Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-05 / 3. szám

JANIT Ar a napló 5 „Háromtárgyas“ iskolák Érdekes kezdeményezést va- fósított meg a sásdi járási ta­nács v. b. művelődésügyi osz­tálya. A felnőttoktatás továb­bi fejlesztése érdekében meg­szervezték az úgynevezett „•háromtárgyas” iskolákat. Ezek a2 „iskolák” tulajdon­képpen tanfolyamok, ahol csak három meghatározott tár­gyat oktatnak, s a tanulás Ay az idősebbek részére köny nyebbé válik. A járás kilenc falujában indult be ilyen tan­folyam és mindössze mennyi­ségtant, földrajzot, valamint történelmet oktatnak előadá­sokon és konzultációkon. Az első félévben minden tárgy­ból hűsz-húsz órát tartanak. Aki a hallgatók közül vizs­gára is jelentkezik, a vizsgát leteheti, majd a második fél­évben négy másik tn-‘ !-<tv- b is végighallgathatja a húsz-húsz órát, s utána le­vizsgázhat Mivel az említett tárgvak az általános iskola hetedik osztályának anyagát tartalmazzák, ezzel a mód­szerrel bizonvítványt lehet szerezni a hetedik osztály el­végzéséről. a ’’áromtárgyas i-i-o’a” se­gítségével száznegyven fővel sikerült növelni a felnőttokta­tásban résztvevők számát. Kö- z c nyolcvanhármán kíván­nak vizsgát tenni. Végül még e'-'" érdekesség az oktatókat anyagilag is érdekeltté tették az előadások színvonalának és ugyanakkor közérthetőségének fokozásá­ban. Baranya növényvédelme 1964-ben Hatezer holdas tsz a sásdi járásban A december 29-én megtar­tott közgyűlésen a gödréke- resztúri Béke és a baranya- jenői Rákóczi termelőszövet­kezetek tagsága úgy határo­zott, hogy 1965. január else­jével egy név alatt közösen kezdik meg a gazdálkodást. Megállapították az új alap­szabályt, megszavazták az új vezetőséget. Az immár 6200 holdon gazdálkodó közös gaz­daság a gödrekeresztúri Béke Tsz nevet vette fel. A szövet­kezet új elnökévé Weisz Já­nost, a volt gödrekeresztúri ísz elnökét választották meg. Közel 40 millió forint érté- kl vegyszer fogyott el tavaly Baranyában, s a megvédett terület 180 ezer katasztrális hold. A .megmentett termény értéke meghaladja a 200 mil­liót. Termelőszövetkezeteink átlagosan negyedmillió feknt értéket fordítottak növényvé­dő lemre. II megtérülés 7 - 7,5-szeres A kémiai növényvédelem évről évre állandóan növek­szik, a szakember-ellátottság viszont ezt nem követi meg­felelően. Gyakran előforduló hibáj hogy közvetlen betaka­rítás előtt kívánnak védekez­ni az üzemek, természetesen a..._r ez már a várakozási iu-/ rövidsége miatt ne1- le­hetséges. Nagy hiba, hogy a termelők az előrejelzést nem veszik figyelembe, pedig vé­dekezni csak a kártétel és be­tegség fellépésének kezdetén lehet eredményesen. Az Idő­ben való védekezésnél min' den növényvédel«' e befek­tetett forint 7—7,5-szeresen té­rül meg. A termelőszövetke­zetek 50 százalékában jelen­leg 3—4-szeresen ‘érül meg, 23 százalékban 5-^-7-szerese, s a fennmaradó 25 százaléka alig éri el a befektetett értéket, illetve ráfizetéses növényvé­delmet végez. Ki kell emelni a bólyi Kos­suth Termelőszöv-tkezet nö­vényvédelmét ahol van ugyan kiesés, de nem olyan számot­tevő, mint a körülvevő ter­melőszövetkezeteknél. A meg­védendő terület nagysága 1940 katasztrális hold. Ennek egy részét természetesen több al­kalommal kell védekezésben részesíteni, viszont olyan nö­vényt is termelnek, mely ve­gyi növényvédelmet nem igé­nyel. Felhasznált növényvédő szer ára 302 636 Ft Kijuttatási költség __116 831 Ft ö sszes költség: 419 467 Ft A termelőszövetkezetben minden egyes katasztrális hold területet 216 forint növényvé­delmi kiadás terhel. Az ösz- szes növényvédelmi munka a talajfertőtlenítéssel ee’ditt 2717 katasztrális hold. így egy növényvédelmi holdra 111 fo­rint szerköltség jut. A kör­nyező termelőszövetkezetekhez viszonyítva a növényvédelem­mel elért többlettermés érté­ke 1 685.260 forint. A bólyi termelőszövetkezet minden növényvédelembe fek­tetett forintja a környező üze­mekhez viszonyítva 3,8-szoro- san térült meg, ezen belül a vegyszer 5,3-szorosan. Termé­szetesen kiesések itt -is adód­tak, főleg a mezei pocok miatt, mintegy 841 360 forint, de ez az összeg a védekezés elm oltása e^tón három­négyszeresére emelkedhetett volna. A búza terméseredménye a bólyi Kossuth Tsz-ben: San Pastore Bezosztája 1. Fertődi 293 A tavalyi átlagtermések te­hát az 1963-hoz viszonyítva magasabbak. A mezei pocok a gabonafélékben itt csak 8,9 százalék terméskiesést okozott a 16 mázsa/kataszteri hold ter­vezett terméssel szemben, mig a környező termelőszövetke­zeteknél a kiesés elérte a 30— 60 százalékot. A legnagyobb térrriés a végystferezett kükrr rlcánál Vhutafkózik, nemcsak a bólyi, hanem a megye min­den termelőszövetkezeténél. Itt minden befektetett forint hat és félszerese térül meg megyei viszonylatban. Ha a tavalyi növényvédel­met összehasonlítjuk az előző évivel, mintegy 60—70 millió 1964 1963 154 kh 15,1 q/kh 146 kh 14 q/kh 114 kh 17,4 q/kh 102 kh 13,5 q kh 289 kh 13,1 q/kh 261 kh 11,4 " kh forint többletbevételhez ju­tottunk, de a mezei pocok kártétel felszámolását mindez ideig nem lehet megoldott­nak tekinteni. A termelőszövetkezetek több sége nagy károkat mutat ki, s ezzel szemben összetett kéz­zel nézi a további pusztítást. P<•-' n azok a termelőszö­vetkezetek, amelyeknél a ta­vasz és a nyár folyamán a legnagyobb fertő-: 5s és kár­tétel mutatkozott, jelenleg sem tettek semmit, holott sa­ját növényvédelmi gépük és szakemberük van, és szer- 1 nyr'l sem -anaszkc "lat­nak. A benyújtott '-'rigények- ből könnyen megállapíthat­juk: akik nem védekeztek egyáltalán, azok lépnek fel legnagyobb kárigénnyel, hol­ott a mezei pocok kártétel nem elemi csapás. A jövőben mind jobban alkalmazni kell a szigorító rendelkezéseket a mulasztókkal szemben abban az esetben, ha valamely kár­tevőről előzőleg értesítésben tudomást szereztek. A megye termelőüzemeinek több mint 90 százaléka nem rendelkezik megfelelő méreg­raktárral, s 60—70 százaléka növényvédelmi képzettség n ívuli egyénnel végezteti a növényvédelmi munkát. Ezt a tarthatatlan állapotot a jövő­ben fel kell számolni, mert közvetlen és közvetve nagy károkat idézhet elő. Nagy problémát okoz, hogy' most kell kidolgozni a helyi viszonyoknak megfelelő nagy­üzemi növényvédői—mert majdnem minden vegyszer és módszer csak egy-két éves múltra tekint vissza. Ahogy nő a termelőüzemekben lévő gépek