Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-20 / 16. szám
Vtl*9 proietörjai. egyesüljetek! Dunámon napin . y I T ß v 3 « 3 Az ySZMP Baron^q megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXII. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1965. JANUÄR 20.. SZERDA Tizennyolcéves katonák A kormányrendelet alapján erre a kiképzési évre már bevonultak az első 18 éves sorkötelesek. Riporterünk a Petőfi laktanya egyik raját látogatta meg és az újoncok napi programjának bő skálájából néhány pillanatot megörökített fényképezőgépével. Schmidt Márton őrvezető raja a katonás mozgást gyakorolja az alaki foglalkozáson. A megyei pártbizottság hétfői ülésén megtárgyalták a mezőgazdaság eredményeit és feladatait is, amelyről Novics János, a megyei pártbizottság titkára tartott beszámolót. A katona hű társa a fegyver. A „pőímenj asszonyt” minden nap gondosan ápolni kelL Megyénk mezőgazdasága az élmúlt négy év alatt alapvető változáson ment keresztül. Négy évvel ezelőtt a tanácsi szántóterületnek 51 százaléka volt a termelőszövetkezetek tulajdonában. így gyakorlatilag az elmúlt négy esztendőre esik a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szövetkezeti gazdaságok kialakítása. Annak idején arról folyt a vita, hogy lassítani kell a mezőgazdaság szocialista átszervezését, mert ha sürgetjük, csökken a terméshozam, az állatlétszám. Mások azt tanácsolták, hogy gyorsabban fejezzük be az átszervezést, mert úgyis vissza esik a termelés. Ugyanakkor pártunk Központi Bizottsága agrárintézkedéseiben kimandot | ta: úgy kell megoldani a me- I zőgazdaság szocialista átszer- I vezését, hogy a termelés szín- i vonala ne csökkenjen, hanem növekedjen. És mint sok más j kérdésben, úgy ebben is, az élet pártunk helyes álláspontját igazolta. Már 1961-ben 301 tsz volt a megyében, és egy tsz-re jutó terület szántóegységben nem érte el a 800 holdat. A következő években megkezdődött a központosítás, a szocialista nagyüzemek kialakulása, és 1964-ben a tsz-ek száma 160 volt, és az egy gazdaságra jutó földterület megközelítette átlagosan a 2200 holdat. A szövetkezeti gazdaságok felszerelt sége, állóeszköz-ellátottsága is alapvetően megváltozott. Egy holdra 1960-ban 1636 forint állóeszköz jutott, tavaly pedig már 3300 farint. Növekedett a férőhélyek száma. Négy év alatt 21931 szarvasmarha, 62 842 sertés, 208 300 baromfiférőhely épült. A traktorállomány 65 százalékkal emelkedett és megváltozott az összetétel: korábbal lényegében G—35-ös traktorok álltak csak a mezőgazdaság rendelkezésére, ma pedig nehéz-, közép- és könnyűtraktorokkal vannak felszerelve. Gabonakombályn- parkunk 66 %-kal növekedett. A mezőgazdaság öntözött területe több, mint húszszorosára nőtt és ez megyénk arculatát is megváltoztatta. Baranya területén jelenleg 139 tó és víztároló található 3310 hold víztükörrel. E tavakból hetvenet az elmúlt négy évben építettek. A vegyszeres gyomirtás a tsz-ekben és az állami gazda Ságokban 50.7 százalékkal emelkedett, és kétszeresére nőtt az egy holdra jutó műtrágyafelhasználás. Az állami gazdaságok és a tsz-ek négy év alatt 1985 hold szőlőt és 2376 hold gyümölcsöst telepítettek. Talajjavítást 32 536 holdon végeztek és 3323 hold legelőt és rétet feltörtek. Számításaink szerint a megyében az elmúlt négy év alatt 19 százalékkal emelkedett a mezőgazdaság terméshozama az országos tíz százalékkal szemben. Erősödtek termelőszövetkezeteink A megye felvásárlása az elmúlt négy évben 139.5 százalékkal nőtt, ezen bélül a növényi 187.7, míg az állati eredetű termékek 126.6 százalékkal. A tsz-ek az elmúlt négy év alatt gazdaságilag megerősödtek, növekedett jövedelmük, egyre több árut szolgáltatnak a népgazdaságnak. Mig 1961- ben 674.5 millió forint volt a beruházott vagyon, addig 1963 végén ez a szám 1 milliárd 177.5 millió forintra nőtt A tiszta vagyon négy évvel ezelőtt 468.8 millió forint volt 1963 végére 790.2 millió forintra emelkedett Külön szólt Novics elvtárs az állami gazdaságok helyzetéről. A második ötéves terv a Baranya megyei állami gazdaságok részére a mezőgazda- sági termelés növelését 52 százalékban írta elő. Nem kis feladat volt ez. A gazdaságok Katonáknak nemcsak a harcászathoz, de a háziasabb munkákhoz is „érteni kell. Ehhez kitűnő gyakorlási mód, a képen is látható „sakkozás”. Orbán László honvéd fószaMn vezetésével tizenkét arnht— íőzi a regimentnyi menüt A napi szakmai gyakorlat és elméleti foglalkozások után jut idő bőven a szórakozásra is. A szépen, ízlésesen berendezett klubtermekben, az alakulat ifjúsági presszójában televízió, rádió mellett, olvasva, beszélgetve, vagy zenélve szórakozhatnak a katonák ki ki kedve szerint. Mctzing Miklós, aki korábban a Nagy Lajos Gimnázium zenekarában is játszott, a ka- tooatársak közönsége előtt a Ki mit tud? hadsereg-döntőjére készfii. Erb János képriportja négy év előtti termelési értéke 377 millió forint volt, mig a múlt évi várható érték 440 millió forint. Ha a gazdaságok teljesítik az 1965-re tervezett 481 millió forintos termelési értéket, akikor az előírt 52 százalékos termelésnövekedést 57 százalékra teljesítik. Az elmúlt négy évben az állami gazdaságok nyereségesen gazdálkodtak, de hiba, hogy az utóbbi két évben nem nőtt, hanem csökkent a nyereség Ennek objektív okai is vannak, mint például az időjárás, az elemi csapások, stb., azonban a gazdálkodásban, az üzemszervezésben elkövetett hibák is közrejátszottak. Érdemes megemlíteni, hogy az állami gazdaságoknál egy mázsa kenyérgabonára fordított élő munkaóra-felhasználás 5-ről 1.8 órára, a kalászos takarmánygabonánál 4.7-ről 1.7 órára, a kukoricánál 8.4 óráról 5 órára csökkent négy év alatt. Az állatállományon belül jelentősen — 197 százalékkal — nőtt a sertésállomány, mig a baromfiállomány 127 százalékkal emelkedett. A tej literenkénti önköltsége négy év alatt másfél százalékkal, a növendékmarha-tartás 3.6 százalékkal, a marhahizlalás 20 százalékkal, a sertéshizlalás 8 százalékkal csökkent, mig a tojástermelés 3.3 százalékkal nőtt. Beruházások Az állami gazdaságoknál a beruházás nem volt tervszerű. A tervidőszakra 167 millió forint építési beruházást kértek és 42 millió forintot hagytak jóvá. Ugyanakkor négy év alatt ténylegesen 210 millió forintot használtak fel. Csak tavaly a beruházási keretet 17 alkalommal módosították. Négy év alatt 360 vagon magtárteret, 2820 vagon kukorica- tároló-helyet, 1500 szarvas- marha-, 14 000 sertés-, és 31 ezer baromfi-férőhelyet építettek. A megye területének 15.3 százaléka erdő. Ezért nem lehet közömbös számunkra, hogy itt hogyan gazdálkodnak, hiszen faimportuak lényeges helyet foglal el behozatalunkon belül. Az erdőgazdaság 1517 holdon telepített erdőt, fakitermelését 11 százalékkal, ipari fakitermelését 6 százalékkal. fagyártmány-termelé- sét 40 százalékkal növelte. Fokozták a gépesítést a fakitermelésnél és a rakodásnál, de ezzel nem növekedett arányosan a termelékenység. A második ötéves tervben megoldják a termelőszövetkezetek gépesítését és a gépállomások egy részét javító állomásokká szervezik át. Mig 1960-ban a mezőgazdasági géppark 78 százaléka, tavaly az év végén csak 29 százaléka volt a gépállomások tulajdonában. A gépállomások beruházása az átszervezésnek meg felelően alakult. Fokozatosan bővítették a műhelyteret, és szerszámgépeket biztosítottak számukra. Tavaly 9.6 millió forint építési, és 10 millió forint gépvásárlási hitelt kaptak; A gép- és gépjavító állomásokon az átszervezéssel párhuzamosan megszüntették az egyedi javítási módszert és bevezették a szalagszerei javítást, éa speciális feladatokat megoldó üzemeket hoztak létre. A gépjavító hálózat fejlesztésének hibája, hogy az egyes állomások műszaki vezetői elszigetelik magukat a tsz-ektől. A Vízügyi Igazgatóság a vizek tervszerű hasznosításával; kártételeinek elhárításával fog lalkozik. Tervezi a vízügyi létesítményeket és megépíti azokat. Tervezi és kivitelezi az öntözést, a halastavakat és tározókat. A gépesítés gyors növeliedésével a Vízügyi Igazgatóság üzemi eredményei közel 12-szeresére nőtt négy év alatt. Több, igen jelentős munkát kezdtek el, ilyen a Dráva szabályozása, a Fekete-víz és a Pécsi-víz rendezése 69 millió forint összeggel. Takarmánygondok A továbbiakban Novics elvtárs arról beszélt, hogy a lehetőség keretei között kisebb szakosítást hajtottak végre a/ elmúlt években a növényter mesztésben és meghatározták az állattenyésztés szakosítási • nak irányát, a telepek kialakításának programját. Koncentrálták a baromfitenyésztést és tojástermelést. Kidolgozták a mezőgazdaság gépesítését, a mezőgazdasági gépjavító hálózat rendszerét, szakosítását. Ez a program körülbelül jövőre valósul meg teljes egészében. A mezőgazdasági üzemek évek óta súlyos takarmány- gondokkal küzdenek. Kevés a takarmány, de még nagyobb gond a fehérjehiány. Az Ireg- szemcsei Kutatóintézet bicsér- di telepén fehérjében gazdag takarmánykeveréket termeszt, ezt a módszert több mezőgazdasági üzem alkalmazta. Igen jó eredményt ért el tavaly a mohácsi Uj Barázda Tsz. Gyakorlatilag teljes egészében rátértünk a külföldi és hazai nagyhozamú búzafajták termesztésére. A gabonabeta- karítás komplex gépesítésében is sikerült eredményeket elérni. Ezt a feladatot 1963-ban (Folytatás a 3. oldalon) 1*56—196» ér négy év átlaga 1965. terv Búza 8.3 10.2 13.5 Őszi árpa 11.6 10.8 15 Kukorica 13.6 16.2 18 Cukorrépa 115.8 137.8 165 Kibővített Olést tartott a megyei pártbizottság Páriánk gaziaságpilltikája helyes, jé ólon halad
