Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-30 / 25. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXII. ÉVFOLYAM, 25. SZÄM ARA 50 FILLÉR 1965. JANUÄR 30., SZOMBAT Szakkönyvet a falának! Arról már sokat írtunk, hogy növekedett az olvasók tábora falun, hogy a könyv­tárakból egyre többen kölcsön zik ki a szépirodalmi könyve­ket, klasszikusaink közked­velt regényeit és a színes út­leírásokat. Annál kevesebb hír jelent meg arról, hogy milyen az érdeklődés falva- inkban a mezőgazdasági szak­könyvek iránt. Nagyon fontos ez, különösen ebben az idő­szakban, amikor a mezőgaz­daság szocialista átszervezése után kialakítják a korszerű nagyüzemi gazdálkodást, ahol minden egyes szakágazatban feladataikat jól ismerő, mun­kájukat szakszerűen végző tsz- tagokra van szükség. Hiszen nem mindegy, hogyan bánnak a vegyszerrel, hogyan takar- mányozzák az állatokat, mi­képpen alkalmazzák a korsze­rű öntözőberendezéseket, ame­lyekből egyre többet kap Ba­ranya is. A szakismeretek elsajátítá­sát jól szolgálják a mezőgaz­dasági szakkönyvek. Népsze­rűsítésük érdekében minden évben megrendezik a mező- gazdasági könyvhónapot. Az idén erre februárban kerül sor, amikor nemcsak ismerte­tik a falusi emberek számára rendelkezésre álló szakirodal­mat, hanem megfelelő pél­dányszámban rendelkezésükre is bocsátják azokat. Ugyanis ma még az a helyzet, hogy falusi, járási könyvtárainkban igen csekély helyet foglalnak el a mezőgazdasági könyvek és kiadványok. Csak egy pél­dát erre: a pécsváradi járási könyvtár mezőgazdasági köny- állománya 289 darab, az ösz- szes állomány 4.01 százaléka. Ez kevés, bár 1963-hoz vi­szonyítva közel száz könyv­vel gyarapodott az állomány. Közben persze cserélődnek is a könyvek. Legtöbbet azokból a szakkönyvekből találunk a járási könyvtárban, amelyeket 1960—1964 között adtak ki. Alig van már azokból a kiad­ványokból, amelyek az ötve­nes évek elején jelentek meg. Ez is mutatja, hogy nemcsak a mezőgazdasági termelés technikája változik és fejlő­dik, hanem vele párhuzamo­san meg-megújul és gazdago­dik a róla szóló szakirodalom is. Nagyon érdekes, hogy a megrendelhető 99 mezőgazda- sági könyv közül mindössze 33 lelhető fel a pécsváradi já­rási könyvtárban. Különösen hiányzik a polcokról a mező- gazdasági üzemtannal, a gyü­mölcstermesztéssel és a nö­vénytermesztéssel foglalkozó szakkönyv. Az érdeklődés mu­tatja, hogy sokan forgatják a baromfitenyésztésről, kerté­szetről, szőlészetről és borá­szatról szóló mezőgazdasági szakkönyveket. Az olvasók — és ez is egyoldalúságra vall — elsősorban a járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozóiból, mezőgazdasági szakemberekből kerülnek ki, akik magasabb szakképzett­séggel rendelkeznek és az ol­vasással továbbfejleszteni kí­vánják ismereteiket. Nagyon kevesen keresik fel a járási könyvtárat a termelőszövet­kezeti tagok közül, pedig első­sorban számukra lenne fontos szakkönyvek forgatása. A mezőgazdasági szakköny­vek évente megjelenő pél­dányszáma a falu szocialista átszervezését követő években — egészen a múlt esztendőig — 500 példánnyal csökkent. Tavaly megállt ez a csökkenés és ebben az évben már bizo­nyos mértékig fokozódott. Je­lenleg az átlagpéldányszám 4500 körül mozog. Nem vélet­len, hogy a szántóföldi nö­vénytermesztéssel szemben előtérbe kerül a háztáji szak- irodalom. Ennek gazdasági mozgató rugói vannak. A cél viszont az, hogy a mezőgazda- sági szakirodalom a falusi embert érdeklő és érintő va­lamennyi kérdésre széleskörű és népszerű formában adjon választ. Ezt a célt szolgálja a feb­ruárban megrendezésre kerülő mezőgazdasági könyvhónap is. A könyvterjesztő vállala­tok és a Mezőgazdasági Kiadó 15 új könyvvel és több mint 200, újdonságszámbamenő mű­vel jelentkezik. Olyan könyve­ket vehet kezébe a falusi em­ber, mint A gyümölcsterme­lés elméleti alapjai vagy A szőlőszaporító anyag termelése és nagy érdeklősésre tarthat számot a Mezőgazdasági lexi­kon, a Kertészeti lexikon, és a Kertészeti-, vadászati-, fa­ipari lexikon. Nem elég megjelentetni a különféle szakkönyvek és fo­lyóiratok egész sorát, nem elég helyesen megválogatni a tematikát, ezen túl legfonto­sabb feladat, hogy a könyvek, folyóiratok el is jussanak azokhoz, akik az abban foglal­takat munkájukban haszno­sítják. A cél: a szakkönyv nélkülözhetetlen munkaesz­köz legyen minden szakember kezében. Csak helyeselhető az a kezdeményezés, amely Sza­bolcs megyéből indult ki. Va­lamennyi termelőszövetkezet­ben mezőgazdasági üzemi ké­zikönyvtár létesítését vették tervbe. Most itt az alkalom, hogy a baranyai közös gazdaságok is felkarolják ezt a módszert és létrehozzák szakkönyvtá­rukat a termelőszövetkezet­ben, ahol valamennyi szak­ágazat vezetője és dolgozója megtalálja a számára szük­séges mezőgazdasági szakiro­dalmat. Bár jelenleg is elég szép számú szakkönyvvel ren­delkeznek termelőszövetkeze­teink, de azokat sajnos szek­rények mélyén, eldugva tárol­ják. Pedig a könyv csak akkor válik valóban hasznos eszköz­zé, ha gyakran és sokan for­gatják lapjait. Gáldonyi Béla összeült az Afrikai Egységszeryezet A kenyai fővárosban pénte­ken reggel összeült az Afri­kai Egységszervezet Kongói Békéltető Bizottsága, hogy folytassa a kongói kérdés meg­oldására irányuló erőfeszíté­seit. A Kenyatta kenyai ál­lamfő elnökletével összeülő bi­zottság munkájában Etiópia, Ghana, Tunézia, Kamerun, Ke­nya, Guinea, Felső-Volta, Szo­mália, az Egyesült Arab Köz­társaság és Nigéria képviselői vesznek részt. Figyelemre méltó, hogy köz­vetlenül az ülésszakot megelő­zően három kelet-afrikai or­szág vezetői — Kenyatta, Nye- rere és Obofe — Ugandában találkoztak és megbeszélésre hívták meg Gbenyét, a Kon­gói Nemzeti Felszabadító Moz­galom egyik vezetőjét. Hivata­losan közölték, hogy Kenyatta a Kongói Békéltető bizottság elé terjeszt számos olyan kér­dést, amelyet Gbenye vetett lel. Budapesten az osztrák alkancellár Kádár János, a kormány elnöke pénteken délelőtt fogadta a hazánkban tartózkodó dr. Bruno Pittermannt, az Osztrák Köztársaság alkancellár ját. A találkozón részt vett Fock Jenő, a kormány elnökhelyettese, Szilágyi Béla kül ügyminiszter-helyettes, Sebes István, a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete és dr. Simon Koller, osztrák nagy­követ. Ezt megelőzően Fock Jenő fogadta az osztrák alkancellárt. Tanácselnökök értekezlete a parlamentken A Minisztertanács péntek­re összehívta a parlamentbe a fővárosi tanács, a megyei tanácsok, és a megyei jogú városi tanácsok vb-elnökeit Az értekezletein részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­iparpolltikai feladatai" cím­mel. Hangoztatta, hogy meg­különböztetett figyelmet kell fordítani a lakosság növekvő szolgáltatási szükségletei­nek és igényeinek kielégíté­sére. A tanácsoknak az ed­diginél jobban figyelembe kell venniök a lakosság ré­széről jelentkező új igé­nyeket. Fontos feladat, hogy ezzel párhuzamosan rend­szeres közgazdasági elemző, kutatómunkával nyomon kö­vessék és településekként felülvizsgálják a szolgáltatás, az ellátottság fokát. A beszámolót vita követte, majd dr. Dallos Ferenc mon­dott zárszót. Dunaújvárosba látogatott az osztrák alkancellár Dr. Bruno Pittermann al­kancellár, Fock Jenő mi- niszterelnökhelyettes kísé­retében pénteken Dunaújvá­rosba látogatott. Az osztrák küldöttséggel utazott Szilá­gyi Béla külügyminiszter-he­lyettes, Baczoni Jenő kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes, Sebes István nagy­követ és dr. Simon Koller, Ausztria budapesti nagykö­vete, továbbá a Külügymi­nisztérium, a Külkereskedel­mi Minisztérium és a külke­reskedelmi vállalatok több vezető munkatársa. Dunaúj­városban az alkancellárt és a kíséretében levő személyi­ségeket dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszter­helyettes, Tapolczai Jenő, a városi tanács vb-einöke, Bo- rovszki Ambrus, a Dunai Vasmű vezérigazgatója és Répási Gellért, a Dunai Vas­mű főmérnöke üdvözölte. Tapolczai Jenő diszebédeti adott az osztrák küldöttség tiszteletére. Pénteken este dr. Bruno Pittermann alkancellár és az osztrák küldöttség tagjai megtekintették az Állami Operaház előadását, amelyen a Kékszakállú herceg vára, a Fából faragott királyfi és a Csodálatos mandarin című Bartók műveket mutatták be. Az alkancellárt vendé­gül látta Nádasdy Kálmán, az Állami Operaház igazga­tója és ismertette az Opera­ház munkáját. Az Operaház előadásán megjelent Fock Jenő, a kormány elnökhe­lyettese is. lyettese, Kiss Károly, az El­nöki Tanács titkára, Nagy Józsefné könnyűipari minisz­ter, dr. Sághy Vilmos, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese és Erdős József, az OKISZ elnöke. A tanácskozást dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője nyitotta meg, majd Fehér Lajos, a kormány el­nökhelyettese tájékoztatta a résztvevőket az időszerű kül- és belpolitikai kérdéseikről. Ezt követően dr. Maróti Já­nos, a Minisztertanács Ta­nácsszervek Osztályának he­lyettes vezetője tartott be­számolót a „Tanácsok helyi Új atomerőmüvet építenek a Szovjetuniókén A Káspi-tenger keleti part­ján megkezdték az új atom­erőmű építését. Az egymillió kilowatt kapacitású erőmű áramtermelésén kívül nagy mennyiségű édesvizet állít majd elő a Káspi-tengerből. A Kurcsatov Atomkutató Intézetben megszerkesztett „Romaska” a világon az első olyan készülék, amely a hő­energiát közvetlenül villamos energiává alakítja át, eredeti­leg rövid kísérletre tervezték, de kifogástalanul működik immár több mint 4000 órája. A pécsi panelgyár idén 500 kétszobás lakást és 50 lakásegyscgnek megfelelő panelele met gyárt. Az utóbbi Balatonlellén és Fonyódon kerül beépítésre a KISZ-vezetőképzj táborban, illetve üdülőnek. Ezenkívül két és fél millió forint értékben fedőlapokat ki­tűző köveket és más vasbetonárut is gyártanak. Január l-től 20 lakás már el is k- "!t. Foto. L. ó \ k í

Next

/
Oldalképek
Tartalom