Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-31 / 26. szám

1965. JANUAR H 4 napié, Kassák Lajos a művészi munkáról a rentarttak Ura M»> dalmi Színpada KussSK-ec- tet tart ma asta f éra»0« a Táróit MrelHM Sás­ban. Aa eaten Gycrgyal Albert trodalomtOrténén mond kereseté^ Kották Lajos, felemást és Gyergyai Albert társaságában már csütörtökön megérkezett Pécsre. A Mecsek Üdülőben felkerestem a város iróveadé­gélt... Előszűr Knaaflk Lajos Jelent meg a hallban, aztán felesége, majd a barátságosan mosoly­gó Gyergyai Albert, aki a pé­csi irodalomszerető közönség előtt már személyes ismerős­nek számít. Kassák fegyelme­zett arca, emberi keménysé­ge és eltökéltség» őszintén szólva zavarba ejtett Azonnal megéreztem, hogy Kassák kép­telen „lazítani", színes törté­neteket mesélni az érdeklődő riporternek. A langyos hall­ban kártyázgató, pihengető emberek szinte a Jelenetünk" ellenpár.totósaként hatottak. — Kastttt Lajost a fcőzeéte- ■mény az egyik legsokolda­lúbb magyar művészként tart­ja számon, ismerjük munkás­mozgalmi múltját, regényeit, verseit, képzőművészeti mun­káit... Hogyan tudja mind­ezt összeégyeztetniT — Nincs azon esodáSmerá való, hogy egy művész több oldalú, mint az áttagérdéklő- désű ember. A művész min­den után érdeklődne éa min­denen változtatni szeretne. Helyes-e, hogy én annyi min­dent csinálok? Az én vágyam: többet látni a világból Ebből adódik, hogy verseket took és novelláikat, szobrot faragok, filmet készítek és vitatkozom. Szeretek vitatkozni, mert a vita az alkotó szellem «gyík megnyílván ulási formája. Az aíkfotó szellem beavatkozik és hajlandó az erűszdktéteáre. Ez úgy értendő, hogy minden mű­vészeti újítást az anyagon tör­ténő erőszak előzi meg, és minden újonnan alkotott mű ellentmond a korábbi alkotá­soknak. Vannak persze olya­nok is, akik a haladó hagyo­mányoktól indulnék el és azt folytatják. Szerintem „haladó hagyomány" ránca. Ez • két szó, aminek nincs értetne. A hagyomány bekerül a könyv­tarakba, múzeumokba, mént tetszhalott. A nagy művészek megbecsülik as előttük járt művészeket, de nem követik, másolják, utánozzák őket, ha­nem saját maguíkaá fejezik ki. — Mostanában «okot vitat­koznak a művésziek, irodalom­politikusok és kritikusok a realizmus és a világviszony­latban divatos izmusok vi­szonylatáról, arról, hogy bizo­nyos formajegyeket viselő al­kotások már idegenek az em­bertől. Mi a véleménye mind­erről? — Elidegenedett művészet­ről, emberidegen művészetről beszélnek. Ez nincs, A mű­vészetet ember csinálja, és igy nem lehet az embertől idegen. Csak mélyebben kell a lényeget keresni, és akkor érthető. A közösség gondola­tait, problémáit jeleníti meg a művész a műben. A mű­vész hasznos tagja a társada­lomnak. A forma és a tarta­lom nem kettő. Hiába van egy művésznek értékes mon­danivalója, ha nem tudja sa­játos formába önteni. Nem tudom megérteni, hogy a köl­tők hogyan tudnak Petrarca- szonetteket írni ma. Amit így elmondanak, esetleg új lehet egy pedagógus Szempontjából, de nem a, művész szempont­éi; ól. Döntő, hogy a művész ni. \en plasztikusan tudja meg jeleníteni a tartalmait Ma a legtöbb költő sokat beszél és keveset mond. Alaptörvény, hogy a művész létrehozott egy világot vagy nem? — Kassák Lajos mivél sok­oldalú művész, gyakran fel­merül az a kérdés, vajon tu­datos átgondolás után fogal­maz meg egy-egy témát vers­ben vagy képbe»? « — Ha sens fconriraktfv a művész, nem tudja magát egyöntetűéin kifejezni. Ha konstruktív a művész, akkor konstruktív vemet, szobrot, regényt ét novellát csinál. Vissza kell menni az emberig. Ha képről van szó, térben lát és térben tejed ki magát, ha irodalomról, akkor időben je­leníti meg a mondani való j át A jó művész nem lehet im- presszioniszükia. A Jó művész nem a szép megfogalmazásá­ra törekszik, hanem a tökéle­tesre. Aki csak seépet akar, abbéi könnyen lebet giccselés.- lényegében építészetről van szó. Ezt nem mindig értik és nehezen olvassák a versei­met. Ahogyan a modem épí­tészet habarcs nélkül emel épületeiket, ágy, hasonló mó­don a modem költészet is. Vannak sorok, melyek pozitív értéknek számítanak és van­nak sárközök, melyek negatív értéket képviselnek. így aztán a verset nem lehet harsogni, sziszegni, de ezt csak az olyan igazán kulturált színészek ér­tik meg, mint Bessenyei és Básü. akik kitűnően mondták el verseimet. *— Mostanában gyakran fel­vetődik olyan kérdés, hogy miért zűrzavaros a művészeti élet? Az emberek nagy része nem látja tisztán a realizmus és m modern irányzatok vitá­ját sem... — Az egész világ társadal­mi rendszere összezavarodott. Sem a régi nem dominál, sem az új. Most már nem a ki­lencedik hónapban vagyunk, hanem a tizenharmadikban. Ma nincs a világon egy poli­tikus, aki meg tudná monda­ni, hogy három hónap múlva mi történik. így aztán a mű­vészetiben is vannak zavarok, mindig voltak. Akik akarnak valamit, kínlódnak. Nem egy­séges és teljes a művészetük, mert az életük sem teljes és egységes. Az én mondaniva­lóm és kiféjezósformém öt- seür változott, mert a társa­dalom és a világ is folyton vál­tozott körülöttem. A kritiku­sok persze nem a művészetből és az adott valóságból indul­nak M, hanem kívülről igye­keznek megközelíteni a mű­vet. Legtöbbször tájékozatla­nok. Igen ... Azt szokták mondani, hogy az irányzatok meghaltak, mert összevissza jöttek egymás tetejére. Nem. Az irányzatok egymás után jöttek, aztán egybeolvadtak. Először jött az expresszioniz- mus érzelmessége, aztán a fu- turizmus, mely a mozgást tar­totta leglényegesebbnek, aztán a kubizmus, meüy az előző kettő szintézise volt, majd a világháborúval beköszöntött a dadaizmus, ami mindent meg akart semmisíteni. Belőlük ke­letkezett a szürrealizmus, töb­bek között Aragon és Éluard, akik a szürrealizmus álomvi­lágából indulva a kommunista pártnál kötöttek ki. Ez ts bi­zonyítja, hogy nem haltak meg az irányzatok, hanem alakulnak, fejlődnek. Elmon­dok egy esetet 1960-ban kint jártam Párizsban. Ott még nyitva volt a „Modern művé­szet forrásai” című kiállítás, melyet négyéves munkával szedtek össze a világ minden tájáról. A barátaim biztattak, hogy nézzem meg. Négy napig nem mertem elmenni Attól féltem, hogy bebizonyosodik, hogy az egész fiatalságom egy tévedés volt Amikor megnéz­tem, ex volt a véleményem, hogy nemhogy nem haltok meg az izmusok, hanem szin­tézist alkotnak a modern kép­zőművészetben és minket rep­rezentálnak. Meg kellene csi­nálni korunk múzeumát! — Kassák Lajos rengeteget dolgozik. Eredményes munká­ja mögött sokan kitűnő idő­beosztást, szervezett életet, mások ihletet sejtenek. Mi itt az igazság ? — Nincs időbeosztásom, mm akarok dolgozni, és nem aka­rok valahogyan dolgozni. Nem élőm megfontolt akarattal, hanem belső kényszer hatásá­ra dolgozom. Hasonlóén ér­zem magamat, mint Braque francia festőművész. Én kény­szerülök valamit csinálni. Nem tudok társaságban cse­vegni. Ahol csevegni kell, ott félreülök és hallgatok. Ha vi­táról van szó, tel ébred ben­nem a tevékeny ember és az érvek halmazával akarok dol­gozni .,. Nem ihlet kell as alkotáshoz, hanem telítettség. Későn kelek, mert legtöbbször éjszaka kettőig dolgozom. Ha reggeli köziben valami késik, már festek ködben, aztán foly­tatom a vemet, regényt... Hogy mi célja van az állandó művész! tevékenységemnek? — Nincs célja, «ka van. EL kell mondanom... Nem te­merem a pihenést most te rosszul vagyok. Nem bírom a tétlenséget... — Milyen tervei voimakt <— Nincsenek terveim. A gondolatok megszületnek ée én