Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-10 / 8. szám

4 napló 1965. JANUÁR 18, Gazdaságosság,jövedelmezőség A MINISZTERTANÁCS a múlt év végén tárgyalta meg és tette közzé az 1965-ös nép­gazdasági terv főbb irányszá­mait. A terv alapkérdése minden termelő ágazatban — iparban. mezőgazdaságban, közlekedésbein egyaránt — a gazdaságosság elvének érvé­nyesítése. a jövedelmezőség növelése. Népgazdaságunk érdekei megkövetelik, hogy vállala­taink olyan terméket gyártsa­nak, amelyek szükségesek és azokat minél' gazdaságosabban állítsák elő. Mit értünk a gazdaságosság fogalma alatt? A gazdaságosság azt jelenti, hogy minél kevesebb munka­ráfordítással, a használati ér­tékek minél nagyobb tömegét hozzuk létre; vagyis a gazda­ságosság takarékoskodás a tár­sadalom munkaidejével. (A tér mékek előállításával kapcso­latos ráfordítások a gyakor­latban anyag, munkabér és egyéb költségek formájában jelentkeznek, amelyek végső­soron mimika ráfordításokat, „élő” vagy „holt” munkát kép­viselnek.). Amint ismeretes, m termé­kek előállítása során felhasz­nált összes társadalmi munka a termék társadalmi termelési költségeit. a termék értékét jelenti, amely magában foglal­ja a felhasznált termelési esz­közök értékét és a munka eredményeként létrejött új értéket, a nemzeti jövedelmet. A vállalati önköltség kate­góriáját a termék társadalmi termelési költségeitől az kü­lönbözteti meg, hogy az érték az előbbiekben ismertetett al­kotóelemei közül csak a fel­használt termelési eszközök pénzben! értékét és a munka­bért tartalmazza. A jövedelmezőség vállalati szinten azt jelenti, hogy az adott termék ára meghaladja a termék önköltségét, illetve a vállalat árbevétele meghalad­ja az értékesített temékek ösz- szes költségét. A vállalati jö­vedelmezőség ilymódon szo­ros összefüggésben van az árakkal és az árképzéssel. Mi­után a szocializmusban a ter­melőd és fogyasztód árak nagy részét az adott gazdaságpoli­tika elveinek megfelelően központilag állapítják meg, ezért a vállalat közvetlenül a jövedelmezőségnek csak az egyik alaptényezőjét az ön­költséget befolyásolhatja, irá­nyíthatja. MEGYÉNK IPARI ÜZEMEI — felhasználva az anyagi ösz­tönzés eszközeit — ez évben is jelentős erőfeszítéseket tet­tek, hogy a költségszintet csők kentséfc, jövedelmezőségüket javítsák. Ez a törekvés — amint a kö­vetkező táblázat bizonyítja — az élelmiszeripart kivéve, ál­talában sikerrel járt Költségszint alakulása az egyes iparágakban (miniszté­riumi és helyiipar együtt): %-,8 0$ AS* |S Ül Nehézipar 95.2 94.0 Köranyűií>ar 92,6 91,9 Építőanyagi par 81.8 81.4 Élelmiszeripar 92.6 94.0 A jövedelmezőség és a ter­melés gazdaságosságának kap­csolatában az eszményi álla­pot az volna, ha a vállalati jövedelmezőség változása egy­ben a gazdaságosság javulását, növekedését is jelentené. Miután az önálló elszámolás hatékonysága érdekében a termelői árakat túlnyomó több ségükben úgy állapították meg, hogy vállalati iparági önköltséget lehetőleg figyelem be vegyék az árakban és a vállalatok túlnyomó ré­sze jövedelmező legyen, elő­fordulhat a gyakorlatban az, hogy elavult termelőberende­zéssel működő vállalatok is jövedelmezőek lehetnek, hol­ott a szocialista nemzetközi munkamegosztás keretében az általuk előállított termékeket — más előnyösebb feltételek mellett gyártott termékeink ellenében — helyesebb volna külföldről beszerezni. Nem véletlen, hogy gazdaságpoliti­kánk egyik footo* kéndén® as Ipar termelési szerkezetének j korszerűsítése, miután — fő-1 leg a gépiparban — több olyan termék készül, amely­nek termelése nem előnyös a népgazdaság számára, ugyan­akkor nem kielégítő mérték­ben gyártunk olyan terméke­ket, amelyek termelésére a hazai és nemzetközi feltételek jelenleg is adottak. Igaz, hogy a gazdaságosság nemzetközi méretekben való összehasonlítása rendkívül‘bo­nyolult, sokoldalú probléma, azonban a megfelelő következ­tetések és intézkedések meg­tétele érdekében indokolt, hogy minél több termékre vagy iparágra vonatkozóan készítsünk összehasonlító szá­mításokat Például megyénk gazdasági életében nagy súlyt képviselő szénbányászat helyzetének nemzetközi összehasonlítása többek között azt mutatja, hogy hazánkban a bányászat­ban foglalkoztatott dolgozók arányszáma túlzott, az élő­munka-ráfordítás rendkívül magas. Ez a tény arra hívja fel a figyelmet hogy a szén- bányászatban a munka ter­melékenysége nem kielégítő. A Nehézipari Minisztérium szakembereinek számításai sze tint egymillió Kcal fűtőérté­kű $zén kitermeléséhez szük­séges élő és holt munka-rá­fordítás óráikban kifejezve nemzetközi összehasonlítás alapján a következő képet mutatja: NDK m SzU. 2.3 Anglia 3.1 Csehszlovákia 3.1 Lengyelország 4.6 Franciaország 5.5 Magyarország U A táblázat is azt bizonyítja, hogy Magyarországon azért magas a szénbányászatban fog lalkoztatottak arányszáma, mert a szükséges fűtóértéket igen alacsony termelékenység­gel tudjuk előállítani. Nálunk négyszer'aranyi munka szüksé­ges egymillió Kcal. fűtőérték előállításához, mint a Szov­jetunióban. (A tárgyilagosság érdekében azonban azt is meg kell említeni, hogy geológiai adottságaink kedvezőtleneb­bek, mint a felsorolt többi or­szágé. A mi szeneink zömét csak mélyműveléssel lehet ki­termelni és a szén falvastag­sága több esetben megnehe­zíti a termelés gépesítésének növelését.). Mindezek ellenére — miután energiabázisunkban a szén még sokáig döntő súly- lyal szerepel — itt is alapfel­adat a muraka termelékenysé­gének növelése, a gazdaságos­ság' és jövedelmezőség foko­zása. SOK VITARA ökot adó közgazdasági probléma a vál­lalati jövedelmezőség és a népgazdasági jövedelmezőség kapcsolata, összefüggése. A Politikai Gazdaságtan tankönyv IV. kiadása a nép­gazdaság jövedelmezőségének fogalmát a következőkben ha­tározza meg: „A szocialista társadalom terven alapuló gazdasági tevékenysége során abból indul ki, hogy biztosí­taná kell mind az egyes vál­lalatok és termelési ágak ren­tabilitását, mind pedig az egész népgazdaság hosszú idő­szakát szemétéit tartó renta­bilitását”. Ez a megfogalmazás felté­telezd azt is, hogy a népgaz­daság fejlődésének egyes idő­szakaiban lehetnek vesztesé­ges vállalatok (aaár tudatosan is különböző árpolitikai okok­ból), de emellett a népgazda­ság egésze egészségesen fejlő­dik. Korábban Sztálin egyik munkájában különösen alá­húzta ezt a tételt, aminek azután a közgazdasági iroda­lomban olyan visszhangja is támadt, hogy ezzel sokan a rosisz gazdálkodás következté­ben veszteséges vállalatok lé­tét magyarázták és a népgaz­dasági és vállalati jövedel­mezőség ellentmondásainak „szükségszerűségét” bizonyí­tották. Kétségtelen, hogy a jelenlegi termelői árak alapján' végzett népgazdasági szintű gazdasá­gossági számítások téves kö­vetkeztetésekre is alkalmait áss MinófaR » védelmező vállalatok is ter­melhetnek gazdaságtalanul, vágy éppen fordítva. A vállalati jövedelmezőség és a népgazdasági jövedelme­zőség közötti ellentmondáso­kat azonban átmeneti jelen­ségekként kell értékelni. Ezek a problémák a gazdasági mecha­nizmus hibái miatt (ármegál­lapítás, anyagi ösztönzők stb.) eddig még nem voltak meg­oldhatók. A szocialista válla­latok rentabilitása növekedé­sének azonban nem kell ellen­tétbe kerülnie más vállalatok érdekeivel, hanem hosszabb idő távlatában kedvező felté­teleket kell teremteni az egész népgazdaság jövedelmezőségé­nek fokozódására. A szocialista tulajdonon be­lül nem engedhető meg, hogy az egyes vállalatok az önálló elszámolás keretein belül a gazdaságosságot kizárólag csak „saját” kisebb ráfordítá­saikon és nagyobb jövedelmei­ken. keresztül vizsgálják. Ar­ra volna szükség, hogy válla­lataink az egyes gazdasági el­határozások esetében azt is vizsgálják, hegy ami náluk kisebb ráfordítás, népgazdasá­gi szintem is az-e, vagy ami részükre nagyobb eredményt jelent, a népgazdaság számára is az-e? Az volna a helyes, ha a fo­galmak vállalati és népgazda­sági szinten is egybeesnének és a népgazdasági érdekeket a vállalaton belül az eddigiek­nél hatékonyabban érvénye­síthetnénk. Nem elég azonban ezt a fontos kívánalmat csupán jél- szószerűen hangoztatni. Olyan változtatásokat kell a gazda­sági mechanizmuson belül végrehajtani, amelyek a nép- gazdasági szemlélet érvényesí­tésében hatásosabb eszközt jelenthetnek (rugalmasabb tervezési, pénzügyi, ár- és anyagi érdekeltségi rendszer, stb.). De egyúttal fejleszteni kell a gazdaságossági számí­tások módszereit is (beruházá­sok hatékonysága, export gaz­daságossága, termelékenységi mutatók stb.), hogy ezeket a gazdasági vezetés, operatív módon használhassa fel. az 1965-ös népgazda­sági TERV — amely egyút­tal az ötéves terv befejezése is — csak úgy valósulhat meg eredményesen, ha a gazdálko­dás hatásfokát, a gazdaságos- sági szemléletet minden terü­leten sikerül emelni. Legfőbb feladatunk, hogy ezeket az el­veket mind a párt, állami és gazdasági munkában érvénye­sítsük. Dr. Nagy József Országos fesztiválokkal zárul az idén az ifjú műkedvelők kulturális szemléje Pécsett találkoznak az ország legjobb népi táncosai Országos fesztiválokkal és találkozókkal zárul az idén az ifjú műkedvelők ötéves kulturális szemléje. Az ese­ménysorozat, amelyet 1960- ban a KISZ, valamint a kü­lönböző társadalmi és tömeg­szervezetek, illetve állami szervek együtt. hirdettek meg, 1965-ben a felszabadulás 20. évfordulóját és a világ ifjú­ságának IX. találkozóját kö­szönti. A következő hónapokban Pécsett az ország legjobb népi táncosai, Békéscsabán a fa­lusi, Székesfehérvárott pedig az üzemi színjátszók adnak számot tehetségükről, felké­szültségükről. A szimfonikus zenekarok seregszemléjét Bu­dapesten, a kamarazenekaro­két Veszprémben tartják. Az országos társastánc-verseny részvevőit Miskolc látja ven­dégül. Az amatőr tánc- és dzsessz-zenekarok Szombathe­lyen lépnek pódiumra. Az irodalmi színpadok hetének eseménysorozata a költészet napjához kapcsolódik majd és Győrött kerül sorra. Mezőkö­vesden országos népművészeti szakköri kiállítás nyílik, Bu­dapesten pedig a gyerekek vizsgáznak majd rajzaikkal a tárlatlátogatók előtt. Ezenkí­vül országos dalostalálkozó, amatőr filmfesztivál és a báb­játékosok seregszemléje szered pel a programban. Az országos eseményeket széleskörű bemutatósorozat előzi meg. Az együttesek és szólisták előbb szűkebb ha­zájuk közönsége előtt lépnek fel, majd — teljesítményük arányában — fokról fokra továbbjutnak; járási, városi, kerületi versenyeken vesznek részt. Végül a megyei sereg­szemléken szereznek jogot arra, hogy egy-egy művészeti ág országos fesztiválján is el­induljanak. A legjobbakat a kulturális szemle arany ezüst és bronzjelvényével, illetve oklevelekkel és emléklapok­kal jutalmazzák. Melyik a legkívá&csíbb íalu? A Pécs-Baranyai Film- ét Szemléltetőeszköztár elmúlt évi forgalmi statisztikája ar­ról tanúskodik, hogy a bara­nyai falvak többségét ma már véletlenül sem lehet közö­nyösségei vádolni. A technika a leghagyományosabban gon­dolkodó falusi embert is egy­re jobban érdekli, s ma már egyre több a kíváncsi közsé­gek száma. Ezek a kiváncsi falvak egymás után kérik a film- és szemlélteidészköztár tekercseit, különböző érdekes tárgyait. A közülük is a leg­kíváncsibbak a dunaszek- csőiek, hiszen az elmúlt év­ben ők kölcsönözték a legtöbb filmet, összesen száznegyvenet. Náluk minden héten van egy filmvetítés és a korszerű ter­mészettudomány minden terü­letéről szívesen látják az is­meretterjesztő filmet. Bár Harkány évi filmforgalma ugyancsak száznegyven, még­sem számít Dunaszekcsö ré­szére vetélytársnak, mert Har kányban vannak a téli mező- gazdasági tanfolyamok s így ez a filmmennyiség nem a harkányi „bennszülöttek” kí­vánságára kerül ki a község­be. Dunaszekcsö kíváncsiságá­val csak Sásd versenyezhet, de az is csak a Duna menti falu nyomában halad, mert 130 kölcsönvétellel dicseked­het. Kíváncsiak a filmen be­mutatott technikára a pécsi járásban Szentlőrincen, Bogi­don, Bicsérden és a kicsi Bo­tfán is, mégpedig egyenként 40—50 kőlcsönvétel tanúsága szerint. A pécsváradi járásban Berkesd és maga Pécsvárad CUKRÁSZLÁNYOK jár az élen 60, illetőleg ötven kölcsönzéssel Szigetváron 80, Siklóson 32 oktatófilmet for­gattak le, Sellyén pedig hu­szonhetet, valamint Himeshá- zán, Ibafán ét Baranyajenőn 30-at. De a Pécs-Baranyai Film- és Szemléltetőeszköztár a Tolna megyei Bonyhádot is kisegítette 48 oktatófilmmel. Ezek a számok komoly tö­megeket jelentenek, hiszen a szemléltetőeszköz nélküli elő­adásokon általában csak 5— 10—15 hallgató van, de a filmvetítést már átlag leg­alább száz kiváncsi ember nézi végig. A mezőgazdasági tudományok iránti érdeklő­dést bizonyítja, hogy míg 1961-ben mindössze négy ilyen tárgyú oktatófilm járta a megyét, ma már negyvenhat agrártudományi oktatófilm pereg a baranyai falvakban. Ezek három részre csoporto­síthatók, mégpedig a korsze­rű mezőgazdasági építkezés, gépesítés és vegyi ismeretek csoportjára. Sorban utánuk a csillagászatra és a művésze­tekre a legkiváncsibbak falu­helyen. Négy csillagvizsgáló teleszkóp járja a megyét s mindenütt nagy tömegek vár­ják, hogy belenézzenek. Kü­lönösen a szigetvári járásban népszerűek, ahol több csilla­gászati szakkör működik. So­kat kérik a csillagászattal és az űrhajózással kapcsolatos oktatófilmeket és szemléltető eszközöket is. A képzőművé­szeti oktatást pedig nagyban segíti a két „hordozható tár­latvezető”, vagyis a két mag­netofon, melynek segítségével magyarázatot kapnak a kiáll:- tott, vagy vetített festmé­nyekhez. Nagy közönségtábo­ruk van a rajzos képzőművé­szeti trükkfilmeknek is, me­lyek a műalkotás és a műél­vezet népszerűsítését szolgál­ják. Mindemellett pan még pél­dája a közönynek is. Akad falusi népművelési otthon, például■ az újpetrei, ahol van megfelelő helyiség, van vetítő nép, mégsem kértek az elmúlt évben egyetlen filmet sem. •e Üres buszok — lemaradt utasok Nem kétséges, hogy a fagyos időben többen utaznak a vá­rosi buszokon Még rövid tá­volságokra is igénybe veszik a kocsikat és ezért nagy obb a tumultus. Az is tudott, hogy Pécsett kevés még az autóbusz ahhoz, hogy minden utast, minden időben elszállt!sar ak. Sokat kell várakozni és ha né­ha meg is áll egy-egy kocsi kezdődik a tülekedés. Különösen bosszantó, hogy a Szabadság úton — a József Attila utca torkolatánál sokszor öt busz is elmegy, mire végre egy megáll. A 30-as ál­landóan zsúfolt a reggeli órák= ban, ptedig nemcsak a Széche­nyi térig kell elvinni a Pécs­re érkező utasokat hanem so­kan szeretnének kijutni a Ta­nárképző Főiskolára. Arról a sok száz hallgatóról és tanárról van szó, aki reggelenként pon­tosan szeretne megjelenni az órákon És még csak azt sem mond­hatjuk hogy kevés a busz, hi­szen reggelenként — úgy há­romnegyed nyolc körül — mintha csak az utasokat akar­ná bosszantani, üresen szá­guld el a megálló előtt egy busz. Csütörtökön például a GA 62—58 rendszámú. Pedig igazán elvihetné az utasokat legalább a Széchenyi térig. Más alkalommal pedig még felférne négy-öt utas a kocsi­ra de a buszvezető nem haj­landó megállni. Javaslatunk a következő lenne: 1. A garázsba, vagy más rendeltetési helyre tartó ko­csik útközben vegyék fel a le­maradt, hosszadalmasan vára­kozó utasokat. Ez népgazda­sági érdek isj 2. A kritikus helyekre, ahol nagy a tumultus küldjenek ellenőröket, akik intézkednek és ne a gépkocsivezető döntse el egyedül, felvesz-e még utast vagy sem! 3. Gondoljanak azoknak az utasoknak az elszállítására is, akik nem a végállomásokon várakoznak a hidegben. g. b. Televízió, rádió - házhoz szállítva A Janus Gimnázium harmadéves szakács-cukrász politechnikai osztálya az Olimpiában és az Irányi Dániel téri cukrászüzem­ben ismerkedik a szakmával. Hetenként egy napot dolgoznak, ismerkednek az előkészítés tennivalóival, a cukrászatban pe­dig » sütemények elkészítésével. Eddig főként élelmiszerek házhozszállításával próbálko­zott a kereskedelem. Az új év meglepetése, hogy Pécsett bővíteni akarják a házhoz szállítható áruk körét és kí­sérletképpen megpróbálkoz­nak egyes iparcikkeknek a vásárlóik lakására vitelével is. A kezdeményezés a B, m Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalat pécsi, Kossuth Lajos utcai rádió-televízió szaküzle­tének dolgozóitól ered. Elkép­zelésük szerint televíziót, rá­diót és csillárt a jövőben te­lefonon is rendelhetnek a vá­sárlók, megjelölve a máikét, minőséget, természetesen az­zal a feltétellel, hogy az óhaj­tott cikk kiválasztását az el­adóra bízzák. A vételárat a helyszínen lehet majd kifizet­ni. A másik változat szerint bemehet a vásárló az üzletbe, kiválaszthatja a neki legmeg- íelelóbb heti az árát és megjelölheti otthontartózkodásának idő­pontját. A megvásárolt árut záros határidőn belül lakásá­ra szállítják, sőt a televízió- készüléket beállítják, a csil­lárt szakszerűen felszerelik. _ A bolt dolgozói szerint jól jár az a vásárié, áld rájuk bízza a rádió, televízió kivá­lasztását, hiszen a szakszerű­ség és az ezzel párosuló foko­zott gondosság szinte kétsze­res szavatosságot jelent. A kezdeményezés nemcsak a vásárlók kényelmének szem­pontjából jelentős, hiszen azonkívül, hogy megkímélik őket a felesleges ácsorgó stól. várakozástól, lökdösődéstől, a házhozszállításokat úgy lehe’ egyeztetni a vásárlókkal, hogy azok ne a csúcsforgalomban történjenek. Márpedig ha si­kerül egyenletesebbé tenni a forgalmat, figyelmesebben ás gondosabban szolgálhatják ki t

Next

/
Oldalképek
Tartalom