Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 8. szám
Létszámgondjaink és a bérezés XT állalatainte egy része T már tavaly is létszámgondokkal küszködött. Most a növekvő feladatok ismeretében találkozunk olyan véleménnyel: „Ha kapunk létszámot, lesz tervteljesítés, ha nem kapunk, eleve lemaradással számolhatunk.” Az elmúlt évi tapasztalatok meggyőzően bizonyítják: a népgazdaságnak már nincsenek számottevő munkaerőtartalékai. Akkor eleve mondjunk le a termelés további fejlesztéséről? Sző sincs róla, megfelelő munkaerőtartalékokat találhatunk ma is — a vállalatokon belül. E tartalékok felszínre hozásának fontos eszköze a teljesítmények növelésére határozottabban ösztönző bérezés. A Népszabadság nemrégen beszámolt az Egyesült Vegyiművekben folyó érdekes kísérletről. Az üzemvezetőket és a munkásokat anyagilag érdekeltté tették a veszteségidő kihasználásában azzal, hogy a megtakarított, illetve felszabadított létszám bérének egy részét a dolgozók keresetének növelésére fordítják. -így a dolgozók szüntelenül kutatják, keresik a munkaszervezés javításának, a fegyelem megszilárdításának módjait és nem követelnek a növekvő feladatokhoz újabb létszámot. Sőt egves üzemrészekben munkaerő vált feleslegessé. Az eredmény: az Egvesült Vegyiműveknél tavaly 26 százalékkal növekedett a munka termelékenysége és 3.6 százalékkal csökkent az önköltség. Jól járt a népgazdaság és a dolgozóknak is haszna származott az eredményes munkából. Tíz százalékkal növekedtek a keresetek. S ahol ügy teszik fel a kérdést: ..Jbbb, termelékenyebb munkával akarsz-e többet keresni”, hasonló „igen” lesz a válasz, mint az Egyesült Vegyiműveknél. A 26 százalékos termelékenységnövekedés egv év alatt szinte hihetetlennek látszik. Pedig ilyen és hasonló tartalékok szunnyadnak ma még nagyon sok vállalatnál. Csak meg keTl találni a hasznosítás médiát. Az anya ni ösztönzés kétsénktvüI egyik lea- fontosabb feladata « termelő IcoTlektiviban rejlő alkotó enerniák felszabadítása. Előfordul. hogy a njHanatnvilág ér- vánvben lévő bérrendszer nem 6^7+anöz kellőképpen a legégetőbb teendők végrehajtására. Ilyenkor szokás az anyagiassággal hadakozva az öntudatra apellálni. Pedig nem hal*'?* íny szembeállítani az öntudatot az anyagi érdekeltségnél. A jó bérezési megoldások, az érdemi teljesftmé- n veknek megfelelően differenciáit kereseti aránvok nem szítanak anyagiasságot, ellenkezőleg. öntudatra nevelnek. Ha e»v kollektíva anyagilag js érékeit a jé munkaszervezésben. és hoey ne legyenek a munkahelyen lógósok, fnlesiaggs beosztások, ez minden szónál hatásosabb eszköz a szi go ni létszámgazdálkodásra, a termelékeny munkára. Az egyik üzemben 200 forint jutalmat fizettek annak a dolgozónak, aki új munkaerőt „szerzett” a vállalatnak. Vajon nem sokkalta célravezetőbb, ha azokat díjazzák, akik a termelékenység emelésével létszámot takarítanak meg a munkában? Több üzemben találkozhatunk ered ményes próbálkozásokkal, ame lyek a bérezési és premizálási rendszert a megváltozott feladatokhoz igazítva igyekeznek a létszám és munkaidő megtakarítására serkenteni. A textilipari üzemek példájára, néhány fém- és műanyagfeldolgozó vállalatnál egy dolgozóra több gép kezelését bízzák, természetesen növekvő keresettel. Más üzemben az előzó időszak túlórapótlékkal növelt bérét kifizetik, amennyiben az új feladatokat túlóra nélkül teljesítik. A bérezési formákat sehol sem írják elő központilag, ezért minden műhelyben lehetőség nyílik a termelés jellegének és a feladatoknak legmegfelelőbb ösztönzési rendszerek kialakítására. Persze, nemcsak a munkások körében van szükség ösztönző bérezésre, a műszakiaknál is. Hiszen a jól képzett mérnökökben, technikusokban, — akiknek alkotó tevékenysége százak és ezrek munkáját teheti eredményesebbé. nagy hiány mutatkozik. Nemrég az egyik tervezőintézet igazgatóié elmondotta: feleannyi létszámmal megoldhatnák feladataikat. Mégis új felvételeket hirdetnek, s ka- pacitáshiÁnu miatt kiilön díjazásért vállalnak el egyes tervezési megbízatásokat. Ennek oka részben az intézet egyenetlen leterhelése: az év első negyedében alig van munkájuk, az utolsóban viszont ki sem látszanak belőle. Egyenlő munkáért egyenlő bért — hangsúlyozzuk gyakran. De nem ártana helyenként így módosítani: egiien- lőtlen munkáért egyenlőtlen bért. Vagyis az. aki nemcsak szorgalmasan dolgozik, hanem fantáziát visz a munkába, kezdeményez, lényegesen többet keressen a kibúvókat és magyarázkodásokat kereső ..ügyintézőknél”. A pillanatnyi besorolási rendszer szűk ,.tóV'-„iff’ rendszere is olykor egyenlősdire vezet, s nem teszi lehetővé a kiugró telie- s’tmények ösztönzését. Mégsem annyira a bértáblázat, mint inkább a szemlélet szorul módosításra. Ne az kapjon fizetésemelést és prémiumot, aki a leginkább számít rá és régtől várja, hanem ak< •d'Voan megérdemli. TI ínyszor találkozunk szűkkeblűséggel, amikor valamilyen kiemelkedő egyéni teljesítményt kellene méltóképnen honorálni! Néhány vállalatnál szinte már „polgárjogot” nyert, hogy a számottevő szabadalmi díjakat, vagy a jelentősebb újítási összegeket csak bírói döntésre. illetve felsőbb utasításra fizetik ki. Pedig ezek az ösztönző eszközök is mindenütt rendelkezésre állnak, s ahelyett, hogy élnének velük, eleve szárnyát szegik az alkotó műszaki fantáziának. A termelékenység emelése ma fejlődésünk kulcskérdése. Növekvő feladataink végrehajtása, köztük az életszínvonal emelése, elsősorban azon múlik, hogy alakulnak az egy munkásra és műszakira jutó teljesítmények, s az egy termékegységre jutó költségek. Az egyéni és társadalmi érdekek összhangja jusson kifejezésre abban is, hogy aki nagyobb részt vállal magára a munkából, az eredményeknek közvetlenül is jobban hasznát láthassa, Hetvennégy kiemelt beruházást fejez be idén a nehézipar Dobi István távirata a Csád Köztársaság elnökéhez Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, táviratban üdvözölte Francois Tombalbayet, a Csád Köztársaság elnökét, az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Tovább növekszik a fontos alapanyagok és vegyipari cikkek termelése A nehézipar — a bányászat, villámosenergia-ipar és a vegyipar — az előzetes adatok szerint teljesítette múlt évi tervének főbb előirányzatait. A termelésének értéke a tervezett 5.4 százalékkal szemben 8.6 százalékkal emelkedett. A termelés a tervnek megfelelően legszámottevőbben a villamos- energia-iparban (11 százalék) és a vegyiparban (11.3 százalék) növekedett. Az előírtnál gyorsabb fejlődés eredményeként a nehézipar mintegy 3 százalékkal túlteljesítette tervét. Az 1965. évi előirányzatok körülbelül azonosak a tavalyiakkal, vagy valamivel magasabbak azoknál. A fontos alapanyagokat és termékeket előállító iparágakban, mint a szénbányászatban, a nitrogén- műtrágya, valamint a timföld gyártásban a túlteljesítés az idén is kívánatos. Általában azonban a mennyiségi termelés erőltetése helyett a nehézipar terve is a gazdaságossági szempontokat, a termelékenység növelését, a költségszint csökkentését, a minőségjavítást helyezi előtérbe. A termelési értéknek 5,3, a munkatermelékenységnek 3,9 százalékos növel kedését irányozták elő, az exportot pedig 5,9 százalékkal fokozzák. A népgazdasági terv céljainak megfelelően az átlagot meghaladó mértékben, 7,7 százalékkal növekszik a villamos- energia-ipar és 7,8 százalékkal a vegyipari ágazat termelése. A legfontosabb v ;gyipa- ri termékek közül a nitrogén- műtrágyán és a timföldón kívül az átlagosnál jobban növekszik még a foszíorműtrá- gya, a kénsav, a marónátron, a fotofilm és fotópapír, a PVC-por, a B-12 vitamin, a chlorocid, a génkocsiabroncs és a nyersalumínium gyár t ás a. A gazdaságos termelés egyik legfontosabb feladatának a munkaerővel való szigorú gazdálkodást tekintik, különösen a vegyiparban, ahol néhány üzemben munkaerő- felesleg mutatkozik. A vegyipar munkáslétszáma azonban általában nem csökken, mert vannak olyan fejlődő vállalatok is, ahol létszámnövelésre van szükség. A termelés szerényebb ütemű fejlődése ellenére a nehézipar 1965. évi beruházási kerete valamivel nagyobb a múlt évinél, majdnem eléri a tíz- milliárd forintot. Egyes nagy beruházások kivitelezése ugyanis