Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-27 / 22. szám
JANTJÄR TI Jogosítványt minden falusi fiatalnak! napló Ezerkétszáz új traktoros kell 3 A gépesítés Baranya megyé-1 A fejlődést az alábbi táblázat ben az első tsz-ek szervezésé- mutatja: tői, 1949-től nagyot fejlődött, j Tanácsi szektorban összesen Ebből gépállomásokon* 194« 1901 években 1903 1904 traktoregységben 34 34 1872 1260,1 2204 100« 2852 «30 A megye gépparkja azonban nemcsak mennyiségileg gyarapodott, hanem minőségi -változáson is átment. Míg az első traktorok kizárólagosan vaskerekű járművek voltak, jelenlegi traktorparkunknak köze] 70 százaléka gumikerekes, minden szempontból modem. balesetbiztos és egyre inkább az ember kényelmi szempontjait is szolgáló gép. Hajdani gépeink nem voltak fülkések, tehát a traktorvezetők az időjárás minden sze1961 szélyének ld voltak téve, jelenlegi traktoraink egy része már fülkés, utaljunk itt elsősorban a Zetor 3011, a D4K 70-es típusokra és már nem is kis létszámban megtalálható DT és Sz—100-as fülkés traktorokra. A nagymérvű traktorgyarapodással és minőségi cserével természetesen a gépesítettség foka is jelentősen javult, fogyott az egy traktoregységre jutó szántóterület. Hővé lőttek 0 kiképzett traktorosok! A géppark növekedésével azonban nem tartott lépést a traktoros-ellátottságunk. Ma minden igyekezet és minden intézkedés ellenére a traktoroshiány egyik legnagyobb probléma a mezőgazdaságban. Mi lenne az igény? 1,5 traktorost kell biztosítani erőgépenként ahhoz, hogy minden típust szakszerűen és kiesés nélkül üzemeltethessünk. És mi a helyzet jelenleg? 1964 szeptemberében a megye tsz- einél 1,21 volt a traktorosellátottság gépenként, a gépállomásokon pedig 1,3. A fenti 1,5 traktoros-igényt alapul véve Baranya megye tanácsi szektorában ma 3500 jólkép- zett traktorvezetőre volna szükségünk. Ezzel szemben a megyében mintegy 2500 traktoros van. E létszám nem elég. Hová lettek az évek hosszú sora alatt kiképzett traktorosok és miért állandóan visz- szatérő probléma a traktoroskérdés és traktorosképzés? Tíz évre visszamenőleg minden évben volt traktorosképzés alap- és középfokon a gépállomásokon, illetve az állami gazdaságokban. 1959 ben, 1960- ban és 1961-ben Pápán és Szabadszálláson traktorosképző iskolákat nyitott a Földművelésügyi Minisztérium, ahová minden megyének el kellet* küldenie a fentről javasolt létszámot. Baranya megy» ‘anácsi szektorából Pápán 641 traktorost képeztek ki, a gépállomásokon pedig 1958-tól 24”4 et Jelenleg hétszázan tanulnak. Ez összesen 3818 fő. Az 1958-tól kiképzett traktoros létszám a megyei tanácsi traktorparkot tehát bőven elláthatná, ha a kiképzett traktorosok mezőgazdasági gépeken dolgoznának, illetve irieg-paradtak volna a mező- gazdaságban. De sajnos az a he’vret. hogy a kiképzett létszám mintegy 40 százaléka nem a mezőgazdaságban helyezkedik el, illetve már a mezőgazdaságban dolgozó traktorvezetők városba költöznek vagy ipari üzemekhez mennek dolgozni. Traktorosainkkal találkozunk az Ércbánya Vállalattól a Mecseki Széntrösztig, a ktsz-eken ke- " resztül a földművesszövetkezetekig mindenütt, s még a Sütőipari Vállalatnál is. Igen sok traktorvezető elhelyezkedett a közlekedési vállalatoknál. Nem vitás, hogy a mező- gazdaságban felszabaduló munkaerőnek az iparban kell elhelyezkednie. De a traktorosnak kiképzett szakemberek nem tartoznak még a felszabaduló munkaerőkhöz. A fluktuációra egy jellemző pé’d-'t: egy mohácsi járási gépállomásunkon kiváló traktorvezető dolgozott. Munkája elismeréséül többször kitüntették. A jó munka következménye természetesen a nagy kereset, a jobb megé’hetés volt, ami nagyon jó dolog. A* ületö egyre inkább ka csintgatott a város felé, először átkérte magát egy Pécs környéki gépállomásra, Pécsett családi házat épített, majd a gépállomásról egy Pécs környéki tsz-hez ment ugyancsak traktorvezetőnek, de a múltkor már mosolyogva üdvözölt egy autóbusz vezetőüléséből. Természetes az, hogy az emberek igyekeznek jobban élni. jobb megélhetést és munkakörülményt biztosítani, de nem természetes mezőgazdaságunk fejlődésének jelen időszakában a nagyarányú munkaerőelvándorlás és főleg szakemberei vándorliáa Jogosítványt minden falusi fiatalnak! Ne kongassunk vészharangot, mert igen sok fiatal tekinti élethivatásának ma már a mezőgazdaságot és sok fiatal ment vissza a mezőgazdaságba dolgozni, de jelenleg még igen nagyok a nehézségeink. Különösen szezonális munkák végzése közben okoz nagy gondot a traktoros létszám biztosítása. 1963 és 1964 év őszén katonákat és ipari üzemeknél dolgozókat kértünk traktorvezetőnek. És bár az átkért dolgozók tudásuk legjavát Igyekeztek nyújtani, munkájuk eredménye legtöbbször nem az volt. amit vártunk. A gyakorlatlanság vagy olykor még a nem megfelelő időjárás is munkáinkat hátravetette és az eredmény nem volt megfelelő. Ugyanakkor anyavállalatuk, ahonnét kikértük őket. nemegyszer visz- szamaradt a termelésben. Megoldást kell és lehet találni, mégpedig úgy. hogy a törzsgárdára énftve minél több fiatalt kéoezzünk ki traktorosnak. Biztosítanunk kell akár más üzemág rovására is megfelelő traktoroslétszámot, mert rosszul számol az olyan mezőgazdasági vezető, aki állni hagyja napokig a traktort vagy más okokból a gén üzemeltetését nem biztosítja csupán a7.ért, hogy a fogatosai biztosítva legyenek. Igen helyes és felkarolandó kezdeményezés, amit a KISZ Baranya megyei küldöttértekezlete elfogadott: „Traktoros-jogosítványt minden mezőgazdaságban dolgozó fiatalnak!” E felhívásnak máris van visszhangja és a jelenlegi oktatásokban résztvevők mintegy 70 százaléka 30 éven aluli. munkakörülmények Jelenleg 1200 traktorost kellene kiképezni, de mint fentebb utaltunk erre, csak 709- an tanulnak különféle tanfolyamokon. A tanfolyamokkal kapcsolatban tudni kell azt, hogy azok ingyenesek, sőt, az azokon résztvevők családi állapotuktól függően még juttatásban is részesülnek. A most érkező és már ittlévő nagytel j esítményű uni verzális gépek megfelelő munkakörülményt biztosítanak a dolgozók részére. Ma már nem lenézett ember, hanem a falu megbecsült és elismert dolgozója minden traktoros, még ha olajos ruhában jár is. Álló Miklós, a Gépállomások Igazgatósága főmezögazdásza Január 29-én, pénteken este Farsangi slágerparádé címmel pécsi művészek felléptével rendez vidám zenés műsort az Országos Filharmónia. A slágerparádén Pécsi Ildikó, Váry Éva, Baranyi László. KrizsiU Ali lépnek fel és közreműködik a tehetséges fiatal Kovács Árpád zenekara. A műsort Selymes Judit rendezi. A kénen- zenés vidám műsor főpróbáját tartja az együttes a Városi Művelődési Ház színpadán. Foto: Erb Hőnapok múltén Még mindig sok a hiba as építőanyagok tárolásánál Komlón Gondoskodnak-« az anyagok megfelelő tárolásáról, szak szerű anyaggazdálkodással igyekeznek-« az építkezések önköltségét csökkenteni? Eziek re a problémákra keresett választ a Komlói Építőipari Vállalat építkezésének néhány területén az elmúlt év októberéven a Komló városi Rendőr- kapitányság. A válasz sajnos negatív volt. A pazarló anyag- gazdálkodásról — a komlói gimnázium építése környékén, valamint az úgynevezett felsőplatón épülő min'egv 500 lakásnál — készült fényképek bizonyították ezt. A fényképeket lapunkban is közöltük. A Komlói Rendőrkapitányság a fényképeket megküldte az Építőipari Vállalatnak, figyelmeztető levél kíséretében. Az Építőipari Vállalat a fípyetoeretés nyomán igazoló jelentéseket kért a fő- építésvezetőtől. Az igazoló jelentésben a főépítésvezető és az építésvezetők hivatkoznak különböző nehézségekre: „Ami Iskolabüfék — nehézségekkel A Művelődésügyi Minisztérium, valamint a Belkereskedelmi Minisztérium megegyezése alapján az iskolákban megszüntetik a magán árusításokat és megszervezik a büféket. Két évvel ezelőtt a Pécsi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat hozzá is látott a körülmények, helyiségek felméréséhez, hiszen a Kö- JÁLL előírásainak megfelelő teret kellett keresni. Az 1963—64-es tanévben Pécsett öt iskolában megszervezték a büfét, múlt év őszén még 14-ben. Kezdetben mindenki örült ennek az újdonságnak, de néhány hónapi tapasztalat után már nem a legjobbakat mondták róla. — Nálunk, sajnos, nem váltak valóra a hozzá fűzött remények, ezért inkább megszüntetését javasolnánk, mint működtetését — kezdte a Felsővámház utcai iskola gazdasági vezetője —. Három okból is ellene szavaznánk. Először azért, mert vannak, akik megengedhetik maguknak a csokoládé- és cukorkavásárlást. Az ilyenek példáját szeretné a többi is követni, kiknek viszont vagy szociális körülményük vagy szülői meggondolás miatt nem kerül pénz édességre. Ezek a gyerekek aztán valahonnan pénzt akarnak szerezni, így otthonról hoznak vagy egymásét elveszik. s ez nem szül jót. Másodszor azért nem találjuk hasznosnak, mert az eldobott papírokkal a takarítóknak adnak plusz munkát A harmadik ok pedig az, hogy csökkent a takarékbetét-állomány, U"—mis a takarékbélyegre kapott pénzt a tanulók édességre költik. Egyetlen előnyét tapasztaltuk, mégpedig: friss tejet és péksüteményt vásárolhatnak. Szerintünk akkor lenne helyes az iskolabüfék működtetése, ha csak a szükséges árut lehetne vásárolni bennük. Hasonló a véleménye Kolo- nics Arankának, a Móricz Zsigmond téri új iskola nevelőjének. Náluk ráadásul jó- néhány hétig nem is volt nyitva a büfé, mert az elárusító megbetegedett, s helyettesítéséről a kiskereskedelmi vállalat nem gondoskodott, így a gyerekek nem jutottak élelemhez, s csak elhozták otthonról a pénzt. — Jövőre nem engedélyezzük — jogadott Poílák De- zsőné, a Bártfa utcai iskola igazgatója —. Nagyon helytelennek tartjuk, hogy édességet is lehet kapni, hiszen lényegében tízórai árusításra vannak berendezkedve. Ha a jutalék miatt nem kap a kereskedelmi vállalat elárusítót, minden