Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-24 / 20. szám
6 napló 1965. .TANT!A* S*. 1 Másfél év Törökországban Nagy újság van a Pécsi Porcelángyárban: másfél év után, rövid látogatásra hazaérkezett Hantos Károly, a gyár technikusa. Az emberek gyűrűbe fogják az őszülő hajú férfit és kíváncsian érdeklődnek arról a közel-keleti országról, melynek régebbi életéről aránylag- sokat, az újabbról viszont keveset tudunk. Szerencsénkre Hantos Károly ízes elbeszélő szavainak olyan megjelenítő erejük van, hogy úgy érezzük, mintha ott sétálnánk vele valahol a Márvány-tenger sziklás partján. Isztambul közelében A magyar technikus és felesége az ázsiai parton, Isztambul és Izmit városa között élt, Tuzla községben. A tűz szó törökül sót jelent. Ebben a faluban épült fel az ország legnagyobb porcelángyára, részben magyar tervek alapján. A gyár körülbelül fele akkora, mint pécsi testvérüzeme. Rajta kívül csak egy 80 munkással dolgozó miniatűr porcelángyár van még a 27 milliós országban. terhet cipelő asszonyt Izmit városában. Segíteni akart neki és kivette a terhet a kezéből. Ám nem vihette sokáig, mert hamarosan megjelent egy munkás külsejű ember, aki — abban a hiszemben, hogy a csomag a magas európai emberé —, kiszedte a kezéből a szatyrot. Élénk taglejtésekkel magyarázta, hogy a magas európai — úr, már- j pedig az úr nem alacsonyítja . le magát cipekedéssel. J Bár Hantos Károly csak úgy viselkedik, ahogy idehaza szokott, ez a viselkedés Törökországban nagyon demokratikusnak számít. El is nevezték őt „nagyon jó ember”- nek. Sok rosszat írnak rólunk az ottani újságok, ezért a török kisember meglehetősen ferde képet alkot Magyarországról, ügy képzeli, hogy nálunk valami szörnyű diktatúra és nagy nyomor van. Szerintük aki magyar, az kommunista, s annak tartották a pártonkí- vüli Hantost is. Nem akarták elhinni, hogy Magyarországon mindenkiből lehet gyárigazgató, függetlenül attól, hogy Isztambuli városrészlet, előtérben az előkelő vendégek számára fenntartott Hilton Szállóval. Hantos Károlyt szakmai tanácsadónak hívta oda a török cég, illetve kormány. Fontos beosztása van. Felelős a porcelánmassza összeállításáért, a hozzá szükséges anyagok felkutatásáért, s figyelemmel kíséri a szárítási, égetési folyamatot is. A cég külön próba- kemencét épített számára. Nem dolgozik mindig a gyárban: néha több száz kilométeres autókirándulást' tesznek az ország belsejébe, jobb minőségű kaolin és földpát után kutatva; Tekintve, hogy csak néhány porcelángyári szakember van egész Törökországban, a cég bőkezűen megfizeti a magyar technikus munkáját; Két és fél ezer líra a havi fizetése, négyszerese egy török művezető keresetének. Négyszobás lakást utaltak ki számára beépített bútorokkal, központi fűtéssel, illetve hűtőberendezéssel, valamint telefonnal Hantos Károly lakása csak húsz percre esik a Márványtenger partjától, ahol még októberben is lehet fürödni, „Nagyon jó ember" Hantos Károly hazai szokás szerint köszönni szokott a munkásoknak, ha bemegy a gyár műhelyébe. A dolgozókat kezdetben nagyon meglepte ez a tény, majd elmagyarázták, hogy náluk nem így szokás. Náluk csak a munkás köszön, a vezető nem. Az utóbbi még az előreköszönést sem szokta elfogadni; A pécsi technikus egy alkalommal észrevett egy nehéz mennyi pénze van. Azt tartották, hogy vállalatot csak az vezethet, akinek sok tőkéje van. Ami az életviszonyokat illeti: a gyár munkásai 300— 400 lírát keresnek havonta. Ebből 80—120 lírát fizetnek egyszoba-konyhás lakásra. A török kisemberek ugyanis ilyenben laknak. A megmaradó összegből öten-hatan élnek, mert az átlag török családban legalább három gyerek van. A rizs és zöldségfélék olcsók, a birkahús kilója 5—6 lírába, a borjúhús pedig 8 lírába kerül. (A törökök többsége nem eszik disznóhúst) A jóminőségű öltöny ára 300—350, a közepes férficipő 60—80, a férfiing 50, a női ruhaanyag métere 40—60 líra Ahol a férfi a hiúbb A török munkásasszony csaknem a szülés napjáig dolgozik, s a szülést követő egy hét múlva újra az üzemben van; Szabadságot kapnak a dolgozók, de üdülési kedvezmény nincs. Az üzemi étkezdében egytál ételt szolgálnak ki. A fizetés 7 százaléka biztosításra, illetve öregségire megy eL A munkások családtagjai nem biztosítottak. Most vitatkoznak arról, hogy őket is biztosítják, cserébe viszont nem 7, hanem 11 százalékot akarnak levonni a fizetésből. Mivel nagy a munkanélküliség, tavaly 50 ezren utaztak Európába, többnyire Nyugat- Németországba, időszaki munFIGYELEM! Áruházak, cipőboíbok, ruházati kiskereskedelmi vállalatok az üres, összehajtható vándor eipődobossokat sürgősen küldjék be a Göngyölegfelújító Vállalathoz Budapest, XIII. Dévai u. 26. Tel: 204-69# kára A falvakban kicsiny faházakban élnek az emberek, számunkra szokatlan szegénységben és elmaradottságban. A törökök többsége ma is vallásos. Nem szívesen panaszkodik. Amikor Hantosné az unokáját siratta, megszólták. Azt mondták, nem illik sírni, mert Allah úgy akarta, hogy a gyermek meghaljon. A városokban mindennapos látvány a tupírozott frizurájú lány, aki hosszú, selyem bu- gyogóba öltözött, kaftános nagymamával sétál az utcán. A falvakban jobban ragaszkodnak a hagyományokhoz, a vidéken élő török asszonyok és lányok ma is elkendőzik az arcukat. A női egyenjogúság csak ábránd. Mindennapos kép, hogy az asszony a mezőn dolgozik, a férfi pedig otthagyja a kapát és beballag a község főterére, kávézni vagy teázni. A szertartásos kortyolgatások elképzelhetetlenek hosszú diskurzusok és politizálgatások nélkül. A férfiakat nem zavarja az a tudat, hogy a feleség ilyenkor a tűző napon verejtékezik. Nálunk az asszonyok hordanak tükröt és azok nevezetesek a hiúságukról, Törökországban pedig a férfiak. Még a gyárban, munka közben is előveszik kis tükrüket, és lopva belepillantanak. A törökök és Mohács Törökországban a lakosság nagy hányada írástudatlan, az iskolázatlan emberek pedig nem sokat tudnak a régi török és magyar kapcsolatokról. A műveltek viszont meglepő tájékozottságot árulnak el, jól ismerik például Mohács és Szigetvár nevét is. Az utóbbit nem is annyira a várostrom miatt, hanem azért, mert e vár mellett halt meg nagy szultánjuk, Szulimán. A törökök testvémépnek tekintik a. „madzsar”-okat. Sűrűn idézgetik, hogy a következő mondat törökül és magyarul is ugyanazt jelenti: Zsebembe sok alma van. Magyar László Épül m hebSUát m .*JnB Ezen a héten befejezték a Kő vágótöttösi Golgotával összekötő út feltöltését kőveL Amikor a puska visszafelé sül el Több mint egy évig járta kálváriáját V. I„ a bükkösdi általános iskola tanítója. Tisztességes, rendes ember, az egész falu becsüli munkáját. De nincs az a tisztesség, amit suttogással, rágalmazással ki ne lehetne kezdeni. A rosszakarat, a bosszúállás keserítette meg napjait, heteit, hónapjait. Megrágalmazták. S a rágalmazó még tanút is keresett, hamistanút. I bosszú A napokban megtartott bírósági tárgyalás végképpen tisztázta ezt a szinte az egész falut felbolygató ügyet. Kezdődött pedig azzal, hogy V. I. tanító rendszeresen ellenőrizte a bükkösdi leánynevelő intézet gondnokának, Magócs Jenőnek a könyvelését, anyag- gazdálkodását. Egy ellenőrzéskor — még 1960-ban — hiányt állapított meg. Csak kötelességét teljesítette, amikor észrevételét a megyei tanács művelődésügyi osztályának jelentette. Az ellenőrzés pontos volt, a megyei tanács vizsgálata is megállapította a hiányt és ezért Magócs Jenőt Míhet I SZÍNHÁZ VASABNAP« A MAGYAR KAM# PÉCSI STÚDIÓJÁNAK IMS. január 24-i, vasárnapi műsora a 223,8 m középhullámon: 17.3®: Szerb-horvát nyelvű műsor: Zenés műsorunkat összeállították a hallgatók. 18.80: Német nyelvű műsor: Kívánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Lehár Ferenc: Luxemburg grófja. — operettmontázs. 18.55: Házibuli! — És ami sah- götte van. 19.20: Slágerról — slágerre. 19.50: Sporthírek, totóere dményeA. Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Viktória (délután 3 és este 7 óraikor). Bérletszünet. Tájszínház: Három nővér (délután fél 5 és este 8 órakor). Zalaegerszeg. Uttörőház: Piros—sárga—zöld. — KBESZ-vetélkedö (délután 3 órakor). MOZI: Rövidítések: szv. -= szétesvásznű, szi. = színes. Park: Három kívánság (10). Ne hagyd magad Pitkin (szv„ x 4, 6, 8). Petőfi: Mindenki ártatlan? (10). Ne hagyd magad Pitkin (szv., fél 3, fél 5, fél 7, fél 9). Kossuth: Jégmezők lovagja (19). A vádlott (4, 6, 8). Fekete Gyémánt: Cári kegyelem (10). A generális (4, 6). Építők: Ketten a túlvilágról (10). Özvegy menyasszonyok (4, S). Pécssza- bolcs: Az elvarázsolt herceg (10). Kezek a város felett (szv., 3, 5, 7). Mecsekalja: Válságos órák (10). Másfél millió (5, 7). Vasas II.: Igen (szv., 5, 7). Islenkút: Minden az embereké marad (6). Meszes: A szerelem másik arca (szv., 4, 6). Csak 18 éven felülieknek! Mohács: Napfény és árnyék (10). Limonádé Joe (szv., szí., 3, 5, 7). Szigetvár: Hóvihar (10). A párduc. I—II. (szv., szí., 3, 7, dupla helyárral). Siklós: Az évszázad kezdetén (10). Homérosz földjén (szv., szi., S, 7). Sellye: Külön asztalok (4, 7). Harkány: Sikoly (5, 7). Beremend: Vigyázat, feltaláló (szv., ff, 8). Bóly: Ordító egér (10). Két vasárnap (szi., 5, 7). Mágocs: Nyáron egyszerű (szv., fél 5, 7). Pécsvá- rad: Hamis alibi (10). Volt egyszer egy ilyen legény (5, fél 8). A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. január 25-i, hétfői műsora a 223,8 m középhullámon: 17.39: Szerb-horvát nyelvű műsor: Zárszámadás Pé csu dvardott. — Riport. Baranyai népzene. M.00 Német nyelvű mfisoo- A hét kommentárja. Német dalok. v Olvastuk, feljegyeztük. Vidáman, frissen. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Mecseki visszhang. — Zenés összeállítás. A tartatomból: Körkép Pécs raktáraiból. Riportösszeállitás. Muzeális lemezeinkből: Ha esek és Sajó. — Egy füttyentésre. Varga János írása. — A kettős tulajdon és bürokráciája. — A szakszervezeti választásokról. — A mikrofon előtt T’aál József postaműszaki igazgató. — Furcsaságok a talált tárgyak osztályán. — Újra olvastuk: Pardon egy percre! — A kalap. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: S/.űrmep. mozi: Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szí. = színes. Park: Ne hagyd magad Pitkin (szv., 4, 6, 8). Petőfi: Ne hagyd magad Pitkin (szv., fél 5, fa 7, fa 9). Kossuth: Az ördög és a tízparancsolat (szv., 4, fa 7, 9). Híradó Mozi: Magyar híradó, 65/1. sz. világhíradó, Buksi a jégtáblán, Dióba királyfi, Egy év után. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Fekete Gyémánt: Limonádé Joe (szí., ff). Pécsszabolcs: A világ végág (szv., 5, 7). Vasas H.: Tengerparti találkozás (szv., szí., 7). Ságvári: Előzés (fa 6, fa 8). Mohács: Ka vasárnap (szí., 5, 7). Szigetvár: A vádlott (8). Siklós: A generális (7). köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mindazoknak, akik szeretett férjem, édesapánk, KOVÁCS ANDRÁS temetésén megjelentek, fájdalmunkat koszorúk és virágok küldésével enyhíteni igyekeztek. Külön köszönetét mondunk a Pécsi Gázmű dolgozóinak és a Vörös Csillag brigádnak. A gyászoló család. 2076 forint kártérítésre kötelezték. Magócs ekkor megvált az intézettől és a Baranya megyei Kiskereskedelmi Vállalat raktárosa lett. Űj munkahelyén 1962 áprilisában leltárhiány miatt a pécsi járásbíróság 10 hónapi szabadság- vesztésre ítélte, az ítélet végrehajtása azonban amnesztia alá esett. , Magócs évek múlva sem tudta elfelejteni a Bükkösdön történteket, csak alkalomra várt: mikor állhat bosszút V. 1.-n. Az alkalom 1963-ban kínálkozott. Magócs Tóth Józsefet, a bükkösdi tsz volt tagját már régről ismerte, szegről- végről rokonok is. A pécsi állomáson találkoztak — Magócs is, Tóth is Pécsett vállalt munkát. Míg a vonat indulására vártak, beszélgettek. Tóth panaszkodott. Elmondotta, hogy V. I.-nénak hónapokkal ezelőtt egy motorkerékpárt adott el, de 500 forinttal még adós maradt. Né* hány napja ment a pénzért és V. I.-ék lakásában két intézeti kislányt talált. Az egyik a verandán, a másik pedig a szobában takarított. A szobában volt V. I. is. Magócs fejében megfordult a gondolat: egyszobában a tanító és a kislány? Nos, ebből utóbb még valamit ki lehet kerekíteni. Faggatni kezdte Tóthot, mondjon el mindent aprólékosan, miként voltak ott a szobában, mit csináltak, amikor benyitott. „Ültek a rekamién, a kislány a reka- mié egyik szélén, kezében egy portörlőrongy, a tanító pedig a rekamié másik szélén. Beszélgettek, de arra már nem emlékszem miről.” Ennyit mondott Tóth. Üjabb gondolat fordult meg Magócs fejében. A szobában ... a rekamién ..: a kislány és a tanító... — Csak ennyit láttál? Mást nem? — kérdezte Magócs. — Mást nem. dinikor bementem a házba...“ Hosszas beszélgetés következett, amelynek lényege: Magócs igyekezett Tóthot rábeszélni arra, hogy „mást is látott”. Mindjárt tippet is adott, hogy mit mondjon, azaz hí- reszteljen. A tipp szerint félreérthetetlen helyzetben találta őket! Tóth meglepődött a kérésen. Nem, 6 ezt nem mondhatja, mert nem így történt, 5 ilyent nem látott. Magócs pedig elérkezettnek találta az időt, hogy V. I.-n bosszút álljon. Másnap, harmadnap, — hiszen mindig együtt vártak a vonatra — újra és újra kapacitálta Tóthot: vallja azt, amit ő mondott. A válasz mindig azonos volt: nem! Magócs nem törődött bele a kudarcba, hanem újabb adu után nyúlt: „Rendben van, ha nem mondod, amit kértem tőled, akkor én foglak feljelenteni, hogy ilyeneket hiresztelsz V. I.-ről” — mondta Tóthnak. Tóth egyszerű ember, megijedt, még utóbb 6 kerülhet bajba... Meg aztán eszébe jutott, hogy V. I.-nak 6 is „tartozik” valamivel ... Kérte ő: engedjék kilépni a tsz-ből. Kérését a tsz vezetősége megtagadta. Ezen az ülésen — neki úgy mondták — részt vett V. I. is, sőt — igaz ezt nem tudja pontosan, csak szóbeszéd alapján — V. I. is felszólalt és ellenezte a kilépését. Nemsokára ott is kell hagynia pécsi állását, mert a tsz igényt tart munkájára. Napokig gondolkodott Tóth Magócs ajánlatán. Most tör* leszthetne V. I.-nak, meg az« tán mát is mondott Magócs? —• Ha nem úgy mondja, akkor még ő kerül bajba ... Megalkudott a helyzettel. Magócs pedig keverte tovább a kártyát: jelentette a körzeti megbízottnak, mit hallott Tóthtól. Tóth, amikor a körzeti megbízott kihallgatta, mindent úgy adott elő, ahogy Magócs kérte. „Amikor bementem a házba, az üvegajtón keresztül láttam, hogy a tanító...” Aki átlátott a teleajton A rossz hír lóháton jár, néhány nap múlva már az egész falu suttogta. Az emberek először csodálkoztak, nem akarták elhinni, nem úgy ismerték a tanítót. — Lassú víz partot mos, a hazugság is, ha nap mint nap ismétlik, előbb-utóbb hihetőnek tűnik, V. I. pedig az első napokban nem tudta, miért néznek rá az emberek ferde szemmel; Aztán megtudta. Most mit tegyen? Mit tehet ő a rágalom ellen? Hol kezdje el? Egymást érik a kihallgatások, rendőrség, ügyészség... Helyszíni szemle következett. Tóth még egyszer elmondotta — úgy mint Magócs kérte — „az üvegezett ajtón keresztül látta...” A megjelölt ajtót a nyomozók °oedő- vel letakarták és úgy vitték az előszobába Tóthot. — Tehát ezen az ajtón keresztül? — Igen; A nyomozók lerántották a lepedőt az ajtóról. Nem üvegezett, tele ajtó volt! Tóth sírva fakadt: „Mindent elmondok őszintén”... Az éves ügy végéhez ért; a bíróság Magócs Jenőt egy rendbeli hamis vád és egy rendbeli hamis tanúzásra való felbújtásért 2 év és 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte és a közügyektől 3 évre eltiltotta, Tóth Józsefet egy rendbeli hamis tanúzásért egy évi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Álmatlan éjszakák A tanítónak a bíróság ítélete visszaadta becsületé aa- gócs „puskája” visszafej '.ált el. De mennyi álmatlan éjszakát tudnak szerezni a rágalmazók, a pletykálkodóü: S nincs mindenkinek ereje ahhoz, hogy harcát végig vívja... Persze V. I. sem került volna abba a helyzetbe, ha betartja az intézeti előírásokat: intézeti lányokkal a nevelők saját lakásukban semmiféle házimunkát nem végeztethetnek! A két lány — 12 évesek — pedig rendszeresen takarított a tanítónál, s ^ért — mint a kislányok vallják — néha pénzt is kaptak. De ez sem menti V. 1. hibáját. Egy szabály megszegése majdnem becsületébe került. Ez is az ügy tanulságához tartozik. Garay Ferenc 9
