Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-19 / 15. szám

mi JANUÁR 11 Kibővített ülést A kiskereskedelmi forgalom 7 százalékkal emelkedett (folytató* az 1. oldalról) A kisipari szövetkezetek múlt évi terveikéi 3 százalék­kal túlteljesítették, vagyonu­kat 5 millió forinttal növelték. A tagok osztaléka átlagosan egy havi jövedelem összegé­nek felélt meg. Az állami kiskereskedelem forgalma Baranyában 7 szá­zalékkal emelkedett, a terve­zett 5 százalékkal szemben. Ezen belül a vegyesiparcikk- forgakxm 11 százalékkal, a ru­házati cikkek forgalma 7, az élelmiszerek forgalma 4 szá­zaikkal Volt magasabb az előző évinél. A föüdművesszö­vetkezetek áruforgalma 8 szá­zalékkal emelkedett 1964-ben. Figyelemre méltó, hogy a fa­lusi lakosság élelmiszerből 10, vegyesiparcikkekből 7, ruhá­zati cikkekből 3 százalékkal vásárolt többet, mint 1963-ban. Az elmúlt évben gondot okozott a hús, a bútor, a nagy képernyős televízió és néhány ruházati cikkből az áruhiány. Ezzel szemben bővült a fűszer- csemege, déligyümölcs és a cipőáru választéka. A múlt évben növekedett a kereske­delem árukészílete is, mintegy 10 százalékkal, de a raktáro­zási helyzet semmit sem ja­vult, inkább rosszabbodott 750 ezer túlóra egy év alatt Az 1964-ea népgazdasági > terv az ipari termelés volu­menének 7 százalékos emel­kedését írta elő. Baranya me­gye ipari üzemeiben a múlt évben naponta átlag 7.8 szá­zalékkal emelkedett a terme­lés mennyisége: természete­sen ezen belül találhatunk túl­teljesítést és lemaradást egy­aránt. Elmaradás különösen az Erőmű új gépegységeinek a beénítésénél és a betonelem- gyártás területén jelentős. A múlt évi munka értéke­lésénél megemlítette Pap Já­nos elvtárs, hogy több válla­latnál csökkent az I. osztályú áruk aránya és nőtt a selejt: elsősorban a Farostlemezgyár­ban, a Porcelángyárban és a Cipőgyárban. Jellemző volt a múlt esztendőre is, hogy nem szűnt meg a hő- és évvég! hajrámunka. A munka nem mindenütt folyt egyenletesen, amelyet legjobban a 750 ezer túlórafelhasználás bizonyít. Sok vállalatnál engedély nél­kül vettek igénybe jelentős mennyiségű túlórát, mint pél­dául a Kőbánya Vállalatnál, a DÉDÁSZ-nál, a Kesztyűgyár ban és a tanácsi vállalatoknál. Több gyárban túllépték a lét­szám- és bérkeretéket, feles­legesen sok anyagot halmoz- taüc fel és nem sokat törőd­tek a normák folyamatos „kar ban tartásával”. Az építőipar­ban nemigen javult a mun­kahelyi koncentráció és a leg­több vállalatnál magas az al­kalmazottak száma. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdál­kodásban még sok tartalék­erőt lehet feltárni, amely eredményesebbé teheti az idei esz+endő feladatainak végre­hajtását. Legfontosabb feladott a gazdaságosság hatásfokának emelése minden területen! A múlt év értékelése után az idei esztendő feladataival foglalkozott előadásában Pap János, Hangsúlyozta, hogy az 1965-ös esztendő amellett, hogy második ö’éves tervidő­szakunk befejező esztendeje, fontos azért is, mert eredmé­nyeivel a következő ötéves tervünket alapozzuk meg. Leg fontosabb feladait 1965-ben: a gazdaságosság hatásfokának emelése a népgazdaság min­den területén. Tovább kéül ja­vítani külkereskedelmünk ará­nyát: úgy, hogy fokozzuk az exportot és mérsékeljük az importot. 1965-ben a dolgozók összes­ségének elért életszínvonalát meg kell szilárdítani és gaz­daságilag meg kell alapozni a jövendő emelést. Ennek ér­dekében takarékosabb gazdál­kodást kell folytatni minden területen. E célkitűzések ér­dekében : fokozni kell a gaz- daságosiságot, növelni a ter­melékenységet, csökkenteni a költségeket, széles körben al­kalmazni a tudomány eredmé nyeit a műszaki fejlesztés és a termékek minőségének ja­vítása érdekében. Mennyisé­gileg nem kell többet termél- nd, a termelésnek összhang­ban kéül lennie a szükségle­tekkel. 4 millió 410 ezer tonna szén A mecseki szénmedence ez évben tovább növeli termelé­sét. összesen 4 millió 410 ezer tonna feketeszenet kell kiter­melni 1965-ben. A többletter­melés jelentős részét megyénk új üzeme, a zobáki bánya­üzem adja; naponta 150 va­gon szenet. A széntermelés feladatainak teljesítése érde­kében a bányaüzemekben fo­kozni kell a munkahelyi kon­centrációt, növelni kell a gép­pel végzett munka arányát és egyre több helyen alkalmaz­ni a fejlettebb technológiát. A zobáki bányaüzem további építésére ebben az évben 123 millió forintot költenek. Mint befejezett beruházások üzem­be lépnek: az István II-es ak­na és az újhegyi szénmosó. A Pécsi Hőerőmű terve 1 millió 237 ezer megawatt órá­ra emelkedik, de ennek elő­feltétele, hogy a VI-os gép­egység legalább július elsején próbaüzemeljen. A Hőerőmű bővítésére ez évben 48 millió forintot használnak fel. 853 millió forintos építőipari munka Az idei évben 853 millió fo­rint értékű munkát végeznek el az építőipari vállalatok, s így a „hiány” 120 millió. Ezért nem lehet mindet el­kezdeni, hanem fontossági sor­rendet kell megállapítani az építkezések területén. Az épí­tési feladatok zöme ipari, la­kóépület, kommunális és me­zőgazdasági létesítmény. Arra kell törekedni az épí­tőiparban, hogy a munkákat koncentráltabban szervezzék, használják ki jobban a gépe­ket, csökkentsék a veszteség­időket és javítsák a munka- fegyelmet. Az építőanyagipar feladatai is tovább nőnek 1965-ben. Különösen fontos, hogy na­gyobb összhangot teremtsenek a kivitelező iparral. A Porcelángyár 1965-ben a műszaki porcelánok termelé­sét 6.5 száza'ékkal, az edény és dísztárgyak termelését 18,3 százalékkal növeli. A kályha- csempegyártás lényegében azo­nos marad a múlt évi terv előírásával. A Beremendi Ce­ment- és Mészművek a ce­mentgyártást csökkenti 68 ezer tonnára, viszont a mészter- melést emeli 43 ezer tonnára. Fontos feladatuk, hogy fokoz­zák az égetőkemencék kihasz­nálását. A Kőbánya Vállalat zúzott- kő-termelése ugyancsak csök­ken: összesen 84 ezer tonnát bányásznak, az ipari mészkő kitermelése viszont emelkedik 530 ezer tonnára. Ez évben tovább folytatják a nagyhar- sányi mészőrlőüzem építését, bővítik a nagyharsányi vasút­állomást és újabb bányákat nyitnak. A Téglaipari Válla­lat a nyerstégla gyártását 3,4, az égetett tégla gyártását 3,2 százalékkal emeli az idei év­ben* ...ni —— napló---------------------------------------3 t artott a megyei pártbizottság 70 milliónál több utast kell szállítani A szállítás feladatai ugyan­csak nőnek az idén, annak el­lenére, hogy a járműpark je­lentősen növekednék. Több mint 3,4 millió tonna árut kell elszállítani, utast pedig 70 millión felül. A gépkocsiállo­mány körülbelül 15 százalék­kal szaporodik az év során. Az exporttervek teljesítése egyik leglényegesebb felada­tunk az idei évben. A Pécsi Kesztyűgyár 1 millió 250 ezer párat, a Pécsi Kesztyűs Ktsz pedig 253 ezer pár kesztyűt készit az idén külföldi meg­rendelésre. A Szigetvári Cipő­gyár 588 ezer pár cipőt gyárt az év folyamán, amelynek na­gyobb része külföldi országok­Palkó Sándor, a megyei tanács elnöke Elsőnek Palkó Sándor elv­társ, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke szólt hozzá. Elmondotta, hogy 487 millió forint a megye idei költségvetése, a beruhá­zásokkal együtt. Ebből 238 milliót, az egész költségve­tés 57 százalékát az állam adja, az iparból nyert bevé­telekből. A beruházások ösz- szege ebben az évben 68,8 millió forint. Befejezik a komlói kórházat és gimná­ziumot, Hosszúhetényben óvo­da épül, Szentlőrlnc pedig iskolát kap. Ebben az ötéves tervben 67 kilométer földutat kellett vol­na átép'teni köves útra. A múlt év végéig a terv 47,3 kilométer volt. Helyette vi­szont csak 26,3 kilométer be­kötőutat építettek meg, vagyis az időszakos terv 56 százalé­kát. így 21 kilométer bekötő- úttal adósa a megyének a mélyépítőipar. Ha ezt az öt­éves terv végéig sikerül meg­építeni, akkor is csak a ter­vezett új bekötőútnak mind­össze 70 százalékát adják. Ismertette Palkó elvtárs a tanács által foganatosított ta­karékossági intézkedéseket, a Központi Bizottság határoza­tának megfelelően. A hatá­rozat 3 százalékos létszám- csökkentést ír elő az állam- igazgatásban, ugyanakkor a megyében az üresen maradt státuszok zárolásával, közsé­gek összevonásával 129 fő létszámot sikerült megtakarí­tani. Ez éves viszonylatban egymillió forint munkabér- megtakarítást jelent. Ismer­tette a pártbizottság ülésén Palkó elvtárs a január elsejé­vel végrehajtott kereskedelmi összevonásokat is. Elmondot­ta, hogy ezzel az intézkedéssel 20 fő ■ adminisztratív létszámot sikerült megtakarítani. Ezen­kívül az átszervezés kapcsán 2 millió forint értékű elfekvő áru szabadult fel, ami eddig eladatlanul hevert a raktá­rakban. Falun a raktári kész­letet növelte, ugyanakkor Pé­csett nemegyszer hiánycikk­ként jelentkezett. Tovább fokozza a megyei tanács a lakosságnak nyúj­tott ipari szolgáltatást, s en­nek érdekében július else­jével megfelelő szervezeti in­tézkedéseket léptetnek életbe. Arra törekednek, hogy a nagy szériában nem gyártott, de a lakosságnak és vállalatok­nak fontos berendezéseket és gépeket is előállítsák. Elmon­dotta, hogy a hentesboltokat megfelelő hűtőszekrényekkel látják el, annak érdekében, hogy a fagyasztott hús a jö­vőben élvezhető állapotban kerüljön a fogyasztókhoz. Körösi Lajos, a városi tanács elnöke: Körösi Lajos elvtárs, a vá­rosig tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke ismertette a pécsi terveket. A város költ­ségvetése az idén 308 millió forint lesz. Ebben az évben 430 lakást kívánnak átadni az új lakóknak, s 309 lakást A szállítás területén a tartal­mi munkát kell elsősorban megjavítani. Az AKÖV-nél törekedni kell arra, hogy az alkatrészellátás nehézségein belső erőforrásokból enyhít­senek. A létszámgazdálkodást valamelyest segíti a kalauz­nélküli autóbuszok számának a növelése. ba kerül. A Pécsi Kossuth Ktsz ebben az esztendőben kisebb exporttervet kapott: 60 ezer pár cipőt kell — zömé­ben nyugati országok részére — gyártania. A szövetkezeti ipar is Je­lentősen többet termel 1965- ben, mint a múlt év során. Mintegy 10 millió forinttal emelik termelésüket: új szol­28 százalékos készenléti álla­potban visznek át a jövő évre. Csak ezekre a beruházásokra 92,7 millió forintot költ a tanács, örvendetes, hogy íjiár 1967-ig jóváhagyott lakásépí­tési program áll a városi ta­nács rendelkezésére. Folytat­ják a távfűtőhálózat kiépíté­sét, amelynek második üte­mére 9.2, harmadik ütemére 23 millió forintot költenek. Szorgalmazza a városi tanács a benzinbontó mielőbbi meg­építését a következő évek gázellátásának biztosítására. A lakásfelújításokra 25 mil­lió forintot, útfelújításra pe­dig 18 millió forint áll a vá­rosi tanács rendelkezésére. Ki szeretnék szélesíteni az I. kerületben olvan jól bevált módszert és fokozni kívánják a lakosság önzetten segítségé­nek igénybevételét az útépí­téseknél. Hangsúlyozta Körösi elv­társ. hogy a városi tanácshoz tartozó ipari vállalatoknál 6 százalékkal kívánják növelni a törmelékenvséeet, ez azon­ban messze túlteljesíthető, ha az egyes vállalatok felülvizs­gálják a belső anyagmozga­tást, a gépesítési lehetősége­ket, megszilárdítják a munka fegyelmet. Külön foglalkozott a vállalatok egészségügyi és szociális beruházásainak ja­vításával, amire a jövőben még nagyobb gondot kell for­dítani. Patak? IWifiólr, a Szénbányászati Tröszt igazgató ja: A következő felszólaló Pa­taki Mihály elvtárs, a Me­cseki Szénbányászati Tröszt igazgatója volt. Elmondotta, hogv az 19fi4-es esztendő rendkívül nehéz, de ugyan­akkor tanulságos is volt a tröszt vezetői számára, a To- bák-aknai események hosszú hónapokra letörték a vezető­ket és a fizikai dolgozók ha- mairabb átvészelték a nehéz­ségeket. A pártbizottság és a szakszervezet a dolgozók­hoz fordult „az életnek men­ni kell tovább” jelszóval, akik ezt azonnal megértették. Októberben még arról beszél­tek, hogv nem sikerül teljesí­teni éves tervüket. Aztán ki­tűnt. hogv a dolgozók nem­csak behozták a lemaradást, hanem túl Is teljesítették a tervet. Ez nemcsak egyedül a bá­nyászok jó munkáját dicséri, közrejátszott ebben a MÁV és az AKÖV Jó szervező munkája, pontos szállítása. Ebben az évben 400 ezer tonnával több szenet kell adni a népgazdaságnak, lét­számemelkedés nélkül. Ez is mutatja, milyen, nagy feladat hárul a Mecseki Szénbányá­szati Trösztre, amelynek össz­termelés: érteke már megha­ladja a 2 milliárd forintot Mindjárt az év elején a bá­nyászokhoz fordultak, és a közelmúltban megtartott bri­gádértekezleteken 1300 bá­nyász foglalkozott azzal, ho­gyan valósítsák meg az idei célkitűzéseket. Érdemes és kell is tehát többet támasz- 1 kodni a fizikai dolgozókra. gáltató üzemházakat hoznak létre Mágocson, Vájsz1 ón és Szentlőrincen; ugyanakkor be­fejezik a harkányi és a vasasi fodrász pavilont. Jelentős a szövetkezeti építőipar tevé­kenysége. hiszen 250 lakást építenek fel társasházak fór­májában és 90 családi házra van már szerződésük. Az állami kereskedelem kö­rülbelül 4—5 százalékkal, a főldművesszövetkezeti keres­kedelem pedig 3,5—4 száza­lékkal növeli forgalmát 1965- ben. Előadásának befejező részé­ben arról beszélt Pap János elvtárs, hogy javítani kell a pártszervezetek politikai mun­káját, erősíteni a munkafe­gyelmet, s ezzel segíteni a ter­melékenység emelését, az idei év gazdasági feladatainak ma­radéktalan végrehajtását. Lukács János, a KISZ megyei bizottságának első titkára: Az ifjúság munkáját ismer­tette a pártbizottság előtt Lu­kács János elvtárs, a KISZ megyei Bizottságának első tit­kára. Lehetőségeket és tarta­lékokat jelent az ifjúság, olyan tartalékot, amit koráb­ban nem használtak ki. — Arra a húszezer gyári ifi-munkásra, négyezer pa­raszt fiatalra és ötszáz ifjú brigádra gondolok, akik me­gyénkben dolgoznak — mon­dotta. Nem a fiatalságban van a hiba, ők szívesen jelentkeznek munkára, segíteni ott, ahol kell. a baj az, hogy ezt nem minden esetben igénylik. Leg­többször onnan sem kértek segítséget, ahol indokolt lett voina. Pl. a Nagy Lajos Gimn. ifjúsága hiába tett felajánlást, munkájukat nem vették igény be. A megye fiataljai 15 000 hold rét- és legelő karbantar­tását vállalták, de ennél több­re is képesek. Hangsúlyozta, hogy az egyetemi városrész építésénél már hagyományos lett, hogy orvostanhallgatók rendszeresen segítenek társa­dalmi munkában. Végül el­mondotta,. hogy a megye ifjú­sági brigádjai is tettek mun­kavállalásokat felszabadulá­sunk 20. évfordulója alkalmá­ból Bakán József, a IS. Autóközlekedési Vállalat Igazgatója: Bakán József elvtárs, a 12. Autóközlekedési Vállalat igaz­gatója elmondotta, hogy a vál­lalat 100 000 tonna súlyterv- lemaradással búcsúztatta az óévet, mert megnőtt a távol­ság és gyenge volt a kooperá­ció, a megértés egyes vállala­tokkal. Nemegyszer kevesebb kocsival is el lehetne szállí­tani ugyanazt az árut, de a vállalatok biztosítják magu­kat, ami veszteséget jelent a közlekedési vállalatnak, s ezen keresztülanépgazdaságnak. Cél zott arra, amit Palkó elvtárs mondott, hogy újabb bekötő­utakat helyeznek forgalom alá, s ezek a falvak majd je­lentkeznek autóbuszért. Mivel a vállalat ebben az évben nem számíthat az autóbusz­létszám növekedésére, arra kéri a . vállalatokat, hogy cél­szerűbb munkaszervezéssel se­gítsenek hozzá autóbuszok fel­szabadításához. Dr. Nemes Alajos, a megyei Rendőrfőkapitányság vezetője: Dr. Nemes Alajos elvtárs, a Baranya megyei Rendőrfőka- pítányság vezetője a társadal­mi tulajdon sérelmére elköve­tett bűncselekményekkel, a közúti és üzemi balesetekkel foglalkozott. A bűncselekmé­nyek száma sajnos tavaly emelkedett, s több, mint 1200 ügyben nyomozott a rendőr­ség, míg a kár elérte az 5,5 millió forintot. Az állami 1 iparban 825 000 forint volt a | kár, de ezen belül javulás ta~ * pasztaiható az építőiparban és az építőanyagiparban. A me­zőgazdaságban közel egymil­lió a kereskedelemben 1,3 millió, a közlekedésben 1,0 millió volt a kárösszeg. Általában megállapítható, hogy gyenge az ellenőrzés, az adminisztrációs munkában tapasztalható hiányosságok; tet+ék lehetővé a bűncselek­ményeket. Példa erre Bogarast Virgil, a MÉK siklósi telepé­nek vezetője által elkövetett bűncselekmény ahol folyama­tosan 446 000 forintot tudott elsikkasztani. Dobokai Már­ton, aZ Állami Áruház volt gondnoka 130 000 forintot sik­kasztott, Persze sok olyan ká­ra van a népgazdaságnak, amit nem követ bűnvádi el­járás, nem mérik és jegyzik fel sehol az okozott kárt. Pél­dául a Komlói Építőipari Vál­lalatnál tavaly közel 4 millió­val több fuvardíjat fizettek ki. mint amennyi szükséges lett volna, mivel a kocsik négy- hat órát is álltak. Ugyanennél a Vállalatnál hét vagon kavi­csot szállítottak egy faluba, és a késedelmes kirakodás miatt háromszor annyi fekbért fi­zettek ki, mint amennyi a hét vagon kavics ára volt. A rend­őrfőkapitányság novemberben lefényképezte a vállalat egyes, hanyagul kezelt munkahelyeit és megküldte a vezetőknek, sajnos nem sok eredménnyel Egy másik esetben — január 5-én — az Ércbánya Vállalata nál feldőlt egy toronydarii. A kár 300 000 forint vélt, oka pedig: Jäger Antal darukezelő ittasain jelenít meg munkahe­lyén. A hibák okait a követke­zőkben foglalta össze Nemes élvtárs: A legtöbb vezető csak a saját vállalati érdekét nézi. Nem érez felelősséget az anya gok felhasználása és bizony­latozása iránt. Nem törekszik a szabályok betartására és betartatására. A bizonylatok pedig nem segítik elő a bűn­cselekmények megakadályozá­sát, csupán regisztrálják azt. Példa erre, hogy legutóbb a MÉK Vállalat másfél millió forint értékű göngyöleg eltű­nése ügyében fordult a rend­őrséghez. A rendőrhatóságok a jövőben fokozottabban el­lenőrzik az előzetes figyelmei tetések — úgynevezett srignu- lizációk — betartását, és ahol a figyelmeztetés ellenére sem tesznek intézkedéseket, nem marad el a felelősségre vonás, súlyosabb esetekbe#? pedig a bűnvádi eljárás. Megjegyezte Nemes eívtérs, hogy a bíróságok rendkívül enyhe ítéletei nem szilárdítják a társadalmi tulajdon védel­mét. Ezután foglalkozott a közlekedési és üzemi balese­tekkel. Tavaly az év első ne­gyedévében 5090 üzemi baleset volt 36 halottal. A kiesett munkaóra 101 264 volt, vagyis egy 350 fős üzem munkáslét- száma ki telne az üzemi bal­esetekből. A közlekedésben ugyancsak emelkedett a bal­esetek száma, egy év alatt 711 balesetet jegyzőkönyveztek, s ebből 32 volt halálos. A közúti balesetek közül mindössze 87 történt műszaki meghibásodás­ból, a többi a szabályok el­mulasztása miatt következett be. Bogár József, a* SZMT vezető titkára: Bogár József elvtárs. a Szak szervezetek megyei Tanácsa vezető titkára arról beszélt, hogy van kikre támaszkodni az idei tervek megvalósításá­nál Emelkedett a kiváló dol­gozók száma és tavaly már 3868 munkabrigád, 46 796 tag­gal versenyzett a jobb ered­mények eléréséért. Hangsú­lyozta. hogy „ne csak akkor forduljunk a munkásokhoz ha baj van, hanem máskor is be­széljék meg velük feladatain­kat”. Baris István, a mohácsi j. b. első titkára: Következőnek Baris István elvtárs, a mohácsi járás: párt- bizottság első titkára beszélt a járás mezőgazdasági ered­ményeiről. Sikerült jobban megértetni a tagokkal: aho­(Folytatás a 4. oldalon) Másfél millió pár kesztyű külföldre Felszólalások t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom