Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-19 / 15. szám

tm, január 19. napló 5 Gépek a szalagon Ezekben a napokban csúcs­forgalmat bonyolít le a má­gocsi gépállomás. A műűt felőli nagykaput bezárni sem érdemes, egymás után érkez­nek a sáros, kimerült, „be­teg” gépek, némelyiket úgy vontatják. A melegmosó előtt ezen a reggelen is 25 traktor vár bebocsátásra, s ez a ren­des napi mennyiség. Min­den igyekezet mellett sem tudták a javításokat úgy „széthúzni”, hogy a tél meg ne hozná a maga csúcssze­zonját. El kell fogadni a tényt, a mezőgazdaság szezon jellegű. likalrészfelúiíló-részleg Hogy mégis győzik a mun­kát mindenekelőtt annak kö­szönhető, hogy a nyáron épült új szerelőcsarnok lényegesen megnövelte a javító kapaci­tást és annak, hogy a tavaly bevezetett szalagszerű gépja­vítást megreformálták. Hogy miben áll ez a reform, azt a főmérnök Zsalezák Ottó röviden és tömören így fogal­mazza meg: — Tavaly még a szalagon javítottuk a traktorokat.. Most beiktattunk a szalag elé egy alkatrészfelújító-részüieget és így a szalagon csak szerelés folyik. Meggyorsult a gépek átfutási ideje, rövidebb idő alatt több traktort tudunk kijavítani, mint azelőtt A két mérnök, Zsalezák Ottó és Simonies Alajos kü­lönben is arról híresek, hogy mindig valami új megoldá­son törik a fejüket, s amibe belefognak, sikerül. Amit a tszrekkel még nem tudtak el­érni, azt a saját traktorpark- juknál már megoldották. Ez pedig a folyamatos gépjaví­tás. Hányszor csapnak az embe­rek a fejükre egy új talál­mány láttán, „hogy ez ne­kem nem jutott eszembe!”. Zsalezáéknak „eszébe jutott” és .az országban elsőként, meg is csinálták a hibaelhárító szervi? .gépkocsit, mely a Me-, zőeazdasági Kiállításon okle­velet nyert. Felfigyelt rá a Gépkísérleti Intézet is. Szó van róla, hogy Mágocs gyárt­ja le az ország összes gép­állomásának. Híbseííiérílr-szemz A szervizkocsi a minden gépállomáson működő úgyne­vezett műhelykocsiktól ab- , ban különbözik, hogy míg ( MŰSOR-SZÍNHÁZ-MOZI A MAGYAR RADIO PÉCSI stúdiójának ISÍ5. január 19-1, keddi műsora a 223,8 m középhullámon s 17.30: Szerb-horvát lyelvű műsor: Fiatalok félórája. — összeállítás. A tartalomból: Hírek a fiatalok életéből. — Ivó Robic énekel. — Félév előtt az Iskolában. — Fia­talok a mikrofon előtt. — Favá­gók. Prezsihov Voranc elbeszé­lése. _ Találkozások régi isme­r ősökkel. — Tánczene. 18.00: Német nyelvű műsor; A tavaszi munka sikeréért, (Lá­togatás a Pécsi Állami Gazdaság Üszög-pusztai gépjavító műhe­lyében). Riport. Hírek, tudósítások. Klvánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsort Válasz a hallgatóknak. 18.35: Zenélő levelezőlap. 18.55: Dél-dunántúli híradó. 19.10: Ernster Dezső énekei. 19.25: Üzemi vese tők az űzetni munkáról. 19.30: Népek dalaiból. 19.15: A mikrofon előtt... Beszél­getés Palkó Sándor elvtárssal, a megyei tanács vb-elnőkével. 19.5S: Műsorismertetés, 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ« Nemzeti Színház: Viktória (este 7 órakor). Rátkai-bérlet. MOZIS Rövidítések: szv. szöesváazaú, szí. = színes. Park: Korzikai testvére* (szv„ Szi.. 4. 6, 8). Petőfi) A kém nyomába* (4. 0, 8)- , _ Kossuth: Harakiri (szv., 4, I, 9). Csak 18 éven felülieknek! Híradó Mozi: Magyar híradó. Pásztorművészet. Tífusz,’ Akiknek szurkolni fogunk. Babák és ba­bok. Mese a lopott festékről (Elő­adások 11 órától 8 óráig folytató­lagosan). ... Fekete Gyémánt: A kék öböl rejtélye (szi., 6). Építők: Útban Párizs felé (4, 6). Pécsszabolcs: Kallódó emberek (szv., 5, 7). Mé- csekalja: Az aranyfej (szv., szi., Ti Vasas n.: Másfél millió (szv.. 5). Meszes: Bak fis (8). MoháeSí Volt egy ilyen legény A W- i azok a meghibásodott gépek­hez hívásra mennek ki, ad­dig ez minden hívás nélkül rendszeresen meglátogatja a mezőn dolgozó gépeket. Idő­ben felfedezi a hibát, ezzel megelőzi a nagy bajt. Mivel a kocsin mosóberendezés is van, ezenkívül két kompresz- szor, zsírzó berendezés, fúró, köszörülő, hegesztő, satupad, olajcsereberendezés stb., a gé­pet a lemosás után alaposon átvizsgálják, így a legkisebb hajszálrepedést is észreve­szik. A gépkocsi vezetője maga is szerelő, s még egy villamossági szakember jár vele, a kis hibát azonnal hely­színen megjavítják. Ha nagy a baj, beküldik a gépét a központi javítóba. így érték el Mágocson a folyamatos ja­vítást. Jelenleg saját gépük nincs is szalagon. A 104 gép­ből 60 most is szánt és dol­gozik. A szalagon most csak tsz-gépeket szerelnek. A műszaki iroda ajtaján egyre gyakrabban kopogtat­nak be fiatalok, munkát ke­resnek. S jó szakemberekre a gépállomásnak mindig szük­sége van. Három év leforgása alatt 28-ról 110 főre nőtt a műhelylétszám, de annyi a javításra váró gép, hogv még ez is kevés. Tavaly 266 gé­pet javítottak meg a sásdi járás termelőszövetkezeteinek, s ennek értéke 3,6 millió fo­rint volt. Az idén még ennél is nagyobb a tervük s sze­retnék a határidőket ponto­san betartani. Cseregéprendszer Mit tesznek ennek érdeké­ben a műszakiak? Mindenek­előtt azt tették hogy előtér­be helyezték a tsz-gépeket. Ezekre az idegen gépekre ütemezést készítettek. S hogy a szerelőszalag alkatrészhiány miatt ne álljon egyetlen per­cet sem, egyes alkatrészeket saját maguk gyártanak. Mű­helyeikben maguk maratnak a magyar Dutra traktorhoz fogaskereket, a DT lánctal­pashoz kereszttengelyt és még sok apró alkatrészt. Sajnos az alkatrészhiányt még ilyen találékonyság mellett is csak enyhíteni tudják, mert azon a gépállomás már nem segít­het, hogy a magyar UE trak­torokhoz három hónapja nem lehet gumit kapni. Gumike­rék gyártására mégsem ren­dezkedhetnek be. Elősegíti a gépjavítás meg- gyorsüását azonban az, hogy a mágocsi gépállomáson eb­ben az évben bevezetik a cseregép-rendszert. Tehát ahogy a tsz behozza rossz gépét, azonnal kap helyette egy jót, amely mindaddig bér­munkát végez a szövetkezet­nek. míg a saját gépe elké­szül Ha a gépállomás nem készíti el határidőre a tsz gépét, a határidőn felüli na­pokon ingyen dolgozik a cse­regép a szövetkezetben. Még egy örvendetes hír: ez év elején 25—30 százalékkal csökkentették a mezőgazda- sági génalkatrészek árát. Az egyes cikkek átárazását ezek­ben a napokban végzik a mágocsi gépállomás raktárai­ban. Mindezek azt mutatják, hogy a sásdi járás termelő- szövetkezetei ebben az évben jóval olcsóbban és gyorsab­ban javíttathatják ki munká­ban elhasznált, hibás gépei­ket. Baranyai díszítőművész-szakkörök sikere Tegnap nyílt meg a Városi Művelődési Házban: „Húsz év legszebb alkotásai” címmel a baranyai díszítőművész szakkö­rök munkáiból összeválogatott kiállítás. A nőtanács és a Pécs- Baranyai Népművelési Tanácsadó közös rendezésű kiállítását Rameisl Ferencné országgyűlési képviselő, a megyei nőtanács titkára nyitotta meg. Már a megnyitáskor igen sok látogató tekintette meg a kitűnően sikerült kiállítást, amely egy hétig lesz nyitva. • A NAGYTEREMBEN ízlé­ses elrendezésben sorakoznak a szebbnél szebb szőttesek, hímzés.» . A kiállításnak nem­csak egyszerűen az volt a cél­ja, hogy reprezentatív bete­kintést nyújtson a díszítőmű­vészeti szakkörök munkájába, hanem az is, hogy a népi ele­mekkel dolgozó kézimunkák­nak és a modem lakáskultú­rának a harmóniáját érzékel­tesse. így aztán a palóc és a bu- zsáki hímzések jellegzetes páros-kék darabjai, a tardi'ke­resztszemes falvédő, az írásos és a szűr hímzéssel díszített párnák, térítők mellett mo­dem vonalú székek, kisaszta­lok, heverők, szőnyegek is szerepelnek a kiállításon, bár szerepük alárendelt jellegű, csak a.háttér éreztetése a dol­guk. A baranyai öltések fél­használásával készült, válto­zatos darabok a kiállításnak talán legérdekesebb részét je­lentik. Néhány eredeti népi kézimunkát — amelyet a szakkörök gyűjtöttek — szin­tén kiállítottak, mintegy össze­hasonlításul annak bemutatá­séra, hogy milyen sokféle­képpen lehet „modernizálni” a régi népi elemeket. Főkötő- mintával készült a zsú rab rósz, továbbá az apróbb-nagyobb térítők, amelyek a modem lakás alacsony asztalkájával, a sötét kerámiavázával és né­hány száraz ággal a legszebb harmóniát valósítják meg. Múlnak a hetek... A válasz hivatalos: „A fel­vetett . állagmegóvási munká­kat el fogjuk .készíteni. Az építkezést télies te ni fogjuk, a téli időszakban az épületen belüli munkákat kívánjuk el­végezni, természetesen ezt megelőzően a szükséges fö­dém- és nyílászáró szerkeze­tet is elkészítjük.” Múltak a hetek, az eső esett és leomlott két vadonat új köefal. Mert az ígéretek­ből semmi sem lett! Önként felvetődik a kér­dés: elfelejtették a vasasi is­kola építését Komlón? Mi lesz a sorsa az épületnek? Miért H engedik tönkremenni még azt is, ami már megvan? Miért nem téliesítettek az építkezést, hogy tavasszal mi­nél előbb folytatni lehessen? Ugyanis így félő, hogy. idén szeptemberre sem készül el az épület. A kérdésre felele­tet csak a Komlói Építőipari Vállalat adhat. Várjuk a vá­laszukat, mi is. a vasasiak is. (Csata!) Tanulságos példáját szolgál­tatják a népi elemek sikeres felhasználásának a Barnya megyei Háziipari Szövet i zet bútorszövetei is, valamint az a néhány, csak mutatóba ki­állított ruhadarab, amelyeket különféle hímzésfajták mér­téktartó, rendkívül finom és ízléses alkalmazásával díszí­tettek. * A KIMUTATÁS szerint ép­pen 99 díszítőművészeti szak­kör működik a megyében. Természetesen nem szerepel valamennyiük munkája ezen a kiállításon, sok olyan van, amely nem is tekinthet még komolyabb múltra vissza, — de nem is számít most, me­lyik szép darabot ki, s hol készítette. A lényeg az össz­képen van, úgy is mondhat­nánk: ez a kiállítás az „ügy” sikerét mutatja be, nem an­nak részsikereit. A sikerekről azonban rész­letesen is boldogan mesélnek a legületékesebbek, akik ma­guk is a sikerek részesei: a szakkörök vezetői. Hamarjá­ban hármukat kérdeztük meg, olyanokat, akik vagy éppen most kapták kézhez a szakkör­vezetői működési engedélyt, vagy mostanában végzik a két éves. alapos tudást nyújtó tanfolvamot, amelynek végén a működési engedélyt meg­kapják. Nyaranta egyhetes bentlakásos tanfolyam Mohá­cson, havonta előadások, gya­korlatiak és elméletiek (első­sorban művészettörténetiek) vegyesen. Nagy Ferencné, a berkesdi szakkörvezető, még a tovább­képzésben vesz részt. — Két éve alakult a szak­kör a községben — momdia. — Most van vagy negyven ta­gunk. Az első évben még egy­szerűbb hímzéseket esináltpnk, most már sokkal előrébb va­gyunk:' A :fálúbán ' sokrégi szőttes van, papír között tart­ják sokan a feég nagyanyjuk idejéből való, nemegyszer kb. százéves szőtteseket, amelye­ket keresztelők alkalmával használtak csak. Mosni nem, lehet ezeket, de nagyon szé­pek, s hamar rájöttek az asz- szörnyök is. hogy jó volna ilye­nekét készíteni. Bizonyos mér­tékig modernizálva, tisztítható formában megoldva ilyen szőt leseket készítünk mostanában, illetve olyan új kézimunkákat, amelyek e szép régi szőttesek technikájára, motívumaira épülnek. Lázár Jőzscfné, az abaligeti szakkör vezetője: — Régebben vezetek díszítő­művészeti szakkört, de Aba- ligeten most nemrégiben kezd­tük. Jelenleg 27 taggal dolgo­zunk. Nagy az érdeklődés, a kedv, s amellett, hogy az asz­szonyok saját otthonukat sze­retnék szebbé tenni sok érté­kes népi hímzéssel, azt ter­vezzük, hogy a kultúrház szá­mára is varrunk majd térítő­két. függönyöket, párnákat. Göb Rétemé éppen most kapta kézhez a működési en­gedélyt, de ő a legrégibb szak­körvezetők közé tartozik. Ba- kócán hét éve működik a mintegy 70 tagú szakkör. Na­gyobb távlatból. élesebben látja hát az eredményeket: — Az első évben nehéz volt. összesen valami 15 népi kézi­munkát készítettünk, az asz- szonyok között nagy volt a horgolási láz, s mivel az ő , véleményüket akkoriban még nem akartuk befolyásolni; las­san haladtunk csak De már a második évben vagy 100. szép, népi hímzést készítettek. f Azóta tizenhat hímzést tanul- ' tak meg, szebbnél-szebb dol- golcat készítenek. szabad le­hetősége van a fantáziának, kombináló készségnek, s itt a. kiállításon is nem egy tagunk munkája szerepel. Most leg­inkább a matyó, a palóc, a sárközi, kalocsai, to-rockói hímzéseket csináljuk. A laká­sokat meg lehet nézni, az asz- szonyok többségének lakása tele van gyönyörű kézimun­kával. Hol vagyunk már a 1 selyem-brokát, tüll hármas- párnáktól! Az asszonyok ízlé­se csalhatatlan, sokszor még idegenekkel is vitába szállnak: miért azt a régi, giccses kézi­munkát csinálják. Jellemző a változásokra, hogy tavaly ötös aranylakodalmat ültek a falu­ban, s az ünnepség színhelyét, a tanácsot, a kézimunkáinkkal, díszítettük fel. Az egyik arany lakodalmas néni, hetven év körül van, azonnal megkere­sett, s mondta: ő is ilyen szén kézimunkákat akar csinálni, mint a fiatalabbak. Tanítsuk meg. Azóta is rendszeresen el­jár közénk, s egész szép da­rabokat készített már. Azt . mondhatnám az asszonyaink a maguk szükségleteit már el­látták, -készítenek kézimunkát másoknak- is, rökónokmak, is~& mérősoknek, sőt. a most épülSP* kiiltúrházba már most elkez- ” dünk kézimunkákat tervezni. A díszítőművészeti szakkö­rök elterjedtek a megyében a húsz esztendő alatt. Hasz- . nuk többszörös: a népművé­szeti hagyományok ápolása mellett tagjaik ízlésnevelését is egyre sikeresebben oldják meg. Rostkikészítő Vállalat Drávaszabolcsi Lengyára k i se g í tő 116! felvesz 16—24 éves korig Munkaidő szerződés sze­rint. Női munkásszállás van. — Ebéd és vacsora üzemi konyhán. — Je­lentkezés levélben vagy személyesen határsáv- engedéllyel. A Kórház téri csata Azt is írhattam volna, hogy a Kórház téri hidegháború. Mert a harc egyelőre csak szelíd eszközökkel folyik. Igaz már évek óta. szívósan, meg- gátolhatatlanul. Jelenleg a véde lem harcolt ki némi előnyt a támadókkal szemben, de had­állásaik már gyengülnek, szö­gesdrótjaik szakadoznak. A harc kimenetele még bizony­talan. Arról van szó, hogy a Kór­ház tér benzinkúttal szembeni részét parkosították. Olymó­don képeztek egy félkaréjt, hogy ennek következtében a kényelmes polgár kénytelen állandóan a járdán haladni, bármelyik irányba megy is, nem rövidítheti meg az útját azzal, hogy átvág a jelenlegi parkosított részen. Elméletben természetesen. Mert a gyakor­latban azért átvág. Ennek lé­lektani elemzésébe nem aka­rok belemerülni, viszont fér­fiasán be kell vallanom — egyszer már én is átvágtam. Mégpedig azért, mert gyanűt- I termi haladva a Card utca felé, a. legrövidebb utat vá­lasztottam. A legrövidebb út pedig a parkosított részen ke­resztül vezet. Nem úgy, hogy végig füvön megy az ember. Dehogy! A füves rész közepé­be ugyanis egy salakozott kört képeztek és ide padokat helyeztek el. De a kör csak a Kórház tér felé nyitott, a másik oldalon méteres fű-sáv választja el a járdától. Ez az, amit a járókelők menthetet­lenül eltipornak minden év­ben. Először a parkosítok szoli­dan egy vékony drótocskát húztak a járda és a fű közé. A leleményes lakosság ezt át­lépte. Következő évben ma­gasabbra húzták a drótot. A leleményes lakosság ugrott. Ezután egy szál szögesdrót következett térdmagasságban. A leleményes lakosság elsza­kította. Jelenleg két szál szö­gesdrót feszül a járda és a fű között. Mindazonáltal a fű helyén néhány leleményes pol­gár cipőjének nyoma máris látszik. Ezek után már csak a harci drótakadály következ­het, később aknazár, majd a totális háború. A háború megszüntetésére tudok egy módot. Igaz, oppor­tunistának tűnik, de mégis! Abba a bizonyos méteres fű- sávba csináljanak a parkosí­tok egy „hivatalos” átjárók Drót, drótozás, másodásás. plusz-fűmag és egy jó adag méreg ezzel megtalcarítható. Emlékezzünk a mesebeli ki­rályra, aki mielőtt megparan­csolta volna a Napnak, hogy keljen fel, előbb megnézte a kalendáriumban a „Nav kel” rovatot és megfelelő időben adta ki a parancsot. Ugyanez a király kérdezte: mecmaran- csolhatom-e egy tábornoknak, hogy változzon pingvinné? Világos, hogy nem. Ugranigy megruirancsolhatjuk-e a járó­kelőnek, hogy ne a legrövi­debb úton járjon? Vilános. hogy nem. Tehát a legrövi.- debb utakat jelöljük ki nekik.-A járókelők majd bölcsnek . tartanak bennünket. De min­denképpen a legrövidebb úton járnak! —rEr—» 4 A Vasas Il-i Iskolában 560 gyerek tanul tizenhat normál és három gyógypedagógiai osz­tályban. De a rendes oktatá­son és a gyógypedagógián kívül van napközi otthon, dol­gozók esti iskolája, a nyol­cadikból kikerült és tovább nem tanuló diákok számára továbbképző iskola és állandó zenei oktatás. És mindehhez rendelkezé­sükre áll 12 helyiség olyan szűk folyosókkal, hogy a gyerekek alig férnek el egy­mástól. A délutánokat még félórákra is be kell osztani, hogy mindenkinek jusson hely. fis ha még egy helyen volna minden! De három te­rem az iskolától messze van, oda járnak az alsótagozato­sok. Ráadásul ez a három tanterem két épületben van, régi, több mint kétszáz éves házakban. Belül ugyan min­den évben kimeszelték, meg­próbálták rendbehozni, már amennyire lehetett. A kicsi ablakokon és a nedves fala­kon azonban nehéz változ­tatni. Az Iskola konyhája és ebédlője is annyira kicsi, hogy a gyerekek nap mint nap hosszú sort állnak az ebédért. A legkisebbek — az alsótagozatos napközis cso­port — „albérletbe” szorult, a közeli KISZ-helyiségben kap­tok ideiglenes menedéket Ez tehát a helyzet mind a mai napig Pécs-Vasas II. ál­talános iskolájában. Pedig ko­rántsem így kellene annak lennie! Vasas Il-n ugyanis űj, tel­jesen modem általános is­kola építését kezdte meg öt­millió forintos beruházással 1983. novemberében a Komlói Építőipari Vállalat. Az új is­kola gyönyörű lesz, nagy tan­termekkel, zsibongóval, torna teremmel, kényelmes ebédlő­vel. És “ami a legnagyobb örömet okozta, a befejezési határidő: 1964. szeptember 1. Sietve megrendelték az új bútorokat, hogy majd le­gyen, ha itt az új tanév. S mire a padok, asztalok, szekrények megérkeztek, nem volt hova tenni őket. Az épít­kezés ugyanis 1964. augusztu­sában egyszerűen abbama­radt. A vállalat szedte a sá­torfáját és elvonult, otthagy­va a felhúzott falakat — tető nélkül! Jött az ősz, a tél, a két emelet úgy átázott, hogy a földszinten még akkor is csu­rog a víz, ha történetesen nem esik. Az építkezés tehát meg­akadt és megkezdődött a le­velezés az iskola és a válla­lat között: „Kérjük, óvják meg az épületet a téli időjá­rás romboló hatásától, legalább a végleges tető készüljön el!”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom