Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-20 / 298. szám

Az új Magyarország születése

irta: Or. Molnár Erik akadémikus, országgyűlési képviselő

Lakóijának a bűnösök

Egymillió forint érték elásva — 300 villanykörte egy lakásban

HÚSZ EVE annak, hogy «

német fasizmus és a magyar nyilas rendszer végvonaglásai közepette megszületett Debrecenben az új Magyarország. A háború még folyt és a szovjet hadsereg a fasiszta csapatokat csak a Tiszántúlról és a Duna-Tisza közéről verte ki. Üszkös romok borították ezt az országrészt. A városokban kiégett házsorok, a vidéken rombadőlt tanyák. Az utakat kilőtt tankok szegélyezték, a vasúti síneken mozdulatlanul állottak a lebombázott vagonok roncsai. A pusztulás képe volt ez, úgy látszott, mintha elpusztult volna Magyarország.

A tégi Magyarország valóban el is pusztult, összeomlott az államszervezet, amely csendőreivel és szolgabírái- val gúzsba kötötte a magyar népet, s utoljára még a fasiszta demagógiában keresett menedéket. A fasiszta erőszakszervezet képviselői eltakarodtak a szovjet csapatok elől. Elmenekültek a földbirtokosok, a kapitalisták, s a középosztálynak a régi rendhez erősen húzó tagjai is. De visszamaradtak az ősi röghöz ragaszkodva, a magyar dolgozók, visszamaradtak a munkások és a parasztok, akik az évszázados igának, az idegen és a hazai elnyomók uralmának összetörött üdvözölték a szovjet csapatokban.

A romok közt rögtön új élet kezdett csírázni. A magyar dolgozók hozzáláttak ahhoz, hogy életüket ők maguk megszervezzék. A szovjet parancsnokságok minden segítséget megadtak ehhez. Minden községben, városban megalakult az új népi köz- igazgatás.

Kezdetben, amíg a hadműveleti szintér közel volt, minden község és város, egymástól elszigetelve, mint megannyi apró köztársaság élte napról napra a maga szűkkörű, a helyi érdekekre korlátozott életét. De ez a helyzet rövidesen megváltozott Megjelent, az illegalitás béklyóiból kiszabadulva, a Magyar Kommunista Párt, a magyar élet újjászervezője és hozzáfogott ahhoz, hogy a felszabadult országrész darabokra hullott társadalmi erőit összefogja, megmagyarázza a tömegeknek azt, ami történt, es kijelölje a közvetlen feladatokat. A Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére Szegeden a demokratikus pártokból megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely részletes programot adó kiáltvánnyal fordult a magyar nemzethez. A községekben* városokban kezdtek megalakulni a demokratikus pártok, az addigi szűk horizont kitágult, az élet politikai tartalmat kapott. A következő nagy lépés, 1944 december elején, a debreceni tanácskozás volt A községek, városok vezetői, a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére összegyűltek és megállapodtak az Ideiglenes nemzetgyűlés összehívásában. Kidolgozták a választási szabályzatot majd visszatértek városaikba. Itt összehívták a választók gyűléseit, amelyek megválasztották a demokratikus pártokból az ideiglenes nemzetgyűlés képviselőit Ilyen előzmények után ült össze Debrecenben 1944. december 21-én az ideiglenes nemzetgyűlés.

AZ IDEIGLENES NEMZETGYŰLÉS az állami szuverenitás, az államhatalom birtokosának nyilvánította magát. Teljes joggal. Hatalma a felszabadult terület népi szervezeteinek akaratában, a felszabadult nép akaratában gyökerezett. Persze, a „jogfolytonosságban” megnyilvánulását hiába kereste volna valaki a debreceni nemzet- gyűlésben. Az ideiglenes nemzetgyűlés nem a földbirtokosok és a kapitalisták jogainak folytonosságát, nem a nép jogtalanságának folytonosságát fejezte ki. Az ilyen •jogfolytonosságot tagadta, és jogait a nép akaratából merítette. De ugyanakkor a haladó történeti erők folytonos- sí -?;it képviselte.

Mély szimbólum volt abban. hogy az ideiglenes nemzetgyűlés Debrecenben gyűlt össze, abban a városban és

1 abban a teremben, ahol 1849- ben Kossuth Lajos forradalmi országgyűlése ülésezett Ez az országgyűlés kezdte meg a feudalizmus lebontását; Debrecenből irányította Kossuth Lajos kormánya az ország függetlenségéért folyó, felszabadító hadműveleteket. Akkor a küzdelem elbukott, a feudalizmus lebontása elakadt, a polgári demokratikus forradalom befejezetlen maradt. De a haladásért a harc tovább tartott. A magyar nép, amelynek soraiban ott voltak még az első magyar proletárforradalom, a Tanácsköztársaság veteránjai, újra kézbe vette a demokratikus és a függetlenségi harc zászlaját és a kommunisták vezetésével melengette ezt a zászlót Debrecenben. Újra megindult hát a harc Debrecenből a polgári demokratikus forradalom befejezéséért, a nagybirtokrendszert megszüntető földreformért, megindult újra a harc az ország függetlenségéért, a német iga lerázásáért.

De a harc történeti feltételei egészen mások voltak, mint 1849-ben. Nem az egyedül maradt magyar nép küzdött az egyesült nemzetközi reakció ellen, bukásfa ítélve. A magyar nép vállairól még a fegyveres harc terhét is levette a szovjet hadsereg, amely győzelmesen szorította a német elnyomókat és magyar cinkosaikat az ország határai felé* Amikor az ideiglenes nemzetgyűlés összeült, a győzelem már biztosítva volt. Csak el kellett vágni a jogi szálakat, amelyek az országot a német fasizmushoz fűzték. Ez volt az első dolga az ideiglenes nemzetgyűlés által választott kormánynak. Az ideig lenes nemzeti kormány hadat üzent a fasiszta Németországnak, s ezzel a magyar nemzet felsorakozott a Szovjetunió, a nemzetközi haladás tábora mögé;

Az ideiglenes nemzetgyűlés Debrecenben már a jó ügy biztos győzelmének tudatában ülésezett. Amikor a nemzet- gyűlési képviselők december 23-án szétszéledtek a felszabadított országrészben, a lakosságnak már egy szilárd kor mány megalakulásának hírét vihették meg;

Az ideiglenes nemzeti kormány munkája azonban csak ekkor vette kezdetét A feladatok éppenséggel nem voltak kicsinyek. Kormány volt, de a kormány hatalmát ki kellett még építeni. A felszabadult, de darabokra hullott országrészt össze kellett fűzni a központosító kormányigazgatás szálaival. S ezt háborús viszonyok között kellett véghezvinni, amikor vasút, telefon, posta nem működött, olyan csekély apparátusra támaszkodva, amely minisztériumonként három-négy szobát is alig igényelj

AZ ELSŐ NAPOKBAN a

kormány tényleges hatalma nemigen terjedt ki nagyobb területre, mint Debrecenre és környékére. De a szovjet hatóságok segítsége ezúttal sem maradt el. Járművek átengedésével, saját hírszolgálati eszközeik rendelkezésre bocsátásával siettek az ideiglenes nemzeti kormány segítségére, így a felszabadult országrészszel fokozatosan kiépültek a kapcsolatok;

Budapesten és az ország töb tol, még fel nem szabadított részében mindenki tudott a debreceni nemzeti kormány működéséről. Tudtak róla és várva várták a felszabadulás pillanatát, amely a német elnyomók és a fasiszta hatalombitorlók uralmának végét, a törvényes nemzeti kormány működésének kezdetét jelentette Az ideiglenes nemzeti kormányba vetett reménység nem is volt hiábavaló. Amikor Budapest felszabadult, de lar kossága a pusztító éhínségnek nézett elébe, az ideiglenes kor mány hatalma már elég szervezett volt ahhoz, hogy — a szovjet segítség mellett — az egész felszabadult országrészt mozgósító élelmiszerakcióval siessen az éhező Budapest segítségére

! A debreceni kormány tevékenysége 1945. március 15-én emelkedett tetőpontjára. A kormány ünnepélyes ülésen deklarálta a nagybirtokrendszer megszüntetését és a földet átadta a földműveseknek — Nyomban azután, teljes szervezettséggel, megindult a földosztó akció.

