Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-23 / 19. szám

sws. janit ab n. napló 3 Hetyenegymillió antóbuszatas A megyei tanács végrehajtó bizottsága értékelte a 12. sz. ÁKÖV munkáját Ä Baranya megyei Tanács ágrehajtó Bizottsága megvi- itta a 12. sz. Autóközlekedé- Vállalat munkáját A 12. sz. AKÖV Baranya 'ész területén a teherforga- m lebonyolítása mellett a »zhasznú személyfuvarozást ellátja, ami magában fog- lia a városok helyi járatait távolsági autóbuszforgalmat : a helyi jellegű taxifuvaro- ist. 1962-ben 315 autóbusz­ai 22 millió, két évvel ké- >bb 466 autóbusszal 66 millió ;ast szállítottak. Az utaslét- ám gyors növekedésével ionban nem állt arányban a “^kocsik számának növeke- é«e. így a járatok többségén kulturált utazás legfőbb kö- itelményének, a kényelem- ma nem tudtak eleget ten­i. 1965-ben, az elmúlt évi- n kénest 5,5 millióval fog övekedni az utazók száma, ennek mintegy 80 százaléka écs város helyi közlekedését ;rhell. Bírni nyes Töft-e n Összevonás? A Közlekedésügyi Mlnlszté- um és a városi tanács meg­llaoodása értelmében ámá- sban a Pécsi Közlekedési á'lalat beolvadt a korábban sak távolságii járatokat üze- »pttet.ő 12. sz. Autóközleke- ési Vállalatba. Az átvétel 1 északéban a volt PKV 109 utóbuszából csak 50-et lehe- stt üzemeltetni. ugyanakkor bben az időpontban a helyi :> reálom lebonvolltása 76 utóbuszt igénvelt. A hiány órására a vállalat felliasz- lálta a távolsági járatok sza­lad kocsijait. Jelenleg a városi forgalom­én 80 kocsi vesz részt, s a ávniságí járatok bevonásával ne<*felelő tartalékokkal icn- leikeznek. A menetrendszerű- éa is ielentősen javult. Az 1965-ös tervszámok több nint négymilliós növekedést ránvoznak elő a városi for- 'aiomban. A feladat véerehaj- ásának technikai feltételei dszonvlag korlátozottak. ■— jevanis jelentés növekedés a rénkocci-álinmányban nem esz. Az új. modern, nagy- jofneadókénesséeű buszok el- iésorban a leváltásra kerülő ■évieket nótoPák. A zavarta­lan forealom érdekében ezért íanulmánv készül, mely az jtasszámlálás és közvélemény kutatás adatai alapián első­sorban szervezési változtatá­sokkal ievekszik gyorsítani a közlekedést. Lénssfaelw nnmWKíés Az utasszámlálások mrgál- lani'+n+ták. hoev az igénybe­vétel rendkívül egyenetlen. Vannak csúcsok és vannak méivnontok. A reggeli mű­szakkezdés időszakában pél­dául 150 kocsi is kevés, — uwanakkor pár órával ké­sőbb 20—30 Is elegendő. A kénvelmes és gyors utazást tehát egyszerű munkaidő-el­tolással el lehetne érni. A munkakezdés időpontjának lépcsőzetes kialakításával je­lentős változást lehetne elérni a város közlekedésében. Természetesen egyszerűbb, könnyebben megvalósítható változtatásokat is tartalmaz ez a tanulmányterv. A Rend­őrfőkapitányság közlekedés- rendészeti osztálya új egy­irányú utcákat jelöl ki. meg­szigorítja a főútvonalakon a lovasczekerek és egyéb lassú járművek behajtásának tilal­mát, ugyanakkor vizsgálatokat folytat a vállalat igazgatósá­ga, hogy a lakossággal egyet­értésben a lehetőség szerint ritkítsák a megállókat, hogy ezzel is csökkenjen a menet­idő. Tervbe vették, hogy az év folvamán URH-adóállomások- kal felszerelt rádióskocsikat állítanak üzembe, melyek az igényeknek megfelelően irá­nyítják majd a forgalmat. Az idegenforgalom igényei A megye területén 260 köz ség van bekapcsolva az autó­buszhálózatba. A távolsági autóbuszközlekedést nagymér­tékben lassítja és akadályoz­za az utak rossz állapota. A vállalat gépkocsijai által járt útvonalak összhossza jelenleg 1360 kilométer. Ebből azon­ban csak 563 kilométer porta- lanított 1964-ben az Iskolák körze­tesítésével tovább növekedtek a vállalat feladatai. Jelenleg 7000 tanulót szállítanak napi 18 járatpárral. A másik terület, amely egy­re nagyobb súlyt kap, az ide­genforgalom szükségleteinek kielégítése. A legnagyobb for­galom Harkány és a Mecsek kirándulóhelyei felé irányul, ugyanakkor mind jelentő­sebb lesz Szigetvár, Siklós, Abaliget, Mohács és Orfű von­zása is. Az Autóközlekedési Vállalat a várható hatalmas vasárnapi forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében a nyári szezonban a gépkocsi­vezetők és javító szakmunká­sok társadalmi segítségét is igénybeveszi, legyyennyn'c taxi A vállalatnak jelenleg 48 személygépkocsija van, melye­ket taxiként üzemeltet. Ezek többsége is öreg, leváltásra váró Warsawa. Komlón egy, Mohácson kettő, Harkányban egy taxi üzemel, s bár az igé­nyek mindenütt növekednek, 1965-ben újabb kocsikat nem állítanak be. Pécsett 38 ko­csi járja az utcákat. Bakán József igazgató be­számolója végén ismertette azokat a távlati terveket, me­lyek megvalósítása a követ­kező ötéves terv során tovább fejleszti majd a megye autó­közlekedését. A korszerűtlen, kisbefogadóképességű buszo­kat leváltják, bővítik a pécsi Piac téri pályaudvart, új meg­állót építenek Abaligeten, — ugyanakkor megvalósítják a komlói autóbusz-pályaudvar tervét. Bakán József beszámolója felett a végrehajtó bizottság vitát nyitott. A vitában töb­bek között felszólalt Czárt Ferenc, az építésügyi állandó bizottság elnöke. Felhívta a végrehajtó bizottság figyel­mét a korszerű közlekedéssel és áruszállítással együttjáró súlynövekedésre, hangsúlyoz­va, hogy megyénk közúti híd­jainak többsége már most is túlterhelt. Az elkövetkezendő időszakban tehát napirendre kell tűzni ezek felújítását, Il­letve megerősítését. Kormány József vb-tag a közúti balesetek számának nö­vekedésére figyelmeztetett. A gépjárműbalesetek 12 száza­léka műszaki hibából adódik, ami azt jelenti, hogy nagyobb gondot kel! fordítani ezen a területen az ellenőrzésre. Vértes Tibor elvtárs. a me- evel tanács vb-titkára hozzá­szólásában méltatta azokat az erőfeszítéseket, melyeket a vállalat vezetősége és mun­kásai az alkatrészhiány és egyéb nehézségek leküzdése érdekében tesznek, s javasol­ta a végrehajtó bizottságnak, hogy fejezze ki elismerését ezért a 12. Autóközlekedési Vállalat minden dolgozójának. A végrehajtó bizottság a ja­vaslatot elfogadta. Gyárakban termelt kenyér Tízezer vagon műtrágyát kap idén a menye — Nő az érdeklődés a karbamid iránt A gyorsan szaporodó embe­riség kényéi problémáinak megoldása komoly gondot okoz világszerte. Sokan jósol­tak világkatasztrófát a túlné­pesedés miatt, köztük William Crokeg angol tudós is, aki a múlt század végén azt állítot­ta. hogy mivel kifogyóban vannak a könnyen megművel­hető földterületek, a népesség gyors szaporodása miatt 1930. körül világméretű éhínség vár az emberiségre, ha csak a mű­trágyák nagytömegű ipari gyártásával meg nem oldják a kenyérproblémát. Néhány évtizeddel később a tudomány megoldotta az ipari-műtrágya- gyártást, a katasztrófa elma­radt. 181 kg holdanként Ma már el sem képzelhető fejlett mezőgazdasági terme­lés műtrágyázás nélkül, 1938 óta a világ műtrágyafelhasz­nálása duplájára emelkedett. Hazánkban a mezőgazdaság műtrágya-felhasználása 1938- hoz képest tizenhétszeresére, hatóanyagát tekintve pedig huszonnyolcszorosára emelke­dett Baranya megyében még nagyobb a fejlődés, mert míg 1938-ban holdanként 6—8 kilo­gramm műtrágyát használ­tunk fel, addig 1964-ben már holdanként átlag 181 kilót, ami 31 kilóval magasabb az országos átlagnál. Az elmúlt évben 9009 vagon vegyes mű­trágyát kaptak a baranyai nagyüzemek, ez a mennyiség 1965-re 10 000 vagonra emelke­dik, amelyből már január kö­zepéig 2000 vagonnal leszállí­tott az ipar. Tudjuk, hogy az a műtrá­gyamennyiség, amit jelenleg felhasználunk a fejlettebb me­zőgazdasággal rendelkező or­szágokéhoz viszonyítva nem sok. A fejlődéssel azonban elégedettek lehetünk. 1970-ben a mostaninál kétszer több mű­Könyvtári családi kör A Bányászati Építő Váll. pécsi munkahelyeire fel­vételre keres KŐMŰVESEKET, KTJB’KOkOK AT, SEGÉDMUNKÁSOKAT. Napi háromszori étke­zés. vidékiek részére munkásszállás biztosítva — Téli munkát biztosí­tunk! Jelentkezni lehet a BjSV pécsújhegyi építésvezetősé­génél (Buzs 'ki út végén, fő­porta mellett). az „utazó könyvek", amelye-1 két Nándor bácsi a könyvtár-! közi kölcsönözés rendszerében ! hozat Sásdról, Pécsről, ha va- j lamelyik igényes szakember olyat kíván, ami Mágocson hiányzik a polcról. végül „Róma”! Azt mondja Tárnál Nándor: — Náiunlt a kulturális élet bármilyen megnyilvánulása előtt minden út a könyvtárba vezet! Régi közmondás: Minden út Rómába vezet. Mágocson azt jelenti: ha a TIT rendez vala­milyen előadást, a készülődés alkalmával a szakelőadó első útja a könyvtárba visz. Ha a nőtanács, a tsz, a középiskolá­sok, a felnőtt levelező hallga­tók a sportkör, a KISZ, vala­mit meg akar tudni, valami­lyen kevésbé ismert dolgot, mindahányszor a könyvtárba vezet az útjuk. Kérdem Tárnái Nándort: — Hány kötet mezőgazdasá gi mű van a polcokon? — Csak százötven. Bár ez kevésnek lűnik, de elegendő Hiszen a faluban élő mezőgaz dasági szakemberestnek több­nyire saját szakkönyvtáruk van. Az egyszerű tsz-tagokat. is annyira szakosítják, hogy a sajátos mezőgazdasági szaktu­dáshoz már a tanfolyamokon megadják a könyveket. fin minden évben beszorzem az előírt szakkönyveket. de ugyanakkor több kötetet ki is kell selejtezni, mert elavult Persze, így is jönnek azért kölcsönözni, különösen dr. Ta­kács Vilmos bizonyul jó könyvpropagandistának. Ö a tsz baromfitenyésztő telepét vezeti. Sokszor jönnek a ha­lászok is. Aztán örvendetes hogy a háztáji gazdaságok korszerűsítésére törekvő tagolt is sok könyvet visznek el eb bői a célból. — Mekkora a könyvforga­lom? — 1964-ben 11 600 kötet volt. Nyáron havi 5—600, télen 1400 könyvet visznek ki. Van egy érdekes jelenség is Mágocson: a könyvtári családi kör. Preinec Mária meséli. — Hetem vagyunk otthon és 14—15 könyv is kint van néha nálunk. Ezek a könyvek aztán körbe járnak, a család minden tagja elolvassa szokat. A másik tí­pus, ahol már mindenkinek külön igénye van, s a „családi kör” minden tagja mást-mást alvás. Azt hiszem, ez a könyvtá­rost is dicséri. Földessy Dénes trágyát kap a mezőgazdaság. Ez Baranyában azt jelenti majd. hogy minden katasztrá- lis hold megművelt terüle+re 3,5- 4 mázsa műtrágyát fo­gunk felhasználni. S ha ma még a mennyiségi igényeket az ipar nem is tud­ja kielégíteni teljes mérték­ben, a műtrágyák minősége az utóbbi néhány év leforgása alatt lényegesen javult. Né­hány évvel ezelőtt még csak a 20,5 százalékos hatóanyagú nitrogénműtrágyákat ismertük és használtuk. Ma már a pé­csi AGROKER raktáraiban is igen nagy a választék Kapha­tó kénsavas ammóniák 20,5 százalékos nitrogén-tartalom­mal. továbbá Linzi-só 22 szá­zalékos. Péti-só 25 százalékos, Ammónium -nitrát 34 százalé­kos és végül karbamid 46.3%- os nitrogéntartalommal. A jobb minőségű, töményebb műtrá­gyákból kevesebb kell. ezért szállításuk, tárolásuk és bedol­gozásuk is olcsóbb, hisz egy mázsa karbamid 2.2 mázsa kénsavas ammóniáknak felel meg A pécsi AGROKER-hez érkező műtrágyamennyiség­nek már több, mint fele kon­centrált. nagy hatékonyságú műtrágya, s bár használatuk­hoz több szakértelem, na­gyobb körültekintés szükséges, mégis hallatlanul megnőtt irántuk az igény. A megye legfejlettebb nagyüzeme, a Bo­ly! Állami Gazdaság például egész évi nitrogénműtrágya- szükségletét — 500 vagon — karbamidban igényelte meg. Elterjedten használják a karba- midot az öntözéses gazdasá­gokban kapásnövények fej­trágyázására és a kertészetek­ben. Megnőtt az érdeklődés a hazai műtrágya ipar újdonsá­ga, a folyékony műtrágya — folyékony ammóniák — iránt, mellyel az elmúlt évben a Pé­csi Állami Gazdaság végzett kísérleteket. Elterjedését egye­lőre gátolja, hoey csak vashor­dókban tarthatók, kényes Az úgvnevezett levélműtrágyázást több állami gazdaságunk és termelőszövetkezetünk végzi már évek óta sikerrel. Tároljuk szakszerűen! A műtrágya hatékonyságát csökkenti, ha rosszul tárolják. Ez év telén 3000 vagon műtrá­gya tárolására kötöttek szerző­dést az AGROKER-rel a ter­melőszövetkezetek, s ezzel igen komoly gond hárult rá­juk. hisz előfordul, hogy hely­telen tárolás következtében a műtrágya hatóanyagának 20— 25 százaléka veszendőbe me?v. Mivel nincs elegendő fedett tá­rolóhely, a foszfor és káli mű­trágyát ömlesztve, prizmák­ban tárolják a szövetkezetek. Szükségmegoldásnak jó, ha jól végzik. Ha azonban a prizmát nem szigetelik, nem földelik le megfelelően, a nedvesség ha­tására a műtrágya összeáll A nitrogén-műtrágyák érzéke­nyebbek. ezért minden eset­ben fedél alatt kell Iái ű. Rendkívül uag' nedvszívó ó­pes^éfféné fogva rossz táró ás esetén összeáll s az ilyen -óg nagyságú műtrágya k'szórvá nem teríti be az egész földet. Leghelyesebb az ilyen műtrá­gyát tavasszal megőrölm dö ennek a plusz munkának he­lyes tárolással elejét lehet venni. Mivel jelenleg a szükséges­nél még kevesebb műtrágyát tud adni az ipar. ezért a jelen­legi mennyiséget kell a legha­tékonyabban felhasználni. En­nek egyik módia — a szaksze­rű tárolás mellett — a helyes adagolás. Tapasz+ala^ok bizo­nyítják. hogv a foszfor és a nitrogén holdanként 100. a ká­lium holdanként 50 kilogramm nál kevesebbet adagolva nem gazdaságos. Viszont a me­gyénkben évek óta folyó mü- trágvázási kísérletek során az is k’derült. hogv az optimál­nál nagyobb adagú műtrágva- mennviség esetén a többlet- termés nem nő a ráfordítás arányában. Az elmúlt évben a megye termelőszövetkezetei 237 kiló műtrágyát szórtak ki holdanként a kenyérgabonára, míg az állami gazdaságoknál a búza alá kiszórt mennyiség 481 kiló volt. Ezzel szemben a termésátlag nem mutat iWen nagy el »érést, a tsz-ek búza- termés-átla i 10.2 mázsa ar. állami gazdaságoké 11,9 má­zsa volt. A csertői és úipetreí termelőszövetkezetekben vég­zett kísérletek szerint a mai búzafajták optimális műtrá­gya-adagja 3,5 maximum 4 mázsa. Az öntözött kultúrák természetesen ennél jóval na­gyobb adagokat kívánnak s nemritkán még a 6—7 mázsás műtrágva-adagok is megtérül­nek nagyobb termésekben. Egy mázsa műtrágya 1,5 mázsa többlettermés A helyesen adagolt műtrá­gyák — egyéb agrotechnikai módszerek helyes alkalmazá­sával együtt — növelik a ter­mésátlagokat. A búzatermesz­tésben például katasrtrális holdanként egy mázsa műtrá­gyaadagolásával 1—1,5 mázsa többlettermésre lehet számí­tani. S hasonlók vagy ennél még jobbak az arányok más növényeknél Nyugodtan állít­hatjuk tehát, hogy az ipar ál­tal előállított műtrágya min­den mázsája — szerényen szá­mítva is — egyenlő egy mázsa kenyérrel. Nem túlzás há* az a mondás, hogy ma már a ke­nyeret a vegyi gyárakba" *“r- meljük. hisz ha a föld a ha­gyományos termeléssel ne"" "d annyi kenveret. hogy p vilá­gon mindenkinek jusson e1*?. akkor a hiányzó mennvisógot megtermeljük a műtrágvaeva­rakban, s a kenvérgondtf örökre száműzhetjük. —Rné- ­a sia'ániai *sz mmm. *— Mekkora idő alatt Jut el egy könyvtár a kenyérbéltől Rómáig? — Talán tizenkét esztendő alatt. Ez a kérdés és ez a felelet jellemzi a mágocsi könyvtá­rat Kenyérbél... Nos, a falusi könyvtárosok * tudják, hogy néha ezzel is harcolni kell a kultúra érdekében. Ha va­lamelyik olvasó nagyon ko­szosán és szürkén teszi a könyvet az asztalra, akkor Tárnái Nándor elmegy a boltba negyed kiló kenyérért és szépen tisztára radírozza vele a könyv fedelét meg a hátsó borítólapját is. Mert a könyvet mindig tisztán kell kiadni! A nevelés nem Tho­mas Manna! kezdődik, ha­nem a tiszta fedőlapokkal. Aztán jöhet csak a többi. Mégpedig: a könyvajánlat, amely szé­pen bekötve ott hever a má­gocsi népművelési otthon könyvtárában az asztalon, raj­ta gondos szedéssel: Mit olvas­sunk a mezőgazdasági iroda­lomból? S a másikon: Mit ol­vassunk a magyar irodalom­ból? a havi 722 olvasó, ami a 3434 lelkes faluban azt jelenti, hogy egy hónapban minden család elolvas egy könyvet. A Siklósi járási Építő Ktsz ÉPÍTÉS Z- TECHNIKUST keres felvételre, lehető­leg gyakorlattal. Jelentkezés okmányok és önéletrajzzal a szövetke­zet elnökénél személye­sen vagy írásban. írásbeli ajánlatokat a Siklósi járási Építő Ktsz Siklós, Felszabadulás u. 43 címre kérjük küldeni. Fizetés megegyezés szerint. A csarnok befejezése után gépszínt is építenek, hogy tr időjárás v iszon tags ágaitól djék a drága gépeket az A A

Next

/
Oldalképek
Tartalom