Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-13 / 292. szám
A múlt, a fasizmus ellen Hideg, havas december volt 1944 utolsó hónapja. Pécs élete meg csak pislákolt, még kísértett a háború minden réme. Távolról még belemarkolt a csendbe az agyúk mély dübörgése, repülőgépek morgása, fel-fel- ugattak a légvédelmi ágyúk, az arcvonalba induló, onnan érkező katonai egysé- : gek töltötték meg a várost. j A Széchenyi téren a fasiz-1 ni us elleni harcban elesett j hősöket hántolták ei ropogó díszsortűzzel... Híre szaladt, hogy egyik-másik üzlet kinyitott. Mindenki vásárolni akart valamit, bár a választék . nagyon szegényes volt. Kenyeret, tejet, sót, cukrot. dohányárut, tüzelőt kerestek az emberek és falták a híreket, a különféle értesüléseket ... Családtagok és rokonok után érdeklődtek, kutattak ázzál a boldog érzéssel. hogy itt már vége a háborúnak... Mi megmaradóink .... Sppen december közepe .olt, amikpr híre szaladt a várható eseménynek: Less újság! Vasárnapra lesz újság is... | £ hír értelmét, korabeli, me- | legséget hozó hatását ma már nehéz visszaadni, érzé- ’ kelni. Ez a hír igaznak bi- j zonyuit. 1944 december 17-én meg- l jelent a város felszabadulás | utáni első újságja: az Űj Dunántúl. A Magyar Nemzeti j Függetlenségi Front Lapja. ! Szerkesztőbizottság: Perr Vifc- , tor FGKF, dr. Boros János MKP, Pozsgai Gyula SZDP. Péidányszám* korlátozott volt, de ha tízszer annyit nyomtak volna, azt m elkapkodják. Mindenki megfogai- mazatlamd is érezte, hogy az újság valami újnak a kezdetét jelenti. Érdemes idézni az első sajtótermék tartalmát. Közölte a Vörös Hadsereg frontparancsnokságának felni vasát Magyarország polgáraihoz. Szűkszavú, katonás a fogalmazás. Közli az eddigi hadieredményeket és azt, hogy most Magyarország teljes felszabadítása van soron. Felszólít, hogy Magyar- ország is üzenjen hadat a fasiszta Németországnak, támogatást kér a fasizmus elleni harchoz a lakosságtól, nyugalomra, rendre int, garantálja a. magántulajdon megvédését, felszólítja a hatósági szerveket, hogy folytassák a munkájukat, a földeik-. művelését, a gyárakban a munkát kezdjék meg, a kereskedők félelem nélkül tevékenykedjenek, a papok és hívők gyakorolják » vallást. A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda Munkás és Polgári. Párt kiáltványt tett közzé, amely lényegét tekintve meghirdeti a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját Deklarálják, hogy megbukott a régi rendszer, amely feláldozta az országot. Kijelentik, hogy összefog a három párt- és a szakszervezet — hogy átsegítsék a nemzetet a válságos órákon. Segítséget kémek mindenkitől pártállásra való tekintet nélkül és bejelentik: mindenki szabadon választhat a három párt között. „Becsületesebb, nemzetibb kormányzatú, boldogabb Magyarországot, benne szabadabb, összetartóbb és boldogabb néppel” — foglalja össze a kiáltvány a közelebbi célt. Ugyanebben a számban megjelenik a magyar hadsereg vezérkari főnökének felhívása is, amely a katonákhoz szól. Lépjenek át fegyverzettel a Vörös Hadsereghez. Budapestet ne védjék, a lakosság ne hagyja magái elhurcolni, rendőrség, papság maradjon a helyén, nem lesz bántódásuk, a zsidóüldözésnek véget vetni, akadályozzák meg az üzemek, a gazdaság kifosztását, mert éhínség fenyeget. Ezenkívül különféle hivatalos közleményeket tartalmaz az újság, a pártok is hirdetik helyiségeiket, fogadó éráikat. Helyet kapott egy «gyenge hangvételű cikk is, amely érezhetően egy hoez- szabb még gyengébből lett rövidítve, amely hibáztatja a magyar uralkodó osztályt a német fasizmushoz való csatlakozás miatt, nosztalgiával szólt arról, hogy Horthy kilépését a háborúból Szálasi megakadályozta. így látta akkor még az okot a cikk írója. Már az első újságban napiradtt és visszajött reakciósok , úgy beállítva a helyzetet, j hogy tulajdonképpen semmi- j féle változásra nincs szűk- í ség. Véget ér a háború, az ; oroszoknak ki kell menni, j mert az angolok úgyis kény- ' szerítik őket erre, hiszen a | magyar uralkodó osztály szövetséges párti volt. Ami ezzel ellentétben történt, az kényszer volt. Erre válaszol az újság vérén d re kerül, hogy melyik | párt az első, melyiknek van í zércikke és nem fukarkodik joga erre. Ez a kérdés a j a megállapításokkal. Felso- koalíciós lapban egészen az rolja 1848—49-et. 1867-et, önálló pártlapok megjelenő- 11914-et, 1919-et, melyek haséig végig kísér. A Függet- j tárkövei a magyar uralkodó lanségi Front kiáltványának I osztály nemzetellenes^ ^ áruiá- első aláírója az MKP, a párt- 3 3 J~‘3 '* mozgalom közleményei között az SZDP és a Kisgazda Párt kap helyet, a városi közigazgatásról szóló tájékoztatóban — amely arról ad hírt, hogy pártközi bizottság veszi át a város vezetését — már a Kisgazda Párt kerül az első helyre. Ilyen voll as első újság, tele történelmi jelentőségű mondatokkal, amelynek megértése, felfogása ekkor még nem volt könnyű. A következő kérdésekben folyt politikai felvilágosítás: — Szakítani a német fasizmussal ás a nemzetvesztő Szálasi terrorral. — A szövetséges hatalmak győzni fognak. — Horthy Miklós is bűnös, a háborúból való kilépési szándékát megjátszotta és most az ártatlan színében akar tündökölni. Tehát néhány nap alatt helyreigazítja az újság az első példányban történt hibás értékelést és bátrabban nyilatkozik meg a legfontosabb politikai kérdésekben. Erre lehetőséget adott az Ideiglenes Kormány megalakulása ás a Debrecenből érkező hírek fokozottabb nyugalmat, biztonságot, világosabb politikai látást biztosítottak; Az 1944. december SÖ-i számban „Ébren legyünW címmel vezércikkéi találkozunk. Arról ír, hogy a múlt időszak „makacs, megátalkodott szellemei itt ólálkodnak közöttünk. Elengedhetetlen kötelességünk szembefordulni ezekkel a szellemekkel...” Mi van a sorok mögött? A politikai felfogás olyan volt, hogy * magyar uralkodó osztály nem bűnös a háborúért, hanem kizárólag Szálasi, mert Horthy ki akart lépni a háborúból, aki a magyar uralkodó oöztály legfőbb képviselője volt. Ezt terjesztették a Pécsett rekedt, masainak, ami végeredményben a második világháborúba, a nemzet sír szélére taszításába torkollott. Ettől kezdve gyorsul, mind élesebb hangon kap helyet a lapban a reakció elleni politikai harc. Alkalmat, lehetőséget ad erre a Vörös Hadsereg, a szövetségesek győzelmes előre nyomulása, a fegyverszüneti egyezmény megkötése az Ideiglenes Kormány részéről, a hadüzenet a fasiszta Németországnak Ebben az időben tombol a harc Budapestért, melyre aggódva figyelt Dél-Dunántúl lakosságé äs. Megkezdődték az igazoltatások Ezek együttesen rövid időre visszaszorítják a reakció gyorsan élőbújt fejét. Az 1944-e* esztendőtől azzal búcsúzik az Űj Dunántúl, hogy az 6 év a szörnyű megpróbáltatások pokla volt, az 1945. esztendő pedig meghozza a végső katonai döntést, mely egyet jelent a hitleri Németország teljes pusztulásával, meghozza a békét Belpolitikáiig nagy döntéseket tételez fél, ami új korszakot nyit a békére vágyó magyar nemzet életében. Kászon József Több mint 54 000 példányban jelenik meg a Dunántúli Napló. A Napló oldalait naponta $5 kilométer bosszú rotációs papírra nyomják. A képen: Ar Károly gépmester a rotációs gépről lejövő Naplók minőségét vizsgálja. Foto: Brb Az újság szüle Hogyan születik az újság? Ügy általában egyszerűen. A kiadó szerv kinevezi a főszerkesztőt, aki ügyes újságírókat gyűjt maga köré, gépírónőket vesznek fel, kéziratpapírt és írógépeket vásárolnak, netán egy vadonatúj épületben berendezkednek, kifüggesztik az elegáns táblát a kapu fölé: Szerkesztőség, Ha a pénzügyek engedik neonreklámot szereltetnek a város kiemelkedő pontjaira. Azután megbeszélik, md legyen az első számban. Milyen érdekesség kerüljön az első oldalra, kinek a fényképe kerüljön a lapfej alá, milyen fontos cikk a harmadik oldalra, és így tovább. A megjelenés napján valaki ünnepélyes komolysággal megnyomja a rotációs gombját, mély dübörgéssel megindul a gép és ömlik az új lap a kirakóra. így születik úgy általában egy új lap. Hogyan született az Űj Dunántúl? Egészen másképp. Mert húsz évvel ezelőtt Magyarország felszabadult részién egészen másképpen született minden újság. Szerényen — de rengeteg hittél és ötlettel, sok- sok munkával. 1944. december közepén, a régi Ferczel utcai Dunáimtól Nyomda már hetek óta dolgozott. Röplapok, plakátok kéÖtf ÖÜNANTÚL ÉS WNÁNTÚU NÉPSZAVA EGYÜTTESEN DUNÁNTÚLI NAPLÓ PÉCSI ESTI NAPLÓ o 8 O o 0* í* a o «M t* e o GO c=> GO m $S4S w m m% m m «5» *§t? »5« szültek tonnaszám. Ott készültek a bekerített Budapest lakosságához, és a magyar és német csapatokhoz szóló röplapok, amelyek az ellenállás beszüntetésére, a főváros megmentésére szólítottak fel. Plakátok, amelyeket a felszabadult városokban és falvakban függesztettek ki. Nyomdai kapacitás tehát — hogy ezzel a divatosan közkeletű szóval éljünk — volt. A nyomdászok szinte valamennyien dolgoztak. Napi nyolc órát, ha kellett tízet, vagy tizenkettőt is. A szedőgépek azonban hideg ólamkazánokkal álltak a teremben. A városban nem volt gáz, anélkül pedig nem lehetett használni a gépeket Ilyen helyzetben kapta meg a nyomda az első újságrendelést 1947. december közepén. összeállították a lapszemélyzetet. Kijelölték a gépszedőket, a tördélőt, a címszedőt, és kora reggel megkezdték az első Oj Dunántúl előállításét. KézzeL De a betűkészlet hamar elfogyott. Gelencsér Gyuri bácsi vezényletével ekkor végigjárták a város többi nyomdáit, és összegyűjtötték a betűkészletet. A kéziszedés általában ötszörié lassúbb a gépszedósnél. Kézbe kell venni valamennyi betűt, valamennyi írásjelet és térzöt. Es tízszerte óvatosabban kell a kiszedett hasábokkal bánni. Hiszen egy rossz mozdulat, ás ezernyi betűre esik szét a kiszedett hasáb. 1945. december 16-án este mégis készen állt az Űj Dunántúl első számának két oldala, és reggelre elkészült az első kétoldalas újság. Aki, ma átlapozza az Űj Dunántúl első évfolyamának példányait, találhat csomagolópapírra nyomott példányokat, sőt néhány napig kalapcsoma- golóra — közismertebb neve: salyempapír — is nyomtak újságot. Az Űj Dunántúl bizony korán megismerkedett a papír- hiánnyal Állítólag ugyan érkezett a nyomda részére egy egész uszály rotációspapír a mohácsi kikötőbe, még a fel- szabadulás előtt. De később kiderült, hogy a szállítmány vagy meg sem érkezett, vagy megsemmisült a harcok folyamán. Keresték azt a szovjet hadsereg megbízottai is, de papírral telt uszályra sehol sem leltek. Ezek után került sor a pécsi üzletek papírtartalékának a kimerítésére. Először csak a fehér csomagolópapír-tekercsek kerültek a rotációs gépre és váltak éjsza nák és a sötétbarnák követ» keztek. Dehát a pécsi kereskedők sem tároltak annyi cső. magolópapírt, amennyit a rotációsgép megkívánt. Ekkor következett a kalapcsomagoló, papír-korszak. Szép újságok voltak azok. Színesek. Kék, zöld, talán még rózsaszínű példányok is készültek. Végül a nyomda patron usa, a Szov- jetszkij Voin című szovjet katona-újság szerkesztője ssen- zett igazi rotációs papírt. Száj» fehér papír volt. Mindössze jóval szélesebb a géphez illő szabványnál. A nyomda történetében akkor került sor első ízben, és azóta utoljára is a papírtekercsek elfűrészelósé- re. Monostori János gépmester és Gelencsér György a gépindulás előtt egy nagy fűrészszel szépen lefaragták a tekercsekről a felesleget. Persze a fűrészelés nem használt a papírnak. Azokban a napokban az újság széle nem volt éppen egyenes. Amolyan fűrészfogú lapok kerültek ki a gépből. De újság volt. Híreket közölt. Tájékoztatott, tettekre serkentett. Néhány hónapig tartott ez a hőskorszak. 1945. tavaszán már megindult a gázszolgáltatás. Megindultak a szedő-gépek, a papírhiány is felengedett, az Oj Dunántúl fejlődése elől elhárultak a technikai akadályok, és egyre inkább megteremtődtek azok a személyi feltételek is, amelyek lehetővé tették, hogy a lap jól szerkesztett, nagy olvasótáborra támaszkodó orgánummá váljék. 1945. augusztus 19-e óta az Űj Dunántúl a Magyar Kommunista Párt dél-dunántúli lapjaként jelent meg, 1945. április 25-én, vasárnap pedig a Dunántúli Napló jelentkezett az olvasóknál és 1948. június 13-a, a két munkáspárt egyesülése óta a megyei pártbizottság lapjaként jelenik meg. Az elmúlt húsz évre visszatekintve. jóleső érzéssel vehetjük számba eredményeinket. Az 1944. december 17-én megjelent első Űj Dunántúl néhány ezres példányszamából a legnagyobb példányszámban megjelenő vidéki lap nőtt ki. Ma már nem ritka, hogy ünnepnapokon 57 ezres példány- számban hagyja el a nyomdát a Dunántúli Napló. A lap. amelyik húsz évvel ezelőtt egy decemberi reggelein jelent meg a pécsi és baranyai olvasók között, húsz év alatt valóban a tömések lapjává vált, és bizonyár; 1853 W6193? 18511959 960 19611962 1963 1964 kánként újságlapokká. Azután £t?n h„aiadunk az ein. t húsz ev legszebb hagyomaa világos szürke tekercseket-gyűjtötték be”, végül a Hornyait követjük a következő jubileumi születésnap»1.1-... I