most bontakozik ki IgSZárC"számos korábban megkezdett beruházás pedig az idén, a második ötéves terv utolsó évében elérkezik befejezéséhez. Az előző évi 51 kiemelt létesítménnyel szemben ebben az esztendőben 74 létesítmény beruházását fejezik be. A vegyipari beruházások közül javarészt befejeződik a gyógyszergyárak és a gumiipari üzemek rekonstrukciója, a szegedi gumigyár építésének első része, a szolnoki szuperfoszfátgyár bővítése. A kőolajipar Százhalombattán üzembe bnV-ezi a Dunai Kőolaiipari Vállalat egymillió tonna kapacitású desztilláló üzemét. A színesfémipar gyors ütemben folytatja az Ajkai Timföldgyár bővítését. A bányászat pedig a visontai külszíni szénbánya, valamint a zobáki akna továbbépítésére helyezi a súlyt. A Borsodi Vegyikombinátban folytatódik a magyar ipar legkoncentráltabb beruházása, a nitrogén- műtrágyagyár és a PVC-üzem bővítése. A Tiszai Vegyikombinát múlt év végén elkészült nitrogénműtrágyagyára ebben az évben eléri teljes kapacitását. Az új beruházások közül a legjelentősebb a székesfehér vári könnyűfémmű szélesszalag hengerműve és a gyöngyösi hőerőmű építésének év végi megkezdése. Újabb nagy Isz a pécsi járásban A január 7-én megtartóit alakuló közgyűlésen a pécsi járás három kis termelőszövetkezete: Személy, Pécsud- vard és Kozár egyesült. Az új szövetkezet központja Ko- zármisleny lett, nevét a sze” melyi tsz-től örökölte s elnökül a volt pécsudvardi tsz vezetőjét, Horváth Sándort választották meg. Az így kibővült új kozármislenyi Damjanich Tsz 3676 hold földön kezdte meg a közös gazdáik»» l dást. Vasárnapra megszűnik az eső Négy-öt centiméter jégpáncél borítja a Balatont A Meteorológiai Intézethez érkezett jelentések szerint szombaton az ország nyugati, déli és középső tájain többfelé voltak még esők, a keleti országrészekről szórványos havazásokat jelentettek a megfigyelők. A jelek szerint nemcsak a hét végén, de valószínűleg a jövő hét első napjaiban is tart az enyheség. Vasárnap reggel legfeljebb a keleti megyékben lesznek gyenge, pártized fokos fagyok, a minimumszint országszerte 0 fok közelében marad. A nappali hőmérsékleti maximumok A Mecseki Szénbányászati Tröszt bányagépeinek javítását a komlói Kossuth-bánya gépüzemében végzik. A gépüzemben kerülnek kivitelezésre új tervezésű bányaberendezések is, melyekből egyedi darabok készülnek a mecseki bányák részére. A beruházási csoport az új létesítményekhez szükséges berendezéseket készíti. Képen: a gépüzem egyik műhelye. — Szokokú felv.— plusz 2, plusz 6 fok között alakulnak ki. Vasárnap valószínűleg már sehol nem lesz számottevő mennyiségű csapadék, a felhőzet többhelyütt felszakadozik, szórványosan esetleg egy-két őrás napsütést is kap az ország. A megélénkülő nyugati szél vasárnap remélhetőleg elsodorja a főváros és a nagyobb vidéki városok felett meggyűlt füst-, korom- és vfzpára-tömeget * Az elmúlt két napon szélcsendes volt az Időjárás a Balatonnál, s így a tó nagy része — mintegy kétharmada — befaevott. A somogyi oldalon a jég vastagsága eléri a 4—5 centimétert. n Posta Vezérigazgatóság jelentette A Posta Vezérigazgatóság szombat délutáni jelentése arról az örvendetes eseménvről számol be, hogy a hét folyamár a Dunántúlon megrongálódott összeköttetésekből több mint százat helvreállítottak. A GYSEV, a MÁV, a Posta mű a szükséges összeköttetésekkel már megfelelően ’e tudja bonyolítani a forgalmat. Szombaton mindenütt be fejeződött a szükséges összeköttetések építése, s most a Dunántúl valamennyi községébe lehet telefonálni. A károkat már mindenütt felmérték. A vihar mintegy 26öo távbeszélőoszlopot rongált meg, vezetékek kilométereit szakította le. A Posta Vezér- igazgatóság tájékoztatása szerint a helyreállítás költsége meghaladja a hatmillió forintot. Szovjet pártküldöttség Ma'iban A Maliban tartózkodó szovjet pártküldöttség, amelyet Saraf Rasidov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, az Üzbég KP Központi Bizottságának első titkára vezet, január 7-én és 8-án az Office Du Niger elnevezésű legnagyobb nyugatafrikai állami mezőgazdasági üzemben tett látogatást A
