Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-16 / 294. szám

VUdg proletárjai, egyesüljetek! Cr. V I T\ A J> Ili» ^ Dunámon napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ XXL ÉVFOLYAM, 2S4. SZÄM ARA: 50 FILLÉR 1964. DECEMBER 16. SZERDA Őszinte, igaz Cgy jólirányaott pofon, I»’* biztosan megteszi a hatását” — bólogatnaik még elég sokan, de a pedagógusok nagy többsége, és a modern nevelési elvek alapján álló szülők nem tartják a „verést” semmiféle „nevelési módszer­nek.” Ellenkezőleg! ha a pe­dagógus vagy a szülő megveri gyerekét, ezzel a ténnyel nyíl­tan bevallja, hogy az érvei elfogytak, nem tud kapcsola­tot teremteni sem szellemileg, sem érzelmileg a gyerekkel. Sajnos, uralkodik egy egészen primitív helyzetfelfogás is, mely a gyereket nem tekinti egészen embernek. Kimondat­lanul bár, de az ölebek és más háziállatok szintjén kezelik a kisgyerekeket, ami nem annyit jelent, hogy a gyerek egy tál­ból eszik a kutyával, hanem azt, hogy a szülők kriminális veszekedéseket folytatnak a gyerek előtt, mivel nem téte­lezik fel róla, hogy mindent megért, s ha a gyerek mond valamit, „egy jólirányzott po­fon” kíséretében aludni kül­dik, mert tőlük, a „nagy fel­nőttektől” csak nem várhatja a világ, hogy összeállnak egy gyerekkel vitatkozni? Így leír­hatatlan romboló munkát foly­tatnak a gyerek belső világá­ban, s gyakori, hogy a nyolc— tíz éves gyerekeknek elképesz­tő, de jól kialakult vélemé­nyei vannak a felnőttekről. Teljesen világos, hogy a v,verés” a családon belüli el­nyomás eszköze a felnőttek diktatúrájának a zavartalan biztosítása érdekében. Ez két­ségtelenül a legkényelmesebb megoldás, de logikátlan és bűnös megoldás, mert torz egyéniségeket, érzelmileg fer­de, jellemhibás emberkéket eredményez. A felnőttek néha teljesen megfeledkeznek ar­ról, hogy nem az a feladatuk, hogy a gyereket elnémítsál!, szolgalelkűvé alacsonyítsák, hanem az, hogy embert ne­velj enek belőle. A nevelés családon belül sajnos a leg­több esetben nélkülöz minden átgondoltságot, a szülők meg­elégednek annyival, hogy időn­ként közbelépnek, fegyelmez­nek, s a hétköznapokon pedig „valahogy el van az a gye­rek ”, Előfordul, hogy iskolákban, nevelőintézetekben is „eljár” egy-egy magáról megfeledke­zett pedagógus keze, de a több ség vallja, hogy a gyereket nem szabad verni, a verés nem megoldás! Szécsed József elvtárs, a Pe­tőfi utcai általános iskola igaz gatója elmondta, hogy iskolá­jukban a testi fenyítést sike­rült teljesen kiiktatni. Az a tapasztalatuk, hogy a testi fe­nyítések megszüntetése óta a gyerekek semmivel sem rosz- 6zabbak, fegyelmezetlenebbek. „Nem azért nem verjük a gye­rekeket, mert tiltva van, ha­nem azért, mert a nevelők többsége belátta, hogy verés nélkül emberibb kapcsolatot lehet teremteni a gyerekekkel és jobb nevelési eredményeket lehet elérni. A verés eredmé­nye mindig jellemhiba: su­nyiság, alattomosság, cinizmus. Szeretettel és értelmi ráhatás­sal mindig jobb és főleg tar- tósabb eredményt lehet elérni. A leghatásosabb fegyelmezési és nevelési eszközünk a di­cséret. A dicsérettel csodákat lehet művelni és hatása tar­tós. Kitűnő nevelési erő az úttörő mozgalom, fiatalabb korban a kisdobos mozgalom”. Szécsei elvtárs azt is elmond­ta, hogy a kettős nevelés nem­szárakkal... csak ideológiai szempontból, hanem a nevelési módszerek tekintetében is nagy gondot jelent az általános iskoláknak. Az iskolában értelmileg igye­keznek a gyerekekre hatni, a szülők nagy többsége pedig rendsizeresen vagy alkalmilag veréssel fegyelmez. Olyan szü­lő is akad, aki írásban felha­talmazza az iskolát, hogy szűk ség esetén verjék meg a gye­rekét. Az iskola ennek a ké­résnek természetesen nem tesz eleget. Több iskolában el­mondták a gyerekek, hogy a szülői házban gyakorlattá vált, hogy szíjjal, kutyakorbáccsal, főzőkanállal verik őket, akad olyan gyerek, akit rendszere­sen büntetnek szekrénybezá­rással (tehát börtönnel). A go-kartozó gyerekek el panasz­kodtak, hogy a felnőttele az ablakokból vízzel bu fogatják le őket (novemberben). Van­nak természetesen jó példák is bőségesen. A modernebb nevelési elveket valló szülők bizonyos elvonásokkal fegyel­meznek: a gyerek nem nézheti a televíziót, nem mehet le az utcára játszani, ■ nem mehet moziba. Vannak aztán dicsérő, jutalmazó és ígérgető szülők is. A dicséret és jutalmazás helyes, de az ígérgetés veszé­lyes játék. Megígérik a gye­reknek, hogy ha ilyen, meg olyan lesz a bizonyítványa, kap egy biciklit A bizonyít­vány olyan lett és a gyerek nem kapott biciklit! A gyerek bizalma ilyenkor megrendül a felnőttekben. M agyon értékes Dobay Jó­•' zsef elvtársnak, a Nagy Lajos Gimnázium igazgatójá­nak nevelési kérdésekben el­foglalt álláspontja. „A verést semmiképpen sem tartom meg oldásnak. A mi fiatalságunk­tól egyik oldalon korához ké­pest nagyobb fokú érettséget várunk el, és ennek arányá­ban terheljük őket követelmé­nyekkel. Hogy szellemi érett­ségük ezt lehetővé teszi, an­nak számtalan bizonyítéka van. Ha a pedagógiai irodal­mat nem vesszük figyelembe, ez az objektív valóság akkor is lehetetlenné teszi a verés­sel való nevelést. A verés a legegyszerűbb, sokkal nehe­zebb az egyénnel értelmi szin­ten foglalkozni. Gyenge ön­megnyugtatás azt mondani, hogy nincs türelmem, nem érek rá. A verés létjogosult­ságának elismerése annyit je­lentene gyakorlatilag, hogy az állandó türelmes nevelő ráhatás helyett állandó ve­rést kellene alkalmazni. így végül mindenki mellé egy rendőrt is kellene állítani!” És végül még egy: „Ha nem használ a szép szó, mégiscsak oda kell sózni annak a gye­reknek — mondják. Elképzel­hető, hogy a szép szó valóban nem használ, mert a szép mindössze esztétikai kategó­ria, s a szavaknak van egy másféle értéke is. A szép sza­vaknál többet érnek az igaz, őszinte szavak, és ezt már a gyerekek is tudják. Sokan csak meséskönyvekkel a hó­nuk alatt tudják elképzelni a gyerekeket, pedig a gyerek egyik leglényegesebb emberi vonása éppen a valóságigény, a reális viszonylatok megér­zése és értékelése. A gyereket nem szabad le­nézni, és érvek, értelmi és ér­zelmi ráhatás helyett veréssel fegyelmezni, Bertha Bulcsú Külföldi fiatalok a Pécsi Orvostudományi Egyetemen A városunkban tartózkodó külföldi ifjúsági vezetők ma délelőtt találkoztak a Pécsi Orvostudományi Egyetem fia­taljaival. A találkozón, ame­lyen résztvett dr. Donhoffer Szilárd Kossuth-díjas egyete­mi tanár, az egyetem rektora, dr. Szabó Dezső professzor, rektorhelyettes, dr. Tényi Je­nő, az egyetem pártbizottsá­gának titkára, megismerked­tek a külföldi fiatalok az egyetem történetével és mai életével. Rubecz István ötöd­lés nagyüzemi gyümücstenaeSő Sója! alakítalak ki Baranyába Az 1964—65-ös tsz-telepítési terv: 334 hold Az idén őszön és tavasszal [ a Baranya megyei termelő- j szövetkezetek összesen 334 hol dón telepítenek új gyümöl­csöst. így almát 17, kajszit 66, őszibarackot 147, diót 66, feke­te ribizlit 30 és szamócát 10 holdon telepítenek eL A te­lepítésre szükséges csemetéket, alanyokat folyamatosan szál­darab szaporító anyagot bizto­sítottak, hogy kiegészítsék a faállományban kifagyás, elszá- radás és egerek miatt kelet­kezett hiányokat. A telepítést és a hiánypótlást a megye tíz termelőszövetkezetében — az időjárástól és a fagyoktól függően — folyamatosan vég­zik; éves orvostanhallgató az or­vostudományi KISZ-szer vezet titkára ismertette az egyetem születését, történetét napja­inkig, és beszélt a pécsi egyetemisták mindennapos életéről, gondjairól. A dele­gáció innen Lukács János elvtárs, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára és dr. Tényi Jenő elvtárs kíséretében megtekintette az épülő egye­temi városrészt. Az ebéd utá­ni program keretében meg­nézték a Zsolnay Múzeum művészi porcelán-tárgyait, és elismerően nyilatkoztak a pé­csi fiatal képzőművészek ki­állításáról. Este a Nemzeti Színházban a Pécsi Balett­együttes mutatott be műsorá­ból két számot a külföldi vendégeknek. A delegáció ma reggel 9 órakor utazik el I Pécsről Dunaújvárosba. A | képen: az egyetemi városrész, í modem, befejezés előtt álló I ebédlőjét szemlélik a kül­döttség tagjai. Erb János Hz Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa kedden ülést tartott, förvényerejű rendeletét al­kotott a munkaviszonyt érin­tő egyes kérdések szabályo­zásáról. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta és határozattá emelt« a Baranya-. Borsod-, Nóerád, Szabolcs- és Vas megyei ta­nácsoknak közös községi ta­nácsok szervezésére tett ja­vaslatait. Az Elnöki Tanács honosí­tási és visszahonosítási, vala­mint magyar állampolgár* gi kötelékből való elbocsátási-, majd egyéni kegyelmi ügyek­ben döntött, végül folyamat­ban lévő kérdéseket tárgyalt. Elutazót! Be'grádböl a Fehér La os vezette magyar pártkiiidöttség Belgrád: A JKSZ VIIL kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttség, ame­lyet Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja ve­zet. kedden reggel Belgrád- ból a Vajdaságba utazott. A küldöttség először a zrenja- nini mezőgazdasági kombi­nátot tekintette meg, majd ezt követően Szabadkára lá­togatott. A Fehér Lajos vezette ma­gyar pártküldöttséget vajda­sági útjára elkísérte Tikvicz- ki Géza, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja és Zágor György, a Magyar Népköz- társaság belgrádi nagyköve­te is. Hétfőn este Belgrádból visszautazott Moszkvába az SZKP küldöttsége, amely Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB elnökségi póttagja vezeté­sével részt vett a JKSZ kongresszusán. lítják a termelőszövetkezetek­nek és a fagyok beállta előtt a telepítési tervnek mintegy 33 százalékát már megvalósí­tották. Az elképzelések szerint hét nagyüzemi gyümölcstermesz­tési körzetet alakítanak ki Ba- | Tanyában. Ilyen tájegység lesz a húsz éves távlati fejlesztési j programon belül a Pécsi Ál- j lami Gazdasághoz csatlakozó | terület, a görcsöny—baksai vi­dék, a Szigetvári Konzerv­gyár igényeinek kielégítésére Mozsgó és környéke, a Zengő­alja és vidéke (Pécsvárad, j Berkesd, Szilágy), pécsudvar- di terület, valamint a Villány j —Siklósi Állami Gazdaság gyümölcsösére támaszkodó új nagyüzemi telepítés. Ezzel azt akarják elérni, hogy összefüg­gően, korszerűen művelhető ■ gyümölcsösöket alakítsanak ki, | ahol biztosítják a nagyüzemi feltételeket, valamint kihasz- j nálják a talajadottságokat. Szamócát a magyarbólyi és a nagykozári termelőszövetke- j zet telepít és összesen 290 00ü palántát használnak fel a tíz holdas területre. Érdemes sza­mócával foglalkozni, hiszen 1 holdanként 10—15 mázsás ter- j mést is megad, a szamóca ki­lója pedig 15—17 forint. Fe­kete ribizlit a pécsudvardi termelőszövetkezet telepít és : ehhez összesen 25 570 gyökeres ! dugványt használ fel, a ribizli j holdanként 30 000 forint jöve­delmet hoz. A korábban telepített gyü­mölcsösökben pótlásra 33 000 i 'Töö-llaiuL mérnökök a 'Borgt/árba ti Az Országos Bőripari Vállalathoz érkezett két holland mérnök, egy hétre a Pécsi Bőr­gyárba látogatott. A hollandiai Waalwijk vá­rosban lévő Stahl Chemical Industries vegy­ipari vállalat kiváló bőrfestékéiről is világ­híres. Ennek a cégnek a mérnökei hoztak íestékmintákat magyar bőrgyáraknak és egy­ben he is mutatják annak alkalmazd át, Pécs­re ötven-hatvan féle festéket hoztak cs ugyan ennyi bőrt is színeztek. A laboratóriumi vizs­gálat után döntenek majd, hogy az a jár tt anyagok közül mennyit vásárolnak meg. A szakemberek véleménye szerint az eddig ké­szült minták kitűnőek. A képen. Frans Pulles. dr. Tóth Géza, a Pécsi Bőrgyár krómos gyár- részlegének vezetője és Ad Sekocmaus holland festékkel színezett bőrt vizsgálnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom