Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-16 / 294. szám
19*4. DECEMBER 16. napló 1 Onnepélyes monkásflr- zaszfáaii-gyűlés A muiUaónéf Pécs városi, Járási Landler Jenő zászló- alja december 18-án, pénteken délután 2 órakor ünnepélyes évzáró zászlóalj gyűlést tart a Fegyveres Erők Klubjában. Hetes! Imre zászlóaljparancsnok mond elnöki megnyitót, majd Sári Ferenc zászlóaljparancsnok értékeli a zászlóalj évi munkáját. Ez alkalommal kerül sor a Kiváló Munkásőr jelvények kiosztására is. Ezt kővetően Ambrus Jenő, az MSZMP Pécsi Városi Bizottságának első titkára köszönti a leszerelő és tartalékos állományba kerülő, illet* ve új munkásőrőket, s emlékérmeket ad át. Pécsett ülésezik a SZÖVOSZ felügyeli bizottsága Soron következő ülését december 16- és 17-én Pécsett tartja a Szövetkezetek Országos Szövetsége központi felügyelő bizottsága. Az ülésen részt vesz, Nánási László elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a felügyelőbizottság elnöke. Meghívták az ülésre a Megyei Szövetkezeti Központok felügyelő bizottsági elnökeit is. Az ülés első napján megvitatja a felügyelő bizottság a földművesszövetkezeteknél végzett kereskedelmi munkát, a falusi lakosság áruellátását, igényeinek fokozottabb kielégítését. A második napon a felügyelő bizottság tagjai és a meghívott vendégek Szigetvárra és Szentlőrincre látogatnak. Restaurálják a püspöki palota homlokzatát Az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi építésvezetősége az év folyamán tovább folytatta a megye legjelentősebb műemlékeinek felújítását Elkészült a siklósi vár homlokzatfelújítása és Máré- vár restaurálásának jelentős része: a falkoronák építési és a falak hézagolási munkálatai. Pécs város területén befejezéshez közeledik az ókeresztény sírkamrák konzerválása és a Kálvária kápolna restaurálása. Jövőre kerül sor a siklósi, Máré vári építkezések folytatása mellett a püspöki palota Dóm téri homlokzatának restaurálására, Közelebb kerülni a dolgozókhoz Járási szintű pártbizottság a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál Huszonkilenc oldalas volt a | beszámoló. Alapos és kollek-' tív munka — sok vezetőségi tag tucatnyi órát áldozott az elkészítésére — és tegnap Forgács Imre, a Baranya megyei Építőipari Vállalat párt- bizottságának titkára mondta el a kommunisták küldöttértekezlete előtt. — Kétéves munkánk tapasztalatait, eredményeit és hibáit tesszük most mérlegre — mondta, majd arról beszélt, hogy... „munkánkban, vizsgálatainkban igyekeztünk a figyelmet a lényeges kérdésekre: a termelékenységre, a műszakfejlesztésre, a munkaerőgazdálkodásra és nem utolsósorban a szocialista módon való vezetésre irányítani". Gépesítés és gépkifiasznátás Lényegében a beszámoló is erről szólt A termelékenység hullámzó, 1961-ben emelkedés, a következő évbein visz- szaesés, majd tavaly ismét fejlődés és 1964-ben csökkenés várható. Oka: laza munkafegyelem, előkészítetlen munkaterület, szervezetlenség, anyagellátási és kooperációs hibák. Pedig a feladatok nagyok: — A termelékenységről tárgyaltunk ez év február 13-án és arra a következtetésre jutottunk, hogy a legfontosabb a műszaki fejlesztés fokozása, korszerű munkaszervezés, a termelőerők hatékonyabb kihasználása. Fejlesztenünk kell a nagypanelos építési módot Idén 600, jövőre már évenként ezer lakást kell panelből készíteni. A lágyvasbeté- tes födém helvett előfeszített nagypanelos födémeket gyártunk jövőre sorozatban, ezért a kísérleteket a legrövidebb időn belül be kell fejeznünk, így húsz százalékkal növelhetjük a panelüzem oldalfal gyártási kapacitását. A gépesítés és a gépkihasználás alapja a termelékenység növelésének. Az egyik oldalon a vállalat létrehozta a ma már 25 ezer köbméter készbetont gyártó üzemet, a központi vashajlító és ácstelepet, szép eredményeket értek el a fűtés- és vízvezeték szerelés előregyártásánál, de még mindig jelentős a kézi földmunka. A munkaerőgazdálkodés is sok gondot jelent a vállalatnál. Az utóbbi három év alatt 438 fővel csökkent a fizika! létszám. Elsősorban a segédmunkásoknál és a kubikosoknál jelent nehézséget a hiány, amit csak fokozott az a helyes intézkedés is, aminek t következtében négy év alatt' négyszáz szakmunkást képeztek ki a vállalatnál, — közöttük is sok szerelőt és gépkezelőt. Igényességre nevelni! A bérezés is helyet kapott a pártbizottság beszámolójában. — Elmondják legön tudatosabb dolgozóink, hogy nem érdemes törekedni, a jó brigádoknál fokozni a teljesítményt, mert van egy felső bérhatár, amelynél többet nem engedélyeznek kifizetni. Másrészt a gyenge brigádok teljesítménye sokszor alig fele a jobbakénak, mégis órabérük között jelentéktelen a különbség. A másik súlyos hiba a fizikai dolgozók premizálása, amit nem egy helyen bérkiegészítésre használnak fel, nem pedig egyes, előre meghatározott termelési célok elérésére. Mindezeket így summázta Forgács Imre: pártbizottságunknak, alapszervezeteinknek legyen mindennapos feladata a dolgozók segítése, nevelése a szenvedélyes igényességre, amely nem tűri a rosszat, elutasítja azt, de ugyanakkor szívesen alkalmazza az újat, a jobbat, az olcsóbbat, a szocialista társadalom számára hasznosabbat. Fegyelmezett munkát fent és lent! A beszámoló helyes megállapításait a felszólalók gyakorlati példákkal támasztottál?: alá. Balogh Rezső, a szakipari részleg vezetője — többek között — tolmácsolta a szakipari dolgozók felajánlását, hogy a hátralevő 11 munkanapon befejezik a lakásokon a szakipari munkát. Kovács Imre bírálta a bolgárkerti építkezésnél a sorrendet, nevezetesen azt, hogy a mélyépítést megelőzi a magasépítési munka, nincs út, nehéz az anyagot a helyszínre szállítani. Fáy Ferenc üzemrendészeti vezető a társadalmi tulajdon védelméről szólt: — Hatvanöt társadalmi aktívánk van, de ez kevés. Munka ugyanis van bőven. Például a napokban jelentették, hogy az átadás előtt álló 126-os épületben nyolc lakásból mintegy harminc százalékban hiányzanak a szerelvények. A kár ötezer forint. Tavaly 61 bűncselekmény történt a munkaterületeken és a kár 113 ezer forint volt. Az idén 54 bűncselekmény kára 217 ezer forint. Felszólalt a küldöttértekezleten Földes Andrásné, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályvezetője is, aki hangsúlyozta: fontos feladat közelebb kerülni a dolgozókhoz, akiken a tervteljesítés múlik. Közelebbről megismerni javaslataikat, munkájukat és ennek alapján éljenek a pártszervezetek több javaslattal, ha kell kritikával is a gazdasági vezetés felé. A termelési agitá- ciónak szenteljenek nagyobb teret. Tegyenek többet a hibák okainak feltárására, akkor célravezetőbb lesz a munka. Takarékosságról is szóltak. Kovács Szilveszter elmondta, hogy a kapcsokat eldobálják, a cementet, építőanyagot eltapossák és ezzel kárt okoznak a vállalatnak. Petri Károly javaslattal élt: a munkaerőhiány leküzdésére vizsgálják meg Ismételten, hol lehetne női munkaerőt alkalmazni, ők a panelüzemben ezt sikerrel megoldották. Bogár József, az SZMT vezető titkára a szervezett dolgozók kötelességéről szólt és arra kérte a párttagokat, hogy a fiatal munkásokat neveljék szervezett dolgozókká. A munkafegyelem kétolda- lúságát vetette fel dr. Bánki Nándor, a városi pártbizottság ipari osztályvezetője. — A munkástól szigorúan megköveteljük a fegyelmet éppen a munkáshatalom megszilárdítása érdekében. De követeljük meg a fegyelmet a vezetőktől is, akik kötelesek mindazokat a munkafeltételeket biztosítani, amelyek szükségesek a feladatok Jó elvégzéséhez. Kötelesek gondoskodni a dolgozók szakmai, politikai és általános műveltségének fokozásáról. Hangsúly - a termelékenységen A 88 — építőiparban dolgozó — kommunista tanácskozásán mindvégig nagy súlyt kapott a termelékenység fokozása, a minőség javítása, a takarékosság és a társadalmi tulajdon védelme. Már késő délutánra hajlott az idő, amikor áttérhettek a második napirendi pontra, a most már járási szintű építőipari párt- bizottság megválasztására. A megyei pártbizottság ezzel a határozatával Is hangsúlyozni kívánta az építőipar fontosságát Téglagyűrű a Föld körül T5bb mint 162 millió téglát eget idén nem egészen 10 hónap alatt a Baranya és Tolna megyei Téglaipari Vállalat. Ennyi tégla egymás mellé rakva körülérné a Földet. Ez önmagában nagyon szép mennyiség, de öt millióval meg mindig kevesebb, mint amennyit az éves terv előirt Sajnos, egy év alatt mintegy 9—10 millió nyerstégla ment tönkre, s ezt a kiesést pótolni nem lebet. Azok a korszerűsítések ugyanis amelyeken az idén dolgoztak, csak jövőre éreztetik majd hatásukat, ugyanis többségüket a télen fejezik be. Több téglagyárban, mint a szenllonnciuen is, a bányát alakítottak át, ésszerűsítették az anyagmozgatast. üt téglagyárban körülbelül 800 méter bosszú szállítószalagot helyeztek üzembe, amire mintegy 5 millió forintot költöttek. E munka folytán került sorra a tamási üzem korszerűsítése is, ahol ez ideig kézzel készítették a nyerstéglát. A gépesítés után, amelyre körülbelül 3 millió forintot fordítanak, legalább 3 millió téglával szeretnének többet készíteni a jövőben. Három olyan bányája van a vállalatnak, amely kimerült, illetve rossz anyagot ad. Ezért megkezdték a feltárást, fúrásokat végeznek és a jövő év elején új, téglavetésre alkalmas bányákat nyitnak. Mivel a téglagyárak előreláthatóan december végéig sorra leállnak, a téli időt a nagykarbantartásra fordítják. A téglagyárak termelése napok kérdése csupán. De a telepeken nem szünetelhet a munka, hiszen nem kis gondot jelent a száritó területek ieta&amasa. A szeniiuruici terepen viszonylag rend uramouiK, pedig itt is uagy- meuuyisegu anyagot tett luunie az cső. zn uzuuoan mij amutusan tgy vueztca cllau..!..um. v iszviit a smiosi ii-cs ivicvcii seichtes tegutit, tuuui emem uy erstcgiau százezrei oiyan összevisszaságban ne verueu, uogy euneu el tauantasa legaiaob annyi mummt igényéi, mintha teljes létszámmal dolgozna az üzem. A telepeket mindenképpen rendbe ueil hozni, hisz majd nem minden üzem ,Jeleli" a nyerstégla tartaténak A jövő évet tartalék nélkül uez- dik, s mihelyt az idő engedi, minden erőt a nyerstégla Készítésére kell fordítani. Ezért a jövő év sem lesz köny- nyebb, mint az idei volt, sőt abból a szempontból talán nehezebb is lesz, bogy még több téglát kell tároiniok a szabadban, mint az idén. — Előreláthatóan ugyanis a fedett tárolószínek száma nem emelkedik, a téglaigény pedig nő. Lapunkban már többször is írtunk fedett tárolószínek szükségességéről. Most csupán annyit jegyeznénk meg, hogy a 6 milliós téglaveszteség — amivel számolni kell — értéke körülbelül másfél millió forint. A Baranya és Tolna megyei Téglaipari Vállalatnak ahhoz, hogy az ilyen nagyarányú veszteséget megelőzhesse körülbelül 7000 légköbméter fedett tároló színekre lenne szüksége, ez négy és félmillió forintba kerülne. Nem nehéz kiszámítani, hogy milyen rövid időn belül megtérülne ez a beruházás. Cj forgácsoló műhelyben gyakorolnak a Zipernovszky Károly Gépipari Technikum tanulói. A tanműhely gépeinek csoportosításával egy helyre kerültek a fémmegmunkáló esztergagépek. QÉPLAKATOS Kikerülünk egy karambolos személygépkocsit, s mire a nyirkos-síkos úton beérünk Véméndre, sötétedik. Az új, modem kisvendéglő pultjánál fiatalok iddogálnak. Hol lakik az Iharosi? — kérdem. Mondják, hogy a fekedi úttól visz- szafelé a nyolcadik házban. „Trefort pusztán dolgozik a Jóska, már biztosain hazaért" — bíztatnak. S valóban otthon találom. Nemrég ért haza, ledobja az olajos göncöt, a konyhaajtó mögött locsolja magára a vizet. le kell mosnia magáról a traktorok olaját kormát rozsdaporát Kis akasztós tükör előtt gyorsan megfésülködlk, pillanatra megáll a keze. — őszülsz, ml? — mondom neki. — Hát... egy kicsit De azért fitalember vagyok még. Negyven év nem sok ... Fe’esége kedves arcú asz- sz'-nyka, bemutatja a családot, a he edik osztályos Józsit, az ö'ödikes. eleven nézésű Sa- nvit Ibolya pedig, a nagylány elsős gimnazista Pécsett a Leöweyben, nincs itthon, bent laki'- a kollégiumban, meg a kis kéf és fél esztendős Ágit, aki ugj .,n effc 'ik a konyhában, nehezen ismerkedik, — Minden este mosni kell, hol ezt, hol azt — mondja Iharosné fáradtan. — Ugye nagy a sár, gumicsizmában járnak a gyerekek, a csizma meg megeszi a zoknijukat Munkáscsalád Falun élnek. Hogyan élnek, milyen a sorsuk, gondjaik, örömük? A ház a Zengő i Állami Gazdaság tulajdona. Szolgálati lakhely. A lakbér nem sok: 27 forint Trefort-puszta két kilométerre innét, van ott egy szerelőműhely, három Super Zetor, két kis Zetor, néhány villanymotor meg a hidrofór- berendezés. Ezekre ügyel Iharosi József, meg egy kovács. Kisebb javítások, szerelések, lényeg az, hogy a traktorok üzemképesek legyenek. „Ez a lényeg” persze sok gonddal jár, de ezzel együtt ragaszkodik a műhelyhez. Tizenöt esztendeje jár Trefortra, hol busz szál, hol gyalog, télen a nagy hóban — és marad is ott csak egészség legyen. No persze, mert fél évig táppénzen volt a kalapács talpából fölpattant egy szilánk, bele a bal szemébe. — Keres mennyit? Az órabér — éppenséggel nem magas. Hét forint húsz fillér, erre jön havi 300 to- ónt, amit a hidrofor-berendeFALUN zés kezeléséért kap. De a gazdaság neki is adott 1200 négyszögöl illetményföldet a ház mentén is van kétszáz négyszögölnyi kis kert, kapja a napi liter tejet féláron, meg nyolc mázsa búzát évente. — Azért mindennel együtt havi kétezerre fölmegy — mondja. — Emiatt marad a család itt? — Nem emiatt. Pécsett többet keresnék, de nem vándorlók. — Mi köt ide? — Sok minden. Hol is kezdje? A barátok? Azok is. Felesége közbeszól: — Akikkel körmenetre jársz, mi? Jósika az állát simogatja és nevet: — Persze, az 1« köti néha! Kihozza a bort, meg a szódát, kicsit hideg, tenyerünkben melengetjük a poharat — Milyen körmenet? — kérdezem. — Kint a pincénél. Megyünk a présház körül libasorban, kezünkben a bor és énekelünk, de mindenki más nótát fúj. Ez a lényeg benne — Meg amit megisztok — pírom gat ja az asszony. Iharosi vállatvon, csak nevet —- Mi köt hát ide? — A falu. Pusztai gyerek voltam, apám szegény Topo- náron, a grófi uradalomban volt parádéskocsás. Kilenc gyerek — képzelheted... Ezt már sokam megírták, mármint a cselédsorsot. A köz tudat „kívülről fújja”: cseléd- viskók, rongyos kölykök, meg egyebek. De mindig újra és újra belebotlik az ember. Ha Iharosi Józsefet próbálgatom megrajzolni, akkor a képből nem hiányozhat a topon ári uradalom sem. Azt mondja, kilenc testvér volt, de csak hármat ismert, a többi meghalt Miért halt meg? — Igyál, aztán ne firtassuk! — De mégis, miért? Azért, mert a gyermekbetegségek megtépázták a családot Orvos sehol. Legközelebb csak Kaposvárott Iharosinak fémyesedik a szeme. Nem firtatom tovább. ő azért még megjegyzi: — Sohasem mertem erről anyámat faggatni... Csendben merengünk a poharak fölött Iharosdné kihasználja a pillanatot, kérdezi a férjét: „Ibolyka örült a szőlőnek?” Jóska bólint örült Olyanfajta szőlőjük is van, ami télközepéig is eláll, ha felkötik száraz, szellős helyre. Ibolya kollégiumban lakik Pécsett, az apja jön be hetente egyszer a korai vonattal, valamit mindig hoz a lánynak. Meg érdeklődik a tanároktól; mikéül vélekednek róla. Nem tanul rosszul — mondja Iharosa —, négy egész nem tüdőmmé nnyi átlaga van. Nem rossz eredmény. Bolondul a versekért. Ha hazajön, lekuporodik a díványra és olvas, olvas napestig. Iharosi József is tanul. A Marxista—Leninista Esti Egyetem I. éves hallgatója. Hárman járnak be Véméndről, a tanácselnök, a körzeti megbízott rendőrtörzsőrmester és ő. Este tizenegy óra, mire hazakeverednek csütörtöki napon. „Gyötröm a filozófiát... Vagy az engem?” — szánakozik némi öngúnnyaL — Miért tanulsz? — Gondoltam, hogy ezt megkérdezed. Azért tanulok, mert érdekéi, amit hallok. És változik a világ, meg kell ismernem az összefüggéseket. — De mégis! — Mondom, hogy ezért. Semmi másért. Tudom, mire gondolsz. Nos, hát nem akarok én .kiemelt” káder lenni. Itt a szakma, nekem ez jó, ez kell. Ne vedd valami „vadproletár” szólamnak, de bizis- tem nem cserélném fel a kalapácsot tollal. Valaki zörög a pitvarban, kopognak. Magas, idős férfi jön be, összecsavart hosszúkás csomag a hóna alatt. Kibontja, festmények, olcsó vásári árú. — Az Munkácsy-másolat! — mutat egyik képre Iharosi. Az ügynök: — Háromszáz forintért eredetit akar? — Attól még a téma lehet eredeti, meg benne a munka, nem? — mondja Iharoßi, aztán tölt az öregnek egy pohár bort, megissza, nem is tartóztatjuk tovább. Kaján öröm fog el, hogy a giccstestő ügynöke ezúttal rossz helyre Kopogott, ue egy pillanat múlva megnoKKtnoe Csak most jövök ra, hogy a géplakatos Iharosi itt ia.au ilyen nagyszerű ösztönné, es egyszerűen megnatarozua a giccs fogalmat. Valóban osz- tönnel-e? Biztos, hogy azzal, de párosult ez a mindent tudni aivuro falusi munkás femiagoou. .zugával is. Iharosi Jozsei is olyan „egyszerű ’ emoei, rmnt a hozzá hasonló többi írni ne. És ezért többek, és ö is tooo ennél, mint amit az „egyszerű” fogalma kifejez. Hogy életében nem voltak „nagy sztorik”? Mondta is nek^m az elején, mit akarok írni ruta, éppen róla, semmi érdekességet nem mondhat mkem, márpedig az újságírón<nt az kell. Mondtam neki, nekem nem az kell. Csak egy esti iatoBa- tás kellett az „egyszerű embernél”, a géplakatos Iharosi Jóskánál. Rab Peren* A