bizonnyal a legtöbb iskolában meg tudnák oldani a tej és kifli árusítását a benti személyzetből. A 39-es dandár úti iskola igazgatója. Bujdosó László is panaszkodott: — Amióta megnyílt a büfé, a takarékossági mozgalom, mely mégiscsak nevelési eszköz, kimondottan pang, mert nem bélyeget vesznek a gyerekek, hanem édességet. Ez érthető is, hiszen a kiskorú gyerek nem tud magának parancsolni, s mindig azt akarja csinálni, amit a többiek, különösen akkor, ha az neki jó. Tehát, mi is csak amellett lennénk, hogy a büfé rendeltetésének megfelelően tízórait, vagyis tejet és péksüteményt árusítson. Gelencsér Géza, a városi tanács művelődési osztályának munkatársa a következő véleményen van: — Helyesnek tartjuk a jelenlegi iskolabüfé-rendszert, s nemhogy megszüntetni, hanem bővíteni kívánjuk az áruválasztékot! Tanítsák meg a szülők és a nevelők a gyerekeket arra, hogy kinek lehet édességet vásárolni és kinek miért nem. Járányi Mátyás, a Baranya megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat értékesítési osztályának vezető helyettese minderről így nyilatkozik: — Azok az elképzelések, ml szerint csak tejet és péksüteményt kellene árusítani az iskolabüfékben, nem valós ;tha- tók meg. Nem lenne ember, aki elvállalná az árusítást, ugyanis, ha nem keresi meg á maga 4—700 forintját, akkor inkább elhagyja. Még így is nehéz árusítót találni! Ez a vállalatnál nem jövedelmező így sem, inkább kötelezettségből, minisztériumi határozatra vezettük be az iskolabüféket. Megszüntetésére csak akkor van jogunk, ha a tanács kereskedelmi és művelődésügyi osztálya közösen felhív bennünket erre. A nézetek tehát ellentétesek, a vita tart. Mindenesetre célszerű volna, ha az iskolaév végén a művelődésügyi osztály a tapasztalatokat megvitatná az érintett iskolákkal és een»k megfelelően járnának el jövőre. kor a szállító vállalatok vagonokat kapnak, akkor az anyagok olyan nagy tömegben érkeznek hozzánk, hogy elraktározásuk csaknem egyenlő a lehetetlennel..., Sok anyagra meghatározott törési százalék van megállapítva... — írták többek között, de elismerték, hogy „szabálytalan valóban az a tárolási mód. amelyet a 4-es számú fénykép megörökített. .. Egyes anyagoknál a megengedettnél nagyobb a törési százalék ... Szűk lehetőségeink vannak a raktározásnál de az is igaz, hogy ezt a lehetőséget sem használják ki tervszerűen anyagkezelőink.. Eltelt néhány hónap, s a napokban a Komlói Építőipari Vállalat vezetői, a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság társadalmi tulajdonvédelmi osztálya, a Komlói Rendőrkapitányság, az ügyészség képviselőiből álló bizottság ismételten megvizsgálta: történt-e változás, a lehetőséghez képest igyekeznek-e betartani az anyagtárolás szabályait? A vizsgálat napját megelőző éjjelen havazott, s a hótakaró sok mindent jótékonyan ellepett. de még így is sok minden kilátszott A mintegy 12 millió forintos költséggel épülő és az őszre átadásra kerülő 12 tantermes gimnázium mellett állt meg először a csoport A hó alatt hat törött lépcső — az építésvezető szerint szállítás közben törött el — valamivel távolabb hevenyészett fészer alatt jelentősebb mennyiségű perlitet fújt be a hó. Az egyik raktárban 130 ajtólap szárad. „A MÁV esőben szállította, meg- ázott, jegyzőkönyv is készült róla” — mondja az építésvezető. Az ajtólapok közül jó- néhányon a száradás sem segít már beépíteni ezeket nem lehet Az ajtók mellett a beépített szekrényekhez szükséges tartóléceik összedobálva. „Nem sok törött el, legfeljebb kettő” — vonja meg a vállát a raktáros. A raktár külső oldalának támasztva — hegyén- hátán — „tárolják” a színes erkélyüvegeket, ablaküvegeket. Nem egy közülük megrepedt, ezek már használhatatlanok. Most is dolgoznak az építők, egész épületsorokban már a központi fűtést szerelik. A Rostkikészítő Vállalat Drávaszabolcsi Lengyára kisegítő női munkásokat felvesz 16—24 éves korig Munkaidő szerződés sze rint. Női munkásszállá“ van. — Ebéd és vacsora üzemi konyhán. — Jelentkezés levélben vagy személyesen határsávengedéllyel. téli építkezés nem olcsó, 4 homokot vaslemezeken melegítik ... — Sok tégla törik — mondja Pintér Sándor építésvezető —. Rossz a tégla, minősége. De mit tegyek? Kénytelen vagyok elfogadni, akárm” enj csak jöjjön, mert nem gy-< szer itt álltunk anyag nélkül... Oldal nélküli fészerben nagyobb mennyiségű ajtó ablak, helyenként ül rajta hó. A raktárosnak kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a hótól megtisztítsa. Dél felé megenyhül az idő, a hóié beleivódik a fába, a szerkezetek megvetemednek. Rövidesen majd beépítik, aztán a melegben megszáradnak és a lakó panaszkodik: „Akkora a nyílás az ablak és a fal között, hogy belefér az öklöm ...” — Le kellene tisztítani a hótól — mondia a főmérnök, de aztán megyünk tovább... A cementraktárban zsákok zsákok hátán, meglehetős rendben, de az alsó zsákoknak bizony kérgük van. — Időnként át kellene rakni a zsákokat — mondja a főépítésvezető. Két ember zsákokba lapátolja a cementet, innen viszik az építkezéshez. Válogatás nélkül lapáto’*ék az anvagot. bekerül a zsákba a fél téglányi nagyságú mee- kötött cementrög is. ..Azokat a darabokat ne tegvék bele, eltömíti a vezetéket” — mondja az építésvezető wüm- mögnek valamit, aztán kelletlenül félredobják az »gvik kőkemény cementdarabot. A tapasztalt hiányossí sokról iegvzőkönyv készül Kalkulátor is van velünk, meid kiszámítja, hogy a helytelen anyagtárolásból, raktároz* cN51 mennyi kár származott. Tény, hogv a rendőrség már “’őre ielezte: ellenőrzést tart. A hírre — láthatóan — igyekeztek is némi rendet teremteni az építkezések vezetői, dg még így is számos hiba, biánvosség kiderült. F.zelmek az ellenőrzéseknek — sokszor minden előzetes bejelentés nélkül tartiák meg — nem az a céljuk, hogy félté*1 - ül .leültessenek” embereket, hanem óira ós óira fiuve’nw'e'n a szabályok betartására. Ez az ellenőrzés nem talált olvan kirívó szabálytalanságokat, amelyek miatt a rendőrségnek kellene beavatkoznia, de olyanokat igen, ami miatt a vállalat vezetősége „házon belül” köteles intézkedni, s ha szükséges, fegyelmileg fe'e- lősségre vonni a szabályok megszegőit. Ha kiderült hotrv az okozott kár X vaffv v hibáiéból adódott, a kárt mpa kell téríttetni! Nem opv kezesnél feh*horttó nnvee—o- zarlás folvik. Itt az ;do}e, hogy ezt minden lehet* eszközzel megakadályozzuk. Gara-- Ferenc I 1961 IMS IMS 1964 években ■ traktoregységre Jutó terület kh-ban Tanács) szektorba» Összes tsz-szántó1» 154 130 US területi» vetítve m iá m 108