A debreceni kormány össze- ! tétele nagyon vegyes volt, A j kommunisták mellett ott ült Horthy három tábornoka, egy gróf, Bethlen István egy híve és két jobboldali szociáldemokrata is. De azért ez a kormány mégis nagyot alkotott, történelmi jelentőségű tetteket vitt végbe, a történeti szükségszerűség eszközeként

Ennek feltételét megteremtette a szovjet hadsereg elsöprő győzelme és a Magyar Kommunista Párt irányító szerepe, amely leküzdött minden bizonytalanságot, minden tétovázást, minden ellenállást, amely a kormányban megnyilvánult.

Amikor az ország 1945 április elején teljesen felszabadult, az ideiglenes nemzeti kormány áttette székhelyét Budapestre A kormány tevékenysége ezzel új szakaszba lépett, amelynek közvetlen fél adata a lerombolt országok hely reállítása volt. Az alapot en„Vasámap elhordják az utcákon és a tereken felgyűlt szemetet, — jelentkezzenek Pécs város összes fuvarosai. A háziszemét elhordására is hamarosan sor kerül” — írja az Új Dunántúl 1945. május 26-i száma.

Volt „szemét” másutt is, aminek takarításához hozzá kellett látni. Ezt a takarítást az alighogy megalakult bűn- j üldöző és igazságügyi szervek j vállalták — a dolgozó nép j megbízásából.

— Mindenki foglalja el a j helyét és azonnal lásson mun- j kához — ez volt a szovjet felszabadító erők parancsnok- i ságának kérése és hozzátett j ték: ha valakinek „vaj van a j fején”, azt a magyar ható- j Ságok vonják majd felelős- ( ségre.

A bűnüldöző és igazságszol- j gáltató szervek felszabadulás j utáni egyik legfontosabb tennivalójuk:

a háborús és népellenes bűnösök kézrekeritése

és bűnügyük tárgyalása volt; Pécsett és a megyében a rendőrség munkához látott. Nem volt könnyű, a rendőröknek kezdetben még egyenruhájuk sem volt. Lehetett látni rendőrt katonaruhában, a katonaruha és a civil öltözék „kombinációjában”, Létszámuk is megcsappant, — sok régi rendőr jobbnak látta elkerülni a városi és a megyei rendőrfőkapitányság épületét..; Helyükre újak jöttek ■—, a pártok delegálták őket. írógépek? Gépkocsiállomány?

— A megyei rendőrségnek mindössze egy összetákolt Opelje volt, — később ezért is jelentkezett a tulajdonos, odaadtuk neki — emlékszik vissza egy „régi rendőr”.

S mégis: védték a közrendet, a közbiztonságot, az újonnan született szabadságot. — Nem, nem a jó fizetésért jöttek a dolgozók a rendőrséghez. Fizetés? Egy közrendőr fél havi fizetése 750 pengő volt akkor, amikor csak az ebédjéért 650 pengőt fizetett. S ez a bér és ár korántsem a „dühöngő infláció” idejére esett, hanem jóval előbbre...

Akadt tennivaló. A bujkáló nyilasok, SS-sek, és a hozzájuk hasonló bűnözők elfogása volt az egyik legfőbb feladatuk, hogy átadhassák őket a népbíróságoknak, amelyek 1945. május 1-én alakultak meg. Ezenfelül a napi bűnüldözési munkát is el kellett végezniök. Mert ilyen is akadt bőven. „Milliós lopást követtek el „ásós” tolvajok egy pécsi kültelki villa kertjében” — címmel adja hírül az Üj Dunántúl 1945. június 14-i száma. A „szenzációs” bűnügyek mellett a kevésbé szenzációs bűncselekmények végére is pontot kellett tenni: „dívott” a feketézés. az üzér- ! kedés..; Abban az időben J nem volt ritka a 24. 36 órás i rendőri szolgálat. A fiatal rendőrség a bűnözés elleni í munkában erősödött, szerezte j meg a szükséges alapvető j szakmai gyakorlatot, tudást is. {

Eredményesen dolgoztak. — ! Az 1945. július 4-i Üj Dunántúl már interjút közöl a rend- J őrség akkori vezetőjével. Az j interjúból kitűnik; „néhány hónappal ezelőtt úgy kezdtük, hogy jóformán még ceruzánk sem volt.’* Ennek ellenére eredményes tevékenységükre j példát hoznak; „a dunaföld- j vári rendőrség által körözött ! Mónus József 101-szeres nyilas j gyilkost a távirat megérkező- ! sétöl számítva 34 órán belül ' elfogtuk és 48 órán belül át- ; adtuk",

Nemcsak a bűnüldöző szer- ' vekre, hanem

az igazságszolgáltató szervekre is nagy feladat hárult.

A népbíróságoknak nem kisebb bűnözők felett kellett ítél kezniök, mint a komlói egyik bánya igazgatója és katonai parancsnoka, akik egyik alkalommal 14 bányászt vitettek el, köztük Deák Ferencet, Nitling Jánost, Reinhardt Andrást és Csizmazia Gyulát, akinek nemrég Komlón emlékművet állítottak. A 14 bányászból, a munkásmozgalom harcosaiból csak alig néhány tért vissza,,, Az igazgatót 8, a katonai parancsnokot 14 évi börtönre ítélte a népbíróság. Több napig tartó alapos tárgyaláson állapították meg bűnösségüket, fényt derítve minden részletre, a súlyosbító és enyhítő körülményekre is. A népbírókat a pártok küldték, egy-egy tanácsnak 5 népbíró

és egy hivatásos bíró volt a tagja. Rajtuk kívül egy föl a szakszervezet ts delegált a tanácsba. Az Üj Dunántúi május 27-i száma írja: „Kivégezték Király József főtörzsőrmestert. A pécsi népbiró- ság által elítélt vádlott kegyel mi kérvényét a Nemzeti Főtanács elutasította”. „Nyilas körzetvezetőt ítéltek el” — címmel hírül adja. hogv Szmolenszky Lajost, vásári ke reskedőt, akit népellenes bűntettel vádoltak —. a nyilaske- resztes párt siklósi titkára, körzetvezetője volt — vi börtönre ítélték”. „A népbiró- ság folytatta munkáját, a háborús és népellenes bűnt ók felelősségre vonását, szombaton ismét tárgyal a volt Nemzeti Kaszinóban Pécsett, a tárgyaláson dr. Hasznos Ignác nyilas ügyvédet és Illés István volt kisegítő munkaszolgálatos keretlegényt állítja bíróság elé a népügyészség. Sor kerül néhány volksbundista bűnperére is”. „Életfogytiglani börtönre ítélték Illés István munkaszolgálatos vezetőt, volt keretlegényt”,

A népbíróság melleit működtek a munkásbíróságok is.

A munkásbírákat nem a pártok, hanem a szakszervezetek delegálták. Különösen a feketézők adtak ezeknek a bíróságoknak sok munkát. Feke- téztek zsírral, liszttel, bőrrel* cigarettával;,, „Újabb feketézők ellen indított eljárást a rendőrség” — írja az Üj Dunántúl 1945. május 31-i száma és felsorol 10 vádlott nevét. Hit adnak arról, hogy az egyik lakásban 300 villanyégőt „tároltak” — alkalomra várva, mikor adhatják el az árut jó pénzért. Voltak feketézők. akik a közellátás elöl „100 mázsa zsírt loptak el, hogy feketén árulják”, —akik „20 mázsa szappanfőzéshez szükséges zsiradékot loptak el”, — és ehhez hasonló bűn. ügyek kerültek a munkásbíróságok elé.

A rendőrség, ügyészség, bíróságok kemény munkát végeztek közel 20 évvel ezelőtt, — de sikeresen birkóztak meg a feladattal és munkájuk nyomán mindjobban megerősödött a közrend, a közbiztonság. Garay Ferenc

A felszabadult Pécs első sporteseménye

nek a feladatnak és a később kibontakozó nagy feladatoknak a megoldásához az ideiglenes nemzetgyűlés terem tette meg. Általa vette a magyar nép sorsának irányítását a saját kezébe. Ez volt az a történeti fordulópont, amely Magyarország felemelkedésének és szocialista fejlődésének útját megnyitotta. *— üj fejezet kezdődött Magyar- ország történetében, amelynek lapjait az átmeneti hibák leküzdése után, maguk a magyar dolgozók írják meg a kommunisták vezetése alatt.

Húsz éwet ezelőtt hirdetés Jelent meg az Uj Dunántúl egyik számában; „A meginduló sportélet örvendetes eseménye lesz a hétfőn sorrakerillő válogatott- mérkőzés. A labdarúgó-mérkőzés előtt a pályán válogatják össze Pécs város válogatottját. Jelenjenek meg a Hun utcai pályán: Krivitz, Grózdies, Loósz, Kesz- ler, Turmann, Soós, Lendvai, Balassa, Szabó, Müller, Horváth m., Kovalik Kovács, Lelpám I. és n„ Katies, Tadics, Walcz, Vajda, Kincsei, Brand, Kurucz, Ben- eze n.”

A felsoroltak nagyrészt meg Is

Jelentek a Bőrgyár pályáján s ott válogatták ki, ki kerüljön össze a szovjet helyőrség csapatával.

— Nagy volt az izgalom, hiszen

hosszú hőnapok óta nem játszottunk, s akkor minden edzés

nélkül kellett kiállmmfc a kato-1

nák ellen. De nem számított, fő | dolog volt, hogy újra rúghattuk a bőrt. Nagyszerű érzés volt — emlékezik vissza Lázár Győző, akit akkor Loósz néven Ismert a labdarúgó szurkolók tábora, — Jobbhátvédet játszottam.

Borzasztóan nézett ki a pálya. A németek az összeterelt, beva- gonlrozásra váró szarvasmarhákat tartották a pályán. Elképzelhető, milyen piszkot, rendetlenséget hagytak maguk után, milyen felszántott volt a talaj.

— Egy hét alatt aztán úgy ahogy rendbe hozták a vasutasok, s olyan állapotba került, hogy lehetett rajta focizni — mondja Balassa, áld akkor a PVSK színeiben játszott. — Elkeserítő volt az is, hogy a szertárt kifosztották, s nekünk nem volt rendes felszerelésünk.

— Három-kettőre nyertünk. Csirke, Krivitz, Loósz, Grozdics a DVAC-ból, ml a Vasutból és a többiek a bőrgyár! csapatból, nagyon boldogok voltunk.

Krivitz Gyula a jobbfedezet posztján állt helyt. Tizennyolc éves labdarúgó pályafutás állt mögötte, s mint a csapat egyik Irányítója, boldogan vette tudomásul, hogy újra lehet focizni!

— Talán az 1936-os olimpia előtt nem voltam olyan Izgatott és ambícióval tele, mint 1944-ben, Pedig akkor is sokat vártak tőlem — magyarázza.

— Roppant lelkes gárda volt, szívvel futballoztunk. sok-sok akarattal. Ezt a sok akaratot és szívet szeretném ma Is minden játékosban látni, minden mécsesén.

Negyvennyolcban abbahagyta a labdarúgást, de a mérkőzésekre a régiekkel együtt kijár. Szó esik az utódokról, érvek, ellenérvek harcolnak egymással, de az eredmény mindig azonos: még jobban szeressék, még több szívvel és lélekkel Játsszanak a mai labdarúgók, mint ahogy eddig játszottak.

Húsz éve történt

Aa „Ü3 Dunántúl” írta;

„Pécs elküldte követeit — dr. Boros Istvánt, Rajkovics Edét, Pozsgai Gyulát, Bobá- novits Jenőt, Kovács Bélát, Vörös Vincét Perr Viktort, Kis Tóth Józsefet, dr. Balassa Miklóst, dr. Molnár Kálmánt, dr. Andics Erzsébetet, dr. Vas Zoltánt, Kübler Jenőt és Kelemen Károlyt — az ideiglenes nemzetgyűlésre.’*

*

.Alakulóban van az írók, művészek szakszervezete Pécsett.”

*

„Pécs város közellátási ügyosztálya értesíti a város közönségét, hogy a pécsi szenek forgalombahozatala a mai napon újból megkezdődött.’*

*

,A Pécsi Nemzeti Színház együttese készen áll, ismét of ly tat ja a kultúra szolgálatát. A kényszerszünet után, hétfőn du. 3 órakor újból megkezdte előadásait: Lehár

Ferenc „Éva" című nagyoperettjét hozta színre.”

*

„Kinyitottak a bankok.”

*

„Pécs Városi Közüzemek ezúton hozzák fogyasztóik tudomására, hogy a Légszeszgyár u. 13. sz. alatti helyiségeikben újból a fogyasztók rendelkezésére állanak.**

*

„19 napi megfeszített és

fáradságot nem kímélő munka után sikerült a személy- forgalmat több vonatpár beállításával néhány pécsi viszonylatban felvenni. Vonatpárok közlekednek Kaposvár—Pécs, Pécs—Pélmonostor, Pécs—Bátaszék, Űjdom- bóvár—Kaposvár, Űjdombóvár—Bátaszék—Szekszárd és Űjdombóvár—Tamási között,” *

„Hétfőn megindul a helyi

postaforgalom. A forgalom ellátásában részt vesznek az

1., 2., 6., 7. 8. számú pécsi postahivatalok.”

*

„Ismét teljes rendben működik a tűzoltóság, éspedig öt tiszt és 28 főnyi legénység közreműködésével. A tűzoltóságnak jelenleg egy 800

percldteres, 1 db 500 percliteres és két 400 percliteres fecskendője van, amelyet szükség esetén íogatoltan

visznek a helyszínre,’*

*

„A meginduló sportélet örvendetes eseménye lesz a hétfőn sorra kerülő válogatott mérkőzés. A labdarúgó-mérkőzés előtt a pályán válogatják össze Pécs város válogatottját Jelenjenek meg a Hun utcai pályán: Krivitz, Grózdies, Radnai, Bencze II, Loósz, Keszler Turmann,

Soós, Lendvai, Balassa, Szabó, Müller, Horváth III, Kovalik, Kovács, Leipám I, II, Katies Tadics, Walcz, Zajda, Kincsei, Brand és Kuruc,”

— A felszabadulás előtt 18 évet, utána még négy évet futballoztam. Nagyon szerettem volna o- vább is játszani, de hiába, az idő kerekét nem lehet visszafelé forgatni. Nekünk már csak íz emlékek, a fényképek maradtak. De azok szépek, igazak, érdemes volt értük élni, áldozni.

Bödő Sarolta

DUNANTÜU NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc.

Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János út li.

Telefon: 15-82. 15-83:

17 6ra után: 60-11 Belpolitikai' rovat: 31-63 Kiadja:

a Baranya megyei La plriadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi út U. Telefon: • 15-32. 15-33 W-ÖO

PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u 10 -z.

Felelős vezető- Melle« Rezső

Terjeszti a Magyar »^osta. Előfizethető a helyi n**»«-’ t',ifafajoknál és kézbe«**

Előfizetési dij í hón - PU

Indexszám; 25 Oda

t