Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-23 / 19. szám

uum-M* m. napló 5 I IMezi Mm tervei itsziz Kills dolgozik ujd o Mohácsi Geppta Ötvenötmillió forint m idei terv — Megkezdik a gyár felújítását As öntőd« Vállalat Mohá­csi Gyáregységének dolgozói termelési tanácskozáson vi­tatták meg az elmúlt év mun káját és a soronlévő felada­tokat As elmúlt lóét év alatt Je­lentős változások történtek a mohácsi üzem életében. Ta­nácsi vállalatból miniszté­riumi vállalat, majd. az össze­vonás során az öntöde Vál­lalat gyáregysége lett, > kezd kialakulni új profilja. Jelen­tős mennyiségű öntvényt s ugyanakkor különböző víz­szerelvényeket készítenek. Napjainkban már szó esik a gyár továbbfejlesztéséről is. cinnek alapja az a 25—30 mil­lió forintos beruházás, amely­nek megvalósítását már rész­ben megkezdték, s a harma­dik ötéves terv során a je­lenlegi 220 fős létszámot 200—230 fővel növelik. A gyáregység tavaly 42,5 rr.i’lió forint értékű munkát végzett. Tervét teljesítette. De mint a beszámoló is rámu­tatott, ez a munka a nehéz­ségek ellenére is — anyag­hiány, rossz együttműködés a kooperáló vállalatok között — jobb lehetett volna, ha különböző „gyermekbetegsé­gek” neih kísértenék az üzem­részek tevékenységét. Ezekről feltétlenül szólni kell, mert idén már 55 millió forint ér­tékű munkát kell végezniük, a létszám pedig csak 20 fő­vel gyarapodik. A többterme­lés jelentős részét tehát ter­me’ékenység növekedéséből ke” élőállítaniok. A gyár termelésének alap­ját az öntöde képezi. Idén rrár napi 0 tonna tiszta önt­vényt kell gyártaniok. Tavaly sok hosszúságot okozott, hogy a helytelen tárolás során az öntési homok szennyeződött is, a'fffiT Kihatott a hnihőkégre.' Az öntvények sok esetben kemé­nyek voltak, törtek vagy meg­munkálásuk során tönkre­mentek a drága, vidra kések, s ex hátráltatta a forgácsoló műhely munkáját U. Baj volt az öntödei gépok minőségével. Igaz, hogy gépeik öregek, de sokszor a helytelen kezelés okozta a törést vagy feísebb- nagyobb meghibásodást. S ez mindenekelőtt a karbantartó műhelyre hárít nagyobb fel­adatokat Baj volt a munka- fegyelemnél is. Tavaly össze­sen 5533 munkanap esett ki a termelésből betegség s egyéb mulasztások miatt. Volt olyan hónap, hogy egyszerre 20— 25-en hiányoztak. Az özem jelenleg! zsúfolt­sága, az udvar kifogásolható talaja nehezíti az anyagszállí­tást is. S tetőzi az ebből adódó zavarokat hogy a szál­lítógépekre sem ügyelnek elég­gé, nem egyszer túlterhelik őket. Ezek nélkül pedig a több mázsás darabok mozga­tása csaknem lehetetlen. A termelési tanácskozás vá­laszt .adott arra, hogy e prob­lémákon hogyan kívánnak változtatni a jövőben. A gyár­egység fejlesztése során üzem­behelyeznek egy hídmérleget, hogy mérni tudják a beér­kező alapanyagokat. Tároló színeket 'építenek, hogy az alapanyagokat megóvják az időjárás viszontagságaitól, a szennyeződéstől, s megfelelő körülményeket biztosítanak a megfelelő anyagelőkészítésnek. Ez feltétlenül javítani fogja a minőséget, de nagyobb ered­ményt csakis a fokozottabb felelősséggel, fegyelmezettebb munkával érhetnek el. Az idei esztendőt a múlt év utolsó hónapjainak „hajrá” munkája miatt nem tudták kellően előkészíteni, s ezért az első negyedév nagyobb erőfe­szítést kíván. A termelési ta­nácskozás egyik fő érdeme az volt, hogy ezekről a terme­lést gátló problémákról, a megoldási lehetőségekről nyíl­tan vitatkoztak. Ha ez a kor­rektség vezérli a gyár dolgo­zóit az évközi munka során is, akkor minden bizonnyal teljesíteni tudják, amit a nép­gazdaság kért tőlük. SZÍNHÁZ ! kM$%i A MAGVAK RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1963. Január 23-i, szombati műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Ranko Morinkovic: Glória. Rész­let a drámából. Szombat esti muzsika. 18.00: Német nyelvű műsor: Tél falun. Zenés riportműsor. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Hallgatóink kérésére. — Zenés, verses összeállítás. 19.10: Dél-dunántúli híradó. Válasz a hallgatóknak. 19.30: Zárszáfnadó közgyűlésen a mohácsi UJ Barázda Termető- ■ szövetkezetben. ' 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. Tanácstagok fogadóórái X. KERÜLET! Január 23-én, C érakor! Bát&i Sándor Vasas II. Petőfi Kultúr­otthon, Dormán Máténé és Géder János Bártfa utcai iskola. Január 26-án, 4 órakor: Pánczél Ferencné •Frankel Leó u. 13. 6 órakor: dr. Mátrai László Erzsébet telep, kultúrház. Január 27-én, 4 órakor: dr. Raj- czi Petemé Csillag u. 3.. 6 óra­kor: Remáth Sándorod Szabad Föld Tsz-iroda, Kalmár Kálmán-' né Kokszmű kultúrotthon. Posgay ^ál November 7. u. 19. 7 órakor: Kemény János Szabad Föld Tsa>- . ir^da. ■•mi ár 28-án, C érakor: Fodor) y ne Tolbuhin út 55. Január 29-én. S órakor: PappJ S Jdor Korvin Ottó u. 10. Január 30-án, 6 órakor: Topái l József Sütőipari Vállalat. n. KERÜLET: ■••'tiuár 27-én, t érakor: Gulyás J efné és Damyi József kert- *<•'-*! munkásklub. r 28-án, 6 órakor: Nógrádi Nemzeti Színház. 29-én, e órakor: Tancslk L J Ágoston téri iskola. Orvosi ügyelet ‘Páús m J. város biztosított úol­részére ügyeletes orvosi ' atot tartanak 1063. Január (szombaton) du. 14 órától ’3-én (hétfőn) reggel 7 óráig ;tkezo helyeken: kerület részére: új-meszesi körzeti orvosi ben. Tel : SÍ-Rí. Járó be- rész-ére rendelés de, 6—10 15—16 óráig. (Szombat du. kerület részére: Városi Rendelőintézetben as orvosi szoba). Tel.: Járó betegek részére ren­dé. 10—11 és du. 16—17 (Szombat du. Is.) kerület részére: A Petőfi ti orvosi rendelőben. Tel.: , ó betegek részére rende- 3 9 és du. 14—15 óráig, du. is.)- adott telefonozámok í őznek, a hívást a 68- aj kell bejelenteni. — a oél-dunintúll AramszolgáS­f ;alat komlói üzemvezető­mé ■ é.teaíti fagyasztóit, hogy ja­nuár 25 és 26-án reggel .6 órától 16 óráig építési munkák miatt áramszünetet tart az alábbi helyé­ken: Újtelep, Béketelep. Bajcsy Ss. utca éc orvosi lafcásoir. I1L KERÜLET: Január 25-én, 5 érakor: Hódi Szilvesztemé Ybl M. u, 16. Január 27-én, 4 órakor: Balato- nyl Dezső Tarr Imre u. 146. ép. 5 órakor: Szegedi Ferenc Rácvá­ros, tanácskirendeltség. Január 26-án, 5 órakor: Ifj. Sólymos! Béla S9-es dandár úti iskola. Befejeződött az égíiajSatkiitató állomáshátózai kiépítése Baranyában 23 állomás működik a megyében —- felkutatták n nrimoráruk termelésére aümiram őrületeket Viz'ötárujzi i.alulóhaiózalot létesítenek as idén SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Három nővér (fél t órakor). Ady-bérlet. — Balett-est (este 7 órakor). Somlay­bérlet. MOZI: Rövidítések: szv. --- szélesvásznú, szí. ■ színes. Fark: Ne hagyd magad Pltkin (szv., 4, 6, 8). Petőfi: Ne hagyd magad Pitkin (szv., fél 5, fél 7. tél »). Kossuth: A Vádlott (4, «, *>. Híradó Mozi: Magyar híradó. 65/1. sz. vllághirádő, Buksi a jég­táblán, Dióbél királyfi, Egy év után. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Fekete Gyémánt: A generális (8). Építők: özvegy menyasszonyok (4, 6). Pécsszaboles: Kezek a vá­ros felett (szv., 5, 7). Mecsekalja: Másfél millió (szv., 7). Vasas n.: Igen (szv., 7). Mohács: Limonádé Joe (szv., szi., S, 7). Szigetvár: A párduc I—n. (szv.. szi., 7, dup­la helyárral). Siklós: Hcmeros földjén (szv., szi., 7). Sellye: Kü­lön asztalok (7). Harkány: Sikoly (7). Berémend: Vigyázat, feltaláló (szv., 8). Bóly: Két vasárnap (szí., 7). Mágocs: Nyáron egyszerű (szv., 7). Pécsvárad: Az ifjúság édes madara (szv., szi., fél 8). Csak 18 éven felülieknek! Báranyában most fejezték be a vidéki meteorológiai ál­lomások hálózatának kiépíté­sét. A hatalmas munkát 5i- mor Ferenc, a Dunántúli Tu­dományos Intézet íőmunka- társa alapozta meg. Az állo­másoknak nemcsak az időjá­rás megfigyelése, hanem fő­leg a mezőgazdasági terme­lés korszerű fejlesztése szem­pontjából van nagy jelentő­ségük. Most a Magyar Tudo­mányos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetében Szent iványi Miklóssal, az Intézet munkatársával beszélgetünk a meteorológiai állomások léte­sítéséről, célkitűzéséről, mű­ködéséről. — Hány meteorológiai ál­lomás működik Baranyá­ban? — A Dunántúli Tudomá­nyos Intézet az elmúlt évben 15 új állomást létesített a megyében. Ezek költségeit há­rom szerv fedezi; négyet az intézet, tizet a megyei tanács és egyet a Városi KÖJÁLL tart fenn. Az állomások ki­választásánál egyik fontos szempont a megyei tanács konkrét mezőgazdasági igé­nye volt. Többek között az, hogy a jövőben hol lehet gyümölcsösöket vagy kerté­szeteket létesíteni. — Hol működnek az új állomások? — A megyei tanács létesí­tésében: Felsószentmártonban, Sellyén, Szentlőrincen, Sas­réten, Sásdon, Egyházasko- zárban, Dunafalván, Sombere­kén, Szederkényben és Boly­ban. A Dunántúli Tudomá­nyos Intézet gondozásában: Orfűn a Keresztkunyhónál, a Fehérkúti turistaház közelé­ben, a TBC-szanatóríumnál, Siklóson a Tenkes-hegyen és végill a Városi KÖJÁLL gon­dozásában: Kertvárosban: At új állomásokon kívül Baranyában az Országos Me­teorológiai Intézet is tart fenn jól működő meteorológiai ál­lomásokat mégpedig a Misina tetőn, a Pécsi Dohánygyár­ban, a pogányi repülőtéren, továbbá Komlón, Siklóson és Mohácson. A Szőlészeti Ku­tató Intézet kezelésében pe­dig Szentmiklóson és Mária­telepcn működik állomás. A ! nemrég kiépített újakkal és a régiekkel együtt így Bara-j nyában jelenleg 23 meteort) légin! állomás működik. /,£ eddig páratlanul álló dolog ilyen kisméretű területen. — Milyen tevékenységet fejtenek ki ai állomások? — Minden lényeges meteo­rológiai éléi«: a legmagasabb és legalacsonyabb hőmérsék­let, több szinten a talajhőmér­séklet, továbbá a talajfelszín* közeli legalacsonyabb hőmér­séklet, a levegő nedvesség- tartalma, a felhőzet, a ssél, talajállapot (nedvesség, fa­gyási, csapadék (köd, har­mat) kezdetét, illetve végét naponta háromszor mérik. A ecl az, hogv a jövőben a ned­vességet és a hőmérsékletet folyamatosan Is mérjék. Ezért a Dunántúli Tudományos In­tézet öt állomásán ezeket már íróműszéf ék kel regisztrálják. A közeljövőben még 6 állo­mást látunk el íróműszerek­kel. Az állomások anyagát azután hónapról hónapra, részletesebb feldolgozásra tesszük alkalmassá. — Mezőgazdasági szem­pontból milyen jelentősége van a vidéki meteorológiai állomáshálózatnak? — A korszerű Igényeket ki­elégítő termelésnek nemcsak a gépesítés az előfeltétele, hanem a meteorológiai sajá­tosságok Ismerete is. Á leg­több helyen a termelőszövet­kezetek vezetői megértették ennek jelentőségét és igényel­ték is, hogy létesítsünk náluk meteorológiai állomást. A me­teorológiai észlelésekét a ter­melőszövetkezetek havi 300 forinttal díjazzák. Ha rövid számvetést csinálunk, az ada­tok 2—3 év múlva mér hasz­nosíthatók lesznek ott, ahol termőszint terepklímájának vizsgálata is sorra kerülhet. A termelőszövetkezeteknek mindez csak 10 ezer forint­jába kerül s az eredmények hamar realizálódhatnak. — Miért volt szükség az állomáshálózat sűrítésére? — A korábban működő rit­ka állomáshálózat adatai nem adtak lehetőséget arra, hogy akár 20—30 kilométeres elté­réssel, megismerhessük Bara­nya változatos domborzatának éghajlatát. Ismeretes, hogy a megye egyes területein — az országban egyedülállóan — olyan éghajlati viszonyok ta­lálhatók, ahol primőráruk termelése válik lehetővé. Az éghajlati megismerések ered­ményeképpen, illetve a rész­letes éghajlati kép alapján, lehetőség nyílik majd arra, hogy újabb területeket is ki­jelölhessünk primőráruk ter­moV-sóre Ez az állomások ’gyiü íeija, amely azonban sak 2—3 év múlva valósul majd meg. Ezenkívül a részletes éghaj­lati kép lehetővé teszi azt, hogy a megyében kijelöljük a közel azonos éghajlatú te­rűié! eket is. A mezőgazdászok íermötalajkutatásához komoly segítséget nyújtanak az állo­mások azzal, hogy kisebb te­rületek sajátos éghajlatát is meghatározzák. Részletesebb éghüjlatl egységekre bontot­tuk Baranyát és nálunk szá­molni kell azzal, hogy a tá­lai közelében, kis távolságon helül is, eltérések vannak. Szórt a jelenlegi munkával egyidejűleg, az idén megkezd■> jük bizonyos tájtípusok (völgy, hegy, hegyhát, lejtő) felszín- kötell éghajlati sajátosságai­nak vizsgálatát is. A Magaslati út — A gyakorlati szakem­bereknek milyen segítséget nyújtanak? — A klimatológiai mérések eredményeit a gyakorlati szak emberek természetesen sze­retnék mielőbb látni. Az ag- ronómusok, az állattenyésztők nemcsak meteorológiai, hanem talajtani, talajeroziós és víz­ügyi problémákkal is szem­ben találják magukat mun­kájuk közben. Éppen ezért a klimatológiai vizsgálatokat csak úgy tudjuk eredménye­sen végezni és a tapasztala­tokat a gyakorlati szakembe­reknek átadni, ha a társtudo­mányokkal is szoros kapcso­latot tartunk. Ezt egyik leg­fontosabb feladatunknak te­kintjük. Ezért az Idén tervbe­vettük a földfelszín vízház­tartását kutató figyelőhálózat kiépítését Baranyában is. Ezen n Dunántúli Tudományos in­tézet munkatársa, Lovász György fáradozik. Munkája szoros kapcsolatban lesz a terepklíma-vizsgálatokkal. — A meteorológiai állomá­sok adatai már most is nagy segítséget adnak a megyei szex-veknek mindennapi mun­kájukhoz. Ezenkívül az állo­máshálózat adatai az éghaj­lati alapkutatást is szolgál­ják, nemcsak mezőgazdasági, hanem más szakterületeken is. Például a Városi KÖJÁLL az egyre nagyobb méreteket öltő városi levegőszennyeződést és annak elhárítási lehetőségeit vizsgálja. Ez a probléma ne­hezen oldható meg a hőmér­séklet függőleges eloszlásá­nak ismerete nélkül. Éppen ezért e vizsgálatokhoz is — a lehetőségek keretein belül — meteorológiai vonatkozású segít séget nyújtunk állomásháló­zatunkkal — fejezte be nyi­latkozatát Szentiványi Miklós, a Dunántúli Tudományos In­tézet munkatársa. Örl/abin" c gyógyítás sro'gálatában szívbajos, széngátsmérK :z,ést szenvedett betegeket jó ered­ménnyel !. zcJr.ek a Wc-aí niús r kérbáz „űrkabinjában”. A • menti«-.:« záró bermítezésbJ ottlgént 'uttatnak, amely* :■ k nyomása a kiüsd levegő tv "f isának kétszerese és ez- '■ a beteg vérén ' belső szerveinek dús 1*. ­i f Azután megépült az „Erzsébet-lak”, mellette ! az érdekes alkotású Lant-villa, a legmaga­sabb ponton a Szőlő utcánál meredek tetejé­vel havasi jelleget mutató, romantikus ház. Még egy-két szebb lakóház Fiüveisz közelé­ben, aztán élakadt minden. A kisembereknek nem volit miből, a gazdagok nem fektetlek be semmit, ültek a pénzeszsákon. Még jó,; hogy a Havi-hegyből kitermelt tömérdek kö­vet beleépíthették a sokgyermekes családok részére készült városi házakba, A tervező fő­mérnök csakugyan hazament az Alföldre, s ami álmaiból megvalósult, siváran üres kép Volt Itt állok a Visy László út sarkánál, s alig tudom felidézni a múltat. A terjedelmes Ha- merli-kerten utca épült, a kút betemetve, a Maléter-telken háromemeletes családi házaik’ tömbje, s már hiába keresem a rozzant há­zat, a düieüező kútkávát, nyomuk sincs. Pe­dig nem is olyan rég volt, hogy Maiéter bácsi abból a kútból hordta törött pinte*üve»Sjen a vizet, az út túlsó oldalára szorult telek ré­szére, és ott öntözgette vagy tíz lutót bokrát. A magával semmit sem •"••• dó >:a.? dag ember a törött üveg. a > '• -.••-.öli* tövek, omladozó présház, «!••.-.d 'V,;,«.-.-íva! . .benőtt udvar és kert mind-irv-nd stílusosai;' összeillő egy elsüllyedt világ -mm?ad .-anyai. Most már jnegópüU n műHVr, legneheF-b diónak ígérkező rész is, a kút Szkókón, Bá- licson, Aranyhegyen át az Istcnkűttg.- Két- oldal, gorilv.hódra nőnek ki : e'üád házak, tarsasihássak, s onnan fóHtrŐl a M; a ától már • natnewk hársfák isi zik az utré hanem ízléses rill-Vi l: ■ .-■> .-’minél, zárt "vénalá!; a városból feljövő uicák tá­,.,i. ...a Sem«« csak el­múl i húsz óv a pany<a;s halódás és az éle1 Utói friss áradása között. Somogyi Géza Páratlanul szép panorámában van része annak, aki végigjárja ezt a közel 7 kilomé­teres utat Istenkúttól a Szamárkútig. Büsz­kék vagyunk rá mi pécsi tükók, mintha bi­zony a mi fejünkből pattant volna ki az isteni szikra. Pedig dehogy! A jó pécsi kis­polgár megelégedett azzal, hogy van szőlőcs- kéje, pincécsikéje, pár. hordó borcskája, tere­bélyes diófa a gádor előtt, alatta asztal, pad. Ide ballagott ki- nyáron üdülni (értsd rufmá- ri ásó zni), télen pedig bort kezeim. Kilátás?! Az bizony nem érdekelte. A gazdagok eme­letes villái a Szíkókóban, Báiiczban ugyanezt a célt szolgálták, csak nekik vincellér, azölő- munkás-napszámos volt segítségükre, akik ott lakták a völgyek-alig járható felsőrészeiben. Bizony alig voltak járhatók, mert ezekben a horhókbam nevelődött az a tömérdek kavics, homok, amit aztán egy-egy kiadós zápor szét­teregetett a városban. Itt kell az utat meg­csinálni — mondogatták, — nem ott, ahol az a bolondos főmérnök elgondolta. Menjen vissza az Alföldre, ahonnan szalasztották, hagyjon nekünk békét! De aztán híre ment, hogy minden négy­szögöl után ennyi, minden szőlőtőke, gyü­mölcsfa után annyi pengőt fizet a város ki­sajátítás címén. így már jöhet — lelkendez­tek, — s máris megindult a gyors számvetés, mennyit hoz ez, és főleg mennyit a telek­érték " emelkedés. E2 a kilátás igen szépnek ígérkezett. Meg Is épült az út Früveisztől a Tettyéig nagyobb nehézség nélkül, később kivitték a Szamárkútig. „Nagyszerűen” jött a világvál­ság, volt munkanélküli elég 21—22 fillér .óra­bérért Még örültek is, hogy dolgozhattak. A kisajátítással semmi baj sara volt, meri ezen a részen Vannak a leggyengébb szőlők és itt lesznek a legmagasabb telekárak. Csoda kilátás volt & városnak is, mert aa építkezé­seikkel járó pótadók, vizűij, villany- és gáz- baaanólat csiase lka® őseseget honnak majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom