Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-16 / 294. szám

19*4. DECEMBER 16. napló 1 Onnepélyes monkásflr- zaszfáaii-gyűlés A muiUaónéf Pécs városi, Járási Landler Jenő zászló- alja december 18-án, pénteken délután 2 órakor ünnepélyes évzáró zászlóalj gyűlést tart a Fegyveres Erők Klubjában. Hetes! Imre zászlóaljparancs­nok mond elnöki megnyitót, majd Sári Ferenc zászlóalj­parancsnok értékeli a zászló­alj évi munkáját. Ez alka­lommal kerül sor a Kiváló Munkásőr jelvények kiosztá­sára is. Ezt kővetően Ambrus Jenő, az MSZMP Pécsi Vá­rosi Bizottságának első titkára köszönti a leszerelő és tartalé­kos állományba kerülő, illet* ve új munkásőrőket, s emlék­érmeket ad át. Pécsett ülésezik a SZÖVOSZ felügyeli bizottsága Soron következő ülését de­cember 16- és 17-én Pécsett tartja a Szövetkezetek Orszá­gos Szövetsége központi fel­ügyelő bizottsága. Az ülésen részt vesz, Nánási László elv­társ, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának tagja, a felügyelőbizottság elnöke. Meghívták az ülésre a Me­gyei Szövetkezeti Központok felügyelő bizottsági elnökeit is. Az ülés első napján meg­vitatja a felügyelő bizottság a földművesszövetkezeteknél végzett kereskedelmi munkát, a falusi lakosság áruellátását, igényeinek fokozottabb kielé­gítését. A második napon a felügyelő bizottság tagjai és a meghívott vendégek Sziget­várra és Szentlőrincre láto­gatnak. Restaurálják a püspöki palota homlokzatát Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség pécsi építésvezető­sége az év folyamán tovább folytatta a megye legjelentő­sebb műemlékeinek felújítá­sát Elkészült a siklósi vár homlokzatfelújítása és Máré- vár restaurálásának jelentős része: a falkoronák építési és a falak hézagolási munkála­tai. Pécs város területén be­fejezéshez közeledik az óke­resztény sírkamrák konzervá­lása és a Kálvária kápolna restaurálása. Jövőre kerül sor a siklósi, Máré vári építkezések folyta­tása mellett a püspöki palota Dóm téri homlokzatának res­taurálására, Közelebb kerülni a dolgozókhoz Járási szintű pártbizottság a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál Huszonkilenc oldalas volt a | beszámoló. Alapos és kollek-' tív munka — sok vezetőségi tag tucatnyi órát áldozott az elkészítésére — és tegnap Forgács Imre, a Baranya me­gyei Építőipari Vállalat párt- bizottságának titkára mondta el a kommunisták küldöttér­tekezlete előtt. — Kétéves munkánk ta­pasztalatait, eredményeit és hibáit tesszük most mérlegre — mondta, majd arról be­szélt, hogy... „munkánkban, vizsgálatainkban igyekeztünk a figyelmet a lényeges kér­désekre: a termelékenységre, a műszakfejlesztésre, a mun­kaerőgazdálkodásra és nem utolsósorban a szocialista mó­don való vezetésre irányíta­ni". Gépesítés és gépkifiasznátás Lényegében a beszámoló is erről szólt A termelékenység hullámzó, 1961-ben emelke­dés, a következő évbein visz- szaesés, majd tavaly ismét fejlődés és 1964-ben csökkenés várható. Oka: laza munkafe­gyelem, előkészítetlen mun­katerület, szervezetlenség, anyagellátási és kooperációs hibák. Pedig a feladatok nagyok: — A termelékenységről tár­gyaltunk ez év február 13-án és arra a következtetésre ju­tottunk, hogy a legfontosabb a műszaki fejlesztés fokozása, korszerű munkaszervezés, a termelőerők hatékonyabb ki­használása. Fejlesztenünk kell a nagypanelos építési módot Idén 600, jövőre már éven­ként ezer lakást kell panel­ből készíteni. A lágyvasbeté- tes födém helvett előfeszített nagypanelos födémeket gyár­tunk jövőre sorozatban, ezért a kísérleteket a legrövidebb időn belül be kell fejeznünk, így húsz százalékkal növel­hetjük a panelüzem oldalfal gyártási kapacitását. A gépesítés és a gépkihasz­nálás alapja a termelékeny­ség növelésének. Az egyik oldalon a vállalat létrehozta a ma már 25 ezer köbméter készbetont gyártó üzemet, a központi vashajlító és ácste­lepet, szép eredményeket ér­tek el a fűtés- és vízvezeték szerelés előregyártásánál, de még mindig jelentős a kézi földmunka. A munkaerőgazdálkodés is sok gondot jelent a vállalat­nál. Az utóbbi három év alatt 438 fővel csökkent a fizika! létszám. Elsősorban a segéd­munkásoknál és a kubikosok­nál jelent nehézséget a hiány, amit csak fokozott az a he­lyes intézkedés is, aminek t következtében négy év alatt' négyszáz szakmunkást képez­tek ki a vállalatnál, — közöt­tük is sok szerelőt és gépke­zelőt. Igényességre nevelni! A bérezés is helyet kapott a pártbizottság beszámolójá­ban. — Elmondják legön tudato­sabb dolgozóink, hogy nem érdemes törekedni, a jó bri­gádoknál fokozni a teljesít­ményt, mert van egy felső bérhatár, amelynél többet nem engedélyeznek kifizetni. Másrészt a gyenge brigádok teljesítménye sokszor alig fe­le a jobbakénak, mégis óra­bérük között jelentéktelen a különbség. A másik súlyos hiba a fizikai dolgozók pre­mizálása, amit nem egy he­lyen bérkiegészítésre használ­nak fel, nem pedig egyes, előre meghatározott termelési célok elérésére. Mindezeket így summázta Forgács Imre: pártbizottsá­gunknak, alapszervezeteink­nek legyen mindennapos fel­adata a dolgozók segítése, ne­velése a szenvedélyes igé­nyességre, amely nem tűri a rosszat, elutasítja azt, de ugyanakkor szívesen alkal­mazza az újat, a jobbat, az olcsóbbat, a szocialista társa­dalom számára hasznosabbat. Fegyelmezett munkát fent és lent! A beszámoló helyes megál­lapításait a felszólalók gya­korlati példákkal támasztottál?: alá. Balogh Rezső, a szakipa­ri részleg vezetője — többek között — tolmácsolta a szak­ipari dolgozók felajánlását, hogy a hátralevő 11 munka­napon befejezik a lakásokon a szakipari munkát. Kovács Imre bírálta a bolgárkerti építkezésnél a sorrendet, ne­vezetesen azt, hogy a mély­építést megelőzi a magasépí­tési munka, nincs út, nehéz az anyagot a helyszínre szál­lítani. Fáy Ferenc üzemren­dészeti vezető a társadalmi tulajdon védelméről szólt: — Hatvanöt társadalmi ak­tívánk van, de ez kevés. Munka ugyanis van bőven. Például a napokban jelentet­ték, hogy az átadás előtt álló 126-os épületben nyolc lakás­ból mintegy harminc szá­zalékban hiányzanak a szerel­vények. A kár ötezer forint. Tavaly 61 bűncselekmény tör­tént a munkaterületeken és a kár 113 ezer forint volt. Az idén 54 bűncselekmény kára 217 ezer forint. Felszólalt a küldöttérte­kezleten Földes Andrásné, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályvezető­je is, aki hangsúlyozta: fon­tos feladat közelebb kerülni a dolgozókhoz, akiken a terv­teljesítés múlik. Közelebbről megismerni javaslataikat, munkájukat és ennek alapján éljenek a pártszervezetek több javaslattal, ha kell kri­tikával is a gazdasági veze­tés felé. A termelési agitá- ciónak szenteljenek nagyobb teret. Tegyenek többet a hi­bák okainak feltárására, ak­kor célravezetőbb lesz a mun­ka. Takarékosságról is szóltak. Kovács Szilveszter elmondta, hogy a kapcsokat eldobálják, a cementet, építőanyagot el­tapossák és ezzel kárt okoz­nak a vállalatnak. Petri Ká­roly javaslattal élt: a munka­erőhiány leküzdésére vizsgál­ják meg Ismételten, hol lehet­ne női munkaerőt alkalmazni, ők a panelüzemben ezt siker­rel megoldották. Bogár Jó­zsef, az SZMT vezető titkára a szervezett dolgozók köteles­ségéről szólt és arra kérte a párttagokat, hogy a fiatal munkásokat neveljék szerve­zett dolgozókká. A munkafegyelem kétolda- lúságát vetette fel dr. Bánki Nándor, a városi pártbizott­ság ipari osztályvezetője. — A munkástól szigorúan megköveteljük a fegyelmet éppen a munkáshatalom meg­szilárdítása érdekében. De kö­veteljük meg a fegyelmet a vezetőktől is, akik kötelesek mindazokat a munkafeltéte­leket biztosítani, amelyek szükségesek a feladatok Jó el­végzéséhez. Kötelesek gondos­kodni a dolgozók szakmai, po­litikai és általános művelt­ségének fokozásáról. Hangsúly - a termelékenységen A 88 — építőiparban dol­gozó — kommunista tanács­kozásán mindvégig nagy súlyt kapott a termelékenység fo­kozása, a minőség javítása, a takarékosság és a társadal­mi tulajdon védelme. Már késő délutánra hajlott az idő, amikor áttérhettek a második napirendi pontra, a most már járási szintű építőipari párt- bizottság megválasztására. A megyei pártbizottság ezzel a határozatával Is hangsúlyozni kívánta az építőipar fontos­ságát Téglagyűrű a Föld körül T5bb mint 162 millió tég­lát eget idén nem egészen 10 hónap alatt a Baranya és Tolna megyei Téglaipari Vállalat. Ennyi tégla egymás mellé rakva körülérné a Földet. Ez önmagában na­gyon szép mennyiség, de öt millióval meg mindig keve­sebb, mint amennyit az éves terv előirt Sajnos, egy év alatt mintegy 9—10 millió nyerstégla ment tönkre, s ezt a kiesést pótolni nem lebet. Azok a korszerűsítések ugyanis amelyeken az idén dolgoztak, csak jövőre érez­tetik majd hatásukat, ugyan­is többségüket a télen feje­zik be. Több téglagyárban, mint a szenllonnciuen is, a bá­nyát alakítottak át, ésszerű­sítették az anyagmozgatast. üt téglagyárban körülbelül 800 méter bosszú szállító­szalagot helyeztek üzembe, amire mintegy 5 millió fo­rintot költöttek. E munka folytán került sorra a tamási üzem korszerűsítése is, ahol ez ideig kézzel készítették a nyerstéglát. A gépesítés után, amelyre körülbelül 3 millió forintot fordítanak, legalább 3 millió téglával szeretnének többet készíteni a jövőben. Három olyan bányája van a vállalatnak, amely kime­rült, illetve rossz anyagot ad. Ezért megkezdték a fel­tárást, fúrásokat végeznek és a jövő év elején új, tég­lavetésre alkalmas bányákat nyitnak. Mivel a téglagyárak előreláthatóan december vé­géig sorra leállnak, a téli időt a nagykarbantartásra fordítják. A téglagyárak termelése napok kérdése csupán. De a telepeken nem szünetelhet a munka, hiszen nem kis gon­dot jelent a száritó területek ieta&amasa. A szeniiuruici terepen viszonylag rend uramouiK, pedig itt is uagy- meuuyisegu anyagot tett luunie az cső. zn uzuuoan mij amutusan tgy vueztca cl­lau..!..um. v iszviit a smiosi ii-cs ivicvcii seichtes tegutit, tuuui emem uy erstcgiau száz­ezrei oiyan összevisszaság­ban ne verueu, uogy euneu el tauantasa legaiaob annyi mummt igényéi, mintha tel­jes létszámmal dolgozna az üzem. A telepeket mindenképpen rendbe ueil hozni, hisz majd nem minden üzem ,Jeleli" a nyerstégla tartaténak A jö­vő évet tartalék nélkül uez- dik, s mihelyt az idő engedi, minden erőt a nyerstégla Ké­szítésére kell fordítani. Ezért a jövő év sem lesz köny- nyebb, mint az idei volt, sőt abból a szempontból talán nehezebb is lesz, bogy még több téglát kell tároiniok a szabadban, mint az idén. — Előreláthatóan ugyanis a fe­dett tárolószínek száma nem emelkedik, a téglaigény pe­dig nő. Lapunkban már többször is írtunk fedett tárolószínek szükségességéről. Most csu­pán annyit jegyeznénk meg, hogy a 6 milliós téglavesz­teség — amivel számolni kell — értéke körülbelül másfél millió forint. A Ba­ranya és Tolna megyei Tég­laipari Vállalatnak ahhoz, hogy az ilyen nagyarányú veszteséget megelőzhesse kö­rülbelül 7000 légköbméter fe­dett tároló színekre lenne szüksége, ez négy és fél­millió forintba kerülne. Nem nehéz kiszámítani, hogy mi­lyen rövid időn belül meg­térülne ez a beruházás. Cj forgácsoló műhelyben gyakorolnak a Zipernovszky Károly Gépipari Technikum tanulói. A tanműhely gépeinek csopor­tosításával egy helyre kerültek a fémmegmunkáló eszterga­gépek. QÉPLAKATOS Kikerülünk egy karambolos személygépkocsit, s mire a nyirkos-síkos úton beérünk Véméndre, sötétedik. Az új, modem kisvendéglő pultjánál fiatalok iddogálnak. Hol lakik az Iharosi? — kérdem. Mond­ják, hogy a fekedi úttól visz- szafelé a nyolcadik házban. „Trefort pusztán dolgozik a Jóska, már biztosain hazaért" — bíztatnak. S valóban otthon találom. Nemrég ért haza, ledobja az olajos göncöt, a konyhaajtó mögött locsolja magára a vi­zet. le kell mosnia magáról a traktorok olaját kormát rozs­daporát Kis akasztós tükör előtt gyorsan megfésülködlk, pillanatra megáll a keze. — őszülsz, ml? — mondom neki. — Hát... egy kicsit De azért fitalember vagyok még. Negyven év nem sok ... Fe’esége kedves arcú asz- sz'-nyka, bemutatja a családot, a he edik osztályos Józsit, az ö'ödikes. eleven nézésű Sa- nvit Ibolya pedig, a nagylány elsős gimnazista Pécsett a Leöweyben, nincs itthon, bent laki'- a kollégiumban, meg a kis kéf és fél esztendős Ágit, aki ugj .,n effc 'ik a konyhá­ban, nehezen ismerkedik, — Minden este mosni kell, hol ezt, hol azt — mondja Iharosné fáradtan. — Ugye nagy a sár, gumicsizmában járnak a gyerekek, a csizma meg megeszi a zoknijukat Munkáscsalád Falun élnek. Hogyan élnek, milyen a sor­suk, gondjaik, örömük? A ház a Zengő i Állami Gaz­daság tulajdona. Szolgálati lakhely. A lakbér nem sok: 27 forint Trefort-puszta két kilo­méterre innét, van ott egy szerelőműhely, három Super Zetor, két kis Zetor, néhány villanymotor meg a hidrofór- berendezés. Ezekre ügyel Iha­rosi József, meg egy kovács. Kisebb javítások, szerelések, lényeg az, hogy a traktorok üzemképesek legyenek. „Ez a lényeg” persze sok gonddal jár, de ezzel együtt ragaszko­dik a műhelyhez. Tizenöt esz­tendeje jár Trefortra, hol busz szál, hol gyalog, télen a nagy hóban — és marad is ott csak egészség legyen. No persze, mert fél évig táppénzen volt a kalapács talpából fölpattant egy szilánk, bele a bal sze­mébe. — Keres mennyit? Az órabér — éppenséggel nem magas. Hét forint húsz fillér, erre jön havi 300 to- ónt, amit a hidrofor-berende­FALUN zés kezeléséért kap. De a gaz­daság neki is adott 1200 négy­szögöl illetményföldet a ház mentén is van kétszáz négy­szögölnyi kis kert, kapja a napi liter tejet féláron, meg nyolc mázsa búzát évente. — Azért mindennel együtt havi kétezerre fölmegy — mondja. — Emiatt marad a család itt? — Nem emiatt. Pécsett töb­bet keresnék, de nem vándor­lók. — Mi köt ide? — Sok minden. Hol is kezdje? A barátok? Azok is. Felesége közbeszól: — Akikkel körmenetre jársz, mi? Jósika az állát simogatja és nevet: — Persze, az 1« köti néha! Kihozza a bort, meg a szó­dát, kicsit hideg, tenyerünk­ben melengetjük a poharat — Milyen körmenet? — kér­dezem. — Kint a pincénél. Megyünk a présház körül libasorban, kezünkben a bor és éneke­lünk, de mindenki más nótát fúj. Ez a lényeg benne — Meg amit megisztok — pírom gat ja az asszony. Iharosi vállatvon, csak nevet —- Mi köt hát ide? — A falu. Pusztai gyerek voltam, apám szegény Topo- náron, a grófi uradalomban volt parádéskocsás. Kilenc gye­rek — képzelheted... Ezt már sokam megírták, mármint a cselédsorsot. A köz tudat „kívülről fújja”: cseléd- viskók, rongyos kölykök, meg egyebek. De mindig újra és újra belebotlik az ember. Ha Iharosi Józsefet próbálgatom megrajzolni, akkor a képből nem hiányozhat a topon ári uradalom sem. Azt mondja, kilenc testvér volt, de csak hármat ismert, a többi meg­halt Miért halt meg? — Igyál, aztán ne firtassuk! — De mégis, miért? Azért, mert a gyermekbe­tegségek megtépázták a csalá­dot Orvos sehol. Legközelebb csak Kaposvárott Iharosinak fémyesedik a szeme. Nem fir­tatom tovább. ő azért még megjegyzi: — Sohasem mertem erről anyámat faggatni... Csendben merengünk a poha­rak fölött Iharosdné kihasz­nálja a pillanatot, kérdezi a férjét: „Ibolyka örült a szőlő­nek?” Jóska bólint örült Olyanfajta szőlőjük is van, ami télközepéig is eláll, ha felkötik száraz, szellős helyre. Ibolya kollégiumban lakik Pécsett, az apja jön be hetente egyszer a korai vonattal, vala­mit mindig hoz a lánynak. Meg érdeklődik a tanároktól; mikéül vélekednek róla. Nem tanul rosszul — mondja Iharosa —, négy egész nem tüdőmmé nnyi átlaga van. Nem rossz eredmény. Bolondul a versekért. Ha hazajön, leku­porodik a díványra és olvas, olvas napestig. Iharosi József is tanul. A Marxista—Leninista Esti Egyetem I. éves hallgatója. Hárman járnak be Véméndről, a tanácselnök, a körzeti meg­bízott rendőrtörzsőrmester és ő. Este tizenegy óra, mire ha­zakeverednek csütörtöki na­pon. „Gyötröm a filozófiát... Vagy az engem?” — szánako­zik némi öngúnnyaL — Miért tanulsz? — Gondoltam, hogy ezt megkérdezed. Azért tanulok, mert érdekéi, amit hallok. És változik a világ, meg kell is­mernem az összefüggéseket. — De mégis! — Mondom, hogy ezért. Semmi másért. Tudom, mire gondolsz. Nos, hát nem aka­rok én .kiemelt” káder lenni. Itt a szakma, nekem ez jó, ez kell. Ne vedd valami „vad­proletár” szólamnak, de bizis- tem nem cserélném fel a ka­lapácsot tollal. Valaki zörög a pitvarban, kopognak. Magas, idős férfi jön be, összecsavart hosszúkás csomag a hóna alatt. Kibont­ja, festmények, olcsó vásári árú. — Az Munkácsy-másolat! — mutat egyik képre Iharosi. Az ügynök: — Háromszáz forintért ere­detit akar? — Attól még a téma lehet eredeti, meg benne a munka, nem? — mondja Iharoßi, aztán tölt az öregnek egy pohár bort, megissza, nem is tartóz­tatjuk tovább. Kaján öröm fog el, hogy a giccstestő ügynöke ezúttal rossz helyre Kopogott, ue egy pillanat múlva megnoKKtnoe Csak most jövök ra, hogy a géplakatos Iharosi itt ia.au ilyen nagyszerű ösztönné, es egyszerűen megnatarozua a giccs fogalmat. Valóban osz- tönnel-e? Biztos, hogy azzal, de páro­sult ez a mindent tudni aivuro falusi munkás femiagoou. .zu­gával is. Iharosi Jozsei is olyan „egyszerű ’ emoei, rmnt a hozzá hasonló többi írni ne. És ezért többek, és ö is tooo ennél, mint amit az „egysze­rű” fogalma kifejez. Hogy életében nem voltak „nagy sztorik”? Mondta is nek^m az elején, mit akarok írni ruta, éppen róla, semmi érdekes­séget nem mondhat mkem, márpedig az újságírón<nt az kell. Mondtam neki, nekem nem az kell. Csak egy esti iatoBa- tás kellett az „egyszerű em­bernél”, a géplakatos Iharosi Jóskánál. Rab Peren* A

Next

/
Oldalképek
Tartalom