száma, a Megyei Nö­vényvédő Állomás mind job­ban rátérhet az új módsze­re.. kutat-'-é-o *«• a szerve­zett szaktanácsadásra. Addig amíg az 1954-es évben a me­gye növénv—' ■’ ’ "4c majd­nem a 100 százalékát az állo­más végezte, jp’enleg már csak egynegyed-egyötöd ré­szét képes elvégezni. Frank József főagronómus Lebuktak az antófssztogatók Még az idősebb nyomozók is a fejüket csóválták, ami­kor a rendőrség szobájában megpillantották azt a sok hol­mit — a zoknitól a ródliig — amelyet a rendőrség házku­tatás alkalmával foglalt le. A szinte bálaszámba menő ruhák mellett ott álltak a „szerzők” is: Raczkó József 24 éves segédmunkás, Gerge- lics Béláné 35 éves, Virovácz Anna 29 éves és Pető István 19 éves. Mindannyian pécsi lakosok. Vallomásuk nyomán az utóbbi idők egyik legvesze­delmesebb betöréssorozatára derült fény. A szó legszoro­sabb értelmében vett családi bűnszövetkezetet alakítottak. Raczkó és Gergelicsné testvé­rek, Pető az unokatestvérük, Virovácz Anna pedig Raczkó- nak volt az élettérsa. Pető ki­vételével egy lakásban is lak­tak. Dolgozni egyikük sem szeretett. Gergelicsné és Pető büntetett előéletűek. Ez a „családi galeri” az el­múlt év januárjában kezdte betörés-sorozatát. Az Irányító, szervező tevékenységet Racz­kó vállalta. „Én hetedik gye" rek vagyok, soha nem buk­hatok le” — mondotta tár­sainak. Járták Pécs utcáit — egy­szer kettesével, máskor hár­masával, néha négyesével — és amit szemük megpillantott, azt kezük nem hagyta ott. A rendőrségre pedig szinte sorozatban érkeztek a felje­lentések Ismeretlen tettesek ellen. Raczkó a gépkocsikra specializálta magát. 1964 ja­nuár 4-én Űj-Mecsekaljáról érkezett feljelentés: ismeret­len tettes a 141-es épület előtt parkírozó gépkocsiról ellopta a ponyvát Később a rend­őrség ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el, mert „Szokola Józsefnek a József Attila utca 35. sz. ház előtt parkírozó gépkocsijából egy fényképezőgép eltűnt”, újabb PÁLY A’VÁLASZTÁS A félévi bízonyítványosztá- sig még jónéhány hét hátra vein, de a nyolcadikosok több­sége már most arra készül, mit írjon jelentkezési lapjára, hova kérje felvételét az álta­lános iskola elvégzése után. Nehéz dolog a pályaválasz­tás, hiszen egész életükről kell dönteniük. Van, aki gyerek kora óta készül egy pályára, de találni olyat is, aki szinte havonta változtatja elképze­lését, Különösen nekik jelent sokat a szülők tanácsa, a pe­dagógusok helyes irányítása. A Mátyás király utcai isko­lában Hang János csapat- vezető tanár segít a tanulók­nak a döntésben. Egyszerre nem egy-egy. osztállyal beszél­get el, hanem csak néhány gyerekkel. így jobban megis­meri szándékukat, álmukat, körülményeiket, s több taná­csot, reálisabb javaslatokat tud nekik adni. A beszélgetés után a fiúkban általában meg­érik a gondolat, kialakul egy, esetleg két szakma, hivatás utáni vágy. Cs. Tóth Miklós és Végh Tibor, a VIII. c-ből, Pfeiffer Márton és Kovács Zoltán a VIII. a-ból és Kelemen Jóska, a VIII. b-ből találkozott egy­szerre Hang tanár úrral, hogy elmondják, hova készülnek, mit tűztek maguk elé. — A Géploari Technikum műszerész tagozatára szeret­nék bejutni. Jó rendű tanuló vagyok, remélem, sikerülni fog — mondja C s . Tóth Miklós. — Állandóan szerelek, már kicsi korom óta, s ez a szakma tetszik a legjobban. Miklós készítette az első detektoros rádiót az iskolá­ban. Telefont is szerelt három ház között, hogy barátaival könnyebben tudjon beszélni. A fizika és a kémia a min­dene, de a matematikával is „jól kijön”. •— És ha ez nem megy? — Akkor a. bányaipar. tech­nikumba jelentkezem, hiszen olt te vannak gépek, amiket lehet szerelni. Pfeiffer Márton még nem döntött, hogy vegyész- mérnök vagy vegyi gépész lesz-e. — Mindkét szaknak van jö­vője, szeretem is a kémiát és van egy idősebb barátom, aki a vegyi gépipariba jár, ő so­kat mesélt neuern erről. Tet­szett még az elektromérnök- ség is, de már döntöttem a kémia mellett. Kovács Zoli is a gépek embere már. Azért már, mert gyerek korában orvosnak ké­szült, aztán az elektromérnök vagy a műszerész szakma mellett döntött. Talán a csa­ládi hagyomány ösztönözte er­re az elhatározásra, két- báty­ja ugyanis elektromérnök hall­gató. — Amikor itthon vannak, sokat beszélgetnek, vitatkoz­nak, én meg hallgatom őket, s c amióta fiz!tanulunk, még én is beleszólok a vitá­ba. Eddig kitűnő tanuló vol­tam, talán az leszek tovább­ra is és így sikerül majd jó szakembernek lennem. Az öt közül az e—-etlen Kelemen Jóska, aki gim­náziumba megy. A biológia valamelyik szakán szeretne aztán tovább tanulni, mert nagyon szereti a természetet. Jóska külsőre is olyan, mint egy tudósjelölt, el tudom kép­zelni kezében a preparáló esz­közöket és mellette a köny­vet. Sokat olvassa a szakla­pokat, melyek biológiával és földrajzzal foglalkoznak. Azt mondja, azért, mert roppant érdeklik, meg azért Is, hogy az egyetemre alaposan fel­készüljön. V é g h Tibor autó- és mo­torszerelőnek készül. — Tudom, hogy erre a szakmára sokan jelentkeznek, de talán előnyömre szolgál majd az, hogy én évek óta se­gítek a szomszéd bácsinak, aki ezzel foglalkozik. A ki­sebb hibákat már magam is megjavítom. De ha ez nem megy, akkor cserépkáivhás le­szek. Az se rossz foglalkozás. A most végző nyolcadiko­soknál körülbelül ez az arány: ötből, négyen nemcsak közép­iskolában, de egyetemen, fő­iskolán szeretnének felkészül­ni az életre, s csak egy, eset­leg kettő akar azonnal szak­mát tanulni. Ebbe az arány­ba természetesen még bele­szól az élet. De oiztaió az, hogy tanulni minder gyerek akar. Bődő Sarolta feljelentés, mert „Bosnyák Lászlónak a Steinmetz kapi- táiny téren parkírozó gépko­csijából hiányzik egy orkán­kabát”, mert „a Baranya me­gyei Vendéglátó Vállalat War szawa gépkocsiját feltörték és abból két gyapjútakarót el­vittek”, mert „Arató Nándor­nak az Erreth Lajos utcában parkírozó gépkocsijából egy sportszatyrot elloptak”, mert „Béni Józsefnek, az Ybl Mik­lós út 5. sz. ház előtt par­kírozó gépkocsijából egy eső­kabátot és egy műbőrkabátot elvittek”, mert... • Szinte se vége, se hossza nem volt az „ismeretlen tet­tesek” elleni feljelentéseknek. S ha személygépkocsi nem került terítékre, más holmi kelt lábra. Üj-Mecsekalja 140-es épület alagsorából ru­haneműk, a 139-es épületből szőnyegek, burgonya, hagy-, ma, a 141-es épületből kol­bász, hurka, 18 kiló zsir vén- dővel együtt, a Lánc u. 1. sz. házból 1 gyermekkocsi, a Bán­ki Donát u. 12. sz. házból rádió tűnt el. Ha éppen füg- gőfolyosós épületben jártak és ruhákat láttak száradni, már szedték is le és csapták a hónuk alá. Nem kevesebb, mint 62 vád pontot állapítottak meg a ga­leri ellen. Érdemes részletei­ben is bemutatni ennek a bandának bűnét: Raczkót 11 betöréses lopás, 44 lopás 2 rendbeli a tár-' ’ ' 1 tulaj­don terhére elkövetett lopás. — Gergelicsnét 9 betöréses lopás, 26 lopás és 1 rendbeli a társadalmi tu­lajdon terhére elkövetett lo­pás, Virováczot 10 betöréses lopás, 24 lopás, Petőt 2 betö­réses lopás és 8 lopás bün­tette terheli. 34 000 forint ér­tékű holmit lopkodtak ösz- sze a város területén. Ebből a rendőrség mintegy 12 000 forint értékűt házkutatás so­rán megtalált és a tulajdono­soknak visszaadott. Megtalál­tak náluk még egy gyermek­kerékpárt, egy kerékpár vá­zát és két ródlit is — eze­kért még nem jelentkezett a gazdájuk. Elfogásukkor semmi meg­bánást nem mutattak, sőt! „Semmit nem tettem, teljesen ártatlan vagyok, engedjenek szabadon” — mondta Raczkó. Kihallgatásuk érdekes jel­lemzője volt: nem egyszer szemrehányást tettek egymás­nak. Gergelicsné (Raczkóhoz): Szé- gyeld magad, száz forintért adtad el nekem a lopott szaty rőt. Pető (Raczkóhoz): Esernyőt, amit ketten loptunk egy autó­ból, te adtad el 50 forintért és most is tartozol a felé­vel ... Ezeket az egymás közti el­számolásokat most függőben kell hagynlok egy időre. Előbb a bíróság számol majd velük.... (Garay) SZÍNHÁZ A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK IMS. január 5-1, keddi műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Fiatalok félórája. — összeállítás. Vidám találkozások régi ismerő­st kkel. — Zene. 18.00: Német nyelvű műsor: Hírek, tudósítások. Kívánsághangverseny. Tudja-e, hogy ... Geisswinkler Éva felvételeiből. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenéló levelezőlap. 18.50:, Könyvespolc. 18.55: Dél-dunántúli hiradó. Válasz a hallgatóknak. 10.15: Zenéről zenére. Közben: A Történelmi Társulat dél-dunántúli csoportjának elő­adás-sorozata. Dr. Fényes Mik­lós: A felsőoktatás alakulása DUNANTŰU napló tet MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János út 11. Telefon: 15-32, 15-33, 21-60, 26-22, 60-11. — Belpolitikai rovat: 31-6«. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Braun Károly Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi út 11. Telefon: 15-32, 15-33, 21-60 . 36-22, 80-11. Pécsi Szikra Nyomda, Pécs, Munkácsy Mihály utca 10. szám. Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 1*.— Ft. — Indexszám; 33 064. Baranyában a felszabadulás után. Elmondjuk, hogy ... ' 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: in. Richard (este 7 órakor). 15 százalékos szel­vények és szelvénybérletek érvé­nyesek. MOZI: Rövidítések: szv. «= szélesvásznú, szí. = színes. Park: Nyugtalan nyár (1, 6, 8). Petőfi: Füst (szv., 4, 6 ,8). Csak 18 éven felülieknek! Kossuth: Talpalatnyi föld (4,8, 8). Híradó Mozi (a Petőfi filmszín­házban): Magyar híradó, Barátság sarka, Pantomim művészet, Ej, Torkos mackó, Érkezéstől az in­dulásig. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Fekete Gyémánt: A betörő szv., szi., 7). Építők: Bírósági ügy (4. 6). Pécsszabolcs: Honfoglalás I—II. (5, dupla helyárral). Mecsckalja: Katonazene (szv., szi., 7). Vasas n.: Don Carlos (szv., 5). Meszes: Itt lakik a szerelem (szí., 6). Mohács: Karbid és sóska (5, 7). Szigetvár: Félelem (8). Siklós: Háromszor kel fel a nap (7). Sellye: Rigoletto (7). Harkány: Sándor Mátyás (szv., szi., 7). Beremend: Magánélet (szv., 8). Bóly: Hazudós Billy (szv, 7). Mágnes: Karambol (szv.. 7). Pécs- várad; Éva és Vera (fél 8). i 4 Könyvvásárok „aranymondásai“ Mit keres a vevő a könyvesboltban? Három esztendős kis füzet árulkodik róla, hogy nemcsak .könyvet. Hanem? Nos, lottót, menet­rendet, gyufacím­két, sőt fosztott tol­lat Egy baranyai könyvkereskedés dolgozójának tá­madt az az ötlete három évvel ez­élőtt hogy össze­gyűjti a vásárlók „ aranymondásadt”. Az elszólások, tu­datlanságok színes csokra gyűlt azóta össze a kis füzet­ben. A füzet híven tükrözi a félművelt- ség átkait méghoz­zá „humorban”. A művelt könyvvásár­ló, s az egyszerű Iskolázatlan vevő természetes egysze­rűséggel mondja el, hogy mit kér, a fél­művelt ember azon ban nagyképű és rendszerint kínosan jól öltözött. A leg­elegánsabb öltöny azonban gyakran szellemi toprongyos Ságot takar. Jó pél­da erre a feljegy­zett számtalan ma­gabiztos kívánság, miszerint a kedves vevőnek Shakes­peare „szonátájára” vagy éppen Jókai „kiadású” Arany­emberre van szük­sége. De akadt már — ugyancsak jólöl­tözött — vásárló, aki vitába szállt a bolt dolgozóival, mert szerinte Móra nem író, hanem csak egy könyv­kiadó vállalat Nem rossz a következő kívánság sem: — Biológiai témá jú útleírást kérek! Akadt, aki „Lő­cseitől” akarta el­olvasni a Fehér asszonyt Sőt: — Nincs olyan olcsó Bbcsákójuk? — kérdezte egy szende fiatalasz- szony. Homérosz is forogna a sírjában, ha ezt hallaná: — Kérem az Más könyvét! Vagy: — Egy egészen fehér kislány szü­letésnapjára kérek egy neki való köny­vet! Aztán keresnek „operakalauz-le­mezt”, Anyák köny­ve helyett anya­könyvet, Rejtő Je­nőtől a Szőke „cik­láment”, „Tamás bátya karnagyának a templomát”, majd „olyan szeretős könyvet”, és végül, ami mindennek a teteje: „Bovaryné- tól ami a kirakat­ban van?” A legszonwröbb, hogy eanfc » íélmű­velt vásárlók több­nyire nők, rendkí­vül magabiztosak és ahelyett, hogy ráhagyatkoznának a könyvkereskedő ta­nácsaira, a maguk jónak vélt- ízlése szerint vásárolnak, képzelhetni mit. De a természetes egyszerűségnek is akadnak jóízű pél­dái. A múltkor be­lépett a boltba egy falusi bácsi: » — Kérem Jókai­tól a Mire megöreg- szünk-Set! — Sajnos, nin­csen! — Akkor legyen szíves ezt ide írni egy papírra, meg aláírni, mert ha én mondom, nem hi­szik el! A Hitler politikai pályafutásáról szóló könyvet pedig így kérte valaki: — Kérem a „Nem tudom milyen fé­szektől a valami­lyen bunkerig” cí­mű könyvet. Nem vitás, egy­szerűségből fakadó humort mégiscsak jobb kedvvel jegy­zik fel az „arany- mondások könyvé­be”, mint a nagy­képű és félresike­rült megjegyzése­ket Földessy Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom