Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

A morbus hungaricustól az új egyetemi városrészig

l#44 novemberének utolsó napjaiban hatalmas teherautók álltak a Pécsi Orvostudományi Egyetem Gazdasági Hivatala elé. Vezényszavak pattogtak, aztán megkezdődött a rakodás. Néhány óra múlva már csak üresen tátongó raktárak jelezték, hogy a „kiürítés” igen sikeresnek bizonyult. A nagy teherautókon nyugatra gurult a pécsi klinikák összes textiliakészlete. az ágynemű, fehérnemű, a betegek ruhái. Elvitték a műszereket, a kötszereket és vattabálákat, odalett a klinikák zsír-, cukor-, liszt- és kenyértartaléka is i í j

így kezdte meg visszaemlékezését Sagodi' Sándor és Kovács Lajos, akik már abban az időben is az egyetem gazdasági hivatalában dolgoztak.

Mironov Őrnagy segít,

A háborús zűrzavarra való tekintettel a könnyebb betegeket hazaküldték, alig maradt kétszáz ápolt a mai I-es Belklinika és Szemklinika által határolt épülettömbben. A szovjet csapatok bevonulása után a részleget kettéosztot- r,ák, s a klinikák egyik felében katonai kórházat rendeztek be. Nemcsak orosz sebesültek voltak, hanem angolok és amerikaiak is, akik a légicsaták idején zuhantak le. — Nagyon kevés volt a hely, még az ágyak közé is matracot tettek, hogy a sok sebesült elférjea,

A szovjet részleget Mironov

orvos-őrnagy, a magyart pedig dr. Boros Béla, a mai Szemklinika professzora vezette. ö lett később az egyetem első új rektora is. Sok ma is élő pécsi orvos és professzor dolgozott a magyar tagozatban abban az időben.

A szovjet és magyar szekció testvériesen élt egymás mellett. Amijük volt, azt elosztották. A magyarok kukoricalisztet, babot és káposztát adtak az oroszoknak (ebből még maradt a raktárakban), azok pedig cukorral, zsírral, liszttel és kenyérrel segítettek a pécsieknek, ök szereztek húst is. A klinikai tömb udvarán Hevenyészett vágóhidat rendeztek be, nagy kondérokban főtt a betegek étele.

A gyógyszerhiányt a Nemzetközi Vöröskereszt adományaiból és Mironov őrnagy juttatásaiból fedezték. Mironov őrnagy adott kötszert is. Amikor elfogyott a szenük, küldöttség indult a szovjet városparancsnokságra, amely a mai megyei tanács épületében rendezkedett be. A szovjet alezredes közvetítésével sikerült kapcsolatot teremteni egy ugyancsak ott-tartóz- kodó bányászküldöttséggel. A bányászok megígérték, hogy adnak szenet, ha a klinika el tudja szállítani. A szovjet alezredes erre teherautókat küldött a klinikák segítségére,

Nehéz örökség

A felszabadulás pillanatában csak három kórház volt a megye területén: Mohácson, Szigetvárait és Siklóson. Épp olyan zsúfoltak voltak, mint a pécsiek. Elméletben 46 körzeti orvos élt a falvakban, s fejenként több mint hat községet láttak el. A rendkívüli események láncolata, a háborús pánik azonban sok körzeti orvost kimozdított őrhelyéről, így minden teher az itthon maradottakra szakadt, Nem hat, hanem tizenkettő, esetleg még több falut kellett akkor a körzeti orvosnak bejárnia.

A csecsemőotthonok, bölcsődék életéről nem adhatunk számot, mert ilyenek a felszabadulás előtt vidéken nem voltak. Még Pécsett Is csak mutatóba akadt belőle. A mai értelemben ‘vett szociális otthonokról sem beszélhetünk, mert csak Mohácson tartottak fenn kettőt ötven egynéhány emberrel. Igaz, hogy a falvak- tea. sok szegényházat lehetett

amelyet az egyik professzor nyújtott be 1944-ben, a kari tanácshoz. A professzor azt kérte, hogy laboránsnőjét, aki már 15 éve dolgozott vele, akit 15 éves munka után sem vettek fel az egyetem személyi állományába, végre valahára sza badltsák fel megalázó helyzetéből. Vegyék fel, a különböző címletű és bizonytalan összegű juttatások helyett adjanak neki normális fizetést, A professzor azzal fejezte be kérvényét, hogy nemzetközi viszonylatban ismert kutatómunkája forog veszélyben, ha a gyakorlott laboránsnőt nem osztják be mellé.

Ma aligha panaszkodnának a professzorok, hiszen az egyetem összlétszáma a felszabadulás előtti 885-ről 1592-re növekedett. Ami pedig az anyagi ellátottság többi részét illeti, a Pécsi Orvostudományi Egyetem az utóbbi 5 évben több mint 35 millió forintot költött csupán műszerekre. Ebből 12 millió az 1964-es esztendőre esik,

Nyolc Kossulh-díj

A sok befektetés, az anyagi áldozat nem volt hiábavaló. A pécsi orvoskutatók nevéhez számos olyan nagy felfedezés

Találkozás 20 év után a „Papával”.

saiálni, ezekben azonban béke időkben is csak tengődtek a; öregek. A községek pénzébő éltek, amit kaptak, csak arr; volt jó, hogy ne haljanal éhen.

1945-ben még megyeszert* pusztított a „morbus hungari- eus”, a tüdővész. Sokasodd .sírhantok, frissen ácsolt keresztek mutatták, hogy Baranya minden száz újszülöttjéből tizenhárom nem éri mej első születésnapját

Új kórházak

Azóta a megye egészségügyi helyzete alapvetően megváltozott. A régi kórházakat bővítették, új kórház épüli, Harkányban és Komlón, a Me esek tetején pedig tüdőszanatóriumot avattak fel. Ennek köszönhető, hogy a kórházi ágyak száma az 1944-es 420- ról 1433-ra nőtt,

Ma több mint száz körzeti orvos él a megye falvaiban, egy orvosnak tehát már esik három falut kell ellátnia. Jellemző, hogy csak 2284 ember jut egy körzeti orvosra, kevesebb az országos átlagnál,

A körzeti orvosok mellett kisebb rendelőintézeteket alakítottak ki a járási kórházak szomszédságában, s önálló rendelőintézetet hoztak létre Komlón. Óriási forgalmat bonyolítanak le, évente mintegy 700 ezer ember fordul meg a falaik között. (Ez a szám természetesen nem tartalmaz- za a Pécsi Városi Rendelőintézet adatait.) A nagy forgalomnak főként az a magyarázata, hogy az utóbbi években a parasztság nagy tömegei is részesülnek a társadalmi biztosítás szolgáltatásaiban, s így nem vagy alig kell íizetniök « gyógyszerért, kezelésért, illetve kórházi ellátásért

Az utóbbi években Komlón és minden járási székhelyen tbc-gondozók jöttek létre. Az iskolaorvos, körzeti gyermekorvos, üzemi orvos mind olyan fogalmak, amelyek a felszabadulás előtt nem léteztek. A népi demokrácia vívmánya a KÖJÁLL is, amely nemcsak a járványvédelemben, hanem a település és élelmezési egészségügyben is hatékonyan tevékenykedik,

A csecsemőhalandóságot is sikerült négy-öt százalékra leszorítani. Mecsekjánosiban nagy csecsemőotthont alakítottak ki. Mindennapossá vált falun a bölcsőde.

A felszabadulás előttihez viszonyítva több mint négyszeresére emelkedett a gyógyszerfogyasztás, a régi földesúri kastélyokban pedig sz">ciá- lis otthonokat rendeztek be. Pécset nem számítva, tizenhárom ilyen otthonunk van ma a megye területén 1085 férőhellyel. 1965-ben újabb két szociális otthont avatnak a megyében, s ennek birtokában vidéken már minden olyan idős korút el tudnak helyezni, aki jelentkezik. Évszázados problémák megoldását jelenti ez.

öt új klinika

A húsz éves időszakban rohamosan gyarapodott a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikai intézeti hálózata is. — 1944-ben csak 8 klinikánk volt, ma 13 van. Az utóbbi húsz év vívmánya az orr-fül-gége, az urológia, a Il-es sebészeti, a Il-es bel- és röntgenklinika. Az elméleti intézetek száma 10-ről 15-re emelkedett, a klinikai ágyak száma 882-ről 1317-re nőtt. Korszerűsítették és bővítettek több régi klinikát is. A Szülészeti klinika például új, 200 személyes tantermet és radiológiai osztályt kapott, tízmilliókat költenek a Gyermekklinika bővítésére, sebészeti résszel gyarapodott az Idegklinika, újjávarázsolták a Bőrklinika épületét. Több klinikát a felszabadulás után láttunk el úthálózattal, központi fűtéssel,

Jellemző a Pécsi Orvostudományi Egyetem anyagi ellátottságára m • kérvény &

Húsz éve történt

Az Oj Dunántúl irta;

A budapesti nemet parancsnokság visszautasította a szovjet hadvezetőség emberséges megadási felhívását és két kiküldöttet legyilkoltatott A hitleristák halálra ítélték a magyar székesfővárost,

*

Budapest gyárainak, munkássága harcban áll a gyárromboló hitleristákkal.

*

Moszkvába érkezett a magyar fegyverszüneti bi~ aottság. A magyar küldöttség feladata, hogy a fegyverszüneti feltételeket átvegye.

*

Január 1-én megkezdődött a postautalványok be- és kifizetése, továbbá a postatakarékpénztári csekkbefizetés és takarékbetétforgalom azoknál a postahivataloknál és postaügynökségeknél, amelyek működésüket újra megkezdték.

*

1945. január 8-án két pécsi középiskolában folytatódik az oktatás. Megkezdi a tanítást az állami gimnázium és a városi kereskedelmi Sú középiskola.

*

Elkészült s pécsi törvényszék 1945. évi tanácsbeosztása. Megindul a polgári büntető törvénykezés.

*

Megkezdte működését az eüeő pécsi „gyufagyár”. Jövő héten piacra kerül a pécsi gyufa.

*

Ueve<- l.'<Tcok folynak a városligetben, a parlament és a tő . ’ ta előtt lángokban áll a Pázmány Péter

Tudományegyetem.

— Amikor 1945. január 12- én félholtra fagyottan érkeztem a községbe, János bácsi hóval dörzsölte, majd izzított kövekre öntött vízzel és gőzzel kezelte fagyott tagjaimat, Utána takaróba bugyolálva aludtam reggelig és olyan érzéssel ébredtem, mintha csata újjászülettem volna. Nem is szereztem semmi betegséget

Menráth Antal asztalos házában már a fél utcasor ősz- szefutott. Jöttek idősebbek és fiatalabbak, olyanok, akik személyesen ismerték és olyanoki akik csak hírből hallották nennet..

Az ifjabb generációhoz tartozó Varga László gépkocsi- vezetőtől szinte kétkedve kérdezte a háziasszony.

— Laci, hát te is emteksztíl Dimitri re?

— Hogyne emlékeznék, hiszen egy ágyban aludtunk —« felelte derűtkeltően. Dimitrin kívül nem is kerített senki annyi humoros katonatörténetet az est folyarjián, vhüit éppen ő.

— Az az igazság — összegezte a falu véleményét Men- ráthné. — hogy azokban a nehéz időkben senki nem se- gített rajtunk annyit, mint <5,

— Mindent megszerzett, amit csak kértünk tőle és ami csak módjában állt — bizonyította Varga Mária, majd a többiek.

— Ha nem így lett volna, nem is mertem volna visszajönni, — nyugtázza az elismerést Dimitri.

— Meg is sirattunk, amikor megsebesültél — szólt közbe ma is aggódó hangsúllyal Mariska néni.

Pillanatok alatt ajándékok halmaza került elő a vitrinekből, senki nem akarta elengedni üres kézzel, emléktárgy nélkül Dimitrit és feleségét. Sütő Kálmánná a legszebb porcelánszobrát, Taveli néni likőröskészletét, a Men- ráth-lányok legkedvesebb csecsebecséiket, játékjaikat, Varga Lajos egy üveg — varázslatos gyorsasággal megszerzett pezsgőt — ajándékozott a bolgár vendégeknek. A szabadást pedig — mintha esek összebeszéltek volna — mindannyian e szavakkal hárították el.

— Akkor te segítettél rajtunk, most fogadd el a mi ajándékainkat. Van miből, nem úgy mint akkor.

A búcsúzásnál Varga Laci nem mulasztotta el kö-;o-.; gyermekkori példaképé'. í hogy időközben gépkocsivezető lett.

— Tudod, te mindig egy 'ó erős, oldalkocsis motorker1- párral jártál. Mi, gyerek-k majd megvesztünk érte és fenemód irigyeltünk. De most már én is vezetek.

— Örülök neki — válaszolt Dimiter Denkov —. És annak is, hogy azóta jobbak, járhatóbbak, simábbak errefelé az utak. Én már akkor is motoroztam, tudok hát különbség get tenni — szólt és meleg barátsággal ölelte magához a fiatalembert.

Igaz Sándor

fűződik, amely nemcsak hazai, hanem világviszonylatban is kiemelkedő. A pécsi orvoskutatók tudományos munkásságát fémjelzi az a nyolc Kos- suth-díj is, amelyet az egyetem hét professzorának ítéltek oda,

A jövő képét az új, '400 ágyas klinikai tömb épülete vetíti elénk, amely csak a kezdete az új egyetemi városrész kialakításának. 1970— 1972-ben az ország legkorszerűbb új orvosegyetemét avatják fel városunkban.

M. L

Bajtársak sírjai között Harkányban.

kával egy térkép melletti rögtönzött „haditanácson” mindjárt föl is elevenítették a Dráva menti ütközetnek — a bolgár hadsereg legnagyobb magyarországi csatájának — epizódjait, mielőtt még személyesen az egykori hadszíntérre indultunk volna.

natkozásban akár családi küldetésnek is vehető a látogatásunk — jegyezte meg Denkov tréfásan.

A Dráva menti csatározások színterén átvezető utunkon úgy ráismert a tájra, mintha csak térképről olvasott volna. A mi

Duniter Denkov szófiai gimnáziumi rajztanár és felesege azért jöttek megyénkbe, hogy felkeressek azokat a helyeket és embereket, ahol húsz evvel ezelőtt Dimiter Denkov az 1. Bolgár Hadsereg katonájaként járt.

Már Pécsett feltűnt, hogy mi lyen otthonosan mozog a belvárosban, szinte „szakavatott idegenvezetőként1' kalauzolta feleségét

— Ne lepje meg u helyismeretem, ugy anis a vérátömlesztéssel eboen a városban mentették meg életem és itt váltam ezzel léiig magyarrá is — adta magyarázatát tájékozottságának. — Lám a színhazat is tatarozzák — figyelt fel a meg újuló homlokzatra. — Olyanok a házak most, mintha megannyi ékszeresdobozzal hintették volna tele az utca két oldalát. Sokkal szebbek, mini húsz évvel ezelőtt — jegyezte meg műértő szemmel és bizonyos elégtétellel a Kossuth Lajos utcáról.

Évek óta készültek erre az utazásra. Még otthon, Szófiában összegyűjtötték és díszes albumba foglalták az I. Bolgár Hadsereg baranyai felszabadító harcairól készített fényképeket Most ezt — a helyenkénti csatározásoktól dúlt pécsi utcákat és a városon átvonuló bolgár egységeket megörökítő 26 felvételt — a Fegyveres Erők Pécsi Klubjának ajándékozták. Az albumot átvevő Ybl Ernő századossal, a klub parancsno— A mi családunkból négy fiútestvér harcolt az I. Bolgár Hadsereg kötelékeiben és érdekes véletlen, hogy a drávai átkelés után hárman itt, Baranyában találkoztunk. Ilyen vökön szállásadóit, Taveli Jánost

és feleségét, Mariska nénit Unj iető gondolatai. De a legjobb gondűző a beszélgetés, elmond-j ta hát páprádi érkezésének történetét.

Dráva menti utazás

szemünknek semmitmondó, sár gán fonnyadó kukoricások, zöldellő gabonák tábláin erőteljes kai mozdulatokkal jelölte be a régen beszántott lövészárkok, lőállások és harcálláspontok helyét.

A harkányi bolgár katonai temetőből — ahol a sírfeliratokat betűzve, a sírköveken elhelyezett fényképeket nézegetve emlékezett az itt porladó katonabaj társakra — Szaporcá- ra indultunk. Az első falubeli, akivel találkoztunk, a határból hazafelé tartó Csőmé Sámuel volt, éppen az ő házában rendezték be annakidején a kötözőhelyet.

— Emlékszem én őrá — mutatott örömmel Denkovra. — Hozzám vitték be sebesülten és ott részesítették elsősegélyben. Mindjárt megismerte — erő- sítgette szavait.

— Kegyetlen harcok folytak itt, amikor megsebesültem — egészítette ki őt Denkov. — A kertek alján, házról-házra törtek előre a mieink Az egvik lakásban meggyilkolt anyára és mellette, a bölcsőben sirdo- gáló gyermekre találtak a katonák. Amikor a síró csecsemőt felemelték, időzített gránát robbant a bölcsőben Az aknavetőt v'szont a temnlom+nronv ban helvezte el az ellenség; ezt latráról-létrára kúszva sikerült csak megsemmisíteni — Idézte a szaoorcai csata epizódjait.

Páprádhoz — étünk végcéljához közeledve — kételyek, nyugtalanító kérdések halványították a különben iékedé- lyű. vidám mindössze 41 éves

veterán” bnníOiInZéf _ Itt £.irvn ^ Pí».r>q” ?) ,.TVTnma”? — tértek vissza az egy-