslatára ezt az időt meg is lehet rövidíteni —, sőt, kérelmére minden korábbi figyelembe nem vett munkában eltöltött idejét is beszámíthatják Visszanyerheti jogát a ledolgozott évek után járó pót- szabadságra és jubileumi jutalomra. Mindezek ismeretében újra felvetődik a kérdés: érdemes-e munkahelyet változtatni? Élénk misstkcs a baranyai határban Mély szántanak, műtrágyát szórnak, állatot szállítanak a megye termelőszövetkezetei Zöldpaprika januárban kező két hétben végezhetnek a tavaly őszről elmaradt mintegy ötvenezer hold mélyszántással. A villányi tsz-ben kedden hét gép szántott, Bak- sán, Belvárdgyulán és Szigetváron négy, Szalántán pedig hat traktor állt neki a mélyszántásnak. A műtrágyaszóráshoz is kedvező most az időjárás, ezért a legtöbb termelőszövetkezetben megnyitották az ősszel elvermelt műtrágyát és hozzáfogtak a kiszállításához a földekre. Belvárdgyulán holdanként száz kilót szórnak ki átlagosan mintegy 1200 holdon — négy géppel. Ugyancsak műtrágyát szórnak a ' gépek Szentlőrinc és Villány határában. Az állatok elszállítása is folyamatos. A mágocsi Béke Termelőszövetkezetből tegnap sertéseket, ötven szarvasmarhát és három teherautó pulykát vittek el fogyasztásra. Szigetvárról egy hét alatt 57 hízómarha, kétszáz sertés és 7200 Lohman húsbaromfi kerül el és csak ez nyolcszázezer forint jövedelmet jelent a közösnek. SZATO Washingtonban Washington: Szán a- pán miniszterelnök, kük'. miniszterének, Siinának táraságában hétfőn hivatalos riogatásra Washingtonba Érkezett. A japán államférfiakat a repülőtéren Rusk külügyminiszter fogadta. A japán miniszterelnök Johnson elnökkel kezdődő tárgyalásainak napirendjén a kelet—nyugati ' kapcsolatok, a dél-vietnami háború és a kínai—japán viszony problémája szerepel, A TASZSZ washingtoni tudósítójának értesülése szerint a fő figyelmet az ázsiai problémáknak, elsősorban pedig a japán—kínai kapcsolatok kérdésének szentelik. E kérdésben ugyanis messzemenően eltér a két ország álláspontja.: Japán természetes kereskedelmi partnerét látja a Kínai Népköztársaságban, s ezért a kölcsönös előnyök tiszteletben tartásán nyugvó kereskedelem fejlesztésén munkálkodik, az Egyesült Államok azonban arra akarja rávenni szövetségesét, hogy mondjon le a Kínai Népköztársasággal folytatott kereskedelemről. Az amerikai fővárosban ezenkívül nyugtalanság uralkodik amiatt is, hogy Japánban egyre szélesebb körökben hódít a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállításáért indított mozgalom. i nikumi oizsif a Máqúesöu A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz harkányi kertészetében is serény munka folyik. Készülnek a tápkockák és az első cserepekbe kerülnek a paradicsompalánták is. Március! közepére 35 ezer tő paprikát, 60 ezer tő paradicsomot, 20 ezer! karaláb-palántát és ugyancsak 20 ezer karfiol-palántát ültetnek ki a hollandágyakba. Most a téli szezonban a meleg-; ágyakból már több ezer paprikát adtak el, és mintegy 59—60; kiló érett paradicsomot. Szép volt a téli termés retekből is,! eddig már 3000 csomó került piacra, és még ezer vár eladásra.! A kertészet az elmúlt évben 440 ezer forintot jövedelmezett a! tsz-nek és idén is ugyanennyit szeretnének a közös kasszába; adni. A képen: Dorogi Júlia az elefántormány-papiikát szedi; és válogatja a melegágyból. ÚTHENGEREK NAGYJAVíTAsa: A Közúti Gépellátó Vállalat Siklósi úti telepén hosz- azan sorakoznak a telelő úthengerek. A szerelőbrigádok és a gépkezelők együttesen javítják a harminc hengert, hogy tavaszra már munkába áll hassanak az útépítéseknél. Foto: Erb János Éjjel még mínusz 4—5 fokot mutatott a hőmérő, reggelre pluszba ment át a hőmérséklet és dél felé Pécsett elérte a nyolc fok megelet is helyenként. A határban természetesen ez az érték plusz 3—4 fokra csökkent, de még ez is enyhe időjárás az évszakhoz viszonyítva. A termelőszövetkezetek kihasználják a kedvező időt és ezekben a napokban megmozdult a határ. Tegnap a közös gazdaságok traktorainak csaknem a fele a földeken dolgozott vagy szállított, míg a másik fele a gépjavító állomásokon főjavítás alatt állt, vagy a szövetkezetek műhelyeiben készítették elő a tavaszi hajrára. Volt termelőszövetkezet — mint például a mágocsi Béke Tsz —; ahol inkább éjszaka szántottak a lánctalpasok és a Super Ze- torok, mert nappal nagyon felengedett a talaj és nem tudtak megfelelő munkát végezni. Általában 3—400 hold mélyszántás van vissza még, egy-egy termelőszövetkezet-; nél és átlagosan 4—6 gépet állítanak erre a munkára, így í becslések szerint — kedvezői időjárás mellett — a követ- * A homályos, keskeny folyosón felerősítve hallani a termekből kiszűrődő beszédfoszlányokat: — Azt hiszem, hogy itt a sinustételt kell alkalmazni... — A tudományos szocializmus az első intemacionálé időszakában... — A rendsodró használatának az az előnye, hogy a szár és a levelek egyenletesen száradnak és ezáltal megőrizzük a takarmány tápértékét. — A leggyakoribb sertésbetegségek a következők... így folyt két napon át a mágocsi kihelyezett mezőgazdasági technikum harmadik osztályának évvégi vizsgája az új kultúrház helyiségeiben. Nem hiszem, hogy akad még ilyen fegyelmezett és következetes társaság a mezőgazdasági technikum levelező tagozatának egyébként is jóhírű, szorgalmas hallgatói között. Annak ellenére, hogy az őszi járványzárlat miatt a tanév utolsó hónapjaiban úgyszólván nem is volt foglalkozás, az év elején beiratkozott 31 hallgató közül egyetlen egy sem morzsolódott le, valamennyien sikeresen letették vizsgáikat. A technikum harmadik osztályában — mint köztudott — eléggé magasak a követelmények és bizony igen sokat kell annak tanulni, aki jelesre vagy jóra akar vizsgázni. A huszonkilenc vizs gázó közül ugyan csak egy tiszta kitűnő akadt, de elégséges is csak egyetlen egy. öten jeles, tizenketten ]ó. közepes osztályzatot szereztek, az évfolyam tanulmányi átlaga 3.79. Javarészt kérges tenyerű, kétkezi munkát végző tsz-ta- goktól, gépállomási dolgozóktól ez igencsak szép eredmény. Az osztály vezetője, — Biskup Gyula azerint — a szaktárgyaknál, különösen a növény- és állattenyésztéstanórákon sokat segített az anyag megértésében a hallgatók gyakorlati tapasztalata, tárgyi ismerete. Végighallgattam például Rózsa Ferenc kovács feleletét állattenyésztésből, —• mondhatom, hogy a parkolásról_ tartott „vizsgabeli kiselőadása” a legmagasabb igényeket is kielégítette volna. (Külön érdeme a mágocsiaknak. hogy az osztály egyharmada nő. Tizenegy asszony és lány látogatja immár negyedik éve a technikum konzultációit, közülük nem egy kilométereket gyalogol, félórákat bmzozik minden alkalommal és tanulás közben természetesen gondot kell viselnie a gyerekekre, családra is.) Ahogyan ez már lenni szokott, mégis, mindezek ellenére itt is a nők tanulnak jobban. Kárpáti Mártonná, Kaltenbach Ádámné, Preiner hászlóné a legjobbak közé tartoznak, csupán egyetlen férfi, Preiner László, a tsz öntözőgépésze előzi meg őket, aki kezdettől fogva tiszta kitűnő és az osztály első tanulója. — Még egy nehéz év vissza van — így figyelmeztette őket a vizsga utáni eredmény kihirdetéskor Molnár Attila- elvtárs, a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum helyet js igazgatója, —• de úgy hi-szem, hogy ez alkalommal ő is csők a forrna kedvéért beszélt Un’. Ö is jól tudja, hogy a m esi technikumistákat nem t-'-’i szorgalomra, kötelessegtnd is r :i figyelmeztetni. Céltudatos, kemény akaró'n, emberek ők. Tudják. ’• ->m- a föld csak a hozzáéri C szakképzett ember munkája nvo- mán termi meg a boldoguláshoz szükséges javakat... — vf. —< Érdemes-e munkahelyet cserélni?
