Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-24 / 20. szám
Vtlág proletárjai, egyesüljetek! XXII. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ÄRA 80 FILLÉR 1965. JANUÄR 24., VASÄRNAP-mm/mm’ mmm 579 ezer hold If J azánk sokat szenved az asztálytól. A Tisza, a Körös, a Berettyó vize a szomjas, kopár földek között évszázadokon át szinte érintetlenül folyt el. Annak a néhány öntözőméinek a gítsé- ffövpj, amely már a felszabadulás előtt is működött, alig 15—20 ezer holdat öntözhettek. De a Keleti Főcsatorna „közreműködésével” még 1961- ben is csak 165 ezer holdat öntöztek Magyarországon. A nagyüzemivé vált mező- gazdasági termelés erőteljesebb gépesítésével egy időben meggyorsult az öntözési program megvalósítása is. A párt Vll, kongresszusa célul tűzte, hogy a második ötéves terv vé-610 ezer holdra kell növelni hazánkban az öntözött terület nagyságát. Öt év alatt tehát majdnem 500 ezer holdat kellett öntözés alá venni. Ezt követően megindult a nagy átalakító munka. Ötvenezer ember dolgozott a gátak, csatornák építésén, a ‘'olyók szabályozásán. Az egész országban megalakultak a vízhasznosítási társulások, és a termelőszövetkezetek megkezdték a csőkutas öntözés kiépítését. S az eredmény: 1962- ben már sok helyen sikeresen küzdöttünk az aszály elten. Még a legaszályosabb ilajdu- Bihar megyében is jó kukoricatermést takarítottak be, főleg az öntözött területeken. Százezer holdon pompázott a rizs az alföldi szikes területeken. Sok helyen öntözték a szőlőt, a gyümölcsöst. S az öntözés igen gazdaságosnak bizonyult. A nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben például több száz holdon az öntözött cukorrépa holdanként 390 mázsás termést adott. A békésszent- andrási Ifjú Gárda Termelő- szövetkezetben 200 holdat öntöztek. Egy hold öntözésére 180—200 forintot fordítottak, az öntözött kukorica 40 holdon átlagban nyolc mázsával több termést adott, mint az öntözetlen. A békcsszcntand- rásiak kertészkedtek is és kiszámították, hogy a 200 hold öntözött terület annyit jövedelmezett, mint az egész tsz- gazdaság. Szolnok megyében például 1961-ben 35 ezer holdat öu- töztek, amelynek évi költsége 42,2 miliió forint volt és ezen a területen 547 ezer mázsa terméstöbbletet értek el. Ez kukoricaértékben 109,7 millió forint. Előreláthatóan 1965- ben 91 millió forint ráfordítással mintegy 285 millió forint érték terniésíöbblclet érnek el majd a Szolnok megyeiek. Ha például a jelenleg öntözött 579 ezer katasztrális hold területen csak kukoricát termelnének, — persze ennél értékesebb növényeket és gyümölcsöt is termelnek —, holdanként 4—5 mázsás többlettermést számítva, kétmillió mázsa kukorica-többleíered- hiéayt jelentene, amelynek a forintértéke megközelíti a 6 milliárd forintot. Ezek a számok önmagukért beszélnek. Nálunk az öntözés közügy lelt. 1963 év végére már 458 ezer holdon öntöztek, 1964- ben pedig 121 ezer holdat vontak öntözés alá. Megkezdték a Keleti Főcsatorna második ágának, a Nyugati Főcsatornának építését, amely a Hajdú és a Szolnok megver földeket látja majd el vízzel, A második ötéves terv keretében a kormányzat több mint kétmilliárd forintot fordított az öntözőberendezések gyártására. vásárlására és építésére. Az állam segítsége arra őszFelszabadulási kulturális szemle Pécsett Ti a százaléknyi területről húsz százalék érmés Magyai-országon még sohasem termett egységnyi területen annyi komló és főleg olyan kiváló minőségben mint az elmúlt őszön a Bólyi Állami Gazdaságban. A másfélszáz holdról — a hazai komlóterület tíz százalékáról — majdnem kilencszáz mázsa komlótobozt takarítottak be, ami az ország össztermésének húsz százaléka. Az eddigi legjobb terméseredményeket 1962- ben érték el Bolyban, akkor azonban „csak” 750 mázsa volt a hozam. A komlótermesztési és a söripari szakemberekből alakult országos bizottság a közelmúltban minősítette a komlómintákat, s megállapította, hogy a Bolyban termett komló 64 százaléka első- és 20 százaléka másodosztályú. Ez példa nélkül álló eredmény, hiszen országos átlagban mind össze 20 százalék az első osztály aránya. A mennyiségj és minőségi rekord termés majdnem bárom millió forint, többletbevételt jelentett a gazdaságnak. A komlótermesztésben rész ve vő fizikai és szellemi dolgozóknak a jó munkáért több mint húszezer forint prémiumot fizettek ki. A holdanként! hatmáz' ás termésben nagy része van az állami gazdaság komlótermesztő szakmérnöke. Cseh Sándor által kidolgozott új termesztéstechnikai módszerének. Ennek az a lényege, hogy tövenként — a szokásos két inda helyett — fajtától függően, hármat, illetve négyet vezettek fel, amivel 25—30 • százalékos terméstöbbletet értek el. A 84 százalékos első-, illetve másodosztályú minőségi arány pedig a gondosan kidolgozott és betartott tápanyag-utánpótlási rendszer helyességét bizonyít ja. A felszabadulási kulturális szemle és a Ki mit tud?-ra benevezett pécsi énekesek előzetes meghallgatását tegnap délután a KPVDSZ kultúrtermében tartották meg a városi KISZ- bizottság és a városi tanács népművelési csoportjának rendezésében. A 40 benevezett énekesből válogatják ki a február 20-án sorra kerülő Ki mit tud? városi döntőjének résztvevőit. A képen: a Fegyveres Erők Klubjának zenekara Csiszár Márta énekszámát kiséri. r üprllls €-r© készülnek megyénk dolgozói 400 millió megawattóra villamos energiát fogyasztott Baranya megye 1964-ben 1965-ben további korszerűsítéseket végeznek: 40 millió hálózat- szerelésre Újabb transzformátorok - 21 tsz-majort villamosítanak Hazánk felszabadulása 20. évfordulójának méltó megünneplésére már javában készülődnek megyénk dolgozói. Az elmúlt hónapokban megye- szerte fellendült a honismereti szakkörök tevékenysége Járási, városi szinten megkezdték az elmúlt 20 év dokumentumainak gyűjtését. Ennek eredményeiből a járási, városi, községi és vándorkiállításokat szei-vezr.ek. A pécsi járásban például 12, a siklósi járásban 20, a sásdiban 00 helyen rendeznek kiállítást Megyei és járási, városi szinten különböző pályázatokat hirdettek meg, elsősorban a tanulófiatalok részére. Ilyen például a Doktor Sándor MSűv. Ház, a megyei, járási és városi művelődési osztályok, a Mecseki Bányász által meghirdetett pályázatok. Elkészültek a megyei jellegű rendezvények terved is. Március 21-én délelőtt 10 órakor Pécsett a Pannónia Szálló nagytermében nyílik meg megyénk üzemeinek termékbemutató kiállítása.- Március 28- án Pécsett a Fegyveres Erők Klubjában nyílik meg a pécsi, megyei fotóművészek kiállítása, amely a legszebb képekben mutatja be megyénk fejlődését, tájait, embereit munka és szórakozás közben. Április 3-án Pécsett a Nemzeti Színházban díszünnepséget rendeznek. Április 4-én Pécsett a központi temetőben lévő szovjet emlékművet ko- szorüzzák meg Pécs dolgozói. Ezen a napon a Janus Pannonius Múzeum rendezésében a járási tanács dísztermében „Baranya—Pécs 20 esztendeje” című kiállítást nyitják meg. Április 11-én a siklósi várban megyei képzőművészeti kiállítás nyílik A megyei pártbizottság kiadásában „Baranya 20 éve” címmel 64 oldalas füzet jelenik meg. Ebben a füzetben írásban, képekben grafikonokban mutatják be megyénk fejlődését.. A egész megyében, járásokban, községekben, üzemekben. vállalatoknál, intézményeknél mindenütt gondos munkával készítik elő'felszabadulásunk 20. évfordulójának méltó megünneplését A-DEDASZ pécsi üzletigazgatósága túlteljesítette az 1964 évi tervét. A szerelési munkákban 1,5 millió forinttal, az energiaszolgáltatásban pedig 4 millió kilowattórával. — Az igazgatóság területén, — azaz Baranya megye területén — a múlt esztendőben kereken 400 millió megawattóra villamosenergiát fogyasztottak. Érdekesség, hogy egy városi' háztartás körülbelül 2400 kilowatt energiát fogyaszt egy év alatt, míg a falusi háztartások 800 kilowattot. A múlt évben a pécsi igazgatóság területén érdekes fejlesztés is történt. Hazánkban egyedülálló távvezérlési rendszert léptettek üzembe Pécsett, az úgynevezett integrál- dominó-rendszert, amelyen keresztül „látni” lehet a városnak és nyugati részen fekvő környékének energiaellátását. ÜJABR 20 KILOMÉTERES KÁBELVEZETÉK Tavaly is 20 kilométer vezetéket helyeztek kábelrendszerbe Pécs városában. Az idei 40 millió forintos hálózattönözte a termelőszövetkezeteket, hogy minél nagyobb területeket öntözzenek saját erejükből is. Miben nyilvánul meg az állami támogatás? A 3004-es kormányrendelet alapján az állam hiteleket nyújt az öntözőmüvek megépítéséhez és az öntözőberendezések megvásárlásához. Továbbá az öntözőrendszeren kívüli öntözéses termeléshez szükséges vízért nem kell vízdíjat fizetni. Az állami hiteleket kedvezményes feltételekkel öt-tíz év alatt lehet törleszteni, s jelentős engedmény, hogy ezeknek a hiteleknek tekintélyes részét abban az esetben nem kell visszafizetni, ha az öntözőberendezést a kijelölt célnak megfelelően használják. A víztárolók építésénél pél- dánl a tárolható víz minden köbmétere alán három forint a vissza nem térítendő állami támogatás. Hogy milyen nagy ez a kedvezmény, azt abból láthatjuk legjobban, ha tekintetbe vesszük, hogy egy köbméter tárolóhely építése átlagosan 5—6 forintba kerül. Szövetkezeteink élnek is a lehetőségekkel. A Zala megyei tsz-ck az elmúlt négy év alatt szinte az egész Zala folyót új mederbe terelték. Mint ismeretes, a Zala mindig elöntötte a réteket és legelőket, a nyári zöldáradást mételykor követte, amely megtizedelte az állatállományt. Most az árterületeken jó széna terem és megszűnt a mételykor. z ismertetett példák is bizonyítják, hogy hazánkban megvalósulóban van az öntözési program. Az ország tízmillió hold szántóföldjének 6 százalékán már öntözéssel termelnek. Az elkövetkezendő néhány esztendő alall további jelentős lépéseket kell tennünk. A fejlődés lehetősége szinte korlátlan. A Duna vizét még alig használjuk öntözésre. Sok folyó vize még ma is kihasználatlan. A csőkutas öntözés ugyancsak jól bevált, telepítése gyorsan kifizetődik. Az Alföldön pedig az ártézi kutak vizét lehet főleg üvegházi termesztésre felhasználni. Bizonyos, hogy az 579 ezer hold után újabb ezer és ezer holdon öntöznek majd hazánkban. Az éghajlat, a napfényes órák száma és a talajadottságok erre kitűnő lehetőséget adnak. Az öntözéses gazdálkodás fejlődésének rövid útja, amely már eddig is igen eredményes volt, arra ösztönöz, hogy további nagy területeket kapcsoljunk be as öntözési hálózatba. építési program keretében újabb 20 kilométeres szakasz kerül kábelezésre, s e munkákat a vállalat összehangolta a többi hálózatépítő vállalattal, a postával és a vízművekkel. Ezzel a korszerűtlen tetőtartós hálózat egyre inkább megszűnik a belváros területén. A légvezetékek hossza Is tovább növekszik az idei évben: Pécs városában mintegy 8 kilométer hosszúságú vezetéket építenek, illetve cserélnek ki, s 2 kilométer hosszúságú új vezetékkel bővítik Pécs hálózatát TIZENNYOLC ŰJ TRANSZFORMÄTOR- ÄLLOMÄS A villamos energia minőségét nagymértékben befolyásolják a transzformátor-állomásokkal. Egyenletesebb feszültséget biztosítanak, ha újabb és újabb állomásokat helyeznek üzembe. Az idei esztendőben Pécsett négy transzformátor-állomást építenek: Vasason, Szabolcson, a Hargita utcában és a Kali- nyin utcában. Baranya megyében 14 új állomást építenek, s ezzel a transzformátorok sűrűsége tovább javul. Többek között Komlón, Dunaszekcsőn, Siklóson, Harkányfürdőn és Bük- kösdön építenek trafóállomásokat. VILLANYT KAP LAJOSHAZA Köztudott, hogy Baranya megyében nincs egyetlen község sem villamos hálózat nélkül. Ellenben vannak még külterületi részek, ahol nincs villany. Az idei évben Kál- máncsa külterületén lévő La- josháza kap villanyt A DÉDÁSZ pécsi igazgatóságának egyik fontos munkája, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek majorjait villamosítják. 1365-ben 21 tér melőszövetkezeti majorba építik ki a hálózatot és juttatnak villamos energiát. így villanyt kap a kákics! Szilváspuszta, a sellyei Bőmajor és Dani-pusz- ta, a Vasas Il-i központi major, Felsőmindszent bakócaí üzemegysége, Ujpetre kiskacsai üzemegysége, a magyarteleki Vörös Október Termelőszövetkezet majorja és még több helység, KANDELÁBEREK A PÉCSI SÉTATÉREN A DÉDÁSZ pécsi üzletigazgatóságának ez évben összesen 54,6 millió forint értékű munkát kell elvégezni. Saját rezsiben 40 milliós értéket és más vállalatok útján 14,6 milliós értéket. Egyébként az igaz gatóság egész évi teljes termelési értéke (a villamos- energia-fogyasztás ellenértékével együtt) meghaladja a 400 millió forintot. Felújításokra 8,2 milliót fordítanak, rekonstrukciós munkákra pedig 17,5 milliót. A munkák között szerepel, hogy a pécsi Sétatéren korszerű közvilágítást építenek ki: kandelábereket helyeznek el a tér minden részén, Zárszámadás Pécsudvardon Tegnap délután a-- pécsud- vardi termelőszövetkezet gazdái előtt Horváth Sándor, a közös elnöke számolt be az elmúlt esztendő munkájáról, eredményeiről. Elmondta, hogy míg az 1963-as esztendő végén 15 forint jutott a termelőszövetkezetben egy munkaegységre, addig az 1964-es év jó munkájának következtében 42 forintot oszthatnak egy munkaegységre. A nagy fejlődést és a jó eredményeket elsősorban a növénytermesztési eredményeknek és a sertéstenvész- tésüknek köszönhetik. Gabonafélékből túlhaladták a tervezett átlagot, sertéstenyésztésükből pedig közel 1,5 mill'ó forinttal gazdagodtak. Az elmúlt évben már rendszeresen fizettek előleget is.