követem őket. Most eol- lage-okait csinálok. Szeretnék valahol egy kimondott eol- lage-klállítást bemutatná. A párizsi Modem Múzeum most megvett két képemet, egyet 1922-ből, egyet pedig 1964-ből. Ez az első eset, hogy a pári­zsi Modem Múzeum magyar­országi művésztől képet vásá­rolt. Egyébként az 1960-as ki­állításon is ezerepeStera — mondta Kassák Lajos. A beszélgetés ezzel véget ért A pécsi közönség. Kassák Lajos olvasód és tisztelői, ma este találkozhatnak a sokol­dalú magyar művésszel a vá­rosi Művelődési Házban. Bertha Baléra Bk a kéndezs-feleaeft-J*­ték — ha jól meggondolom — nem 1» játék. Esztendő­ket kell belefcömörí temem e néhány ewba, amiből ki kell derülnie — ha csak megkö­zelítőleg is, hogy egy-egy objektum létesítése mennyi gonddal jár, a e gondok között men nyire ki tapint­ható az a bizonyos és so­kai: emlegetett fejlődés* emberre és technikára vo­natkoztatva. A riport két szereplője: Lábady András építészmérnök, a klinikai építkezés vezetője, illetve Harka János, Uj-Mecsék- alja főépítés-vezetője. Lábady főmérnök — a már tető alá húzott klinika épületének egyik eldugott szárnyában rendezte be sze­rény rezidenciáját. —- Mi épül itt tulajdon­képpen ? — Sokat írtaik már h6Ul_ — Igen, de egyszer így összefoglalva kellene... — ügy emlegetik, hogy egyetemi városrész. Nos, az első ütemben a gazdasági tömb, — amelyet egyébként nemrég átadtunk már, — aztán a klinika főépülete, 400 ágya6 befogadóképesség­gel. Ennek átadási határide­je 1966. április közepe. A technológiai és egyéb be­rendezéssel együtt több imát 160 millió forint — Második ütem? — Három szakaszra osz­lik: gazdasági irodaépület felépítése, aztán a „Dózsa tiszti iskola” néven Ismert Ssástisenőteserturista A* idén megnyílik a Sallai utcai turistaszálló — Száz személyes camping a Mecseken Megközelítőé« helyes ada­tok állnak a Pécsi Idegenfor­galmi Hivatal rendelkezésére az elmúlt év eredményeiről A statisztika tanúsága szerint városunk — Budapest, Bala­ton és a Dunakanyar után egyik legkedveltebb kirándu­lóhelye a turistáknak. A be­jelentésre kötelezett szállás­helyeken 110 000 belföldi tu­rista fordult meg tavaly, raj­tuk kívül még 5100 külföldi vendég. A vendégnapok szá­ma szerint a városban járt idegenek átlagosan több mint három napot töltöttek Pécsett: a belföldi turisták összesen 280 ezret, a külföldiek 16 250-et Aa adatok azonban csak megközelítik a valóságot, mert a statisztikában nem szerepelnek a magánházaknál elszállásolt bel- és külföldi ismerős, vagy rokon-vendégek és azok az „átvonulók", akik nem kérnek Pécsett szállást, de itt étkeznek, vásárolnak, szórakoznak. Sz ázfitm ftps ffffsltszilH veSnö® m€?g'0^Org8l&iila jobban kibontakozhatott vol­na, ha a Kolozsvár utcai tu­ristaszállás 84 ágya helyett már korábban több állhatott volna rendelkezésre. A városi Idegenforgalmi Hivatalnál öt­hat hónappal tervezett kirán­dulásuk előtt kell már jelen- kezniük a turistacsoportok­nak, ha nyárra szállást akar­nak. Jelenleg! levelezésükből kiderült, hogy májusra és jú­niusra már minden ágyuk foglalt A hivatal elszálláso­lást gondjain idén már segíte­ni fog a Sana! utca! 150 ágyas turistaszálló, amely idén va­lóban eíkészűL Az épület kül­ső átalakítási munkált már végzik, a MŰM Ipari Tanuló- Intézet február első telében elköltözik onnan és attól kezdve sor kerülhet a belső tatarozásra la. A 150 ágyas turista szálló előreláthatólag májusban kapcsolódik be a forgalomba, s ezzel együtt 234 ágy áll majd rendelkezésre a városba érkező turisták elszál­lásolására, kmtíttű csnpfng-fiR „Pécs" és „Mecsek" efmmrf két színesnyomású leporelló jelent meg a közelmúltban német, francia, angol és cseh nyelven. „Pécsi program” ef­mi füzetükben magyar nyel­ven ajánlanak fél, egy-kettő- három és négynapos progra­mot a város vendégeinek az Idegenforgalmi Hivatal dol­gozói. Angol, orosz, német, szerb, lengyel nyelvű kiadvá­nyaik ugyancsak a város lát­nivalóira, történelmi múlt­jára, mai életének érdekessé­geire hívják fel a figyelmet. Kiadványaik népszerűek, s láthatóan jól szolgálják az idegenforgalom fellendítésének ügyét Bei- és külföldön egy­aránt óriási az érdeklődés Pécs Iránt) s különösen a kül­földi turisták hiányolták ed­dig, hogy éppen Pécsett sza­kadt meg a nemzetközi eam- ping-láne. Tavaly megkezdték a Mecseken a nemzetközi camping építését Elkészülte után 80—100 személynek tud­nak szállást adni négyágyas erdei házakban, és további négyszáz turistának a tulaj­donukat képező sátrakban, la­kókocsikban. A eampingben bevezetik a legkeresettebb tu­rista-cikkek kölcsönzését. Az erdei házakat teljes felszere­léssel, frissen váltott ágyne­művel vehetik át a campinge- zők, a sátrakba felfújható gumimatracokat lepedőket, pokrócokat gumipámákat kölcsönöznek majd. ügy ter­vezik, hogy a mecseki nemzet­közi eampinget kora nyártól késő őszig nyitvatartják. Köz­pontjában bástyaszerű kilátó- tornyot állítanak fel) Mii büTOI a ffzetfivendég-szolgálat Az Idegenforgalmi Hivatal a fizetővendégszolgálat széles hálózatát építette ki Pécsett 1964-ben 13 361 vendéget szál­lásoltak el a szolgálat révén a város különböző helyein fenntartott szobákban. A ven­dégek 34 250 napot töltöttek Pécsett. A számokból az derül ki, hogy a fizetővendégszolgá­lat útján egy nagyobb szálló forgalmát bonyolították le. Különösen azóta népszerű ez a szolgáltatás, hogy bevezet­ték a hivatalba az este 19—23 óra közötti ügyeleti szolgála­tot. Ebben az időben a Ná­dor, a Pannónia és a Fenyves Szállókból kiszorult vendé­gek az Idegenforgalmi Hiva­talhoz fordulhatnak segítsé­gért. Még nem fordult elő so­ha, hogy a messziről érkezett vendégek ne kaptak volna Ily­mődon éjszakai szállást. X ifc zetővendégszolgálatot különös^ képpen a pécsi kiküldetésbe érkezők kedvelik. A szoba­rendelés egyszerű: a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal tele* útján tart összeköttetést a pécsivel megrendeli a szo­bát, a vendég budapesten kifi­zeti az árát, megkapja a cí­met s amikor ideér, már nem kell szállásról gondoskodnia. A Pécsről budapesti kikülde­tésbe utazók ugyancsak telex útján szerezhetnek szobát Bu­dapesten, vagy akár Szegeden is. Az eljárás hasonló. A hi­vatal csak kifogástalanul be­rendezett első osztályú szobá­kat kapcsol be a fizetővendég­szolgálatba. A tervek szerint ebben az évben az átlaaosan használt 150—180 fizetőven­déglátói férőhelyen kívül újabbakat szeretnének felku­tatni. Kiszaliailfliák a várfalat? TTJabb és újabb lehetőséget keresnek az Idegenforgalmi Hivatal dolgozói a város ide­genforgalmának fellendítésére Az autós turisták kívánsáeait figyelembevéve szeretnék elér­ni, hogy a Kórház téri benzin­kútnál mindenfajta hajtóanvn- got árusítsanak, s az árusí­tást az éjszaka! órákban se szüneteltessék. Hasonló kíván­ság. hogy a város nyugati ré­szében fs legyen benzinkút, s amennyiben lehetőség van rá a Siklós—Harkány felé író- nyúló erős autóforgalomra va­ló tekintettel ■ déli város­részben is létesítsenek ilyent, Mivel a műemlékek tömke­legé Jelenti a Pécsre áramló turisták számára a fő vonzó­erőt, a várfal kiszabadításénak és helyreállításának gondola­tával is foglalkoznak. Az or­szágban es a legnagyobb ki­terjedésű, összefüggő várfaV rendszer, amelyet a barb»- kánnal együtt valóban idegen­forgalmi nevezetességgé lehet-1 ne tenni. Ennek megvalósítá­sa anyagiakon múlik. ezérí nem is történhet meg máról- holnapra. Van azonban né-1 hány olyan javaslat is, amely már az idén valóra válhat: ti campingnél az " élelmiszere­ket esemegeféléket árusító gomba, és a város forgalma­sabb helyein szép kivitelű, vá- logatottan szép gyümölcsöt árusító pavilonok felállítása. H. M. Téli építkezés tibjefttum egy rémének te- bontása, — kétmillió tortok A második szakasz­ban a Dóma-épül^ek továb­bi átalakítása és négy új szárny építése, ahol az el­méleti Intésetek kapnak he­lyet. Ennek a költsége 109 mtllié forint. A harmadik szakarában a jelenlegi álta­lános iskola átalakítása, bő­vítése, itt kap helyet pél­dául majd a biofizikai és biokémiai intézet. — Marad esek után a har­madik ütem. — Arról egyelőt« nem ta- dofe sokai mondani mert ez már városrendezési program, különben is kivitelezésére évék múltán kerül csak sor, a terveket még nem isme­rem. — MJfcor kezdődött as egyetemi városrész építése? — I960, augusztusában, mintegy 115 ezer négyzet- méter területen. Nagyon szép mun ka ez. — Munkásáfiományt —• Kettósróznegy ven fS, szakmunkások, segédmunká­sok. — ön mér s kezdet kez­deten itt voltt Mi okozta a legnagyobb problémát ön­nek az elmúlt években? — Sok volt És van te Persze, minősége váltogatja. Nagyon jó gárdám van, en­nek örülök, bár néhány em­ber nemegyszer okozott problémát, összeverekedtek, egyszer bicskázás is előfor­dult aztán társadalmi tu­lajdon «ásni vétségek is foi­merültek, de ezeket az em­bereket nemcsak én, hanem maga a kollektíva kipisz­kálta. Eltűntek. Aztán vol­tak anyagellátási gondjaink, vagy itt van például a föld­rengés, emlékszik rá, a múlt évben ... Igaz, különösebb nagy kárt nem okozott, de azért... például a felvonó másfél méterrel eltolódott a »függőből", kellett néhány nap, míg újra felépítettük a pályát, addig majd hogy nem állt az építkezés. Ilyen hatalmas objektumnál két­napos termelési kiesés vagy csökkenés Is nagyon komoly gondot okoz. — Elégedett-« a brigád- moKgalommal? — Hat brigádunk van. Elégedett vagyok tevékeny­ségükkel Talán elsősorban azért, mert a felelősségtudat jobban gyökeret ver most az emberekben. Persze nem mindegyikben. Akadnak azért néhányam, ha nem 1s sokan, akik az előírt felada­tot ugyan teljesítik, de csak annyit. — Hogy ért! ezt? — Úgy, hogy a hónap hú­szadika táján már szinte fillérekre tudják, mennyi lesz a havi kereset és a normán felül nem dolgoz­nak, félve a normaigazítá»- tól. De mondom, úgy írja ezt, hogy kizárólag néhány emberről van szó e tekin­tetben, mert a többség na­gyon becsületesen dolgozik, főleg akkor lehet a több­ségre számítani, ha biaonyo* szakaszos határidő merit berniünket — Kik tervezték az épüle­teket? Az Általánsa Épület­tervező Vállalat tervezőt Gádoros Lajos, Kerekes Ist­ván, Borosnyal Pál. Buda­pestiek. — önök, mint kivitelezők, elégedettek a tervekkel? — Kisebb-nagyóbb hibák a kivitelezés során mindig kiderülnek és nem is oíztos, hogy éppen a tervező a lu­das ebben. De ilyesmi elő­fordul. Elégedett vagyok a tervezéssel azt hiszem, ne­héz lenne ennél jobban meg tervezni az egyetemi város­részt — Pécsett la vannak ki­váló tervezők. Gondolom..: — Tudom, mit akar mon­dani Már többször eszembe jutott, .hogy például a III. ütem tervezésénél szívesen látnánk többek között a pécsi Köves Emil tervező­mérnök tevékenységét de akár többet te tudnék mon­dani. Természetesen ez nem rajtunk múlik. Mindeneset­re nem azért mondom ezt, mintha elmarasztalnám a pesti tervezőket mert való igaz; hogy kitűnő munkát végeztek. Csak egy kicsit mégis messze van a főváros, viszont nekünk előnyösebb lenne, ha a tervező mindig kéznél lenne. És gondolom, a tervezőnek is 16 érzés, ha nap mint nap szemtanúja lehet, miképpen realizáló­dik elgondolása. — Megtudná-e mondani, eddig mennyi anyagot épí­tettek bele az épületekbe?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom